2024. április 25., csütörtök

Borús, hûvös õsz nyugaton, zivataros nyár keleten - egy különleges májusi hét krónikája

Érdekességek - Publikálva: 2015-05-30 21:01 | Becsült olvasási idő: kb 7 perc.

A május huszadikával, szerdával kezdõdõ hét nap érdekes idõjárással lepett meg minket. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a Dunántúl nyugati felén ettõl a naptól kezdve egészen huszonkilencedikéig, azaz nem kevesebb, mint 8 napon át a napi maximum-hõmérséklet 20 fok alatt maradt. Sõt, huszonegyedike és huszonötödike között ugyanebben az országrészben még a 15 fokot sem érte el a csúcshõmérséklet: általában 11 és 14 fok között alakult. Eközben a keleti országrészben naponta 20 fok fölé, néhányszor pedig jócskán 25 fok fölé szökött a hõmérõ higanyszála. Ezekben a napokban nyugaton, de legfõképp délnyugaton szokatlanul sok esõ esett. Huszonegyedikén a Dél-Dunántúl egy részén 20 mm, huszonkettedikén pedig kis híján 50 mm (!) csapadék áztatta a földeket. Kelet felé haladva a csapadékhozamok nagymértékben csökkentek, azonban a Tiszántúl egy része, s még inkább a határ menti területek 25-én rég nem látott felhõszakadást, jégverést éltek át. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a huszonkilencedikére, péntekre virradó hajnalban az országban helyenként rekord közeli minimum-hõmérsékleteket mértek, világossá válik számunkra ennek az idõszaknak rendhagyó volta.  

                                                 

 

                                             Jég lapátolása Szatmárnémetiben a május 25-i nagy jégesõ után

                                             Fénykép a Szatmár. ro címû újságból

 

Érdemes megvizsgálnunk az események szinoptikai hátterét, több érdekfeszítõ részletet találhatunk ebben:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2015. május 20-án

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. május 20-án

 

A térképeken világosan látszik a kontinens középsõ, északnyugat-délkelet irányú sávjában kialakult több középpontú ciklonrendszer. Ez szállította térségünkbe az eltérõ hõmérsékletû, részben igen nedves légtömegeket és a gyors légáramlásokat, azaz a mozgalmas, változékony idõjárás alapvetõ kellékeit. A magasban meglepõen nagy hõmérséklet-különbség állt fenn viszonylag kis távolságon belül a ciklonrendszer elõ és hátoldala között. Míg Nyugat-Európa egy részén csupán 0 fok volt a 850 hPa-os nyomásnívón, addig határainktól közvetlenül délre, valamint az Adriai-tenger középsõ területe felett ugyanilyen körülmények között 15 fokot mértek. Tehát durván 1000 km-es távolságon belül 15 fokra rúgott a hõkontraszt. Jellemzõ volt a szituációra, hogy a hideg és a meleg légtömeget elválasztó frontálzóna napokig alig mozdult, és mindvégig a Kárpát-medence közvetlen közelében foglalt helyet:

 

 

A 2015. május 20-ra vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében

 

 

A 2015. május 25-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében

 

A térképek elárulják, hogy a frontálzóna közel öt napon át térségünkben vesztegelt. Ez megmagyarázza a nyugati és a keleti országrész között napokig fennálló nagy hõmérsékleti eltérést, valamint a roppant tartós csapadékhullást hazánkban.

 

A cseppet sem unalmas idõjárási periódus már május 19-én elkezdõdött. A frontálzóna elõtt áramló meleg, nedves, labilis egyensúlyi állapotú levegõben ennek a napnak késõ délutánján az országban szórványosan zivatarok törtek ki. Északnyugaton adva volt a szükséges mértékû szélnyírás, itt szupercellás zivatar is elõfordult:

 

 

Szupercella felhõzete. A fényképet fool készítette Mihályiban (Gyõr-Moson-Sopron megye) május 19-én késõ délután

 

Zivatarcellák a délkeleti országrészben is kialakultak:

 

 

Égkép Szegedrõl nézve május 19-én késõ délután. Balage83 fényképfelvétele

 

Az igazi idõváltozást a következõ nap, azaz május 20-a hozta, legalábbis a Dunántúl nagy részén. A balti államoktól egészen a Marseille-i öbölig húzódó, Európát hõmérsékletileg kettéosztó frontálzóna egyik hidegfronti szakasza meglódult kelet felé, és éjfélig csaknem a Duna vonaláig jutott:

 

 

A 2015. május 21-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében

 

A front elõtt azonban még a nyugati országrészben is 28 fok közelébe emelkedett a hõmérséklet napközben:

                                                          

                                                              

 

                                                               Maximum-hõmérsékletek 2015. május 20-án

                                                               a Metnet adatai szerint

 

Délután a Nyugat-Dunántúlon többfelé heves, néhány helyen szupercellás zivatarok törtek ki. Viharos széllökések, villámtevékenységgel kísért erõs záporesõ kíséretében a hõmérséklet igen gyorsan és nagymértékben visszaesett. Késõ este saját mérésem szerint a Gyõr-Moson-Sopron megyében fekvõ Mihályiban már csak 10,5 fok volt - szemben a kora délutáni, csaknem 28 fokos értékkel. Nem mindennap tapasztalható, drasztikus hõcsökkenés!

 

A frontcsapadék késõ estére a Dunazug-hegységig jutott:

 

 

Zivatar Pilisvörösváron 2015. május 20-án az esti órákban. Micibot fényképe

 

A zivatar görgõfelhõvel érkezett:

 

 

A pilisvörösvári zivatarhoz tartozó görgõfelhõ. Micibot fényképe

 

A hidegfront mögött másnap már kifejezetten hûvös, borult, szeles és esõs idõ köszöntött be a Dunántúl nagyobb részén. Ugyanakkor az ismét veszteglésbe kezdõ front elõtt a keleti országrészben nyáriasan magas hõmérsékleteket mértek:

 

                                                            

 

                                                            Maximum-hõmérsékletek 2015. május 21-én

                                                            a Metnet adatai szerint

 

A több napon át tartó borultság és a 15 fok alatti csúcshõmérsékletek, melyek ezután a Dunántúl nyugati felének idõjárását jellemezték, önmagukban is szokatlanok az évnek ebben a szakában. Május 22-én ehhez még hozzá jött a nagy mennyiségû esõ. Siófokon például 56,9 mm, a Veszprémhez közeli Vöröstón pedig 54 mm esett ezen a napon. Megközelítõleg egy teljes havi mennyiség!

 

                                                             

 

                                                             Napi csapadékmennyiség 2015. május 22-én

                                                             a Metnet adatai szerint

 

Az esõzés oka az volt, hogy a Közép-Európa idõjárását uralma alatt tartó alacsony nyomású teknõn belül újabb sekély ciklon képzõdött észak-adriai középponttal. A ciklon centrumától távolabb fekvõ északkeleti országrészben ugyanekkor kevés, vagy semennyi esõ sem esett. Emellett nyugaton folytatódott a szokatlanul hûvös idõ 10 fokot csak kevéssel meghaladó nappali hõmérsékletekkel. A Tiszántúlon is hûvösebbre fordult az idõjárás, de ott azért több helyen elérte még a 20 fokot a hõmérséklet ezen a napon.

 

Bár keleten összességében gyengébb volt a csapadékhajlam, ennek az országrésznek egyes vidékei egyáltalán nem maradtak ki az égi áldásból. Az északkeleti határvidék nagy napja május 25-én érkezett el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb, határszéli részét példátlan erejû zivatarok sújtották  ennek a napnak a délutánján. A legnagyobb pusztítás a határ román oldalán, nevezetesen Szatmárnémetiben volt. A városon emberemlékezet óta nem tapasztalt jégverés vonult végig. De a magyar oldalon is elõfordult felhõszakadás, melyben rövid idõ alatt 37 milliméternyi esõ zúdult le.

 

A rendkívüli idõjárás szinoptikai háttere a következõ volt:

 

 

 

A 2015. május 25-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében

 

 

A 2015. május 26-ra vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében

 

Az analízis azt mutatja, hogy a hullámzó frontálzóna környezetében újabb sekély ciklon képzõdött, most már a Kárpát-medence délkeleti részében elhelyezkedõ középponttal. A cikloncentrum aztán észak-északnyugat felé elmozdult. A ciklon elõoldalának labilis rétegezettségû, nedves levegõjében nagy volt a szélnyírás, így szinte példátlan hevességû szupercellás konvekció indult meg május 25-én délután.

 

 

A május 25-i szupercellák radarképe (Nanovich jóvoltából)

 

A kép jól illusztrálja a helyzet kivételes voltát. A  roppant fejlett zivatarcellák sorban vándoroltak délrõl észak felé. Kollégánk fényképet is készített az egyik szupercelláról:

 

 

 A május 25-i kelet-magyarországi szupercella fényképe, melyet Nanovich készített. Külön figyelmet érdemel a felhõstruktúra

 alsó részén látható piszkos zöld színárnyalat, mely jégesõre utal

 

A rendkívüli erejû zivatarcellák rendkívüli jelenségeket idéztek elõ. A szatmárnémeti képek önmagukért beszélnek:

 

 

 

A Szatmár ro. olvasói felvételei

 

 

Tomi Rasmus fotója

 

 

Csík M. Balázs fotója

 

 

Mészáros Gergely fotója

 

A képeken egyértelmûen látszanak a felhõszakadás nyomai, és az, hogy általában dió nagyságú jégszemek estek. Ennél ugyan nagyobb méretû jég is elõfordulhat, de a videofelvételek szerint a jég jó ideig szárazon zuhogott, és olyan bõségben, hogy helyenként úgy kellett összelapátolni.

 

Még egy rendkívüliséget hozott ez az idõszak, méghozzá annak is a legvége. Ekkor a nyugat-európai magasnyomás peremén észak felõl szokatlanul hideg levegõ érte el a magasban térségünket:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. május 28-án 

 

Hazánk északnyugati határvidékét a magasban elérte a 0 fokos izoterma. Nem nagyon gyakori esemény  az évnek ebben a szakában. Május 29-re virradó éjszaka kiderült az ég, és a szél is elállt. Ennek, és a Kárpát-medencét kitöltõ szokatlanul alacsony hõmérsékletû levegõnek köszönhetõen az erre a napra vonatkozó minimum-hõmérsékletek több helyen 5 fok alatt alakultak. Zabar +1 fokot jelentett, a bükki töbörökben -5 fok is volt.

 

                                                                  

                                                                          A Metnet galériájából

 

A cikket írta: Thermometer

Vissza a hírek főoldalra