Annak ellenére, hogy ugyanolyan felhõnek tûnik, mint bármely más, hagyományos felhõ, egyáltalán nem tévesztendõ semmi mással, hiszen ez nem a troposzférában (0-17 km), hanem még a sztatoszférán is túl, a mezoszférában (80-85 km magasan) van. A horizont alatt -6° és -16° között lévõ Nap fényét verik vissza az itt elhelyezkedõ részecskék, amik nagy valószínûség szerint a világûrbõl származó porszemcsék, illetve némi antropogén szennyezõdés. A kékes vagy ritkábban sárgás színû éjszakai világító felhõk csak a nyári napforduló környékén (júniustól augusztusig) napnyugta után vagy
napkelte elõtt 1-2 órával látszanak. Ennek az az oka, hogy ilyenkor vannak jelen azok a felfelé irányuló áramlások, aminek segítségével némi víz jut a mezoszférába is, hogy az ott lévõ kondenzmagokon kicsapódva létrehozza azokat. Hazánkból is egyre gyakrabban megfigyelhetõk a fenti idõszakban, ám igazán látványos jelenségnek csupán egyszer-kétszer lehetünk tanúi szezononként.

Már bánom, hogy ostoba módon nem volt nálam a fényképezõm. zavarban Na mind1, majd holnap hajnalban..