Nekem is az járt a fejemben nem sokkal ezelõtt, vajon megérjük-e, hogy jégmentessé válik az arktikus tenger, legalább az év egy részében -mondjuk, 3-4-5 hónapra. Tudniillik mostanában éppen ilyenekkel traktálják (bizonyos)klimatológusok, rajtuk keresztül pedig a bulvársajtó, a nagyérdemût.
Ugyanis ha ez bekövetkezne, az feltehetõleg valóban katasztrofális hatással lenne a mi havas, hideg teleinkre. Nehezen, vagy sehogy sem tudnának létrejönni azok a hideglevegõ-felhalmozódások, hidegmagok, melyeknek a zimankót köszönhetjük. És ezen semmiféle szibériai szárazföld sem segítene.
Laikus véleményem és mérleglésem, hogy a huzamos jégmentesség aligha következik be belátható idõn belül. Földünk átlaghõmérséklete ezt (most, és feltehetõleg még sokáig) nem teszi lehetõvé. Hiszen az Antarktiszon hatalmas jégtömegek vannak, és ott nincs is számottevõ fogyatkozás az elmúlt évekhez képest. Sõt, ott a jég felhalmozódása folyik napjainkban is. A két félteke légköre pedig-minden látszat ellenére- nem elzárt világ, hanem egységes egészet alkot.
Az északi-sarki jég mostani fogyása több mint valószínû, hogy egy hirtelen lefelé ingás, amit majd stagnálás, és növekedés követ, nem pedig gyorsuló zuhanórepülés a nulláig.
Mindez valóban összefügghet a meridionális (vagy zonális) cirkulációs muszterek túlsúlyával.