Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Én is csak azért mert hajnalban lesz a csapadék ami akkor már 0 C vagy -1 C T mellett hullik majd.
Én Szabolcs megyében nem számítok megmaradó hóra, egy kis látványhóra számítok, ami nem marad meg.
A jelenlegi helyzet alapján ezt várom
Link
Szerintem a medi keletebbre jön fel 60-80 km-el így Pécs Szeged közötti rész kapja a legintenzívebb részt oda 15-20 cm közötti mennyiséget várok (piros vonalazás).
Ettõl északabbra keletebbre egy 60 km sávban 12-15 cm (kék vonalazás).
A hegyvidéki területeken teljes egészében megmaradó hó 8-12 cm. (rózsaszín vonalazás)
ÉNY országrész kevésebb de megmaradó hó 5-10 cm (lila vonalazás)
Budapest és környéke, Alföld zöme, Szabolcs megye, Borsod nem hegyvidéki része 3-8 cm kelet felé kevesebb (sárga vonalazás)
Hajdú-Bihar fele, Békés, Csongrád keleti területe látványhavazás -4 cm fekete vonal (halálfej)
Link
Szerintem a medi keletebbre jön fel 60-80 km-el így Pécs Szeged közötti rész kapja a legintenzívebb részt oda 15-20 cm közötti mennyiséget várok (piros vonalazás).
Ettõl északabbra keletebbre egy 60 km sávban 12-15 cm (kék vonalazás).
A hegyvidéki területeken teljes egészében megmaradó hó 8-12 cm. (rózsaszín vonalazás)
ÉNY országrész kevésebb de megmaradó hó 5-10 cm (lila vonalazás)
Budapest és környéke, Alföld zöme, Szabolcs megye, Borsod nem hegyvidéki része 3-8 cm kelet felé kevesebb (sárga vonalazás)
Hajdú-Bihar fele, Békés, Csongrád keleti területe látványhavazás -4 cm fekete vonal (halálfej)
Egy ilyen forgatókönyv is lehet, próbáltam többször is utalni rá, de én ennek kisebb esélyt adok most. Ahogy írod is a halmazállapot nem igazán kérdéses, de a megmaradás ill. gyarapodás az elég necces lehet, az általad vázolt verziót döntõen a tornado wrf támogatja. Még annyi, h te jóval bátrabban bántál a cm-kel 
Mindenesetre drukkolok nektek, hisz ha másra nem, legalább egy kis kárpótlásra jó lenne 5 cm+ arrafelé
Mindenesetre drukkolok nektek, hisz ha másra nem, legalább egy kis kárpótlásra jó lenne 5 cm+ arrafelé 
Szerintem elég reális, bár én a nyírség környékét is megkérdõjelezném pontosabban nekem az is koponya 
Én személy szerint 5 cm körüli hóvastagságot várok otthonra, a völgybe, péntek délelõttre. Fönt a dombon sem lesz sokkal több...nálunk minden bizonnyal kiváló lesz a légrétegzõdés már a havazás kezdetekor is, ám a csapadékmennyiség elég gyérnek ígérkezik. Annyira mondjuk nem is baj. Fõleg, ha szombaton lesz még pár hózápor. 
Egyetértek! Bizony,könnyen lehet,hogy a Dél-Alföld lehet a befutó ennél a med.ciklonnál!
Furcsa fintor. A tél legkedvezõbb mediterrán ciklonja következik DK számára, leszámítva ugye azt az agresszív december 19-i ciklont, ami megszórta az egész országot...
Egész télen nem volt ilyen. Végig negatív harmatpontok, teljesen átfagyott légoszlop odafent, esti órákban érkezõ csapadék.
Metnet wfr modelleket érdemes nézni. Link
Valószínûleg gyorsan havazásba vált a csapadék, ha esetleg az alsó légrétegek túl enyhék lesznek a kezdetekkor.
A szokásos "melegcella", ami a Tiszántúl déli részét szokta érinteni, most sokkal kisebb kiterjedésû lesz, mint szokott lenni, ráadásul inkább Hajdú-Bihart érinti, meglátásom szerint Békés megye most kiesik a "szívó zónából".
DNY-on a nap elsõ felében lesz egy "elõhavazás", az igazi móka azonban a délután második felétõl indul és gyorsan terjedhet ÉK felé.
Innentõl kezdve a modell nagyon-nagyon hízelgõ a Dél-Alföldnek is. Tartós, relatíve intenzív havazást mutat. Az áramlást figyelembe véve Szeged környéke kiemelt térséggé is elõléphet!
Egész télen nem volt ilyen. Végig negatív harmatpontok, teljesen átfagyott légoszlop odafent, esti órákban érkezõ csapadék.
Metnet wfr modelleket érdemes nézni. Link
Valószínûleg gyorsan havazásba vált a csapadék, ha esetleg az alsó légrétegek túl enyhék lesznek a kezdetekkor.
A szokásos "melegcella", ami a Tiszántúl déli részét szokta érinteni, most sokkal kisebb kiterjedésû lesz, mint szokott lenni, ráadásul inkább Hajdú-Bihart érinti, meglátásom szerint Békés megye most kiesik a "szívó zónából".
DNY-on a nap elsõ felében lesz egy "elõhavazás", az igazi móka azonban a délután második felétõl indul és gyorsan terjedhet ÉK felé.
Innentõl kezdve a modell nagyon-nagyon hízelgõ a Dél-Alföldnek is. Tartós, relatíve intenzív havazást mutat. Az áramlást figyelembe véve Szeged környéke kiemelt térséggé is elõléphet!
Jól emlékszel!2004 március 8-án 20 cm esett le 1 nap alatt itt Kaposváron.
Én egyet értek veled, amúgy 2004-ben kb. ilyenkor volt egy hasonló helyzet, hogy DNY-on bizony fennakadásokat okozott a tavaszi nagy havazás!
Korán beköszönt Link , majd hazaugrott és sokat váratott magára, végül december közepén megérkezett és itt maradt egy darabig... 
Most pedig jön -talán
- az utolsó nagy dobás: ami nem más, mint a 2009/2010-es téli szezon fináléja . A forgatókönyv már-már ismerõs: a Kárpát-medencét hideg levegõ tölti ki, Korzikától nyugatra mediterrán ciklon született: Link szerdán délnyugat felõl 36-48 órás (!) havazás veszi kezdetét. Persze lehet itt egy kicsit tesze-toszáskodni, hogy már március van erõs a besugárzás stb stb, ez igaz, azonban ennek is van ellenszere, egyrészt a bolygónk forgása (elõbb-utóbb lemegy a Nap), másrészt a vastag felhõzet és az intenzív csapadék. Kétségtelen, hogy lesznek helyek, ahol inkább csalódást okoz ez a Télbúcsúztató after-party, de nem biztos, hogy csak negatív csalódások lesznek. A dny-i „hó-háromszög” (Zala-Somogy-Veszprém, esetleg kiegészülve Baranya egyes részeivel) jelentõs részén azonban nagy valószínûséggel nem lesz pardon március ide-március oda! Dny-on lehet egy terület 200-250 m tszf alatt is, amely nagyon jól járhat, akár jobban, mint a télen eddig bármikor, ez kétségtelen, hogy necces lesz, nem túl nagy a sansz rá, de meglehet. Fontos megjegyezni, h van olyan forgatókönyv, amely a csapadékmezõ keletebbre tolódásával számol, így a hó-háromszög rosszul, míg az ország közepe és délkeleti része jobban járna, ez most talán kevésbé valószínû, mint az elõbbi, de számolni lehet ezzel is.
Amit most írok, az döntõen a 200-250 m alatti részekre szól, és az elsõ forgatókönyvrõl, ahol nem tolódik el a csapi-mezõ k felé..
Szerdán a csapadék érdemi része inkább még csak az ország délnyugati negyedére, harmadára korlátozódna keletre, délkeletre az eddiginél enyhébb levegõ áramlik. Az ország nagy részén, ahol lesz csapadék az egyébként is hideg levegõ következtében, és a csapadék hûtõ hatása miatt nem lehet gond a halmazállapottal, annál több a megmaradással kb. 8-9 órától kb. 17-18 óráig, hisz ha nem lesz elég intenzív a csapadék, akkor a szórt sugárzás olvaszthat, és élénk vagy erõs lesz a keleties szél, ami szintén kedvezõtlen a hóra. A legdurvább intenzitású helyek a hó-háromszögén belül Zala déli felén és Somogy dny-i, déli haramdán, negyedén, lehetnek, nyílván ezeken a helyeken van a legnagyobb esély a tartós zavartalan megmaradásra ill. akár tartósabb porhóra hófúvással. Csütörtök reggelre a csapadék átterjed északkeletre is, de elvileg csütörtökön már sehol nem lesz olyan erõs intenzitású csapadék, mint szerdán a hó-háromszögben(vagy inkább csak lokálisan), ez mindenképp ellene hat a síkvidéki megmaradásnak a nappali órákban, de pozitív fejlemény, hogy jelentõsen gyengül a szél. Így bizonytalan megmaradás csütörtök hajnalban és reggel valószínû az ország közepén és északkeleten, míg dk-en ennek kicsi az esélye a relatíve kevés csapi, és kevéssel 0 fok fölötti T miatt (ez azért már említetten hordoz bizonytalanságot, intenzív csapi esetén a Dél-Alföld is várakozáson felül teljesíthet ). Csütörtök napközben már szinte mindenütt havazni fog, de érdemi megmaradásra inkább csak 200-250 m felett van sansz (óriási különbségek lehetnek a megmaradt hóban kis szintkülönbségeknél is), keleten délkeleten estig nem igazán van esély, estétõl péntek reggelig azonban vmi ezen kiéheztetett vidékeken is lehet, hacsak csütörtök reggelre nem lett --> ld. bizonytalanság. Centizgetni természetesen most sem igazán érdemes, de azért a tipp kedvéért én így látom a maximális hóvastagságot (az olvadás miatt ezt érdemes most nézni) péntek délelõttig 200-250 m alatt. E fölött ettõl több is lehet. Az itt feltüntetett maximális hóvastagságok valószínûleg csütörtök vagy péntek reggel állnak be. Ami biztos, az az, hogy nem így lesz: Link
Fontos, hogy az itt leírtak, csak a szubjektív vélemény, és a helyzet meglehetõsen nagy bizonytalansággal terhelt(mint mindig ). Továbbá jó tanács magamnak: Várom a legrosszabbat, bízom a legjobban, elfogadom, ami jön! Ill. Aki csalódik egy mediterrán ciklonban, az nem ismeri a mediterrán ciklonokat! Hajrá TÉL csakazértis!
Most pedig jön -talán
- az utolsó nagy dobás: ami nem más, mint a 2009/2010-es téli szezon fináléja . A forgatókönyv már-már ismerõs: a Kárpát-medencét hideg levegõ tölti ki, Korzikától nyugatra mediterrán ciklon született: Link szerdán délnyugat felõl 36-48 órás (!) havazás veszi kezdetét. Persze lehet itt egy kicsit tesze-toszáskodni, hogy már március van erõs a besugárzás stb stb, ez igaz, azonban ennek is van ellenszere, egyrészt a bolygónk forgása (elõbb-utóbb lemegy a Nap), másrészt a vastag felhõzet és az intenzív csapadék. Kétségtelen, hogy lesznek helyek, ahol inkább csalódást okoz ez a Télbúcsúztató after-party, de nem biztos, hogy csak negatív csalódások lesznek. A dny-i „hó-háromszög” (Zala-Somogy-Veszprém, esetleg kiegészülve Baranya egyes részeivel) jelentõs részén azonban nagy valószínûséggel nem lesz pardon március ide-március oda! Dny-on lehet egy terület 200-250 m tszf alatt is, amely nagyon jól járhat, akár jobban, mint a télen eddig bármikor, ez kétségtelen, hogy necces lesz, nem túl nagy a sansz rá, de meglehet. Fontos megjegyezni, h van olyan forgatókönyv, amely a csapadékmezõ keletebbre tolódásával számol, így a hó-háromszög rosszul, míg az ország közepe és délkeleti része jobban járna, ez most talán kevésbé valószínû, mint az elõbbi, de számolni lehet ezzel is.Amit most írok, az döntõen a 200-250 m alatti részekre szól, és az elsõ forgatókönyvrõl, ahol nem tolódik el a csapi-mezõ k felé..
Szerdán a csapadék érdemi része inkább még csak az ország délnyugati negyedére, harmadára korlátozódna keletre, délkeletre az eddiginél enyhébb levegõ áramlik. Az ország nagy részén, ahol lesz csapadék az egyébként is hideg levegõ következtében, és a csapadék hûtõ hatása miatt nem lehet gond a halmazállapottal, annál több a megmaradással kb. 8-9 órától kb. 17-18 óráig, hisz ha nem lesz elég intenzív a csapadék, akkor a szórt sugárzás olvaszthat, és élénk vagy erõs lesz a keleties szél, ami szintén kedvezõtlen a hóra. A legdurvább intenzitású helyek a hó-háromszögén belül Zala déli felén és Somogy dny-i, déli haramdán, negyedén, lehetnek, nyílván ezeken a helyeken van a legnagyobb esély a tartós zavartalan megmaradásra ill. akár tartósabb porhóra hófúvással. Csütörtök reggelre a csapadék átterjed északkeletre is, de elvileg csütörtökön már sehol nem lesz olyan erõs intenzitású csapadék, mint szerdán a hó-háromszögben(vagy inkább csak lokálisan), ez mindenképp ellene hat a síkvidéki megmaradásnak a nappali órákban, de pozitív fejlemény, hogy jelentõsen gyengül a szél. Így bizonytalan megmaradás csütörtök hajnalban és reggel valószínû az ország közepén és északkeleten, míg dk-en ennek kicsi az esélye a relatíve kevés csapi, és kevéssel 0 fok fölötti T miatt (ez azért már említetten hordoz bizonytalanságot, intenzív csapi esetén a Dél-Alföld is várakozáson felül teljesíthet
). Csütörtök napközben már szinte mindenütt havazni fog, de érdemi megmaradásra inkább csak 200-250 m felett van sansz (óriási különbségek lehetnek a megmaradt hóban kis szintkülönbségeknél is), keleten délkeleten estig nem igazán van esély, estétõl péntek reggelig azonban vmi ezen kiéheztetett vidékeken is lehet, hacsak csütörtök reggelre nem lett --> ld. bizonytalanság. Centizgetni természetesen most sem igazán érdemes, de azért a tipp kedvéért én így látom a maximális hóvastagságot (az olvadás miatt ezt érdemes most nézni) péntek délelõttig 200-250 m alatt. E fölött ettõl több is lehet. Az itt feltüntetett maximális hóvastagságok valószínûleg csütörtök vagy péntek reggel állnak be. Ami biztos, az az, hogy nem így lesz: LinkFontos, hogy az itt leírtak, csak a szubjektív vélemény, és a helyzet meglehetõsen nagy bizonytalansággal terhelt(mint mindig
). Továbbá jó tanács magamnak: Várom a legrosszabbat, bízom a legjobban, elfogadom, ami jön! Ill. Aki csalódik egy mediterrán ciklonban, az nem ismeri a mediterrán ciklonokat! Hajrá TÉL csakazértis! 
Biztos, hogy van 15cm. Be is indul holnap a nagyüzem! Lásd: bankut.hu
A napi adatok közlésében már hetek óta megfigyelhetõ káosz van... sajnos. - Ezt már többen és többször kiveséztük itt.
A napi adatok közlésében már hetek óta megfigyelhetõ káosz van... sajnos. - Ezt már többen és többször kiveséztük itt.
Bánkúton 15 cm hó van?! Tegnap este még csak 8 volt emlékeim szerint. Egy hózápor pakolt le még 7-et az éjjel?
Szép estét! Nem mutatott virga-szerû elkenõdést a gomolyfelhõ teteje, annak egy része? Ilyen felhõk tipikusan tavasszal fordulnak elõ, és nem emlékszem, hogy egyszer is hallattak volna egyszer is dörgést. A karfiol külsejûvé terebélyesedõ buborékcsúcsok egy idõ után elkezdenek foszlani, üllõszerûen szétterülnek. Olykor-olykor végeredményben az egész felhõcella teljesen elkenõdik, mintha virgává alakulna.
Berakom ide is. Az elsõ komolyabb konvektív nap Budapesten, 2010-ben. A fotók a Gellért-hegyen készültek. Link
Végre itt is megvolt a szezon elsõ igazán jellegzetes hózáporos napja. 12:00 után észak felõl egy markáns cella helyezõdött ránk, és mintegy 40-50 percen át változó intenzitással esett a hó. A legerõsebb szakaszban, 12:30 körül néhány percig erõs hózápor volt, amelynek során a látástávolság néhány száz m-re csökkent. A hózáporból a füvön lepel-1 cm vastagságú hótakaró alakult ki, amely mostanra - a napsütés miatt - már csak az árnyékos helyeken maradt meg.
Nagyon füleltem ugyan, de határozottan dörgést nem hallottam. Egy gyengébb morajlás volt, amelyrõl a városi körülmények miatt nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy mi is volt pontosan. Mindenesetre a cella kinézete alapján (magasra nyúló, kifagyott felsõ rész, igen sötét alap, erõteljes virga) nem lehetetlen, hogy zivatartevékenység kialakult benne.
12:00 után észak felõl egy markáns cella helyezõdött ránk, és mintegy 40-50 percen át változó intenzitással esett a hó. A legerõsebb szakaszban, 12:30 körül néhány percig erõs hózápor volt, amelynek során a látástávolság néhány száz m-re csökkent. A hózáporból a füvön lepel-1 cm vastagságú hótakaró alakult ki, amely mostanra - a napsütés miatt - már csak az árnyékos helyeken maradt meg.Nagyon füleltem ugyan, de határozottan dörgést nem hallottam. Egy gyengébb morajlás volt, amelyrõl a városi körülmények miatt nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy mi is volt pontosan. Mindenesetre a cella kinézete alapján (magasra nyúló, kifagyott felsõ rész, igen sötét alap, erõteljes virga) nem lehetetlen, hogy zivatartevékenység kialakult benne.
És ahogy várni lehetett a déli órákra már jelentõsen zsugorodott a középszintû felhõzet. Északi-Középhegység területein igen intenzíven nõnek a gomolyok..., a következõ órákban nem lepõdnék meg komolyabb durvuláson! 
Nekem szerencsém van..., itt van felettem egy gomolysor... abból záporozik, bár nem viszi túlzásba. Na azért vannak benne tisztességes intenzitások is már...
Nekem szerencsém van..., itt van felettem egy gomolysor... abból záporozik, bár nem viszi túlzásba.
Na azért vannak benne tisztességes intenzitások is már... 
Jó kérdés, én a hózápor mellett döntenék, most épp újra szakad. A stratuson át is megfigyelhetõek voltak ütemesen felvonuló szürkésebb foltok, ahogy te is írod, gócos a jellege. Maga az idõjárási helyzet is a záporos jellegre enged következtetni. De 100%-ig valóban nem egyértelmû.
Hú!!! Egyébként szép képek
Itt el is állt a havazás, az utak picit nedvesek lettek, így fehérség sehol sem alakult ki. Aki hóra vágyik, szerintem üljön autóba, és vágjon át a Bakonyon! Ilyenkor az gyönyörû tájat tud elõvarázsolni a "semmibõl". Mi meg bízzunk egy kis napsütésben, akkor lehet akár fotogén gomolyképzõdés
Anarki: Itt is ez a helyzet, borult idõ van, de nagy puffok jelennek meg a réteg alatt!
Itt el is állt a havazás, az utak picit nedvesek lettek, így fehérség sehol sem alakult ki. Aki hóra vágyik, szerintem üljön autóba, és vágjon át a Bakonyon! Ilyenkor az gyönyörû tájat tud elõvarázsolni a "semmibõl". Mi meg bízzunk egy kis napsütésben, akkor lehet akár fotogén gomolyképzõdés
Anarki: Itt is ez a helyzet, borult idõ van, de nagy puffok jelennek meg a réteg alatt!
Link szerintem az északi országrész felett veszteglõ középszintû rétegfelhõzet, ami jelenleg több helyen gátolja a konvekció beindulását, kora délutánig jelentõsen zsugorodni fog... így teret enged a hasonló ütemû gomolyosodásnak, mint ami már szlovák területeken beindult. 500 hpa szinten jelentõsen csökkenni fog a légnedvesség 12 óra után. Már most is megfigyelhetõ gomolyosodás a középszintû felhõzet alatt...
Észak felöl itt is szakadozni kezd a felhõzet, azonnal megjelent pár nagyobb gomoly.
Az MM5-el ellentétben én nem csak az Északi-Középhegység területére várok komolyabb hózáporokat, hanem ettõl keletebbre, sõt picit délebbre is.
Jelenleg a Mátra-Bükk környéke néz ki a legjobbnak, ahol leghamarabb indulhat az érdemi konvekció.
Észak felöl itt is szakadozni kezd a felhõzet, azonnal megjelent pár nagyobb gomoly.
Az MM5-el ellentétben én nem csak az Északi-Középhegység területére várok komolyabb hózáporokat, hanem ettõl keletebbre, sõt picit délebbre is.
Jelenleg a Mátra-Bükk környéke néz ki a legjobbnak, ahol leghamarabb indulhat az érdemi konvekció.
Nálam 1cm hú hullott, itt is mindenhol megmaradt, ám most már csak foltokban van.
Íme a képek (a két utolsó már délelõtti kép): Link
Íme a képek (a két utolsó már délelõtti kép): Link
Miskolcon ma reggelre 2cm-es hótakaró alakult ki.
A hideg idõ miatt még a betonon (aszfalton) is megmaradt!
A hideg idõ miatt még a betonon (aszfalton) is megmaradt!
Itt lepelnyi hó hullott az éjszakai hózáporból.
Most egyre jobban erõsödik az szél.(É.)
Most egyre jobban erõsödik az szél.(É.)
Valaki biztosan bukik (vagy mindenki),mert errefelé eszméletlen hóömlés van.Háromnegyed órája egyenletesen szakad,ezt nem nevezném hózápornak,bár nem néztem milyen felhõbõl zuhog a sötétben...
Ráadásul nem egy-két falu határát érinti.
Ráadásul nem egy-két falu határát érinti.
Inkább megmaradó hó lesz az, azt hiszem. Hiszen az 5200 gpm-et a fagypont körüli maximumokkal hozták összefüggésbe, tehát ilyen módon is stimmelne a dolog.
Annál is inkább, mert a HT-indexek között is szerepel az RT 500/1000 a szilárd csapadékra. Meg is néztem gyorsan, és az ottani küszöbérték 5345 gpm - igaz, ez nem túl jó paraméter a becslésre (csak a nyolcadik helyen van), de mégis csak ott szerepel a listán.
Annál is inkább, mert a HT-indexek között is szerepel az RT 500/1000 a szilárd csapadékra. Meg is néztem gyorsan, és az ottani küszöbérték 5345 gpm - igaz, ez nem túl jó paraméter a becslésre (csak a nyolcadik helyen van), de mégis csak ott szerepel a listán.
Sok érdekességet leírtál, jó volt végigolvasni! Ha jól tudom 520 gpd értéknél még szilárd halmazállapotú csapadékra is következtettek..., avagy megmaradó hóra (?), ezt tartották a felsõ határértéknek ahhoz, hogy szilárd halmazállapotú csapadék essen..., vagy legyen megmaradó hó.
Persze jobban belegondolva ez nem állja meg a helyét, sokszor elõfordult, hogy ennél jóval magasabb értéknél volt megmaradó hó... nem is ritkán. Már nem tudom hol olvastam, de valahol le volt írva...
A mostanság keletkezett intenzív hózáporon morfondírozok..., hogy vajon minek köszönhetõen jött létre ilyen hamar északkeleten. Eléggé ütõs kis cucc, 10-15 perc alatt 1 centit ledobott...
Ami a holnapi napot illeti, elég komoly várakozásai vannak az MM5-nek például, 5-10 mm-es intenzitást vár egyes gócokba, ami mondanom sem kell, hogy kiugróan magas intenzitást jelenthetne.
Továbbra is tartható, hogy jó esélyel bedurranhat 1-2 cella a holnapi nap folyamán.
A GFS ismét nagyot bukhat...
Persze jobban belegondolva ez nem állja meg a helyét, sokszor elõfordult, hogy ennél jóval magasabb értéknél volt megmaradó hó... nem is ritkán. Már nem tudom hol olvastam, de valahol le volt írva...
A mostanság keletkezett intenzív hózáporon morfondírozok..., hogy vajon minek köszönhetõen jött létre ilyen hamar északkeleten. Eléggé ütõs kis cucc, 10-15 perc alatt 1 centit ledobott...
Ami a holnapi napot illeti, elég komoly várakozásai vannak az MM5-nek például, 5-10 mm-es intenzitást vár egyes gócokba, ami mondanom sem kell, hogy kiugróan magas intenzitást jelenthetne.
Továbbra is tartható, hogy jó esélyel bedurranhat 1-2 cella a holnapi nap folyamán.
A GFS ismét nagyot bukhat...
"Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál értéke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?"
Öööö...azért ez nem egészen így van.
Pl. vasárnap 00 UTC-re:
Az 500 hPa-os szint geodinamikus magassága Budapesten kb. 5300 gpm lesz.
Link
Ezzel szemben ugyanekkorra az 500/1000-es RT értéke kb. 5120 gpm-nek adódik.
Link
Igazából a dolog lényege pontosan a kétféle fogalom jelentésbeli különbségébõl adódik.
Az abszolút topográfia térképein ugyebár az egyes nyomási szintek geopotenciális (illetve egészen pontos fizikai mennyiséget használva: geodinamikus) magasságát ábrázolják geopotenciális méterben, vagy ennek tizedrészében, azaz geopotenciális dekaméterben.
A relatív topográfia pedig térképein két kiválasztott nyomási szint geodinamikus magasságának különbségét jelenítik meg.
De mit is jelent tulajdonképpen a kétféle dolog valós fizikai tartalma?
Az AT esetén - ahogy írtad is - arról van szó, hogy adott helyen mennyire van "besüllyedve" vagy "kidudorodva" a légkörünk, azaz a magasban milyen formáció (teknõ, gerinc) is helyezkedik el fölöttünk. Ez tehát valóban nem más, mint a légnyomás-eloszlás talajmenti ábrázolásának magaslégköri megfelelõje. Így tehát ebbõl ugyanúgy az áramlások irányára, erõsségére, jellegére, továbbá a nagytérségû rendezett vertikális mozgások meglétére és milyenségére következtethetünk, mint a talajszinti nyomás értékeibõl.
Az RT kicsit más. Az egész térkép elsõdlegesen tulajdonképpen nem másra jó, mint arra, hogy megállapítsuk, milyen hõmérsékletû légtömeg is található felettünk éppen. Hiszen egy légoszlop középhõmérséklete egyenesen arányos a légoszlop vastagságával. (Egyszerû fizikai meggondolásokon alapulva: a meleg levegõ ritkább, a meleg légoszlop jobban ki van tágulva, vagyis az egyes nyomási szintek egymástól távolabb helyezkednek el. A hideg levegõ sûrûbb, a hideg légoszlop jobban össze van nyomódva, vagyis az egyes nyomási szintek közelebb vannak egymáshoz.) Így tehát az RT értékeibõl a légtömeg hõmérsékletére tudunk következtetni. (Az egyik leggyakrabban használt fajtája az 500/1000-es. Régebben, a modellek elõtti korban, még igen komoly szinoptikai felhasználása is volt ennek: voltak, vannak rá empirikus megállapítások, amelyek nagyon jó indikátorként használhatók a maximum-, illetve minimum-hõmérsékletek elõrejelzéséhez. Ilyen pl. a következõ: ha az 500/1000-es RT értéke 5500 gpm körül van, akkor a nappali Tmax jó eséllyel 25 fok körüli, vagy annál magasabb. Ha 5200 gpm körüli, akkor a nappali Tmax fagypont körül van. Lásd a mostani napokat pl. Hasonlóképpen, a tavaszi fagyok elõrejelzésére is használták régebben: késõ tavaszi fagyokra még lehetett számítani - a többi paraméter megfelelõsége esetén! -, ha az RT értéke 5300 és 5400 gpm között volt. Szóval ilyen dolgok. De hát ma már ezek kikoptak a gyakorlatból, sokan nem is hallottak ilyesmikrõl. ) Ezen kívül pl. a hidegcseppeket is szépen kirajzolja. Link
Tehát a lényeg az, hogy van kapcsolat a kettõ között természetesen, hiszen pl. egy mély ciklon esetén a magasban is teknõ rajzolódik ki, azaz a geopotenciál értéke kisebb lesz (pl. 500 hPa-on), ugyanakkor a teknõ hátoldalán hideg levegõ advektálódik, vagyis a légoszlopban is hideg lesz, így pedig az RT értéke is csökken.
Öööö...azért ez nem egészen így van.
Pl. vasárnap 00 UTC-re:
Az 500 hPa-os szint geodinamikus magassága Budapesten kb. 5300 gpm lesz.
Link
Ezzel szemben ugyanekkorra az 500/1000-es RT értéke kb. 5120 gpm-nek adódik.
Link
Igazából a dolog lényege pontosan a kétféle fogalom jelentésbeli különbségébõl adódik.
Az abszolút topográfia térképein ugyebár az egyes nyomási szintek geopotenciális (illetve egészen pontos fizikai mennyiséget használva: geodinamikus) magasságát ábrázolják geopotenciális méterben, vagy ennek tizedrészében, azaz geopotenciális dekaméterben.
A relatív topográfia pedig térképein két kiválasztott nyomási szint geodinamikus magasságának különbségét jelenítik meg.
De mit is jelent tulajdonképpen a kétféle dolog valós fizikai tartalma?
Az AT esetén - ahogy írtad is - arról van szó, hogy adott helyen mennyire van "besüllyedve" vagy "kidudorodva" a légkörünk, azaz a magasban milyen formáció (teknõ, gerinc) is helyezkedik el fölöttünk. Ez tehát valóban nem más, mint a légnyomás-eloszlás talajmenti ábrázolásának magaslégköri megfelelõje. Így tehát ebbõl ugyanúgy az áramlások irányára, erõsségére, jellegére, továbbá a nagytérségû rendezett vertikális mozgások meglétére és milyenségére következtethetünk, mint a talajszinti nyomás értékeibõl.
Az RT kicsit más. Az egész térkép elsõdlegesen tulajdonképpen nem másra jó, mint arra, hogy megállapítsuk, milyen hõmérsékletû légtömeg is található felettünk éppen. Hiszen egy légoszlop középhõmérséklete egyenesen arányos a légoszlop vastagságával. (Egyszerû fizikai meggondolásokon alapulva: a meleg levegõ ritkább, a meleg légoszlop jobban ki van tágulva, vagyis az egyes nyomási szintek egymástól távolabb helyezkednek el. A hideg levegõ sûrûbb, a hideg légoszlop jobban össze van nyomódva, vagyis az egyes nyomási szintek közelebb vannak egymáshoz.) Így tehát az RT értékeibõl a légtömeg hõmérsékletére tudunk következtetni. (Az egyik leggyakrabban használt fajtája az 500/1000-es. Régebben, a modellek elõtti korban, még igen komoly szinoptikai felhasználása is volt ennek: voltak, vannak rá empirikus megállapítások, amelyek nagyon jó indikátorként használhatók a maximum-, illetve minimum-hõmérsékletek elõrejelzéséhez. Ilyen pl. a következõ: ha az 500/1000-es RT értéke 5500 gpm körül van, akkor a nappali Tmax jó eséllyel 25 fok körüli, vagy annál magasabb. Ha 5200 gpm körüli, akkor a nappali Tmax fagypont körül van. Lásd a mostani napokat pl. Hasonlóképpen, a tavaszi fagyok elõrejelzésére is használták régebben: késõ tavaszi fagyokra még lehetett számítani - a többi paraméter megfelelõsége esetén! -, ha az RT értéke 5300 és 5400 gpm között volt. Szóval ilyen dolgok. De hát ma már ezek kikoptak a gyakorlatból, sokan nem is hallottak ilyesmikrõl.
) Ezen kívül pl. a hidegcseppeket is szépen kirajzolja. LinkTehát a lényeg az, hogy van kapcsolat a kettõ között természetesen, hiszen pl. egy mély ciklon esetén a magasban is teknõ rajzolódik ki, azaz a geopotenciál értéke kisebb lesz (pl. 500 hPa-on), ugyanakkor a teknõ hátoldalán hideg levegõ advektálódik, vagyis a légoszlopban is hideg lesz, így pedig az RT értéke is csökken.
Annyi kiegészítés mindenesetre hozzá, hogy 500/1000-nél szoros az összefüggés, de pl 300/500 mb retop-nál már nem. Amúgy rávilágítva a különbségre, amíg az abszolútnál az 500 mb konstans érték, tehát annak a szintnek a magasságát adja meg, addig a relatívnál két eltérõ nyomási szintét. Most ezt nem neked magyarázom, mert te biztos tudod, de másnak érdekes lehet a dolog.
Mindenesetre szépen meg lehet állapítani belõle a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat, anticiklonokat.... frontálzónákat. Ezért szeretem használni.
Mindenesetre szépen meg lehet állapítani belõle a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat, anticiklonokat.... frontálzónákat. Ezért szeretem használni.
Természetesen relatívra..., ahogy az örvényességrõl szóló bekezdésembõl láthatod. Egyébként úgy emlékszem, hogy régen az 500, 600, 700 hPa örvényesség advekciónál is 500/1000 retop. adatok voltak megadva a modelltérképeken, mostmár kicsit másképp fest a dolog...
Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál étréke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?
Mintha úgy emlékeznék, hogy 552 vagy 5520..., de ugyanazt az értéket adják, ha a mértékegységet nem vesszük figyelembe..., szóval szoros összefüggésben van ez is egymással...
Amúgy finoman szólva mosolyogtató az ECM és GFS közötti különbség: Link Link
Mennyire nem erõssége ilyenkor a téli konvektív csapadék... valami siralmas...
Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál étréke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?
Mintha úgy emlékeznék, hogy 552 vagy 5520..., de ugyanazt az értéket adják, ha a mértékegységet nem vesszük figyelembe..., szóval szoros összefüggésben van ez is egymással...
Amúgy finoman szólva mosolyogtató az ECM és GFS közötti különbség: Link Link
Mennyire nem erõssége ilyenkor a téli konvektív csapadék... valami siralmas...
Az se mindegy, abszolút vagy relatív topográfia térképrõl beszélsz. A hõmérsékletre a relatív topográfia utal, az abszolút topográfia pedig a geopotenciálra, és így a légnyomásra.
Szép elemzés!
Nekem a szél és örvényesség faktora okán kisebb területre terjed ki a komolyabb hózáporos jelleg, az általad is jogosan megemlített divergens jelleg miatt, emiatt inkább a Vác-Debrecen vonal menti 80-100km-es széles sáv lebeg elõttem, véleményen szerint északkelet még Borsoddal együtt is kimaradhat.
Nekem a szél és örvényesség faktora okán kisebb területre terjed ki a komolyabb hózáporos jelleg, az általad is jogosan megemlített divergens jelleg miatt, emiatt inkább a Vác-Debrecen vonal menti 80-100km-es széles sáv lebeg elõttem, véleményen szerint északkelet még Borsoddal együtt is kimaradhat.
Azért "pár" idõjárási paraméterben komoly ok-okozati összefüggések, kölcsönhatások vannak 
Jóska! Lehet igazad van, ez jócskán függ az áramlástól. Ezért írtam oda, hogy az említett vonal inkább csak dél felé tolódhat... észak felé semmiképpen nem. Ezzel próbáltam érzékeltetni, hogy északkelet felé haladva annyira nem optimálisak a feltételek.
Jóska! Lehet igazad van, ez jócskán függ az áramlástól. Ezért írtam oda, hogy az említett vonal inkább csak dél felé tolódhat... észak felé semmiképpen nem. Ezzel próbáltam érzékeltetni, hogy északkelet felé haladva annyira nem optimálisak a feltételek.
Jaj igen... elég ködös megfogalmazás volt..., sántít a dolog. Csak nálam így van berögzõdve a dolog, hogy teknõt, gerincet, hidegcseppet topográfia térképen ismerek fel, ahol sûrûsödnek a vonalak ott erõsebb hõmérsékleti kontraszt léphet fel, valamint ezek mentén alakulnak az erõsebb szelek..., ami nekem egyet jelent a szélnyírás növekedésével...
Link azért, ha egy ilyen térképet meglátok... nekem abból egyértelmûen következik, hogy a sûrûn vonalkázott területeken valószínûleg (biztos) erõs szélnyírás lehet... ahol pedig nincsenek sûrû vonalak... esetleg körök vannak... ott pedig alacsony
Máskor pontosabban fogalmazok..., amúgy pedig jogos az észrevétel
Link azért, ha egy ilyen térképet meglátok... nekem abból egyértelmûen következik, hogy a sûrûn vonalkázott területeken valószínûleg (biztos) erõs szélnyírás lehet... ahol pedig nincsenek sûrû vonalak... esetleg körök vannak... ott pedig alacsony
Máskor pontosabban fogalmazok...
, amúgy pedig jogos az észrevétel
Nagyszerû összefoglalás, köszi szépen! Én fotózásra készülök holnap.
Egy megjegyzés: a "topográfia" szó általam ismert jelentése kizárja azon mondatok értelmezhetõségét, melyekben helyet kapott.
Egy megjegyzés: a "topográfia" szó általam ismert jelentése kizárja azon mondatok értelmezhetõségét, melyekben helyet kapott.
Ez a holnapi nap igen jó csemege lehet konvektív szempontból, látom már a meteorológiai társalgóban is tárgyalásra került a dolog, hogy akár bedörrenhet egy-két hózápor. Valóban megvan az esélye..., de lehetne jobb is a helyzet (mint mindig)...
A mai helyzetnél annyiban lesz másabb a dolog, hogy egy nem elhanyagolható faktor kerül be a "gépezetbe", a szélnyírás Ahogy a topográfiát elnézem elég éles határvonalon adódnak majd jelentõs értékbeli különbségek, ami meghatározó lehet a cellák hevességére és megmaradására is. Link Link
Hogy mért fokozódik a szélnyírás a holnapi napon?
Kicsit úgy tûnik, hogy az északról érkezõ délnyugat-északkelet tengelyû teknõ vasárnap belassulni és megtorpanni látszik a térségeink felett, aminek az oka annak köszönhetõ, hogy a déli szélességekig erõsen lefutó hideg egy hatalmas ciklont kezd generálni a Földközi-tengeren: Link itt kezdõdik a jól ismert történet, hogy északkelet felöl a hideg jön, délnyugatról pedig a meleg... sûrûsüdnek a topográfia vonalai, erõs jetek húzódnak majd környékünkön.
A nagy teknõn belül az északkeleti határainknál egy lassú mozgású hidegcsepp is megtalálható lesz, ami örvényesség-advekciót hordoz magában, valamint a teknõ elõoldalán, valamint az annak köszönhetõ ciklongenezis következtében ugyancsak pozitív örvényesség-advekció várható, ami jelenlétével megtiszteli kicsiny hazánkat a vasárnapi nap folyamán: Link Link Link
Itt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár magas szinten nagy területeket, de alacsonyabb szinten viszonylag kisebb területet ér ez a háttéremelés, ezért egy viszonylag vékonyabb vonalban várom a hevesebb hózáporokat (amik akár be is dörrenhetnek). Ezt majd a hozzászólás végén egy térképen megpróbálom bejelölni.
Az ország északi-északkeleti harmadán megfelelõ hõmérsékleti elosztás lehet labilizálódáshoz: Link nagyon beszédesnek tûnik például az egri emagram: Link linkelhetném akár a debrecenit is: Link (ahol egyébként a mai se néz ki rosszul délutánra)
Én ezekre a területekre várom a hevesebb hózáporokat, amik akár be is dörrenhetnek majd: Link ezen belül is a Salgótarján-Eger-Debrecen vonalat tartom a legesélyesebbnek, valamint elképzelhetõ, hogy ez a vonal ettõl délnyugatabbra fog elhelyezkedni..., nem tartom valószínûnek, hogy északabbra fog tolódni, inkább délebbre várom, ha tolódik.
Ugye értelemszerû, hogy orografikus rásegítéssel a Mátra-Bükk környékén is beficcenjen hevesebb hózápor.
Az északkeleti határszélt szándékosan nem jelöltem a hevesebb hózáporokra, szerintem a nap folyamán északiból északkeletibe váltó áramás okozhat arrafelé némi divergens zónát, ami kiszáradással jár együtt a délután második felében. De napközben sem látom ott annyira kedvezõ esélyét heves hózápornak.
A térképhez mindenképpen hozzá kell fûznöm, hogy a bejelölt területeken kívül is várok hózáporokat, azok országosan elõfordulhatnak, de a hevesebb eseményeket... esetleg a bedörrenést azokon a területeken várom leginkább, amit bejelöltem. Intenzívebb részeken meglehetõsen jó esélye lesz megmaradó hónak is.
Idõbeli behatárolást tekintve olyan 11:00-17:00 között akadhatnak jó feltételek konvekcióhoz. Északkeleten lehet valamivel hamarabb végetérhet az idõszak.
A mai helyzetnél annyiban lesz másabb a dolog, hogy egy nem elhanyagolható faktor kerül be a "gépezetbe", a szélnyírás
Ahogy a topográfiát elnézem elég éles határvonalon adódnak majd jelentõs értékbeli különbségek, ami meghatározó lehet a cellák hevességére és megmaradására is. Link LinkHogy mért fokozódik a szélnyírás a holnapi napon?
Kicsit úgy tûnik, hogy az északról érkezõ délnyugat-északkelet tengelyû teknõ vasárnap belassulni és megtorpanni látszik a térségeink felett, aminek az oka annak köszönhetõ, hogy a déli szélességekig erõsen lefutó hideg egy hatalmas ciklont kezd generálni a Földközi-tengeren: Link itt kezdõdik a jól ismert történet, hogy északkelet felöl a hideg jön, délnyugatról pedig a meleg... sûrûsüdnek a topográfia vonalai, erõs jetek húzódnak majd környékünkön.
A nagy teknõn belül az északkeleti határainknál egy lassú mozgású hidegcsepp is megtalálható lesz, ami örvényesség-advekciót hordoz magában, valamint a teknõ elõoldalán, valamint az annak köszönhetõ ciklongenezis következtében ugyancsak pozitív örvényesség-advekció várható, ami jelenlétével megtiszteli kicsiny hazánkat a vasárnapi nap folyamán: Link Link Link
Itt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár magas szinten nagy területeket, de alacsonyabb szinten viszonylag kisebb területet ér ez a háttéremelés, ezért egy viszonylag vékonyabb vonalban várom a hevesebb hózáporokat (amik akár be is dörrenhetnek). Ezt majd a hozzászólás végén egy térképen megpróbálom bejelölni.
Az ország északi-északkeleti harmadán megfelelõ hõmérsékleti elosztás lehet labilizálódáshoz: Link nagyon beszédesnek tûnik például az egri emagram: Link linkelhetném akár a debrecenit is: Link (ahol egyébként a mai se néz ki rosszul délutánra)
Én ezekre a területekre várom a hevesebb hózáporokat, amik akár be is dörrenhetnek majd: Link ezen belül is a Salgótarján-Eger-Debrecen vonalat tartom a legesélyesebbnek, valamint elképzelhetõ, hogy ez a vonal ettõl délnyugatabbra fog elhelyezkedni..., nem tartom valószínûnek, hogy északabbra fog tolódni, inkább délebbre várom, ha tolódik.
Ugye értelemszerû, hogy orografikus rásegítéssel a Mátra-Bükk környékén is beficcenjen hevesebb hózápor.
Az északkeleti határszélt szándékosan nem jelöltem a hevesebb hózáporokra, szerintem a nap folyamán északiból északkeletibe váltó áramás okozhat arrafelé némi divergens zónát, ami kiszáradással jár együtt a délután második felében. De napközben sem látom ott annyira kedvezõ esélyét heves hózápornak.
A térképhez mindenképpen hozzá kell fûznöm, hogy a bejelölt területeken kívül is várok hózáporokat, azok országosan elõfordulhatnak, de a hevesebb eseményeket... esetleg a bedörrenést azokon a területeken várom leginkább, amit bejelöltem. Intenzívebb részeken meglehetõsen jó esélye lesz megmaradó hónak is.
Idõbeli behatárolást tekintve olyan 11:00-17:00 között akadhatnak jó feltételek konvekcióhoz. Északkeleten lehet valamivel hamarabb végetérhet az idõszak.
Link
Látszik a március 6-ai (tegnap esti, ma reggeli) konvergenvciás havunk az ország közepén 36 ezer km magasról Még a Tisza vonala is látszik egy kis szakaszon. Sajnos az ék-i peremhullám végül nem érte el az országot vagy csak gyengébben, így ott nem lett megmaradó hó, de ma még ott lehetnek szép hózáporok.
Eger 2 cm. Szolnok 4 cm hóréteg a reggeli mérés alapján Link
Látszik a március 6-ai (tegnap esti, ma reggeli) konvergenvciás havunk az ország közepén 36 ezer km magasról
Még a Tisza vonala is látszik egy kis szakaszon. Sajnos az ék-i peremhullám végül nem érte el az országot vagy csak gyengébben, így ott nem lett megmaradó hó, de ma még ott lehetnek szép hózáporok.Eger 2 cm. Szolnok 4 cm hóréteg a reggeli mérés alapján Link
Az állomástól 5km-re keletre van már a hózápor ami kialakult itt az elmúlt órában, kíváncsi vagyok elér-e.
Királyul néznek ki! Nemsemmi ábrázolás. Nekem valahogy jobban "fogyaszthatóak" lennének ezek a térképek, ha lenne mellé valami grafikonos ábrázolás a magasságnak vagy légnyomásnak. Nem tudom, hogy ilyen térképekhez szokás-e ilyet illeszteni, de össze-vissza mennek az áramvonalak, valahogy jót tenne a közérzetemnek, ha tudnám pontosan hol haladnak ezek az áramlások.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat