10 éve, amióta az interneten böngészek egyre inkább az a véleményem, hogy ne nagyon okoskodjon az ember.Pl. ilyen idõjárási helyzetet csak az internet segítségével láthatok, hogy egy óriási atlanti ciklon egyszerûen képtelen nyugat felé haladni, nincs erõ a zonalitásban. A rendszerek akár egy hétig is egy helyben állnak mostanság, mintha nem is létezne a nyugati áramlás dominanciája a mérsékelt övben.
Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az idõjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezõjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentõsége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb idõszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony elõtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követõ hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb idõszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszûri az állomáshálózat hõszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülõtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlõrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hõszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sûrûn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.