2024. április 23., kedd

Egy késõi és egy korai (szub)trópusi ciklon 2015 májusában

Érdekességek - Publikálva: 2015-05-12 16:17 | Becsült olvasási idő: kb 5 perc.

2015 májusának elején két érdekes ciklon is kifejlõdött a trópusi óceánok felett. Ezek közül a második a 2015-ös észak-atlanti hurrikánszezon elsõ névvel ellátott rendszere, az Ana ciklon volt, mely szubtrópusi viharként keletkezett, de késõbb trópusi viharrá alakult. A másik, idõben néhány nappal korábbi képzõdmény éppen az amerikai kontinens ellentétes oldalán, a Csendes-óceán délkeleti része felett fejlõdött ki, néhány 100 km-re Chile partjaitól. Ezt hivatalosan nem nyilvánították sem szubtrópusi, sem trópusi ciklonná, ugyanakkor a mûholdképek és szélmérések alapján egyértelmûen beletartozott legalább az elõbbi kategóriába. Tekintve, hogy ez a ciklon a déli féltekén alakult ki, ahol májusban már a végéhez közeledik a trópusi ciklonok szezonja, késõinek tekinthetõ. Ezzel szemben Ana az Atlanti-óceánon közel egy hónappal megelõzte a hivatalos szezonkezdést (június 1.).

Névtelen szubtrópusi/trópusi vihar a Csendes-óceán délkeleti részén

 

Április utolsó napjaiban egy sekély mérsékelt övi ciklon alakult ki az óceán délkeleti részén, mely a következõ napokban helyzetét alig változtatva, 23-24 fokos tengervíz felett elhelyezkedve fokozatosan megerõsödött, és egyre inkább szubtrópusi karakterisztikát öltött. 30-án a központjában már határozott és szervezett zivatarképzõdés zajlott, noha a ciklon keleti oldalán még jól beazonosítható volt annak hosszan elnyúló hidegfrontja. Május 1-jére azonban ez legyengült, illetve megkezdõdött a leszakadása a ciklonról. Ekkor a központ közelében is gyengült kissé a konvekció, viszont a megmaradt zivatarfelhõzet elkezdett spirálisan felcsavarodni a központ körül.

 

2015.04.30. 2015.05.01.

 

A folyamat 2-án érte el csúcspontját, amikor szinte teljesen körülölelték a zivatarfelhõk a ciklon központját, egy szemszerû képzõdményt létrehozva. Ekkor a ciklon már egyértelmûen szubtrópusi, sõt egyre inkább trópusi jelleggel rendelkezett. A ciklon felett határozott magassági szétáramlás is kialakult, mely létrehozta a jellegzetes, tépett szélû fátyolfelhõzetet, különösen a ciklon nyugati és északi oldalán. A szervezettség, illetve a mûholdas szélmérések alapján feltételezhetõ, hogy a ciklon ekkor volt a legerõsebb, 45-50 csomós (85-95 km/h-s) szélsebességgel. 3-ára a ciklon már gyengülni kezdett, de a keleti és északi oldalán még tartós zivatarképzõdés zajlott. A konvektív tömbök pedig még közelebb helyezkedtek el a központhoz, így valószínûsíthetõ, hogy ekkorra teljes mértékben trópusi ciklonná alakult a rendszer. Ezt megerõsítik a ciklon erõsségét feltehetõleg legpontosabban analizáló és elõrejelzõ UKMO modell ciklonfázis diagramjai is, melyek 2-án és 3-án szimmetrikus és viszonylag mély (erõs) meleg magot mutatnak, mely a trópusi ciklonokra jellemzõ: LinkLink 4-ére virradóan a ciklon észak felé fordult, és ezzel kissé melegebb víz fölé ért. A térségben elhelyezkedõ, sokkal szárazabb levegõ miatt azonban nem tudott erõsödni, sõt teljesen megszûnt benne a zivatarképzõdés. Végül másnap az alacsonyszintû maradványfelhõzet is feloszlott.

 

2015.05.02. 2015.05.03.

 

A ciklon átalakulási folyamata jól végigkövethetõ volt a mûholdas szélmérések alapján is. Május 1-jén a trópusi viharnak megfelelõ, 35 csomónál (65 km/h-nál) nagyobb szélsebességeket jelölõ barna, lila szélzászlók még viszonylag távol helyezkedtek el a ciklon központjától, illetve az erõsebb, piros szélzászlóval jelölt szelek zónája is messze kiterjedt, különösen a déli oldalon. Mindezek a szubtrópusi ciklonok jellegzetességei. 3-án azonban már sokkal szûkebb lett az erõsebb szelek zónája, míg a legnagyobb szélsebességek közvetlenül a központ mellett jelentkeztek, mely arra utal, hogy a ciklon teljes mértékben trópusivá alakult. 2-án csak a ciklon nyugati oldaláról voltak elérhetõek mérések, de - ahogy korábban már említésre került - itt néhány 50 csomós (95 km/h-s) szélzászló is megjelent.

 

 

 

Annak, hogy a ciklon hivatalosan nem lett besorolva, feltehetõleg az az oka, hogy a Csendes-óceán délkeleti területe, ahol kialakult, egyetlen trópusi ciklon figyelõ szervezetnek sem tartozik a "fennhatósága alá": Link. Hozzá legközelebb a Csendes-óceán déli és délnyugati részét monitorozó Fiji Meteorológiai Szolgálat alegysége (RSMC Nadi), valamint a Csendes-óceán északkeleti részét monitorozó amerikai Nemzeti Hurrikánközpont helyezkedik el, így ezen szervezetek sorolhatták volna be a rendszert. Tekintve, hogy a térség legnagyobb részén túl hideg a tengervíz és általában a légköri feltételek sem kedvezõek, igen ritkán alakulhatnak ki szubtrópusi vagy trópusi ciklonok. Ha a múltban esetleg ki is alakultak hasonló képzõdmények, biztosan nem voltak hivatalosan besorolva, hiszen errõl tanúskodik a globális trópusi ciklon térkép is: Link.

 

Ana szubtrópusi/trópusi vihar

 

Amint a csendes-óceáni ciklon feloszlott, az Atlanti-óceánon, a Bahama-szigetek térségében egy sekély ciklon alakult ki, melyhez egy korábbi hidegfrontból hátramaradt zivatarrendszer kapcsolódott. A lassan észak felé haladó ciklon kezdetben mérsékelt övi jelleget mutatott, 6-án a központjában egy kisebb okklúziós, és attól hosszan délre elnyúlva egy hidegfront jellegû felhõzettel, bár határozott frontális struktúra nem alakult ki benne. A magasban ugyanakkor szintén ciklonális áramlás kapcsolódott hozzá. 7-én a ciklon már önálló és határozott, egyre szimmetrikusabb áramlási rendszert alakított ki, és fõként az északnyugati oldalán tartós zivatarképzõdés zajlott.

 

2015.05.06. 2015.05.07.

 

8-ára virradóan tovább folytatódott a ciklon erõsödése és szervezõdése, aminek következtében éjjel 40 csomós (75 km/h-s) szélsebességgel és 1004 hPa-os központi légnyomással, Ana néven szubtrópusi ciklonná minõsítették. Ekkor, illetve 8-án a nap elsõ felében csak a déli oldalán volt tartós és szervezett zivatarképzõdés, de ez a nap második felében áttevõdött a ciklon keleti, majd északi felére. A zivatarfelhõzet azonban még viszonylag távol helyezkedett el a központtól, mely körszimmetrikus alacsonyszintû felhõörvényként a mûholdképeken is jól megfigyelhetõ volt. A magasban pedig továbbra is ciklonális áramlás volt Ana felett, bár a zivatarfelhõzet környezetében már divergens területek is kialakultak. Ez a magassági divergencia 9-ére virradóan végül a ciklon teljes területére kiterjedt, és ekkorra a zivatarok is közelebb kerültek a központhoz. Ennek köszönhetõen Ana-t átminõsítették trópusi viharrá. A rendszer ezzel együtt erõsödött is, és 9-én hajnalban elérte legnagyobb intenzitását 50 csomós (95 km/h-s) szélsebességgel és 998 hPa-os központi légnyomással. Ezt követõen napközben a szélsebesség még nem változott, de a légnyomás már kissé emelkedett. Mindemellett a konvekció kissé szervezettebb lett, és délután a zivatarfelhõzet teljesen körülölelte a központot.

 

2015.05.08. 2015.05.09.

 

10-ére virradóan Ana megközelítette Dél-Karolina keleti partjait, és az ottani hûvösebb víz felett tovább vesztett erejébõl. A szárazföldet azonban még gyenge trópusi viharként érte el kora hajnalban. Itt folytatódott a gyengülése, aminek következtében napközben visszafokozták trópusi depresszióvá. Lassú mozgása révén viszont Ana viszonylag sokáig a víz közelében maradt, így még egész nap meg tudta õrizni szervezett struktúráját. A határozott, központi zivatarfelhõzetbe a víz felõl idõszakosan még újabb spirális zivatarkarok is belefejlõdtek. 11-én a szárazföld felett haladva, és egyre jobban eltávolodva az óceántól Ana végül fokozatosan elvesztette trópusi karakterisztikáját, így poszttrópusi ciklonná minõsítették.

 

2015.05.10.

 

Mûholdkép-animáció az Ana ciklonról (480p-s minõségben érdemes nézni):

 

 

Megjegyzés: Mivel a ciklonok közül az elsõ a déli, míg a második az északi féltekén alakult ki, eltérõ forgásiránnyal rendelkeztek, mely jól megfigyelhetõ a mûholdképeken is.

 

Az adatok forrása: National Hurricane Center (NHC)

 

Mûholdképek: NASA, NOAA

 

A feltüntetett szélsebesség értékek a Saffir-Simpson hurrikánskálára épülve 1 perces átlagok. A szélsebesség- és légnyomásadatok a szezon végi hivatalos jelentés során még változhatnak, így a cikk a késõbbiekben szükségszerûen frissülhet.

---------

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)

Vissza a hírek főoldalra