Én egyelõre még csak a nyárelõre, azaz nagyjából a napforduló környékéig terjedõ idõszakra tippelnék.
Egy biztos: jelenleg határozott meridionális túlsúly látszik. A kép egyébként roppant érdekes: az észak-atlanti ciklontevékenység, mely most ránk húzza az elõoldali meleget, stagnál, majd jelentõsen meghátrál nyugat felé. Ciklonjait a GFS térképein már az óceán közepén, majd az amerikai partok közelében találjuk jövõ hét második felében, vége felé.
A mi idõjárásunkra nem ez hat majd, hanem szintén a hét közepe táján induló, igen életerõs és dél felé terjedõ jeges-tengeri ciklontevékenység. Ha az izoterma-térképeket is megnézzük, ennek oka azonnal nyilvánvalóvá válik: a sarki hidegbázisnak még jelentõs maradékai vannak Novaja Zemlja és Svalbard térségében. A GFS által mutatott, helyenként -10 fokos T850-nél néha még télen sincs sokkal hidegebb arrafelé. Az összkép csakugyan emlékeztet 1976 június elejére, közepére. Akkor az északi hideg direkte ránk szakadt, mégis csupán pár napos pauzát tudott elõidézni az 1976 júniusát jellemzõ meleg, száraz idõjárásban (igaz, volt egy éjszaka, mikor az Északi-középhegység völgyeiben talajmenti fagyok voltak)
Az ilyen északi hidegáramlások, a tõlük nyugatra kiépülõ anticiklonok révén egy idõre blokkolják az atlanti hatásokat. Ha télen következik be a szituáció, akkor a rövid nappalokban a Kárpát-medencét kitöltõ hideglevegõ nyugalomba jutás után a talaj közelében nem, vagy csak igen vontatottan melegszik. Most, a nyári napforduló környékén gyökeresen más a helyzet. Az északi hidegöblítés 1-2-3 napra viszonylag mérsékelten lehúzza a Tmax-ot (azért csak mérsékelten, mert ez a levegõfajta száraz, így érvényre jut az erõs napsütés), és csinál néhány kifejezetten hideg éjszakát. Utána a felépülõ közép-európai anticiklonban gyorsan visszamelegszik az idõ. Ez persze az 1976-os példa, lehet ennél több nedvesség, felhõ, csapadék. És akkor jelentõsebb lehet a nappali felmelegedés visszaesése.
Egy biztos: az idõjárás "kicselezett", és nem azt a jelleget látszik hozni, amit elõre feltételeztem. Pár hete még azt gondoltam, hogy kifejezett északnyugati drift lesz óceáni légtömegek gyakori beáramlásával. Ez az elképzelés a legújabb fejlemények fényében kútba esett. Többé-kevésbé tartós atlanti blocking néz ki, ami a szárazföldi, s néha a szubtrópusi, néha a sarki hatásoknak nyit tért. Tehát, hõmérsékletileg nagyokat ingó, de inkább meleg, és eléggé száraz periódus ígérkezik. Kérdõjelnek azért ott marad az északi hidegöblítések lehetõsége, mint a kánikula elszabadulását akadályozó tényezõ. Továbbá a meridionalitás kísérõjelenségeként hidegöblítés kapcsán elõadódhat mediciklon, vagy közép-európai ciklon képzõdés, közelünkben fekvõ centrummal, hûvös, esõs, szeles idõvel. A mostani etap lezajlását követõen, a napforduló táján egy ilyen is "beficcenhet". Persze ugyanekkora valószínûséggel tikkasztó, száraz meleg is lehet akkor.
Összességében egy átlag körüli, vagy annál kissé magasabb középhõmérsékletû, átlagosnál szárazabb júniusra tudok most gondolni. Az átlag körüli közép azonban rekordközeli szélsõértékeket takarhat!