Itt tulajdonképpen a közép- és felsõ-troposzféra nagy amplitúdójú, stacionárius (vagy álló-)hullámaihoz kapcsolódó jelenségrõl van szó, vagyis a blocking jelenségkör egy típusáról, amely idõrõl idõre bekövetkezik. Tulajdonképpen az egész dolog onnan indul ki, hogy idõben igen gyorsan növekvõ amplitúdójú, labilis hullám alakul ki a mérsékelt övi cirkulációs rendszerben.

Tekintsünk most egy szabályos, észak-déli irányú hullámot. Ekkor a két végpont felõl adott tulajdonságú légtömegek indulnak el, így a sarkvidéki területrõl igen hideg levegõ indul el dél felé, a szubtrópusi területekrõl pedig igen meleg levegõ észak felé. A labilis hullám amplitúdója tehát gyorsan nõ, és végül a két légtömeg elszakad származási helyétõl, és amolyan "zárvány"-ként beágyazódik az ellenkezõ hõmérsékleti stb. tulajdonságú légtömegbe (ez a leszakadási vagy cut-off folyamat).

Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek a környezetükhöz képest sokkal melegebb/hidegebb, elszigetelt légtömegek igen erõs örvényességi mezõvel rendelkeznek, mégpedig a hideg terület ciklonális (pozitív) elõjelû, a meleg terület anticiklonális (negatív) elõjelû örvényességet hoz magával. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a hullám teknõ-részénél a magasban erõs ciklonális örvénylés alakul ki, a gerinc-résznél pedig anticiklonális örvénylés. Vagyis kialakul egy hideg magassági teknõ, és egy meleg magassági gerinc. Ezeknek a magassági képzõdményeknek az örvényességi mezeje aztán a talaj közelében is kialakít valamilyen erõsségû cirkulációt (ez a differenciális örvényesség-advekció jelensége), de igen gyakran elõfordul, hogy az erõs pozitív örvényességû, magassági hideg ciklon alatt csak gyenge, vagy semmilyen ciklonális örvénylés nincs - no hát ezt nevezzük magassági hidegcseppnek.

Ezek a képzõdmények, mivel nagyon lassan mozognak, vagy éppen szinte semmilyen mozgást nem végeznek, néha jó hosszú idõre blokkolni tudják a zonális áramlást, így aztán sokáig meghatározzák egy terület nagy térségû idõjárási helyzetét.

Ez a mostani egy nagyon szép példája annak, hogyan alakul ki egymás mellett, egy idõben két ilyen képzõdmény: a délre hatolt sarkvidéki eredetû levegõ létrehozza a hideg, ciklonális területet itt Közép-Európában, az északra fölkerült szubtrópusi légtömeg pedig az anticiklont Skandináviában. Ha mostantól számítva kb. hétfõig végignézzük az egyes elõrejelzett mezõket, nagyon szépen kivehetõ, hogy a két objektum szinte alig változtatja majd helyzetét, a területükön az egyes magassági szinteken (pl. 850 hPa-on is) egy-egy hideg illetve meleg csepp, a környezettõl elszigetelt zárvány-légtömeg alakul ki, a felsõ-troposzféra áramlási mezõit (pl. 300, 500 hPa-os szint) vizsgálva pedig tökéletesen látszik a két ellentétes örvényességi mezõ egymástól való elkülönülése.

Remélem, nem magyaráztam túl.nevet