Erre szokták mondani, hogy szép az elmélet, összhangban is van a tényekkel, egy apró hiba van csak: nem igaz.
Bizony, a tudomány mûvelõjének élete egyáltalán nem olyan könnyû, amilyennek a laikus véli.
Összefüggések terén valóban igen ravasz tévedési lehetõségek, hibalehetõségek vannak.
Ott van például az, amit latinul úgy mondunk: post hoc ergo propter hoc. Utána, tehát a következtében. Klasszikus példája, hogy hajnalban a kakaskukorékolás küldi fel a napot az égre...
Pedig nincs mindig ok-okozati összefüggés a rendszeresen egymásra következõ események között. A gyanú mindenesetre fel kell merüljön, ha A eseményt feltûnõen gyakran B követi. De tudnunk kell, ez véletlen egybeesés is lehet, vagy van ugyan ok-okozati összefüggés, de teljesen más jellegû, mint amit kézenfekvõnek hiszünk.
Megátalkodottan praktikus elmék végsõ soron azt is megtehetik, hogy egyáltalán nem törik magukat a dolgok belsõ összefüggéseinek megismerésén. Egyszerûen veszik a két számhalmazt, és közelítõ képletet keresnek, aminek használatával az elsõbõl nagyjából kiszámolható a második. Mondjuk, egy összefüggést y=sinx típusú függvény ír le. Viszont ebben az esetben a 0 körüli viselkedést remekül leírja az y=x függvény is. Ha a gyakorlati ember csak ebben az intervallumban dolgozik, megfelel neki ez utóbbi is. A praxis számára jó, a többivel meg ki törõdik...
Mostanában a természettudományban némileg misztifikálva van az egyébként hasznos statisztikai megközelítés. De tudjuk, statisztikával sok minden kimutatható, ez elég plasztikusan hozzáigazítható az ember igényeihez (Éppen a DAI-val kapcsolatban merült fel ilyen fajta "retusálás")
Szóval, egy szó mint száz: itt csak egyvalami segíthet, mégpedig a jelenség mély megértése és megalapozott hipotézis(ek) felállítása. Aztán következhet a matematikai megformulázás, majd a statisztikai vizsgálat (Passzolnak a mérési eredmények a hipotetikus összefüggéshez, vagy nem passzolnak?)
Persze, itt több variáció is lehetséges: lehet tisztán elméleti úton, matematikai manipulációk által eredményre jutni. Ennek ellenkezõje, a statisztikai összefüggés-keresés, és a statisztikai összefüggéshez a valószínû mechanizmus megtalálása is járható út.
Lehet laborban kísérletezni (persze kimunkált koncepció szerint), s az "indoor" megtalált összefüggéseket "outdoor" is felfedezni.
A lényeg, hogy mindezt tisztességesen kell csinálni: lehetetlen, valószínûtlen összefüggéseket nem kell feltételezni, és ha a hipotézist a tények nem igazolják, habozás nélkül el kell azt vetni. Nem szabad a megfigyelések eredményeit "hozzáfarigcsálni" valamely prekoncepcióhoz.