Meteorológiai esélylatolgatások

A linkeltõl közelebbi idõpont(ok) is vannak. Ha nem is két hét,de néhány nap van. S nem a hossz az idõtartam a lényeg, hanem az hogy van. Ez számít. Lehet csak nekem. 
Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.

Tévedni  emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeférõl.

A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elõ" a webrõl, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.  

Ez? Ez nem zonalitás. Ott a blokk Skandináviában, egészen a brit partokig zonális a kép, de azátn hatalmas a hullám... Ezt linkelted: Link
ami ebbe vált: Link
Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyûljön a hideg északon.

A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzõen pozitív vagy negatív NAO mellett...
"ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nõ a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezõje történik, de statisztikailag jelentõs.
Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.

Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerûségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerû a ciklikusság benne.

Abban az idealizált formában, ahogy azt Namias leírta, ritkán jelentkezik. Végeztek un. forgókádas kísérleteket is, ami azt jelenti, hogy csakugyan egy kör alakú, vízzel telt kádat forgattak meg a centruma körül  -ez reprezentálta a Föld tengelyforgását. A középpont körül olvadó jég volt a vízben: a pólus. A forgó kád peremét pedig melegítették: egyenlítõ. A forgó vízben ki is alakult minden, ami a légkört jellemzi. Polárfront, idõjárási frontok, zonális és meridionális muszterek. Ez utóbbiak a forgókádban egyidejûleg, és pontos periódusidõvel alakultak ki. A jégmennyiségnek, a peremi melegítés erõsségének, és a tengelyforgás sebességének változtatásakor szépen meg lehetett figyelni, hogy az áramlási mintázatok, valamint a Z-M állapot idõtartamai hogy változnak. A légkörfizika alapkísérlete volt ez.
A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítõvel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
Tehát, a ciklust mind térben, mind idõben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvetõ szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követõ szinoptikai térképeken, fõleg a téli félévben.
Nem kéne senki amatõrnek kétkedve, lekicsinylõn nyilatkoznia róla.
A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetõen nyilatkozott errõl, most is megvan nálam valahol. Majd elõkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzõjét.

P.S.:  olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idõ múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentõsebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erõsebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is elõfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlõdésében idõleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvetõ flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.

Akkor ez mi? 
Link
Link
Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
----
Más:
Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erõsebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerõsödésének kedvez, így ilyenkor egy erõs nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemzõ. Ennek megfelelõen ebben a fázisban az Atlanti-óceán felõl érkeznek az idõjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos idõjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejûleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhetõ az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erõs viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nõ, így ebben az idõszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségbõl érkezõ légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa idõjárásának alakításában."

Az, hogy jelenleg a NAO az idõszak legvégéhez közeledve jelentõsen szór, a mostani enyhén pozitiv értékrõl indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül. 
Link

Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmû a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebbõl lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
Ennyi erõvel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintõleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg idõre hajazna nagyobb eséllyel.
Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képzõdéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tõlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció.. 

És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
"Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erõsebb az adott fázisú anomália, annál erõsebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzõk.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli idõszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelõen Dél-Európában szárazabb idõjárás volt jellemzõ, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektõl kezdve figyelhetõ meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemzõ, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsõséges értéket vett fel. Az 1980-at megelõzõ idõszakban hosszabb, akár évtizedes idõtartamú, váltakozó elõjelû fázisok követték egymást."

Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idõvel Z.  De "normál esetben" az következne.  -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fûszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.
Még valamint máshonnét!  Veréb Katalin - A szélmezõn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére címû diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetbõl. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (200 összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."

Ezek szerint akkor a Namias-ciklusokba belefér sok-sok egymást ismétlõ meridionális kép (mint ezen a télen), illetve sok-sok egymást követõ zonális kép (mint pl. két-három éve). Gondolom kisebb eséllyel, de belefér. Ezért Namias-ciklusok alapján megfeljebb óvatos feltételezéseket tehetünk, nincs olyan "törvényszerûség", hogy X képet Y követ, vagy idõvel mindenképp jönnie kell egy Z képnek. Most pl. a következõ hidegelárastás kvázi zonalitás nélkül jön, azaz nem lesz meridionális-zonális-meridionális váltás.

Errõl hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielõtt nekiesnék Google-val.)

Hát a Namias ciklus nem jelent feltétlen hosszú zónalitást, hiszen,  olykor  meridonális a  túlsúly.  Kérdés, hogy a várva-várt zónalitás megérik -e júliusra, vagy  épp a  hasonlóan bõdületes AC- k és meridionalitás miatt lesznek hõhullámok és szélsõséges ingások nyáron is. kétségtelen, hogy most ennyit az idõtávról.  A GFS szórása ugyanakkor bõdületes 150 órán túl, most épp a fõfutás sikeredett az egyik leghidegebbre, holnapután meg talán a legmelegebb lesz, vagy "holnapután" lesz.   Valóban úgy tûnik, hogy  aki hosszútávra latolgat most, akkor nyerõ, ha ráhibázik,   s annyit sem nyer vele, mint a kettessel a lottón,  ez a szépség benne :-P.  A most felfestett verzió újfent az extrém hideg, száraz lenne: bár ÉK en nem lehet panasz a hóra, az én tájékomon ezen a télen  értékelhetõ mennyiséget még nem láttunk.      

A Namias-ciklus mûködik, mert másképp nem is tud mûködni a légkör. A sarkok és az egyenlítõ közötti hõtranszportnak ALAPVETÕ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegõkerék, ami két szélsõ állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbérõl. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttõl, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erõs, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hõkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erõs a nyugati drift.
Valószínû, hogy ezen a télen is a bõdült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehetõ (északi)zonális epizódokat követõen ismételten leszakad a hideg.

Remélem nem lomboz le nagyon, de valahogy nagyon mellé mennek sorban az okfejtéseid.
Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lõni az elemzésekkel? Ezen a télen nem mûködnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....

A SSW eléggé beindult, tényleg össze-vissza kavartak a modellek. Tulajdonképpen a várt stabil, kilátástalan zonalitásból SEMMI nem lett, csak egy erõs délnyugati áramlásos idõszak mostantól 150 óráig. Újabb és újabb blokkos helyzeteket hoznak elõ, ami mindenképp érdekes a nagy SSW és polar vortex gyengülés fényében. Még ilyeneket is mutatnak, polar split: Link
Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-idõjárást nézve).

 Számomra azért az a tendencia látszik a ciklontev. megerõsödésével ÉNY on, hogy a következõ hidegleszakadás nem pont ide ömlik, hanem már keletebbre, ez a "láncreakció" is a Rex blocking egyik sajátossága., hogy a hõkontraszt épp emiatt a blocking mögötti elõoldalban lesz nagyobb, azaz itt lesz alacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki újabb ciklon (akárcsak mezoléptékben egy lassan áthelyezõdõ zivatarcella analógiája)
Elõbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel  ÉK-DNY irányban dõlõ elõoldal alatti besunnyogó már tõlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínûnek, hogy rövid , de velõs téltõl most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen,  s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következõ ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem,  hó végén a  30 cm hó borította el.

" a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. "  

Én ezt elsõsorban a NAO index erõsödésében láttam megmutatkozni.

Igy legutóbbi hsz.-om után 7 nap elteltével már látszik, hogy a jól fejlett hidegbázis lévén újra visszaömlik a vastag zima Feb.1-étõl az Ural hg.-re és a Kelet - Európai síkság északi vidékei fölé. 
A kérdés az, hogy marad a NAO pozitivba vagy újra buvárkodni megy? Elõbb az AO majd a NAO is.

Thermo azt hiszem régen mondott olyat is, hogy gyengén pozitiv NAO mellett is volt példa téli idõjárásra Mo.-on persze speciális helyzetekben. Amennyiben marad az aktívabb ciklontevékenység, ami rendre behatol(hat!) a mediterrán térség nyugati és északnyugati vidékei fölé, akkor bizony ebbõl mediterrán ciklontevékenység is lehet, amibõl mi is részesülHetünk. És ha hozzáadjuk a Kelet - Európai síkságon újra megtelepedõ hidegbázist, akkor bizony fennállhat a lehetõsége annak is mint amit a Met.társalgóban írt Ferri: Link 

..és akkor ennyit az átmeneti "melegrõl". Nem megy levesbe a február és kapunk medit esõvel majd száraz hideget ékrõl. Mindenesetre én is kíváncsian várom a folytatást, mert ebbõl a csirájában bontakozni látszó helyzetbõl, hogy élénk ciklontev. egyre inkább be-be rongyolHAT a mediterrán térségbe, meg a hidegünk is közelebb lopakodik már én se merek mérget venni döntõen zonális februárra.
 Meggyõzött a tendencia.  - ((Én a modellekbõl és indexekbõl következtetek elõre, nem pedig személyes ideállokba kapaszkodok.))



Hát igen, kíváncsi vagyok, hogy az eddigi tél hogy illeszkedik a Namias-ciklusfelbontásba, lebontva ciklusokra.

2 hetes zonális etap?
Modelleket mikor néztél utoljára?

Az, hogy a kora márciusba sok minden belefér (február utolsó napjaitól kb március 12 ig).
Természetesen   elvi lehetõsége megvan, hogy max 2 hetes zónális etap után közel 1 hónapos meridionális helyzetben masszív  ÉK-K kontinentális irányítás  és hidegpárna legyen, de az annyira nem esélyes épp azon szakmai érvek mentén, hogy a hõkontraszt épp a mély Afrikát is érintõ hidegelárasztások felszámolják, és talán a következõ hidegdepó nem ide szakad.  Persze elõrejelzésbõl még azt sem látjuk pontosan, hogy a zónális idõszak mennyire lesz tartós, és elvileg épp március elejére is beröppenhet egy hidegleszakadás és meridionális helyzet de  a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. Amúgy  utóbbi az említett idõszakban éppúgy hozhat az átlagosnál jóval melegebb idõt is, ha történetesen Nyugat-Európára szakad le a hideg legjava. (Természetesen a frontzóna megdõlésével,  mediciklonos nyitással ebbõl mi is kapnánk némi késéssel.) 
 Amúgy  ha a 2016 nyarával keresünk analógiát, éppúgy beleférne a képbe a március elsõ felében tomboló tél, mint a szeptember elejére megérkezõ olyan  tartós anticiklonáris kánikulai helyzet, aminek érkezésére ugyan akkor számítottam,  de a naptár szerinti nyár végéig gyakorlatilag nem állt elõ (de ellentétben a szóban forgó meridionális Rex blocking helyzettel, az északi zónalitás egész nyáron nem volt jellemzõ).

2016 október 10 körül találkoztunk amúgy elõször a Rex blockinggal, akkor említésre is került, hogy ez a hajlam  meghatározhatja a telünket is. Végülis  3 hónap hidegfelhalmozódás után állt elõ ugyanitt, és emlékszem olyan skandinávra sikeredett Rex- es  márciusra (199, amikor a TV ben mutatták a csodás S alakú frontálzónát Európa közepén, amelyet másfél hónapos tavasz a télben, északi zónalitás elõzött meg. Az egész tél alapjaiban volt más, a hidegnek volt alkalma halmozódni és épp márciusra "szakadt el a cérna".

Már hogyne tizedelné (nyolcadolná, tizenötödölné stb.) meg õket? 
Floo, akinek ez az egyik kedvenc témája, hozott egy írást, ahol a szakértõ, egy rovarász kifejti, mi szerint: a szárazság nagyobb kárt tesz a vízhez kötött szaporodású rovarok között, mint a hideg.
Nagyobbat, de nem írja sehol, hogy a hideg egyetlen rovart, lárvát nem pusztít el. 
Pl.: a talajban telelõ lárvák közül azok, amelyek gyengébbek, nem jutnak olyan mélyre, mint társaik, ezeket ha utoléri az átlagnál mélyebbre hatoló talajfagy elpusztulnak. Ez a természetes szelekció.
Azt vitatni, hogy a fagy is, mint több más környezeti tényezõ, befolyásolja az élõlények számát, "nem szerencsés".
Az más kérdés, hogy a rövid szaporodási ciklusú élõlényeknél ez a csökkenés rövid idõ alatt pótlódik, hosszútávú hatása nincs.
(Pl. Ha a tavasz és a nyár eleje kedvezõ életfeltételeket biztosít számukra, a szúnyogokból, kullancsokból hasonlóan sok lesz, mint az elõzõ évben.)

(Nem jó fórumban vagyunk, valószínûleg repülünk át - jogosan - a társalgóba.)

Twitterrõl: "Looking like a complex #polarvortex disruption with multiple stages. Tough for models to correctly simulate yet important for the weather."
Magyarul: "Úgy tûnik, komplex módon keletkezik zavar a polar vortex-ben, több lépésben. Ez a modellek számára nehéz helyzet, hogy korrektül szimulálják egyelõre, pedig jelentõsen befolyásolja a várható idõt."

Az igaz, hogy tényleg változnak ide-oda a modellek, ráadásul látszólag kicsi bizonytalanság mellett, de most Európára nem érzem, hogy merõben új lehetõségeket vázolna fel, a zonalitást, délnyugati áramlást és esetleg az erõsebb AC melletti zonalitást (Nyugat- és Észak-Európára) erõlteti... Mást, mondjuk egy medit vagy egy blokkos helyzetet nem is láttunk még 384 órára sem.

Így van, nem tizedeli meg õket. 
Jó lenne ezt a tévhitet eloszlatni. 

NEM tizedeli meg a kártevõket.

Nem lett igaza.

A korábban február elejére valószínûsített 10-15 fok melegedés folyamatosan erodálódott, a jelenlegi elõrejelzések sem túl biztatóak a tél végét illetõleg: Link . Nem is nagyon emléxem ilyen hosszan tartó száraz hideg periódusra, pedig már rég elmúltam 45 éves, 10-15 nap után mindig beesett 2-3 napnyi olvadás...

Ami viszont meglepõ, hogy a sarkkörön túl +12 fokos anomáliára számítanak. A visszajegesedés amúgy is késõn indult be, nem lennék meglepve, ha a kemény európai tél ellenére a sarkkörön túl az idén újabb negatív jégborítottsági rekordot mérnének. Az idei tél, érdekes hozadéka, hogy az elhúzódó fagyos idõszak hatására az emberek kezdik megszokni a hideget , és egyre kevesebb a jajveszékelés a hideg miatt, további pozitív hozománynak tartom, hogy megtizedeli a mindenféle kártevõket és évek óta az idén elõször lehet biztonsággal korizni a Balatonon

Lehet, hogy a valószínûnek látszó északi zonális etapnak egy részét "kibekkeljük" hidegpárna alatt.  Ha így alakulna, tartós enyheség február elején sem köszöntene be. Eddig ez egy egyértelmûen hideg tél, minimális zonális hajlammal, szinte hiányzó atlanti hatásokkal. A sarki-kontinentális hatás viszont annál erõsebb. Hogy ez a késõbbiekben is fennmarad-e, biztosan nem tudhatjuk. De csipetnyivel talán valószínûbb, mint egy gyökeres jellegváltás január legvégén, február elején.
Ha nem következik be a makrocirkuláció drasztikus, tartós megváltozása, bizony február is igen kemény lehet, legalább még egy kifejezett hideghullámmal. Pontos menetrendet még ne állítsunk fel, erre nincs felhatalmazásunk. Óvatosan annyit mondok, hogy a következõ, cca egy hónapban feltehetõleg  egyszer még komoly támadásba lendül az északkeleti hideg.

"Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Miért reális elemzés nélkül? Mibõl gondolod ezt az igen merész állítást? (egész pontos T értékekkel?)
"éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"
Miért? Mi valószínûsíti, hogy március zonalitással indul? Milyen jelek mutatnak erre? Annyira, hogy a "valószínû" szót használod egy másfél hónappal arrébb lévõ eseményre?

Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel. Itt reménykedhetünk  havazásban is, de  éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is, akkor már igazi tavaszi idõjárást hozva.

Figyelemreméltó az igen alacsony T850 ellenére az elsõ hidegbetörést követõ 1-2 nap kivételével az "extrém" hideg éjszakák után  rendszerint 0 fok közelébe melegedõ (illetve itt csürörtökön az 5 fokot is meghaladó már galambturbékolós csicsergõs tavaszi feelingû) nappalok. Egy ködös zúzmarás helyzet tudott volna még dobni az igazi tél érzeten, mert a mi tájékunkon mindennek ellenére ezen a télen jóformán havat sem láttunk.

Pü-ben már megírtam, de a lényegi részt megmutatom a nyilvánosságnak is:

"Nos, szerintem ennek értelmében várható most a hónap legvégétõl (északi) zonálisra, kora tavasziasra változó idõjárás. A februárnak legalább az
elsõ hete igen valószínûen lecsó lesz. A folytatás nagy kérdõjel. Ha
fennmarad az északkeleti hidegbázis, akkor igen valószínû félzónán
keresztül meridionálisra váltás, erõs hidegelárasztás, ismét lábas hideg
(esetleg mediciklonos havazások is), majd a januárihoz hasonló hideg AC
február legnagyobb részében. Ha ilyesmi akarna valóra válni,
feltételezésem szerint február elsõ és második dekádjának határán be
kell következnie a lehûlésnek (bár meg kell mondani, volt, hogy csak nem
sokkal febr. 20-a elõtt váltott hidegre, 1987-ben)
Ha felszámolódik  kelet-európai-szibériai hidegbázis, elõfordulhat, hogy zonális AC
váltakozik félblokk képekkel, kora tavaszi enyheség északnyugati
zegernyékkel  -de semmi értékelhetõ nem lesz. Szép lassan kitavaszodik a
február folyamán.
Ilyesmire is volt példa hideg januárokat követõen, de nem nagyon gyakran (pl. 1997-ben, vagy 2002-ben)
Az idõjárás erõs blokkhajlamát figyelembe véve, továbbá azt, hogy a
kelet-európai hidegpool betonbiztos volt eddig, én inkább a hideg
visszatérésére szavazok február folyamán, majd elhúzódó télvégre,
semmint korai kitavaszodásra. Mondjuk, 70-30%-ot mondok az elõbbi
javára.
Amit esetleg figyelembe vehetünk, az a jelenleg kialakulóban levõ SSW (Sudden Stratospheric Warming) Általában az ilyen epizódok után
kb. 2 héttel alapvetõen meridionálisra vált az áramlási kép. Ez is a
hideg visszatérését sejteti."

Ami a spanyolországi havazást illeti, az ilyesmi nem számít rendkívülinek erõs európai hideghullámok idején. A nagyon mélyre nyúló teknõ, mélyre szakadó hideg összefüggésben lehet a hõkontrasztnak tél második felére jellemzõ csökkenésével (már a déli tájak is lehûltek)
A kisebb hõkontraszt miatt csökkent a nyugati drift, az északi/északkeleti hidegpool-ok viszont virágkorukat élik.
Szerintem ennek a jelenségnek különösebb prognosztikai jelentõsége nincs, hacsak az nem, hogy rámutat a hidegraktárak erõsségére.

Ha rendkivüli nem is, de "lesz még valami". - véleményem szerint.

Ahogy az indexek elõrejelzéseit nézem élénkülni, mintsem nyugodni fog az Atlanti - óceán az elkövetkezendõ 15 napban(NAO,AO). Ez ránk nézve itt alul (500hPalon)  a kezdeti hidegpárnás, anticiklonos idõszak után 24-25.étõl egy tõlünk keleti súlyponttal leszakadó érintõleges hidegöblités követ, amit - átmenetileg - ránk telepedõ Ac zár, majd ugy fest nagytérségileg 28-29-étõl zonalitás jönn. Igy remélem mindenki "jól lakott" az idei eddigi hidegbõl és hóból, s nem veszi zokon ha egy kis zonális,talán naposabb, talajon "melegebb" idõvel bucsúzik a január utolsó napja(i). Rosszabbik esetben hideglégpárnával, északnyugaton nagyobb eséllyel naposabb idõvel.

Ez februárban könnyen lehet, hogy tartósabb zonalitást láthatunk viharciklonos formában, esetleg félblock,blocking azért be-be csúszhat(1-3nap),de hogy a jelenlegi modelltérképeket elnézem Európára nézõ hideglégtömegek január végére kipucolódnak a közelünkbõl. Igy ami jöhet az csak a Norvég - tenger, valamint a Skandináv félsziget felõl fûzõdhet le érdemi (-5 fok 850hPal ill. az alatti) hideg. 
..és ahogy a napokban mint a hallhattuk spanyoloknál is havazott, nekem mindig a februárt közepét,végét idézõ téli végi cirkuláció jut róla eszembe. Már mint hogy olyan mélyre szakad le ilyen volumenû hideglégtömeg. Az hogy a légkörzés nekem olyan mintha 1 hónappal elõrébb járna lehet, hogy csak illlúzó. Az utóbbi idõben nem ehhez voltam szokva. Viszont tavaszra még nem mernék kitekinteni, erõsen korai még az óra(idõpont), majd februárban,  de ez a döntõen, tartós,idõnként kiújuló magasnyomású uralom bizony könnyen lehet februárban végig vendégünk lehet.

Pár érdekesség polar vortex és SSW (sudden stratospheric warming) témában, amit találtam:
A zonális, nyugati szelek gyengülhetnek / állhatnak le, ha az SSW következtében megzavarodik a polar vortex, itt egy szél elõrejelzés: Link  vagy  Link  drámai csökkenést mutat... Major warming (SSW major) esetén ezek a szelek képesek megfordulni és (fent a magasban) azonálissá, keletivé válni, ekkor lehet igazán hideg. Most még nem tudni, hogy lesz-e ilyen, nem vallószínû azért.
ECMWF 10hpPa elõrejelzés:  Link  meteociel GFS:  Link
Január 17-ei elõrejelzés cikk:  Link  hasznos, mert vannak benne anomália-térképek is és jelen számítások szerint megtörik a hideg és havas idõ Európában január 28 körül (USA meg kap valamennyi hideget és havat).
Tweet  Link
Másik, idézem: "Latest #polarvortex animation shows impressive sudden stratospheric warming with only a PV displacement not a PV split but still watching..." (Paolo Lui)
És egy videó, ahol magyaráznak valamennyit a polar vortexrõl: Link  és annak hullámairól, a global warming szöveget át lehet ugorni, ha nem tetszik.

Ma reggel ennyit olvastam össze az interneten, összefoglalva: lehet visszatér a keményebb tél február második felétõl, esély van rá.

192-tõl 240 óráig masszívan pozitív 10 hPa hõmérséklet? Lesz ebbõl SSW? Remélem februárra lesz még valami rendkívüli

Na, a GFS konkrétan fáklyástul beállt a sorba! Azt a mindenit. Mondjuk az egy napos lemaradás az ECM-hez képest nem sok, de ennyit a stabil jövõképrõl  Jól megtévesztett.
Mondjuk ez egy érintõ száraz hidegöblítésnek néz ki, de az elõoldal/zonalitás megint 300 óra környékén van. Mint a korábbi teleken a hideg

T10hPa: tartja a GFS! Ez a teteje:  Link  ez meg a vége, fura a nagy felmelegedés mindenhol:  Link  És elvileg 4 napig tart, azaz talán már major? Itt egy sima grafikon, egyelõre "átlagos":  Link
Nem tudom, ezután milyen jeleket kell figyelni, majd kiderül  Ezt kéne figyelni?:  Link  ez inkább csak szabályosabb lesz, a mostani örvények épp, hogy kisimulnak rajta. Lehet tényleg várni kell 1-2 hetet, mire a hatása mutatkozik, majd figyelem.

Lehet, hogy a szituáció bárikusan nem teljesen felel meg a Vojejkov-tengely kritériumainak, de az európai kontinens ismétlõdõ, masszív elárasztása fagyos, száraz kontinentális levegõvel figyelemre méltó. Most:

Link

Egy hét múlva:

Link

A havi középhõmérséklet eléggé árulkodó. Északkelet-Magyarországon vannak helyek, ahol január középhõmérséklete eddig -7, -8 fok. Ha a hónap hátralevõ részében nem lesz jelentõs, tartós enyhülés (ez a mostani elõrejelzések szerint könnyen elõfordulhat), úgy a 2017-es az igencsak "harapós" januárok közé fog kerülni.  Én egyáltalán nem becsülném le ezt a téli szituációt.

Nagyon kíváncsi leszek, egy ilyen - nekem triviálisnak tûnõ helyzetben - bezúz-e az ECMWF egy ekkora gyõzelmet, mert valóban a semmibõl kotorta ki azt a lehûlést és valóban a GFS fáklyán 2 tag, valamint az ECM már másodjára támogatja.

Egyetértek, nagyon ez néz ki.

Az Ecm tegnap déli futása után a mai éjféliben is adja a 25-26-i újabb hideg-elárasztást.
A gfs most kezd eszmélni, az éjféli már egy kisebb verziót dobott, a a hat órás kontrollja az, ami már fogja.
Az ensemble bélyegek is most kezdenek összegabalyodni 25-26-ára.

Ebben a formában kissé pongyola megfogalmazás tõlem, így pontosítok: arra számítok, hogy idén a késõ tél könnyen elhúzódhat - amolyan 2006-hoz hasonló módon, amikor még március közepén is javában tartott a késõ tél, MASZFEJ kíséretében, majd a tavasz csak valamikor március vége felé, elég hirtelen robbanna be. Ez az, ami egyáltalán NEM LEPNE MEG 

"Ennél kevésbé lepne meg, ha idén hamar érkezne a kitavaszodás. Amolyan 2006-os, kissé elhúzódó késõ tél nem nagyon lepne meg, de ezzel már nagyon elõreszaladtam." Hát akkor mi lepne meg? Figyelünk ám!

Még jócskán 200 óra felett van, azonban mindkét un. királyi modell nagyjából egyetért abban, hogy a kezdeti
AC-dominanciat a következõ hét elején enyhe délnyugati áramlás válthatja fel. A még mindig aktuális ECM 3 hetes 
anomalia térképe szerint viszont csak valamikor a hónap legvégén, február elején lehet leghamarabb pozitiv T anomália térségünkben. Ráadásul az esetleges erõsebb felmelegedés a magasban, kellõ atkeveres híján, talajközelben hidegparna kialakulásához vezethet, így amíg a frontzóna nem kerül majd közelebb a Kárpát-medencéhez, számottevõ melegedesre talajközelben nemigen számíthatunk. Hogy az a bizonyos Namias-ciklus mikor lép ismét a meridionalis szakaszba es megérkezik az újabb hideghullam, még teljesen ködbe vesz. Az eddigi enyhebb periódusok rövidségere valo tekintettel meglepne, ha a körvonalazódó enyhülés 1 hétnél tovább tartana. Ennél kevésbé lepne meg, ha iden hamar érkezne a kitavaszodas. Amolyan 2006-os, kissé elhúzódó késõ tél nem nagyon lepne meg, de ezzel már nagyon elõreszaladtam. Közhely, de az idõjáráse lesz - mint mindig - az utolsó szó. -

Nagy ember lehetsz, ha az OMSZ már Rád hallgat

Tényleg írtam, hogy 6 napon belül enyhülünk? Na ugye  Emiatt gondolom az enyhülést:   Link   Link   és fõleg január 22 után, egyelõre persze a magasban, a talaj menti hõmérsékleteket nem elemeztem még ki. Az AC híd átmenetinek ígérkezik, illetve ránk simulhat. Nem szeretem, ha a híres-hírhedt Vojejkov-tengely fajtákat az ilyen gagyi átmeneti hulladékokra ráhúzzuk. Az egy nagyon ritka jelenség, annó valamelyik meteorológus azt mondta, 50 évente, ha kialakul, tartós és folyamatos keleti áramlást hoz szibériai hideggel heteken keresztül, kifejezetten zord telet hozva. Most nem ez lesz! Ez olyan, mint 2003 február 4: minden hasonlít rá... Itt egy pár pillanatig mintha tényleg erõsödne egy AC-híd: Link de ezt is inkább a medinek köszönhetjük és pár képkockára rá eltûnik...

Amit figyelek: SSW-t a frissebb futások is adnak, de gyengébb kimenetellel, azaz lehet csak minor lesz (mert van major is), ami miatt a poláris jet (vagy mi) nem biztos, hogy behullámzik, leszakad stb. Persze ez csak érdekesség, bár általában a hideg európai idõvel kötik össze, nekünk ez azért nem garancia semmire se, még ha major is lenne.

Az OMSZ lehet, hogy rám hallgat, mer a jövõ hét szombatig pozitív T-t nem tett az elõrejelzésbe. Ma még vannak pozitív max-ok, aztán egy hétre feledhetjük ? Éjjelente -15-20 fokok is lehetnek, gondolom a havas helyeken, de itt a télen hó nélkül is lementünk -15 alá. Hó ugyan nem néz ki, de azért kizárni nem lehet, hisz még ezen a száraz télen is lehetett olyan nap, amikor van ahol a közel havi adag leesett, sõt hóban, ami nem minden télre jellemzõ. Ha nem is láttuk elõre 200 órával azért mégis esett. Igazi medi meg még nem is volt nálunk, és ami késik az még nem biztos, hogy múlik is. Ha az AC híd alatta délen medivel kialakul, akkor minden lehet, persze elsõsorban délen.

Ha a zonalitás annyiszor kapott volna szerepet ezen a élen, ahányszor 240 óránál mutatták a modellek, akkor alig lett volna hideg. A GFS és a GEM egyébként már egyre kevésbé határozott benne.

Az SSW érdekes lehet, de ugye ahogy pl. tavaly is láttuk, nem lesz mindegy, mekkora mértékû és milyen tartós lesz a melegedés, ahogy az sem, hogy hol fog pontosa bekövetkezni. Akkor ez semmire sem volt jó. Link

Átmenetileg kialakul egy AC-híd, de köze sem lesz a Vojejkov-tengelyhez és utána pedig nagyon valószínû, hogy a ránk nyomuló AC után a zonalitás kaphat szerepet. ECM ens, 192 óra: Link aztán 240: Link és ez január 23-25.

SSW: még mindig adja a GFS! Bárcsak a többi paraméter is ilyen stabil lenne 240 óra felett is  Most már 300 óránál jár a tetõzés, arra két hétre jöhet a poláris vortex, vagy örvény vagy micsoda (Nyuli tudja ezeket igazán jól  ), azaz 620 óránál jöhet a tél! (Nyilván viccelek.) Ugyanakkor figyelemmel követem ezeket az érdekes eseményeket. ( Link    )

Értem. Hát igen február még odébb lesz.
A Vojejkov esélyes de szerintem egy erõs ciklon gyorsan letöri majd.
De ez még bõven 180+  lesz. Kíváncsi leszek a folytatásra.  

Úgy nézem, hogy ahogyan írtam Amerika is kapott egy hidegöblítést január elsõ napjaiban, de most a meleg visszavágott. Múltkor már a Mexikói öbölnél is fagyott, majd hamarosan Texasban a 30 fokot is megközelítette a T.  Legenda, hogy Amerikában mindig  és mindenhol havas és hideg a tél. 50 államban ugyan lehetett már egyszerre hideg, de egy európányi ország csoportosulatban ritka, hogy az egész tél kemény legyen mindenhol. Ha betör a hideg vagy esik a hó beteszik a hírekbe, de 5 nap múlva akár híre hamva sincs, de azt nem híreszteli senki. Most Európára szakad vagy tizedszer a hideg, de szerintem még nincs vége a téli idõnek nálunk. Szerintem egy Vojejkov tengely fog kiépülni a jövõ héten és ismét kemény fagyok lesznek. Februárra még nem tekintenék ki, az még nagyon messze van...

Sziasztok! Én még új vagyok itt!
Bár rég óta figyelem már a metnet társalgókat (2007 óta)  Nagyon sokat tanultam tõletek 
Figyelgettem mostanság Amerika idõjárását és azt vettem észre, hogy a nagy hidegek visszahúzódnak a térségbõl.
Észrevettem azt is, hogy Európa északi részénél elég szép hideg halmozódik fel +180 óra környékén.
Egy szép kis Grönlandi Ac és egy böszme ciklon kombója fincsi kis hideget ránthat le Európára.
Mi a véleményetek ? Lesz komoly február ? 

A GFS és a Parallel egy SSW-t valószínûsít 300 óra felett. Két dolog érdekelne:
* van más modell / elõrejelzés, amivel ilyen paramétert jobban meg lehet figyelni az északi hemiszférára?
* kíváncsi vagyok, mennyire lesz ez stabil, azaz mennyit módosul az elõrejelzés a következõ napokban. Ne felejtsük el, ez 10hPa hõmérséklet az északi hemiszférára, nem T850 Budapestre, meg mediterrán ciklon csapadéka a déli országrészre. Kíváncsi leszek!

SSW: Sudden stratospheric warming, itt egy 300+h link: Link

Még épphogy hosszútáv (5-7 nap)
Legutóbb 2006 január 23-25 között volt akkora hideg-öblítés, mint mai jövõ hét második felére kinéz és a mostani talán még komolyabb lesz.
Csütörtök déltõl vasárnapig, azaz két és fél napon át lehet -10 fok alatti t850 és egész pénteken, 24 óra környékén -15 fok alatt!

Akkor, 2006-ban a nagy hideg-öblítés elõtt esett 8-10 cm hó, így született ez a kemény hideg nálam (min/max):
01.23: -16,6 / -9,8
01.24: -17,1 / -6,3
01.25: -19,4 / -7,5
01.26: -18,7 / -7,5
01.27: -17,6 / -5,4
01.28: -15,7 / -4,0

Most a gfs emelte a szerdai csapadékot, már 2-4 cm kinéz ide északkeletre.
Amennyiben összefüggõ hó alakul ki szerda-csütörtökön, a 2006-os adatsor megismétlõdhet, sõt!

És hol van még január 10 ? Bár így legyen.Megjáratnám már a síléceimet itthon is.

"úgy látszik a Tél ismét két hónap csúszással kezdõdik"

Mondod ezt egy átlagnál hidegebb október, egy átlagos november és egy átlagnál hidegebb december után.

január 10.-tõl szépen alakulnak a dolgok, lesz pár nap havazás, majd megnyugszik az idõ,
és jönnek a -15°c - ok
a Gfs 300 órása szépen néz ki
úgy látszik a Tél ismét két hónap csúszással kezdõdik

Számomra kb. 1998-2001 az elsõ meleg, de ebbõl valóban csak 2 tél szerepel a munkában.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330852)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330851)