Földtan
Illetve, a térképen a Tokaji-hegyet megkeresve olvasható a "Tokay hegy" elnevezés is.
Az utóbbi években csak kapkodom a fejemet. Dél-Szudán, Mianmar, Szilvási-kõ... Mi jön még?"
A Magas-Tátrában (kivételként) viszont kimondottan elterjedt ez a településekrõl történt csúcs elnevezés. Gerlafavi, Lomnici, Késmárki, Menguszfalvi, Szalóki, stb.. csúcsok. És ma is így hívják õket szlovákul is. Gyanítom, hogy térképészek adták nekik ezeket a neveket. Egyedüli kivétel az ismertebb csúcsok közül a Kriván szláv neve.
Van nekem egy a TANAP kiadásában megjelent magyar nyelvû turista kalauzom. Értékelhetõ lenne a szándék, hogy a földrajzi neveket magyarul kívánják leírni. Csakhogy nem az eredeti magyar magyar nevek szerepelnek benne, hanem a szlovák elnevezések tükörfordításai magyarul. Amit meg nem tudtak lefordítani, azt meg leírták fonetikusan magyar helyesírással (pl. Krivány). Így eddig soha nem hallott, néha igen vicces elnevezéseket olvashatunk benne.
Van nekem egy a TANAP kiadásában megjelent magyar nyelvû turista kalauzom. Értékelhetõ lenne a szándék, hogy a földrajzi neveket magyarul kívánják leírni. Csakhogy nem az eredeti magyar magyar nevek szerepelnek benne, hanem a szlovák elnevezések tükörfordításai magyarul. Amit meg nem tudtak lefordítani, azt meg leírták fonetikusan magyar helyesírással (pl. Krivány). Így eddig soha nem hallott, néha igen vicces elnevezéseket olvashatunk benne.
Elõször én is erõltetettnek gondoltam ezt a Szilvási-kõ elnevezést, de nagyon nem az. Miért? Azért, mert már a II. katonai felmérés idején, tehát a XIX. században is így hívták a Bükknek e pontját. Link
Egyébként itt tudjátok a teljes felmérést összehasonlítani a mai állapotokkal. Link Nagyon jó kis link.
Erõss Zsoltot (két s-sel) én is nagyra becsülöm, de nem hiszem õ lenne erre a jobb megoldás.
Egyébként itt tudjátok a teljes felmérést összehasonlítani a mai állapotokkal. Link Nagyon jó kis link.
Erõss Zsoltot (két s-sel) én is nagyra becsülöm, de nem hiszem õ lenne erre a jobb megoldás.
Utánanéztem az otthon található térképeken, és bizony a nyíregyházi Topográf Kft. 2009-ben kiadott térképén már ott szerepel a tény! Link
Eddig ez nekem sem tûnt fel.
Viszont ha már hegyet nevezünk, a térképet nézve egyértelmûnek tûnik a Tányéros-bérc elnevezés.
Ez a "Szilvási-kõ" nagyon erõltetett, és egyben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szokást, hogy a Bükkben (de másutt sem) nem nevezünk el hegyet településekrõl. Én legalábbis nem tudok ilyenrõl. Számomra a Tokaji-hegy elnevezés is rendkívül idegenül hat arra a hegyre, amit korábban mindig Kopasz-hegyként ismertem. Gondolom, mivel sokan nem ismerték a valódi nevét, ezért egyszerûen csak tokaji hegynek nevezték, amibõl késõbb Tokaji-hegy lett.
Remélem nem lesz mondjuk az Avasból is Miskolci-hegy.
Viszont ha annyira bizonytalanok vagyunk, elnevezhetnénk egy híres emberrõl is. Pl. Erõs Zsolt után kaphatná az Erõs-bérc vagy Erõs-hegy elnevezést is. Ez ráadásul - beszédes név létén - Erõs Zsolt ismerete (tisztelete) nélkül is megállja a helyét.
Eddig ez nekem sem tûnt fel.
Viszont ha már hegyet nevezünk, a térképet nézve egyértelmûnek tûnik a Tányéros-bérc elnevezés.
Ez a "Szilvási-kõ" nagyon erõltetett, és egyben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szokást, hogy a Bükkben (de másutt sem) nem nevezünk el hegyet településekrõl. Én legalábbis nem tudok ilyenrõl. Számomra a Tokaji-hegy elnevezés is rendkívül idegenül hat arra a hegyre, amit korábban mindig Kopasz-hegyként ismertem. Gondolom, mivel sokan nem ismerték a valódi nevét, ezért egyszerûen csak tokaji hegynek nevezték, amibõl késõbb Tokaji-hegy lett.
Remélem nem lesz mondjuk az Avasból is Miskolci-hegy.
Viszont ha annyira bizonytalanok vagyunk, elnevezhetnénk egy híres emberrõl is. Pl. Erõs Zsolt után kaphatná az Erõs-bérc vagy Erõs-hegy elnevezést is. Ez ráadásul - beszédes név létén - Erõs Zsolt ismerete (tisztelete) nélkül is megállja a helyét.
Az az "északi párja" viszont már egyáltalán nem olyan rossz hely. Én már többször is voltam ott, mert az egy vonzó sziklás "csúcsszerû" hegy, déli oldalán egy irtással. Így még természetes kilátás is van róla.
Annyira nem egy olyan reménytelen "dzsuva" az a hely.
És sífutó léccel is könnyen megközelíthetõ. Bánkútról kiindulva egy szép kört lehet megtenni, érintve ezt a névtelen hegyet. (A kedvenc útvonalam!)
Bár a legcsúcsszerûbb csúcs a környéken, a Kukucsó-hegy.
Annyira nem egy olyan reménytelen "dzsuva" az a hely.
És sífutó léccel is könnyen megközelíthetõ. Bánkútról kiindulva egy szép kört lehet megtenni, érintve ezt a névtelen hegyet. (A kedvenc útvonalam!)
Bár a legcsúcsszerûbb csúcs a környéken, a Kukucsó-hegy.
Érdekes számomra, hogy korábban már végeztek szintezést a két hegy között "mostoha körülmények között" ( Link ), ami alapján 1.8 m relatív szintkülönbséget hoztak ki a két csúcs között, a mostani gps-mérés és a korábbi trigonometrikus magasságmérés viszont 2.6 m-t ad, az a 80 centi nagyon nagy hibának tûnik! Igazán ráellenõrizhettek volna a gps-szel az istállós-kõi magasságra is.
Azért "szõrszálhasogatok", mert minden cikkbõl, amit eddig errõl a hírrõl elolvastam, az jön le, hogy a gps-mérés a tuti, a legfrankóbb valami, ha magasságmérésrõl van szó. Pedig nagyon nem! Valójában egy jól végzett szintezéssel mindig nagyobb pontosságot lehet elérni. 80 centi, az embertelen sok! Életem elsõ gyakorlatán az egyetemen, 7-8 sör után/mellett egy 2 km-es vonalon pontosabbak voltunk, mint ez. Valahogy mindenképp megpróbáltam volna feloldani a hibát.
Azért "szõrszálhasogatok", mert minden cikkbõl, amit eddig errõl a hírrõl elolvastam, az jön le, hogy a gps-mérés a tuti, a legfrankóbb valami, ha magasságmérésrõl van szó. Pedig nagyon nem! Valójában egy jól végzett szintezéssel mindig nagyobb pontosságot lehet elérni. 80 centi, az embertelen sok! Életem elsõ gyakorlatán az egyetemen, 7-8 sör után/mellett egy 2 km-es vonalon pontosabbak voltunk, mint ez. Valahogy mindenképp megpróbáltam volna feloldani a hibát.
Aha, köszi a kivágatot! Érdekes, hogy ez eddig nem volt köztudatban; persze vsz ezután sem lesz ott. Asszem, meg kell látogatnom a helyet még idén.
Ott van persze, hiszen a katonai 10000-esen is ott van, a szintvonalak meg abból valóak: Link
Az a hegy egy nagy dzsuva a keleti oldalán, út se visz oda (illetve 100-150 m-re van tõle egy szekérút), így persze, hogy nem olyan kedvelt célpont, mint Istállós-kõ, amin hp is van, és ha emlékeim nem csalnak, akkor a háromszögeléshez használt építményt is meghagyták annak idején, amire fel lehetett menni, szétnézni (nagyon régi gyerekkori emlék, mintha ott lett volna... de ebben nem vagyok biztos!)
Szerk.: most látom, az északi párja is "magasabb"
Az a hegy egy nagy dzsuva a keleti oldalán, út se visz oda (illetve 100-150 m-re van tõle egy szekérút), így persze, hogy nem olyan kedvelt célpont, mint Istállós-kõ, amin hp is van, és ha emlékeim nem csalnak, akkor a háromszögeléshez használt építményt is meghagyták annak idején, amire fel lehetett menni, szétnézni (nagyon régi gyerekkori emlék, mintha ott lett volna... de ebben nem vagyok biztos!)
Szerk.: most látom, az északi párja is "magasabb"
Az történt, hogy eddig rosszul tudtuk (legalábbis én): a Bükk legmagasabb pontja nem az Istállós-kõ (959 m), hanem tõle ÉK-re pár száz méterre egy eddig névtelen kiemelkedés 960,7 méterrel. Most a keresztségben a Szilvási-kõ nevet kapta. Link
kvázi pontos helye a google mapsen: Link
Ami viszont döbbenetes, hogy gyorsan utánanézem a Cartographiás és a Szarvas András-féle turistatérképeken, és mindkettõn ott van a 960-as szintvonal egy picike területen: Link csak eddig nem sokan foglalkoztak a dologgal.
kvázi pontos helye a google mapsen: Link
Ami viszont döbbenetes, hogy gyorsan utánanézem a Cartographiás és a Szarvas András-féle turistatérképeken, és mindkettõn ott van a 960-as szintvonal egy picike területen: Link csak eddig nem sokan foglalkoztak a dologgal.
Nagjából 300 tonnás az a kis kavics. Úgy ment volna át hosszában a házon, mint forró kés a vajon.
(Ott az elõzõ hozzászólásom másfél mondatában valahogy háromszor figyel ott az "ott" mutató névmás. Brilliáns megfogalmazás volt )
(Ott az elõzõ hozzászólásom másfél mondatában valahogy háromszor figyel ott az "ott" mutató névmás. Brilliáns megfogalmazás volt )
Én is azt néztem, hogy egy masszívabb szikla bizony már ott pihent a ház alatt! Optimisták voltak akik oda építkeztek. A légi felvételeken remekül látszik, hogy a hegyoldalon nem ritka a sárlavina/kõomlás kombó. Azért mekkora mák, hogy a második szikla leparkolt a ház elõtt...
:O Azért a képeken az is látszik, hogy nem ez volt az elsõ (ott van egy nagyobb, régebben ott pihenõ szikla is) , és nem is ez volt az utolsó ilyen omlás ott.
És neki is olyan szerencséje volt, mint a házban élõknek Link
És neki is olyan szerencséje volt, mint a házban élõknek Link
A felület tényleg dõl. Én az MFGI térképeit nézegettem, illetve az ottani leírásokat (a piros vonalaim konkrétan ebbõl vannak: Link ). Az É-D vonal is elsõrendû normál vetõként van megjelölve. Több apró vetõ tényleg lehetséges a környéken, de az elsõ rengés helye elég közel van az oldaleltolódás és a normál vetõ találkozásához. Ebbõl arra gondoltam, hogy esetleg elsõre a bal oldali kõzetblokk süllyedhetett, hisz az azt követõ aznapi két rengés is a DK felé mutató szürke vonalon történt, és az oldaleltolódáson csak késõbb jelentek meg a rengések.
Eddig nem gondoltam arra, de valóban lehetnek kisebb oldaleltolódásos vetõk, de akkor a normál vetõnek erõsen szeleteltnek kell lennie az oldaleltolódással való találkozás közelében. Ez esetben a DK felé tartó szürke vonalamnak nem nagyon lehet köze a normál vetõhöz, azok a normál vetõ K felé dõlését mutatnák, de ha a kisebb oldaleltolódások északabbra eltolták a normál vetõt is, akkor a 06.05. 22UTC-s rengés biztosan nem azon van.
Ezen kívül máshogy nem tudom magyarázni a DK felé menõ vonalat, akár a normál vetõn, akár oldaleltolódásokon történtek a rengések, így ezt eldönteni valószínûleg nem nagyon lehet .
Eddig nem gondoltam arra, de valóban lehetnek kisebb oldaleltolódásos vetõk, de akkor a normál vetõnek erõsen szeleteltnek kell lennie az oldaleltolódással való találkozás közelében. Ez esetben a DK felé tartó szürke vonalamnak nem nagyon lehet köze a normál vetõhöz, azok a normál vetõ K felé dõlését mutatnák, de ha a kisebb oldaleltolódások északabbra eltolták a normál vetõt is, akkor a 06.05. 22UTC-s rengés biztosan nem azon van.
Ezen kívül máshogy nem tudom magyarázni a DK felé menõ vonalat, akár a normál vetõn, akár oldaleltolódásokon történtek a rengések, így ezt eldönteni valószínûleg nem nagyon lehet .
Az elemzésnél én bekalkulálnám, hogy a törések síkjai a legritkább esetben függõlegesek, a kipattanási helyek pedig a triász mészkõ felszínénél mélyebben voltak. A DNy-ÉK csapású szürke vonalad gyanúsan párhuzamos a fõ oldaleltolódással... arra tippelnék, hogy az a felület dõl DK felé, és a mélybeli folytatásán "ülnek" a hipocentrumok. A három további pontból nehéz lenne megmondani, hogy melyik verziód esélyesebb. Ahol "nagy" törésvonalak vannak, ott szinte biztos, hogy számos kisebb törés is elõfordul, hasonló térbeli helyzettel és azonos elmozdulási iránnyal. Szóval bõven lehetnek további DNy-ÉK csapású oldaleltolódások ill. merõleges normál vetõk a területen, és ezek bármelyike megmoccanhatott most.
(Az ÉNy-DK, É-D irányú "átkötõ" vetõk elvben feltolódások is lehetnek, de az irodalom alapján tágulásos feszültségtér van arrafelé, ezért írtam normál vetõt.)
(Az ÉNy-DK, É-D irányú "átkötõ" vetõk elvben feltolódások is lehetnek, de az irodalom alapján tágulásos feszültségtér van arrafelé, ezért írtam normál vetõt.)
A múltkorinál meg pont nálunk volt viszonylag sok kár. Már öt rengés volt mostanáig, majd februárban, amikor elérhetõvé válik a havi rengés tájékoztató, csinálok egy ábrát.
Talán még nem mutattam, de csináltam egyet a nyáriakról, érdekelne a szakértõk véleménye: Link
(A piros vonalak és jelölések a törésvonalak a tudományos kutatások eredményei alapján, méghozzá a triász mészkõ felszínén. A szürkéket én rajzoltam. Ha azok vetõk, akkor feltételezésem szerint a bal lentrõl jobb fölfelé haladó vonal mentén oldaleltolódásnak kellett történnie, míg a másik vonal lehet normál vetõ, vagy egy másik lehetséges verzió, hogy az három különbözõ, az É-D irányú piros vonallal párhuzamos vetõn pattant ki.
Gondolom, igazából sehogyan sem lehet eldönteni, hogy hogyan történt valójában, de ez í két verzió vág egybe leginkább.)
Hasonlót szeretnék majd csinálni ezekrõl is.
Talán még nem mutattam, de csináltam egyet a nyáriakról, érdekelne a szakértõk véleménye: Link
(A piros vonalak és jelölések a törésvonalak a tudományos kutatások eredményei alapján, méghozzá a triász mészkõ felszínén. A szürkéket én rajzoltam. Ha azok vetõk, akkor feltételezésem szerint a bal lentrõl jobb fölfelé haladó vonal mentén oldaleltolódásnak kellett történnie, míg a másik vonal lehet normál vetõ, vagy egy másik lehetséges verzió, hogy az három különbözõ, az É-D irányú piros vonallal párhuzamos vetõn pattant ki.
Gondolom, igazából sehogyan sem lehet eldönteni, hogy hogyan történt valójában, de ez í két verzió vág egybe leginkább.)
Hasonlót szeretnék majd csinálni ezekrõl is.
Hanghatásilag legfõképp, de sajnos károkban is, mert akkor nem történt semmi baj a faluban, ellenben ma körbekérdezõsködtem és 10+ házban okozott repedéseket, vakolathullást, pergést.
Holnap reggel én is a biztosítónál kezdek..
Holnap reggel én is a biztosítónál kezdek..
Itt is érezhetõ volt a rengés, álmomból riadtam fel a nagy robajra és a szekrényajtók csapódására. Igazán félelmetes volt, az eddigi rengések közül ez volt a legnagyobb! A házban kisebb károk is keletkeztek, repedések a szoba és a fürdõszoba falán, egy-két helyen pici vakolatdarabok is lehullottak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214944 - 2014-01-19 04:14:15)
Budapestiek meg biztos érezték, hogy megmozdult alattuk a föld. Persze csak azok akik éppen nem aludtak: Link
Budapestiek meg biztos érezték, hogy megmozdult alattuk a föld. Persze csak azok akik éppen nem aludtak: Link
Valahogy itt nem értem, hogy miért csak egy gyenge lökést éreztem, mikor a többség a nyárihoz hasonló, vagy még nagyobb erõsségûnek érezte. Azt hittem, hogy a távolabbi epicentrum következménye, de akkor miért érezhette mindenki más kb. ugyanakkorának? Ébren voltam folyamatosan, tehát nem csak erre ébredtem: esetleg az álomból ébredés okozhatta másokban ezt az illúziót, vagy én vagyok, aki valami egyedi ok miatt "véletlenül" nem éreztem akkorának?
Itt Székesfehérváron a Sarló utca 11-ben (9. emelet) azt éreztem, hogy 2x kileng a panel! Elõször azt hittem, hogy megszédültem, azt látom hogy mozog a csillár, a laptévé meg "bólogatott" a polcon. 2 kilengés volt, utána semmi.
Ezt néztem én is .
Végül az elsõt visszaminõsítették, 4,3 lesz a végleges adat.
Végül az elsõt visszaminõsítették, 4,3 lesz a végleges adat.
Automata szerint 4,3 Nógrádmarcaltól D-DK felé 2,5-3km-re. Éreztem én is, egy gyenge lökés déli irányba megtolta a széket. (Facenook-fal teli .)
Elvileg 4 körüli földrengés volt nem sokkal ezelõtt otthon (de legalábbis lehetett Bgyarmaton is érezni). Piszkési szeizmogram még nem frissült.
Annyiban van köze a tengerszinthez, hogy az egyes magassági rendszereket valamilyen tengeri vízmérce középértékéhez viszonyítva építik fel. Pl.:
Ezzel viszont még nem kaptunk semmit, mert a kontinensbelsõn, ahol Magyarország is van, a geopotenciál változik az alapszinthez képest, és még a kéreg is mozog. Az EOMA, a jelenleg használt hazai rendszer a balti alapszintre van felépítve, a nemzetközi kiegyenlítéshez meg talán a nadapi fõalappontot vették "0-nak", de ebben nem vagyok biztos. A gps-magasságok meg általában az alapfelületnek választott forgási ellipszoid feletti magasságot adják, amit aztán módosítanak a geoidundulációt tartalmazó paraméterrel, hogy használható legyen EOMA-ban. A jelenlegi legpontosabb ilyen paraméter a Fömi által "kifejlesztett" VITEL rendszer, a cégnél is ezt használjuk legtöbbet.
Nna, ez már eléggé off
Ezzel viszont még nem kaptunk semmit, mert a kontinensbelsõn, ahol Magyarország is van, a geopotenciál változik az alapszinthez képest, és még a kéreg is mozog. Az EOMA, a jelenleg használt hazai rendszer a balti alapszintre van felépítve, a nemzetközi kiegyenlítéshez meg talán a nadapi fõalappontot vették "0-nak", de ebben nem vagyok biztos. A gps-magasságok meg általában az alapfelületnek választott forgási ellipszoid feletti magasságot adják, amit aztán módosítanak a geoidundulációt tartalmazó paraméterrel, hogy használható legyen EOMA-ban. A jelenlegi legpontosabb ilyen paraméter a Fömi által "kifejlesztett" VITEL rendszer, a cégnél is ezt használjuk legtöbbet.
Nna, ez már eléggé off
A 0 méternek már egy ideje nem sok köze van a tengerhez, de ezt majd a házi földmérõnk kifejti bõvebben
(Persze az alappontok még a régi szintekrõl vannak áthozva, de az új szintek már inkább mûoldas méréseken alapulnak)
(Persze az alappontok még a régi szintekrõl vannak áthozva, de az új szintek már inkább mûoldas méréseken alapulnak)
Baromi érdekes téma ez. Vajon mikortól kezdik el a hegységek tengerszint feletti magasságait is megváltoztatni? Ott van még az óceánok tengerek szintjének növekedése. Az egyik üti a másikat.
Gondolom nem szinteznek túl gyakran fel rá, így az a 2 m különbség nem is olyan jelentõs, változhat annyit két felvitt vonal között eltelt idõ alatt. Meg majdnem mindegy is, elég nehéz pontot állandósítani egy folyamatosan mûködõ vulkán tetején
Találtam pl. 927 m-es adatot is.
Találtam pl. 927 m-es adatot is.
Találtam egy irodát, akik vulkánokhoz viszik az arra vágyókat világszerte. 4-8 fõs kis csoportokban, geológus/vulkanológus vezetésével. Szóval most beíródott végre a célfüzetbe az Erta Ale
4700 dodóért 13 napot lehet túrázni, kirándulni, állat összeszedni stb a Danakil-depresszió fumarolái között ( Link Link ) + Erta Ale (nem kell bemutatni) meg Dallol-sivatag ( Link ). Tessék csak tessék
4700 dodóért 13 napot lehet túrázni, kirándulni, állat összeszedni stb a Danakil-depresszió fumarolái között ( Link Link ) + Erta Ale (nem kell bemutatni) meg Dallol-sivatag ( Link ). Tessék csak tessék
Mangándendrit.
Szakmaibbanendrites növekedésû mangánoxid, piroluzit.
Ez a képen nagyon szép rajzolatú! 1995-ben az inóci kõfejtõben (Börzsöny) tudattalan, szûz kezû gólyaként, õsnövény lenyomatnak néztük (pados elválású amfibol-biotit andezitben!) ..késõbb az ásványtan tanárunk hamar lehûtötte a kedélyeinket ..ám a lelkesedésünk megmaradt..
Jöhet a kvarc fotó is!..virtuális ásványtár!..tetszik!
Szakmaibbanendrites növekedésû mangánoxid, piroluzit.
Ez a képen nagyon szép rajzolatú! 1995-ben az inóci kõfejtõben (Börzsöny) tudattalan, szûz kezû gólyaként, õsnövény lenyomatnak néztük (pados elválású amfibol-biotit andezitben!) ..késõbb az ásványtan tanárunk hamar lehûtötte a kedélyeinket ..ám a lelkesedésünk megmaradt..
Jöhet a kvarc fotó is!..virtuális ásványtár!..tetszik!
Ismerõs a táj, amikor én legutoljára voltam, ezek a fenyõfák még térdig érõ csemeték voltak
Tudod mi van még ott, ami nagyon jól néz ki?
Valami mangánásvány, ami iylen legyezõszerû alakzatban növekszik a kõzetrepedésekben. Mint valami virág. Tegnap lefotóztam párat itthon, felteszem, ha feltöltõdnek az elemek...
azt hiszem ez az: Link
Tudod mi van még ott, ami nagyon jól néz ki?
Valami mangánásvány, ami iylen legyezõszerû alakzatban növekszik a kõzetrepedésekben. Mint valami virág. Tegnap lefotóztam párat itthon, felteszem, ha feltöltõdnek az elemek...
azt hiszem ez az: Link
Én is a 90-es évek közepén jártam arra...
A másik érdekesség, hogy egy alkalommal - elment a család nélkülem hóvirágozni az István-aknai részre, hazatérve a húgom hozott az erdõbõl egy szép üvegszerû kristályt: kiderült, hogy egy 5 cm nagyságú kvarc. Visszamentem oda és rengeteg gyönyörûen fejlett kvarckristályt találtam egy kibúvásban.
Lefotózom és majd felteszem ide...
A másik érdekesség, hogy egy alkalommal - elment a család nélkülem hóvirágozni az István-aknai részre, hazatérve a húgom hozott az erdõbõl egy szép üvegszerû kristályt: kiderült, hogy egy 5 cm nagyságú kvarc. Visszamentem oda és rengeteg gyönyörûen fejlett kvarckristályt találtam egy kibúvásban.
Lefotózom és majd felteszem ide...
Hogy a viharba ne érdekelne!Fõleg, ha az anyakõn szép, fennõtt kristályos rézkarbonátokat is láthatunk. Valamikor 1996 környékén járt arra a "geológus kalapácsom", terepgyakon kopogtatva - a kozári mikrites triász mészkõ elõtt - a látványos Kantavári Formáció kalcit erekkel átszõtt fekete mészkövét, vagy a Lámpás-völgyi sztromatolitokat.
Egyébként a kozári védett feltárás.
Egyébként a kozári védett feltárás.
A szekrényemen van pár kozári azurit és malachit, a sziklakertemben meg szép sima mészkõ. Van ott fent egy rész, ahol 10 kilós dinnye nagyságú kalcittömbök is elõfordulnak