Utána gondoltam a kérdésnek: lehet, nem is olyan egyszerű. Szeptemberi térképeket mutattál ugyebár, és azokon valóban nem látszott a szibériai hidegdepozició fórja a kanadaival szemben  -sőt. A grönlandi jégmező közelségében, annak inicializáló hatására úgy tűnik, korán megindulhat a kanadai hidegraktár kiépülése a szibériainál még gyorsabban is.
De mi van akkor, ha ez a növekedés a későbbiekben lelassul a szárazföldi-szibériai növekedéshez képest, alkalmasint azért, mert a még be nem fagyott tengerrészek alulról nedvesítik a légtömeget, ezért nem tud rendesen lejátszódni az a kumulatív kifagyási-lehűlési folyamat, ami a szubarktikus hidegmagok kialakulásához, megerősödéséhez vezet. (Sőt, olyan színezete van a dolognak, hogy még a jégfelszín is szublimálása is számít. Ha megnézed, magában a jeges-tengeri medencében nemigen vannak erős hidegmagok. Hanem azok a környező szárazföldek fölött képződnek)
Az észak-kanadai tengerszorosok és öblök később teljesen befagynak, ezzel megkezdődhet a nagy hidegmag-képződés a napforduló táján.
Persze, ez csak egy ötlet. Érdemes volna végig pörgetni a következő hónapokat is, sokat meg lehetne ebből tudni.