2024. április 25., csütörtök

Szeptemberi hidegbetörés

Időjárás-változás - Publikálva: 2014-09-28 15:37 | Becsült olvasási idő: kb 5 perc.

A meteorológiai nyár második felében a sarkvidéki hidegbázis meggyengülése és térbeli összezsugorodása, valamint az, hogy alacsonyabb földrajzi szélességeken fekvõ tájak tovább már nem melegszenek, a hemiszférikus (féltekei) hõkontraszt alapos lecsökkenését vonja maga után. Ennek a mi térségünkben az advektív (vízszintes) légmozgások ritkábbá válása, a helyi hatások, a konvekció (függõleges légmozgások, lokális zivatarképzõdés) elõtérbe kerülése a következménye. Sokéves megfigyelés szerint elõször augusztus második felében, harmadik harmadában juthat el oda az éppen megkezdõdött sarkvidéki lehûlés, hogy a kialakuló hideg légtömegek újra az advektív hatások felerõsödését okozzák térségünkben. A határozott irányú, számottevõ sebességû légmozgások nélküli, helyi záporokkal, zivatarokkal tarkított meleg idõjárást ekkor nemegyszer váltja fel az igen hûvös, viszonylag száraz jeges-tengeri légtömegek erõs betörése. Szeptemberben pedig a sarkvidéki levegõ beáramlása a meglehetõsen hosszú éjszakákon kiterjedt talaj menti fagyokat okozhat, sõt, ritkábban akár 2 méteres magasságban is fagypont alatti hõmérsékleteket mérhetünk már ilyenkor. Ilyen korai sarkvidéki levegõ betörésnek voltunk tanúi idén szeptember vég&

 

(Illusztráció: Metnet Képtár)

 

Szeptember elsõ felének idõjárása azonban még a nyárias záporok, zivatarok jegyében telt el. Ennek illusztrálására egy tipikusnak mondható napot, szeptember tizenegyedikét választottuk ki:

 

 

 A 2014. szeptember 11-i izobár és geopotenciál eloszlás Európa felett

 

Itt még jellegzetes késõnyári szinoptikai képet látunk: a kontinens északi része felett anticiklonális zóna, tõle délre sekély alacsony légnyomású mezõ. Térségünk idõjárását ez utóbbi (pontosabban, a vele fuzionáló északi hideg légörvény) határozta meg, ezért ezen a napon sokfelé volt hazánkban esõ, záporesõ, zivatar. Több helyen jelentõs mennyiségû csapadék hullott:

 

 

Napi csapadékmennyiség 2014. szeptember 11-én a Metnet adatai alapján

 

Ugyanakkor, a középpontjával térségünktõl északnyugatra elhelyezkedõ hidegörvény és közvetlen környezete között jelentõs hõmérséklet-különbség alakult ki a 850 hPa-os nyomásnívón:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa vonatkozásában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. szeptember 11-én

 

Részben ennek, részben a borultságban és csapadékban jelentkezõ eltérésnek köszönhetõen nagy hõmérsékleti kontraszt alakult ki hazánk területén belül:

 

 

Maximum-hõmérsékletek 2014. szeptember 11-én a Metnet adatai szerint

 

A nyugati országrészben aránylag hûvös volt az idõ, míg keleten nyárias meleg uralkodott. Ez a hõmérséklet kontraszt a Dunántúl és a Tiszántúl között sokáig fennállt, illetve kiújult. Térségünk idõjárását igen nedves, és részben kifejezetten meleg légtömegek határozták meg nemcsak a szóban forgó napon, de hosszabb idõszakon át is. Ez rajta hagyta a bélyegét szeptember összesített csapadékmennyiségén és középhõmérsékletén:

 

 

2014 szeptemberének csapadékösszege a Metnet adatai szerint

 

 

2014 szeptemberének csapadékmérlege a Metnet adatai szerint

 

Látható, hogy az ország egészén több esõ esett a sokéves átlagnál, sõt, nagy területen annál lényegesen több.

 

Az átlaghõmérséklet alakulása a következõ:

 

 

Középhõmérséklet 2014 szeptemberében a Metnet adatai szerint

 

 

 Középhõmérséklet eltérés 2014 szeptemberében a Metnet adatai szerint

 

A sekély ciklon melegszektorában, azaz hazánk keleti, északkeleti részén a maximum-hõmérsékletek több fokkal meghaladták az ilyenkor szokásosat. A nedves levegõben, magas harmatpont mellett pedig országosan gyengék voltak az éjszakai lehûlések. E két tényezõ együttes hatására szeptember hónap középhõmérséklete - a hónap végi erõs lehûlés ellenére, mellyel a cikk további része foglalkozik - Magyarország nagy területén meghaladta a sokéves átlagot, északkeleten pedig több fokkal magasabb lett annál (a térkép a nem egyenlõ adatsûrûség miatt kisebb-nagyobb torzításokkal terhelt).

 

Annak a makrocirkulációs átrendezõdésnek, mely a hónap végére meghozta hozzánk az igazi õszt, elsõ jelei szeptember 17-én kezdtek mutatkozni a szinoptikai térképen. Ekkor messze északon, Grönland és Svalbard közötti központtal erõsen kimélyült egy ciklon:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2014. szeptember 17-én

 

Ha megnézzük a 850 hPa-os nyomásnívóra vonatkozó izoterma-térképet, rögtön látjuk a stabil örvényesedésnek, a ciklon kimélyülésének okát:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. szeptember 17-én

 

A kérdéses helyen, azaz Grönlandtól keletre tekintélyes nagyságú terület figyelhetõ meg, ahol a hõmérséklet -10 fok és -15 fok közötti. Ez elég nagy mennyiségû, meglehetõsen hideg sarki levegõnek felel meg.

 

Az izobár-térképen az is látszik, hogy a térségünk idõjárását addig meghatározó sekély ciklonális mezõ, illetve hidegörvény feltöltõdött, és visszaszorult délre. Idõjárásunkat átmenetileg az az anticiklon vonta befolyása alá, melynek központi területét a skandináv térség keleti részén találjuk.

 

A szeptember 21-re vonatkozó izobár és izoterma-térképeken ugyanakkor egyértelmûvé válik a sarkvidéki hideg légtömeg terjeszkedése az alacsonyabb szélességek - azaz térségünk - irányába. Ennek nyomán alacsony nyomású teknõ képzõdött Észak-Skandináviától a Kárpát-medence térségéig. Ettõl nyugatra, a Brit-szigetek környékén emelkedett a légnyomás, anticiklon épült fel. Az izotermák elhelyezkedése is világosan mutatja a hideg légtömeg dél felé való elmozdulását:

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2014. szeptember 21-én

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. szeptember 21-én

 

Szeptember 22-én kora hajnalban az alacsony nyomású teknõn belül létrejött, balti-tengeri központú ciklon hidegfrontja északnyugatról megközelítette országunk határait:

 

 

Frontanalízis 2014. szeptember 22. vonatkozásában

 

A gyors mozgású hidegfront átvonulása hazánkban nem járt nagy mennyiségû csapadék hullásával, az ország területének mintegy harmadán szárazon vonult át:

 

 

A lehullott esõ mennyisége 2014. szeptember 22-én a Metnet adatai szerint

 

A hidegfront gyors vonulására jellemzõ, hogy 24 óra elteltével már a Fekete-tenger nyugati partvidéke, illetve a Balkán-félsziget középsõ területe felett találjuk:

 

 

Frontanalízis 2014. szeptember 23. vonatkozásában

 

Magyarországon a front mögött megerõsödött az északnyugati szél, és jelentõsen csökkent a hõmérséklet. Míg szeptember 21-én a csúcshõmérséklet még elérte a 22-28 fokot, addig szeptember 22-én már csak 17-21 fok között alakult a maximum a Metnet adatai alapján. A következõ napon (szeptember 23.) folytatódott a lehûlés: a több napsütés ellenére  csupán 14 és 19 fok közötti maximum-hõmérsékleteket mértek az országon belül. A viszonylag sok felhõ és erõs szél szeptember 23-án még megakadályozta, hogy hajnalra 0 fok közelébe süllyedjen a hõmérséklet. A következõ éjszaka azonban a már nyugalomba jutott hideg levegõben, derült ég, gyenge légmozgás és alacsony harmatpont mellett 0-5 fokig hûlt a levegõ, többfelé volt talaj menti fagy. Még szeptember 25-én is mértek 2,7 fokos minimum-hõmérsékletet a Metnet megfigyelõi, bár ekkor egy északnyugatról közelgõ újabb hidegfront elõtt általában több volt már a felhõ, mint 24-én reggel.

 

Ezeknek az éjszakáknak a kifejezetten hideg voltát jól szemlélteti a szeptember havi abszolút minimum-hõmérséklet országos alakulása:

 

 

Szeptemberi abszolút minimum-hõmérsékletek a Metnet adatai alapján

 

Látható, hogy a szeptemberben mért legalacsonyabb hõmérséklet az ország északi felén általában 5 fok alatt volt, és a délin is csak kevéssel haladta meg az 5 fokot.

 

A szeptember utolsó dekádjában elég gyakori sarkvidéki száraz, hûvös levegõ beáramlást az agrometeorológia is számon tartja "õszi fagyosszentek" néven. Az ekkor elõforduló gyenge fagyok jelentõsége azonban nem mérhetõ a késõ tavasszal bekövetkezõ fagyokéhoz. A vegetációs idõszak szeptemberben már a vége felé jár, ezért az áprilisihoz, májusihoz hasonló katasztrofális kártétel ilyenkor nem fenyeget.

 

Megemlítendõ, hogy az Európát érintõ makrocirkulációs átrendezõdés tartósnak bizonyult: a sekély ciklonokkal, hidegörvényekkel, konvektív csapadékkal jellemezhetõ kép szeptember utolsó harmadában már nem tért vissza. A meleg, igen nedves légtömegek uralmának megszûnését jól mutatja az elmúlt 14 nap csapadékmérlege:

 

 

Az elmúlt 14 nap csapadékmérlege a Metnet adatai szerint

 

Ennek alapján az ország túlnyomó részén a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott a hónap utolsó 14 napjában. A szárazabb idõ feltételezhetõen segítette a még hátralevõ betakarítási munkák elvégzését mezõgazdaságunkban, és a belvízhelyzeten is javított.

 

Írta: Thermometer

Vissza a hírek főoldalra