Érdekes dolog ez a mélyrepülésben lévő AO. Ha pedig hozzá vizsgáljuk azt is, hogy a NAO nem igazán akar december óta tartós negatív értéket felvenni, akkor még elgondolkodtatóbb, hogy mi folyik a környéken. Az AO-ra nézve mindenki örülhetne, hiszen mélyrepülésben van a tagok 80%-a (a maradék 20% viszont erről ebben a futásban nem vesz tudomást és megmaradnak 0 érték közelében). Hurrá! Megindulhat az É-D irányú hőcsere sok helyen, hidegleszakadások, előoldalak és minden földi jó, sok lesz a ciklon mérsékelt szélességeken, szépen különülnek egymástól a hidegmagok és némiképp megindulnak délebbi szélességekre is.

VISZONT! A negatív AO mellett - szerintem - kicsit szokatlanul alakul majd az anticiklonok élete az Északi-Félgömbön. Gondolok itt a középtávon kialakuló gyenge teknő utáni északi zonalitásra Európa környezetében, illetve arra, hogy a jelenlegi amerikai hidegleszakadás mögött kelet felé suhanó anticiklon szépen összekapcsolódik majd az Azorival... ami megindul Dél-Európa felé (európai É zonalitás)... és a Szibéria felett lévő anticiklon is D-DK felé kenődik le... gyakorlatilag 150 óra körüli térképen úgy látszik, mintha a Karib tengertől Dél-Európán át egészen Dél-Ázsiáig egy nagy magasnyomású zóna alakulna ki, ami felett dübörögnek a ciklonok... átmenetileg beáll egy viszonylag erős nyugatias áramlás nagyon hosszan... viszont nem túl déli szélességeken. Link
Merül fel a kérdés, hogy ebből hogy lesz negatív AO? Szokatlan az ilyen negatív AO idején. A Bering-tengeren is alakulgat egy anticiklon és a modellek azt számolják, hogy az azt közrefogó két ciklon annyira erős lesz (főleg amit a kelet-szibériai nagy hidegmag generál), hogy a magasnyomás felnyomódik az Arktiszra. Ezzel pedig úgy néz ki elindul egy olyan folyamat, ami minden télszerető rémálma szokott lenni..., ugyanis a hidegmagok visszarendeződése elindul a decemberi kiinduló állapotra és felveheti ismét az É-Amerika - Kelet-Szibéria tengelyt méghozzá úgy, hogy ismét É-Amerika felé várható az erősebb hidegmag és nem fordítva. Az Izlandi és Skandináv térségben lévő ciklonok és a Bering-tengerről felkenődő anticiklon szépen lopja majd a fagyos levegőt Szibériából és erősíti majd az É-Amerikai "szörnyet". Végignézve az ECMWF és GFS perturbált tagjait... némelyik sokkal extrémebbre duzzadó hidegmaggal számol,  mint ami az előző hónapban sújtotta Amerikát. Persze merészség lenne kijelenteni, hogy így is lesz, viszont a folyamatban a modellek jelenleg egész szépen egyetértenek.

Ettől függetlenül Európára nézve egyáltalán nem mindegy mi történik. Északkeletre azért még marad némi hideg, ami kedvező anticiklon elhelyezkedésnél még lecsoroghat hozzánk. Amiben a GFS és ECMWF nem ért egyet, hogy az átmeneti északi zonalitás után az azori anticiklon mennyire akar stabil lenni. Az ECMWF szerint az izlandi és skandináv alacsony nyomás egyenletesen stabil marad, így az azori anticiklon marad a helyén az óceánon és jöhetnek a félblockingok v. előoldalak, amíg a GFS Grönland környékén is magasabb nyomással számol, illetve azzal, hogy egymástól jobban elkülönülve helyezkednek majd el a ciklonok északon, így az azori "M" képes lenne előbb a brit szigetek térségébe feltörni, majd onnan irány Skandinávia. Ebben az esetben megkaphatjuk azt a hideget, ami megmaradt elérhető távolságban északkeleten, aminek a mértékét sajnos még nem tudni.

Egy biztos, hogy szárazabb és kicsit eseménytelenebb korszak tör ránk az időjárásban. Középtávon beüt az uborkaszezon, remélem azért túlságosan tartósan nem ködölünk majd be. Aztán bármelyik variáció is jöjjön be ... félblocking vagy É-ÉK hidegleszakadás... onnantól ismét történhet valami. Télies idő még nyilván lehet, de ahogy elnézem... É-Amerikát szereti jobban Tél Tábornok... és ha beigazolódik a hidegmagok visszarendeződése, akkor február második felében ismét csökkenhet egy esetleges téli intermezzó esélye. Viszont ez huhh, de messze van! A remény hal meg utoljára! nevet