Agrometeorológia

Teljesen egyetértek veled. Az esõvíz az gyakorlatilag disztillált víz minõségû, tehát nem tartalmaz semmilyen oldott ásványi anyagot. Amiért mégis jobb az öntözésre, annak pont ez az oka. A vezetékes víz közepesen, vagy nagyon kemény a benne lévõ oldott mésztõl. Ezt pedig a növények döntõ többsége nem szereti.

Így van, szerintem azért szembetûnõbb nála is pl. a változás egy kiadós esõ után a locsolásokkal szemben, hogy ilyenkor a levegõ páratartalma is sokkal nagyobb lesz és ezt megérzi a növény, emiatt is jobban fejlõdik mert a növények többnyire szeretik a magas páratartalmat.

Nem igazán vágom, hogy nagyapád mit vágott le a pisilés és éjszakai fagy után, de hidd el, az esõvíz gyakorlatilag desztillált víz, mely a légkörbõl összeszed némi szennyezõt.
A növényeid úgy veszik hasznát, hogy a talajban lévõ "mindenféle jó" oldódik benne és így képes felszívódni.

hmm.. milyen finom lehetett!

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló vegyszert nem kéne használnunk.
Nagyapám mesélte hogy anno régen 1db karfiol tövéhez egy párszor odavizelt és egy rekord 11kg súlyú karfiol lett belõle,kb 4és fél hónapig készült el,elmondása szerint még nõtt volna mert volt alapja a rózsának, csak az október közepén lévõ éjszakai fagy miatt vágta le.

Szerintem a légköri elektromos aktivitás esõvíz minõségére gyakorolt hatása elenyészõ. A régebben nem szokványos szennyezõk miatt inkább az energia- és vegyipar tehetõ felelõssé.
Ha érdekel e téma , érdemes elolvasni - többek között - ezt is: Link

Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók)
Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy ammónium-nitrátként (NH4NO3)kerülhet az esõvízbe, nem? A Kémiát nem nagyon vágom.

A benne oldott CO2 miatt nagyobb az oldóképessége, de maga az esõvíz gyakorlatilag sómentes.

Szép estét!

Az biztos, hogy jobb az esõvíz, mint a csapvíz, vagy akár a fúrott-ásott kút vize. Nem tartalmaz meszet!- tehát lágy víz. Mi felfogjuk a fél tetõrõl egy kb 800l-es tartályba, +200 l-es hordókba. 8mm-es záporral tele a tartály, nagyobb esõ esetén kerül a hordókba is. (nem biztos, de mintha úgy rémlene egyik óráról, hogy savas közegben jobb a tápanyag feltáródás is? ezért savazzák a tápoldatok kémhatását is salétromsavval)
Sõt kocsimosásra is kiváló, nem maradnak utána foltok (vízkõ) az autón.

Nem értem, hogy a H2O -n kívül milyen összetevõkre gondolsz.

Ahan értem. Babafürdetõkád Abban tényleg nagyon sok esõvíz összetud gyûlni. Na majd szerdától megint tehetem ki a tálakat úgy néz ki

Március 14-én Varga Zoltán elõadása.
1.Összevonó elmélet gyenge pontjai a perui kaktuszok tükrében
2.Kövirózsák világa
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
Helyszín: Gyermekek háza, Gyõr, Aradi vértanúk útja 23. 10 óra
Szervezõ: Magyar Ferenc
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

De jó nektek. Nálunk 2007 áprilisában volt utoljára egy kiállítás és azóta semmi. Elõadás is nagyon régen volt.

Csak Siheone megerõsítésére:
A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût tudják életükhöz legjobban felhasználni. Egy megannyi tisztító, fertõtlenítõ eljáráson átesett vezetékes víz sem "tudja" azt, amit az esõ. A légszennyezés, szálló por stb. miatt a lakott területek levegõje, és ezzel a rajta áthullott csapadék valóban egyre több szennyezõ anyagot tartalmaz, ezáltal savasít, de a eredeti fontos összetevõket nem tudják "kimosni" belõle.

Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a legjobban az esõ.
Az elõbbi kaktuszos képen a bal sarokban látható egy kád, ebbe legalább 10 liter belefér. Már nem látható, de balra tõle egy 30 literes felülkifolyós hordó van, amibe az ereszbõl egy lehajtható billenõvel jut bele a víz. Ki van ez találva.

Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növény
Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata
Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ után nem díjaznának.
És sok esõvizet tudsz még mostanában összegyûjteni az eljárásoddal? Én csak az egyetlen erkélyen lévõ szép hosszú párkányomon tudok gyûjteni tálkákban. Akkor a legjobb mikor 10 mm feletti esõ esik. Akkor olyan fél liter gyûlik össze, de az is több mint a semmi. Meg kell becsülni. Természetesen kertesházban ennek vagy 10-szeresét is összelehet gyûjteni.

Van is benne valami meg nem is. Szerintem itt Magyarországon nem olyan vészes a helyzet, mint pl Mexikóvárosban. Nyugodtan lehet esõvizet gyûjteni. Én is szoktam.
Már 3-4 liter össze is gyûlt és én is halottam, hogy az esõvíz gazdagabb olyan anyagokban, amit a növények jobban hasznosítanak, mint a síma csapvizet. Ráadásul nálunk klorozzák meg mittudom én mit csinálnak vele még a kazánházakban.

Hááát...nem is tudom.
Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.

Hú, a paprikaféléket kezdõknek nem ajánlom! Eléggé macerás, mert szabadföldbe nem tanácsos elvetni a magjait!! Balkonládába ajánlom a magvetést, és onnan miután vége az utolsó fagyoknak kipalántálni. Ha túl nehéznek tûnik, akkor célszerû máj. közepén beszerezni valamelyik piacon a palántákat, de nem ajánlom, mert ez drágább és kevesebb növényre teszünk szert, mintha magunk állítottuk volna elõ Célszerûnek tartom a gyorsabb kelés érdekében, amennyiben nincs azzal a csúnya rózsaszín csávázóanyaggal átitatva; a magot 1-2 órára beáztatni vízbe. Ez arra is jó, hogy lássuk milyen állapotú a mag: ha lesüllyed az aljára jó, ha nem akkor nem jó. Ha kicsi a mag vagy nagy a felülete ez a módszer nem mûködik. Másrészt megduzzad a mag és hamarabb kikel.
..
Elárulok 1-2 érdekes dolgot a mákvetésrõl: régen állítólag a "hó tetejére szórták a magját" és láss csodát tavasszal kikelt. Ezt még nem próbáltam ki, de mivel nem próbáltam így nem javaslom.

Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott.
Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen idõs Cereus: Link Utóbbi már legalább 30 éves példány, érdekesség, hogy a legmagasabb hajtása a jobb oldali fõhajtás "gyermeke", mely túlnõtte a szülõt. A 3., még erõsebb, vastagabb hajtás néhány évvel ezelõtt kezdett nõni. Még egyszer sem virágoztak, persze ez a példány a faj dél-amerikai õshazájában apró növendéknek számítana. Az Andok sivatagos magasföldjein élõ Cereus-oszlopcsarnokokban rendszerint baglyok és más madarak fészkelnek.

Fontos még megjegyeznem, hogy kezdettõl fogva törekedtem arra, hogy a növényeket természetes esõvízzel öntözzem. Különféle felfogóberendezéseket gyártottam, ereszt lyukasztottam, edényeket helyeztem ki, esõvíz felfogása céljából. Nagymamám máig így cselekszik, a tél beállta elõtt a verandát telirakja másfél literes flakonokkal. Mert bizony, az esõvízben lévõ természetes ásványi sókat, oldatokat nem lehet semmilyen tápoldattal helyettesíteni.

Szia Siheone!

Gyönyörûek a kaktuszaid. Nekünk tengerisünkaktuszunk van,ami már elég sokszor és sokat virágzott egyszerre.

Köszönöm mindenkinek a javaslatot a zöldséges kerttel kapcsolatosan. Sokat segítettetek, a tervezés zajlik!

Ha nem gond, majd megosztom veletek, hogy végül mit is tervezek!

A tavaly késõ õsz óta (!) érõ egy szem gránátalmámat tegnap szüreteltem le, 5 cm lett végül az átmérõje. És hihetetlenül savanyú Nyilvánvaló, hogy a nem túl hideg áttelelés okozta, hogy szegénynek felborult a bioritmusa, még a leveleit is csak alig dobta le. És már kezd virágzani...

Még egy kis kiegészítés

Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte.
Link
Azóta nagyon elszaporodott ez a fajta az erkélyemen. Eddig egy cseréppel lógott a rácson, és az is látszódott lentrõl és több ismerõsöm is mondta, hogy gyönyörû szép piros virága van. Idén 8-10 cseréppel lesz kint belõlük Ha mindenigaz most tavasszal piros virágoktól fog virítani az erkélyem: párkány és a rács, amin kaspón lógva várják a kaktuszok a tavaszt. Kicsit homályos jelenlegi képek:
A legutóbbi ültetések kaspóba: Link Link
Hátul a nagy cserépben az "anya" kaktuszom. Errõl van az összes szaporítva. Pár kis csonkból tavaly újra így kihajtott. És a tejfölös kis poharakban 1-2 cm-es árnyékban lévõk nõttek meg ekkorára:
Link
Elültetésre, dugványozásra várnak:
Link
Imádom ezt a kaktuszt.

Szia! Természetesen ekkora helyet ésszel kell csinálni, pl. a borsó helyére mehet majd a palántázás , ami május környékén történik, akkor lehet paprika , paradicsom, stb. Az eper palántát sem hagynám ki, ha szeretitek, igaz azt augusztus környékén kéne, de ma már árulnak tavasszal virágzó palántákat, ami hatásos.

Hello!
Nálunk sajnos csak én vagyok a kaktuszozással megfertõzve

Nekem is volt... Odavoltunk a Balatonon 2 hétre, és itthon(1. emeleti erkélyen) senki nem tudta gondozni locsolni a kaktuszaimat és az egyik kedvencem az opuntia microdasys-nek leestek a friss talpjai. (Emlékszem a legnagyobb forróságok voltak. Balatonon 33-35C míg Szegeden 38C fokok voltak.) Majd elbírtam azokat dugványozni nem az volt a baj, hanem, hogy nemtudtam a teleltetését több kaktuszomnak se megoldani. Csak, ami megtetszett azokat vásároltam régebben. Semmitse tudtam róluk. Na mindegy. És akkor, szóval télen szépen kifagytak. Azóta csak biztosan fagytûrõ kaktuszokkal próbálom a gyûjteményemet szaporítani az erkélyen. Hisz nemtudok neki téli takarást biztosítani. Ez pedig nagy hiba.

Az elsõ télálló kaktuszomat(opuntia humifusa) még loptam úgy 5-6 éve egy földszint emeleti erkélyen voltak elburjánzva és télen csentem el pár talpat puszta kézzel. Keménnyé voltak fagyva és a kezeim is tele lettek tüskékkel. De megmaradtak, mert nagyon szívosak. Szóval nekem ezután kezdõdött az igazi télálló kaktusz szeretetem, gyûjtésem.
Kb már 3 éve nem pusztult ki egyetlen növényemse, amióta sok-sok információt megtudtam róluk a neten és vásárolt könyvekbõl.
Páran már akartak kérni tõlem és kaptak is pl. télálló kaktuszokat, de sajnos elkell magyarázni ez embereknek, hogy ezek másak, hogyan is kell nevelni. Volt aki felfogta, hogy kell neki a hideg a tavaszi virágzáshoz, de egy nagyon apró cserépben nevelgette és picike hajtásokat hozott. Valaki meg alig locsolta és télen bevitte a lakásba. Az egyik legeslegrosszabb megoldás, hisz a kaktusznak teljesen felborul a vegetációs idõszaka. Szóval még télen is kapta a meleget és a locsolást, és nemtudott megeddzõdni télen.

Egyébként: Fõleg gyümölcsöt termelünk saját célra a kertben: Kb. 30 meggyfa, ez a kivétel ezt nagyrészt eladjuk (Kántorjánosi, Érdi bõtermõ, Debreceni bõtermõ, Újfehértói fürtös, 4 körtefa (2 vilmoskörte, 1 bosc kobak, 1 téli vajkörte) 4 öszibarack (redhaven), 2 alma (Granny Smith, Jonagold), 2 cseresznye (1 korai májusi, 1 Bigarreau nagy szemû ropogós), 2 szilva (stanley, és egy kisebb szemû) 2 sárgabarack (ceglédi óriás), málna, eper, ribizli, köszméte, mogyorófa, szeder, szõlõ, sárgadinnye! Zöldségek közül foglalkozunk a következõkkel: paradicsom, paprika, uborka, patisszon, sütõtök, spárgatök, bab, borsó, s.répa, petrezselyem, zeller, torma, retek, sóska. Egyébként örülök ennek a fórumtopicnak, most egyelõre ennyi. Legközelebb majd írok részletesen a kedvenceimrõl: a paradicsom és paprika fajtákról, amit szerintem érdemes ültetni!

Van. Boj is az, majd biztosan ír róla.
Kedvelõ még mindig vagyok, gyûjtõ sajnos már nem.. de ennek története van. Kb. 12-13 évesen kezdtem el gyûjteni õket, azután, hogy egyszer egy kedves ismerõs családnál jártunk látogatóban Debrecenben. Az apuka szenvedélyes, komoly kaktuszgyûjtõ volt, egy tízemeletes panelház tetején nevelte a több száz növényt. Felmentünk, és választhattam néhány szépet közülük. Otthon aztán szépen nevelgettem õket, idõnként kértem egy-egy újabbat névnapomra, miközben nagymamámat is megfertõztem a kaktuszozással. A kaktuszaimnak azonban soha nem volt igazán jó, állandó helyük, mint mi magunk, sokat "vándoroltak" õk is, lépcsõházból ablakok közé, erkélyrõl garázstetõre, egyszóval rengeteget kellett törõdni velük, esõ elõl rohanni haza letakarni, stb. A viszontagságok, sérülések, elfagyások ellenére az állomány csak nõtt, a csúcsot kb. 100 példány (30-40 faj) jelentette, 1996-1997 körül (néhány igénytelenebb fajt vegetatív módon szaporítotam). A legkedvesebbek a Debrecenbõl kapott Gymnocalycium-fajok (pl. a G. quehlianum) voltak, gyönyörû virágokat hoztak, és õk bírták a legtöbb ideig, de 2000-tõl, amikor sokat voltam távol itthonról, fokozatosan leépült az állomány, pár éve az utolsó kaktuszom is kipusztult.. Még ma is fájó, emlékezõ szívvel gondolok sok szép, alakgazdag szukkulens növényeimre. Néhányuk azonban még a "végzet" elõtt átkerült nagymamámhoz, akinek verandáján kiváló telelõ körülmények vannak. Késõbb majd mutatok róluk képeket.

Már korábban megnéztem a fotóidat, jó kis gyûjtemény ez, további sok sikert a nevelésükhöz!

Látom itt már páran kezdik a munkákat, hát sajnos ilyenkor hátrányban vagyok, itt még hó van a földön, épp most is hózápor van, de talán következõ hétvégére már alakul valamit a dolog, addig is metszés ezerrel: kb. 50 gyümölcsfa, ebbõl 30 meggy. Kivéve az õszibarackfákat, mert azokat késõbb metszem.

Nekem 2 éve kezdõdött a kertészet megkedvelése, azelõtt inkább csak segítettem apámnak ha nagyon muszáj volt, de így hogy már saját kert saját keze munkájának az eredményét látja az ember megváltozott a dolog. Kedvenceim, többek között a paradicsom, paprika, körte, cseresznye, meggy és az eper.

Sziasztok!

Nagyon örülök, hogy lett VÉGRE egy ilyen topik is
Már 15 éves korom óta érdekel és foglalkozom a télálló kaktuszokkal. A kertünkben a város szélén. Egy 3 m széles 5 m hosszú kis placcon, napos déli fekvésû helyen. Egy 10 cm gödröt ástam majd kiskunsági homokot szortam rája. Gyûjtõktõl, ismerõsöktõl és különbözõ kaktusz kiállításokon szereztem be az egyre ritkább Észak-Amerikából származó növényeket. Kedvencem az igazi mediterrán hangulatú kertek. Sok-sok kaktusszal, agávéval és yuccákkal.
Kedvcsináló képek:
1 Link
2 Link
3 Link
4 Link
5 Link
6 Link Link Link
7 Link Link Link
8 Link Link
Egyik ismerõsöm télálló kaktuszai panelerkélyen elburjánzva:
Link Link Link Link Link Link
Nálam ilyenek virítanak:
Link Link Link
Elnézést kérek a rengeteg képért. Máskor nem teszek fel ennyit.
Egyébként van még itt más kaktuszkedvelõ?

Jól van na, nem szoktam nézegetni a kedves észlelõtársak adatlapjait. :-)Nem az adataik érdekelnek, hanem az ember mögöttük.

Mi tavaly március 8.-án,de volt olyan év is hogy március legvégén.
Persze csak a csírátlan fémzároltal szoktuk kezdeni.

Mi a krumpli ültetést egy valamikori népi hagyományt folytatván április 4.-én, illetve környékén szoktuk megejteni.

Szép volt az édenkertetek, reméljük idén is hasonló lesz.
Már én is várom a munkákat,holnap be is röffentjük a rotakapákat hogy odakint már ne keljen bajlódni vele(olajcsere,hajtómûolaj csere, gázbeállítás stb.)
Bár ez a krumpli ültetés elég izzasztó lesz.

Nekem évek óta nem volt sok kertészeti ingerem (csak annyit segítettem édesanyámnak, amit muszáj volt), ám a tavaly átépítkezett év után most elõbújt belõlem (állandóan eme képet nézegetem ma, tavaly május végi kép a kertünk egy részérõl: Link ), alig várom, hogy nekiállhassak rotációzni illetve ásni (a szõlök között, amit a nagy rohanás és lefáradásom miatt õsszel nem ástam be), majd tovább.

Üdvözlöm az új fórumot!
A mai helyzet alapján ha a jövõhéten nem lenne több csapadék el lehetne kezdeni a munkákat.
Elõször össze kéne rotálni az õsszel megszántott talajt ami a hideg fagyos télnek köszönhetõen jó omlóssá vált,majd ezután a sorok kihúzása következne,a rotáción lévõ mélységállítóra egy vascsövet rakunk ami a sorkihúzásánál egy kis árkot csinál,így abba már lehetne is ültetni a krumplit.
Jelenleg nagy sár van,de a szántott föld a mai szeles idõnek köszönhetõen nagyjából felszáradt.

Szerintem már nem jár egy ideje iskolába, legfeljebb oktatni!

És ha csak iskolába jár oda? :-)

Paradicsom, volt kb. 40 tõ, Link nem egyféle, mert másmilyen kellet enni, és más a befõzõnek.

Középen répa, két szélén zöldség volt,Link répából mutatóban Link

Répa és zöldség ültetéskor két lehetõség van. Vagy mindjárt ültetéskor kiszemezve annyi magot és olyan távolságra amennyire szeretnéd, vagy csak beleszórni a sorba, de akkor egyelni kell amikor elkezd kibújni. Én nem szoktam ültetéskor cicizni vele, amikor elõjön akkor ritkitás van.

Borsó kb. 15 m. hosszan 4 sor.

A paradicsomból, a zöldségbõl, répából és a borsóból is jutott a pesti rokonoknak .

Én most gondolkodom az õstermelõi kiváltásán, kényszerhelyzetbõl.

Javítva írnám a tavalyi év (20 február 9-én voltak az elsõ párzások és ennek köszönhetõen termékeny tojások is, így a keltetést igen hamar megtudták kezdeni. 2007-ben már nem voltak ilyen szerencsések a farmon és akkor csak márciusban sikerült elkezdeni a keltetést..Vajon a nyiregyháza környékén a 2007es év eleje hdegebb lett volna mint a 2008-as év eleje? Szerintem ebben az évben is hasonló lesz a helyzet feltéve ha nem lesz tartósan meleg hamarosan

Nagyon szépen beindult az új fórum, gartula hozzá:-) Sok hasznos tanács kerül napvilágra így tavasz közeledtével.

Nálunk a talaj mostanra jól telítõdött január 27-én elkezdõzött csapadékos periódus megtette a hatását azóta eddig a napig mindössze 6 csapadék mentes nap volt. Eddig 66mm hullott és még január közepén is volt egy csapadékos idõszak, jó kezdett lesz a tavaszi nõvényeknek. Itt még nem volt ültetve semmi, mert még mindig összefüggõ hótakaró van a kertbe:-)

Kecskeméten????
Bandero: egy acskó: petrezselyem (leves, petrezselymes burgonya), egy acskó sárgarépa (leves), egy acskó borsó ( szakaszosan vetve, így folyamatosan terem), kb.10 tõ zeller (leves), kb. 10 tõ karaláb (leves), 20 tõ pl. fehérözön paprika, 5 tõ cseresznyepaprika ( ha szereted az erõset), 10 tõ almapaprika (savanyúság), 10 tõ pritaminpaprika ( savanyúságnak), 10 tõ determinált növekedésû paradicsom, pár tõ szamóca?, egy acskó uborka, pár tõ káposzta, karfiol, kelkáposzta??, egy acskó fejes saláta, hónapos retek stb.
A palántáról ültetett növények helyén, azok ültetéséig lehet nevelni újhagymát dughagymáról, fejes salátát, spenótot, hónapos retket stb.
Hirtelen ennyi.

Remek ez az új fórum!Jó ötlelt volt létrehozni Ha már mindenki növénytermesztésel kapcsolatosan írt hozzászólást akkor én bátorkodva írnék egy állattenyésztéssel kapcsolatosat is Diplomadolgozatomat tavaly a struccokal kapcsolatosan írtam. A struccok tojástermelési ciklusa tavasszal kezdõdik meg. Minél hamarább kezdi meg egy tenyésztrió a termékeny tojások termelését, annál hamarább el lehet kezdeni a begyûjtött tojások keltetését. A tojástermelési ciklust és a szaporodási szezon megkezdõdését a fény szabályozza, mely a 2008-as évben már február elején megkezdõdött. Az elsõ párzásokat a farmon idén február 9-én jegyezték le, és február 28-án pedig már el is tudták kezdeni a keltetést. Hát ebben az évben már nehézkesebb lesz elkezdeni a keltetést februárban a hidegebb idõszakok miatt

Szerintem nem lényegtelen kérdés, hogy milyen talajod van. Ha agyagos, a répaféléket felejtsd el.

Remek ötlet volt ennek az oldalnak az elindítása, szerintem nagyon népszerû lesz. Most csúszik a kerti munkák kezdési ideje, hisz még most is vannak hófoltok, pedig nem egy évben már ilyenkor február végén a zöldség, sárgarépa el volt vetve. Ide már nem kellene jó pár napig csapadék, mert van olyan hely a városban, ahol megjelent a talajvíz. Édesapámnál például a vízóraakna már majdnem félig van vízzel, bár az a település legmélyebb pontja, sajnos gyakori ez errefelé.

Burgonyát semmiképpen nem tervezek, inkább a már korábban felsoroltakat. Csak azt nem tudom mire elég a rendelkezésemre álló terület? Tehát, pl hány tõ paprika, paradicsom, hány sor borsó, répa, petrezselyem kell két fõ részére? (persze a sorok hossza sem mindegy... )

Egyébként nagyobbterületen is vethetnék, de muszáj egy kis kerítéssel leválasztani legalább ekkora darabot a kutyák miatt, ha bejön, jövõre növelem a területet.

Nálunk a paradicsom lett már tejfölös poharakba ültetve, illetve már pikírozva is volt, mert kikelt minden egyes szem.
Azt gondolom, hogy érdemes foglalkozni mindenféle kerti növénnyel, mert termett azért minden.

Volt burgonya, ott bejött annyira, hogy el is adtunk belõle.
Volt borsó, annyi, hogy elég az önellátásra végig, fagyasztva.
Az uborka is jó, savanyúságnak berakva, és salátának mér termõ korában.
Alap ugye, paradicsom, paprika, répa, zöldség.
Volt sütõtök, mert igénytelen, és télen egészséges ebbõl is ment ajándékba bõven.
Azután még piros erõs jancsipaprika, elsõsorban szárítva, darálva.
Szoktam ajándékozni belõle, igazi kuriózum sok embernek.

Kb. 2000 m2 terület van, de elfoglaltságom okán csak egy részét sikerült mûvelni.
Az idén lehet, hogy kényszerûségbõl is, meg mivel lehet, hogy idõm is lesz nagyobb volumenû lesz a termesztés.
Fúrt kút van, az elengedhetetlen.

Én elsõsorban attól tenném függõvé, hogy egyáltalán mire van szükséged, mit szeretnél fogyasztani?

Szerény javaslatom kezdésképpen: hagymafélék, borsó, sárgarépa-petrezselyem, paradicsom-paprika.

Üdv a fórumnak és fórumozóknak!

Kezdõ kertészkedõ vagyok. Itt is felteszem a kérdést, amit egyszer már a társalgóban. Kb. 80-90m2-es kis zöldséges kert mire elég, és mit érdemes benne termeszteni?

Eddigi javaslatok: paradicsom, paprika, uborka, hagymafélék, borsó, petrezselyem, karósbab, fûszernövények.

Várom a javaslatokat!