Meteorológiai esélylatolgatások

Most akkor már soha nem lesz igazi tél?A felmelegedés miatt van mindez?A gleccserek olvadása is?

Az esély megvan a nagyon hideg télre, csak valóban ez az esély nagyon kevés, kevesebb, mint régen lehetett. Könnyne lehet, hogy ezzel kapcsolatban áll az alpesi gleccserek olvadása is.

"Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult."

Az elsõ pont amiben végre egyetértünk ebben a témában. A lényeg,hogy nem tudod mikor kezdõdik és ér véget egy korszak.Csak utólag tudhatod!Abba meg sok mindent bele lehet magyarázni,mint pl.,hogy a 1925-kb.60-ig tartó telek sorozatából hasonló hideg folytatás következett volna,de mégis enyhébb telek jöttek.De mi már ezt kitárgyaltuk,talán ,ha az ok okozatot kiderítenénk akkor lehetne jövendõ teleket elemezni.Vagy lehet már a tudósok kiderítették csak mi nem tudunk róla.

Lehet havas tél, mert ki nem zárható. Azt hiszem a 2010-11 es tél volt szép havas, annak ellenére, hogy nem volt azért olyan nagyon hideg (-0.9). Nagy hideg lehet rövidebb ideig, 2-3 hétig, lásd 2012 február, de ezek az igen hideg periódusok egyre ritkábban fordulnak elõ. Valóban hideg tél - mondjuk egy -4 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû tél a 80-as évek óta nem volt nálunk. Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult.

Most komolyan nem értem. Mi az oka hogy szetinted nem lehet hideg havas tél?? És miért nem reális várakozás hohy nagy hideg legyen nálunk? Ha régen tudtak nagy telek lenni akkor most miért nem tudnána?Mi változott azota?

Nyilván nem ugyanolyan, de egy átlaghõmérsékletében hasonló tél valószínûsége nagy.
A lenti ábrából az következik, hogy a tavalyinál még egy 2 egész fokkal hidegebb tél is mindössze +0.1 fokos átlaghõmérsékletû lenne. (1925 és 1965 között egy +0.1 fokos átlaghõmérsékletû tél a melegebb telek közé tartozott) De már egy ilyen télhez is annyi hidegre lenne szükség a térségünkben, ami nem reális várakozás - legalábbis az elmúlt 2-3 év trendjeit alapul véve.

Ezt még nem lehet tudni, persze találgatni lehet. Az biztos, hogy nálunk a tél milyenségét nem csak a jég kiterjedése, hanem a szibériai hidegmag is meghatározza, ahhoz pedig ott elõször aktív ciklontevékenység és sok hó kell, majd arra egy több hetes anticiklon. Ez eddig minden évben mûködött, pusztán az áramlási rendszerek alakultak úgy az elmúlt években, hogy nem jutott el hozzánk a hideg levegõ (kivétel az emlékezetes 2012. februári helyzet). Szóval az szinte biztos, hogy a hidegbázis meglesz az idén is, a kérdés csak az, hogy kapunk-e belõle.

Átfutva a CFS havi szezonális elõréit ezek következnek belõle:
- Mindhárom futás egyezik a pozitív anomália tekintetében egészen februárig.
- A futásokon jól látható a tavalyról már jól ismert szabásminta az Atlanti-Óceánra rászakadó hideggel. (A különbség talán annyi, hogy a Keleti Egyesült államok a soron következõ télen nem lesz akkora mázlista, mint az elõzõ télen)
- A számunkra elsõdleges kulcsterületeket jelentõ Barents és Kara tengerek térsége fölötti jelentõs hõtöbblet is egyértelmû a térképeken, ami a sekély poláriss AC és a Közép-szibériai AC összekapcsolódásának esélyeit rontja, ami ránk nézve nem túl kecsegtetõ - télies idõ szempontjából.

A CFS jelenlegi elõréje alapján tehát acélos télre az idén sincs sok esélyünk.