Meteorológiai esélylatolgatások
Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni, komplett, kerek egész a helyzetelemzésed. Legfeljebb arra tudok ismét rámutatni, hogy ebben a képletben döntő tényező lehet a nyugati áramlási szalag sima, vagy behullámzó volta az atlanti térségben, ill. Nyugat-Eurázsiában. Ha ugyanis nem hullámzik be ez a nagytérségi áramlás, úgy a sarki AC peremén nyugat felé mozgó kelet-szibériai hideg az utóbbi helyeken sehol sem tud délre fordulni, leszakadni. Erre először valóban az atlanti ciklonfészek mögött elhelyezkedő Észak-Amerikában lesz lehetősége.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.
AO:
Link
NAO
Link
Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ. Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!' legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.
Link
NAO
Link
Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ. Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!' legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat