Nyugat- és Észak-Európa időjárását egy anticiklon alakítja, itt napos, gomolyfelhős idő jellemző, ugyanakkor az áramlás általában északi, északkeleti irányú, így a hőmérséklet a sokéves átlagnál valamivel alacsonyabb. Az atlanti térségben ciklonok örvénylenek, és egy hosszan elnyúló csapadékos front közelíti meg Skandináviát és a Brit-szigeteket, délnyugatias áramlással pedig enyhe légtömeg árasztja el a térséget. Az Appennini- és a Balkán-félsziget környezetében egy, a hullámzó frontrendszer által lefűződő magassági hidegörvény helyezkedik el, itt eső, záporeső, zivatar fordul elő, az örvénytől távolabb nyugatra és keletre, az Ibériai- és az Anatóliai-félszigeten ugyanakkor már a napsütésé a főszerep. A Baltikumban és Ukrajna területén száraz, napos, de a sokéves átlagnál hűvösebb idő a jellemző, a Kelet-európai-síkság keleti felén pedig egy kimélyült ciklon örvénylik, melynek környezetében eső és havazás is előfordul, a hőmérséklet itt a sokéves átlagnál jelentősen alacsonyabb. A Kárpát-medencét a hullámzó frontrendszer elhagyja dél felé, így jellemzően már csak a medence déli és keleti területein fordul elő jelentősebb csapadék, észak felől pedig fokozatosan felszakadozik, csökken a felhőzet. A front mögött bár északkeleties áramlással valamivel hűvösebb légtömeg érkezik, de kellemes, tavaszi időre készülhetünk.