Pedig vázoltuk is, hogy ez a meleg kelet felől fog érkezni, és onnan is kaphatunk hőséget ilyen helyzetben. 17-18 fok körüli izoterma 850-en már 32-35 fok körüli T-ket is generálhat itt 2m-en napos időben, és a napokban ez folytatódik, egyre kevesebb csapadék jön, zömmel száraz kánikula, sokfelé 30-35 közötti hőmérsékletekkel. Szinte felettünk csapnak össze a délnyugatról és keletről is áramló forró légtömegek.
Ez a zivataros idő pár napra elcsendesedik, nyugat felől magasabb nyomású zóna húzódik a közelünkbe, gyengül a sekély ciklonális mező hatása nálunk.
A nyár legmelegebb napjai következnek az ECM is amíg ellát kánikulás, és a GFS is a belátható időn belül kifejezetten meleget, hőséget vizionál, de nem extrém meleg lesz, 40 fokokról szó sincs.
168 óráig érdemes nagyobb bizadalmat fektetni a dolgokba, az űridőt pedig a 240 óra feletti kitekintésekre használom. Bár az ECM 240 óráig frissül , a GFS 384 de semmi értelme, egy 200 óra feletti képet készpénznek venni. Vannak dolgok amikből lehet következtetni a folytatásokra, de azért változnak a számítások.
Éppen ezért többnyire 168 óráig linkelünk szinoptikus képeket. Persze néha én is szoktam 200 + órásat is ha valami eltérő van a verklihez képest kilátásban, de csak érdekesség gyanánt.

Egyébként a kérdésedre a válasz az a maghelyzetben keresendő, korábban Thermometer nagyon jól leírta. Én azt gondolom az Azori AC is ludas, mert kint rekedt az óceánon, közben folyamatosan anticiklon peremhelyzetek álltak fel, meridionális északias áramlást biztosítva a kontinens középső része felett. Kelet-Európában ciklontevékenység zajlott, ide az előoldali áramlásban Észak-Európába meleg levegő áramlott, írtak is a Jeges-tenger partvidékén mért 30+ fokokról.  Tehát bármennyire is fura, de hozzánk északias áramlással, így zömmel meleg levegő érkezett. Ez mérsékelten meleget, alkalmanként gyenge kánikulát okozott, 25-30 fok közötti maximumokkal. Az atlanti ciklonok pedig kint Izlandon, az óceánon tevékenykedtek, sokáig a Brit-szigetek is AC hatása alatt volt a nyáron.  Nálunk zömmel bárikus mocsár volt a jellemző, jellegtelen nyomási mező, hiányzott egy tartós AC ami a korábbi években azért megadatott, illetve a tartós délnyugati áramlás hiánya vezetett ide, hogy elmaradtak a hőhullámok idén, azaz a klasszikus délies áramlással kísért hőséghullámok, amik száraz, napos, tikkasztó időt okoznak nálunk. Az észak-európai hőséget a polar vortex összeomlásának, gyengeségének tudható be állítólag, illetve az április, májusi meleg is, de ebben vannak kérdések jócskán.