Meteorológiai esélylatolgatások
Valóban, egyelõre feltûnõen erõsek a nyugatias légmozgások, az észak-atlanti ciklontevékenység. Ez arra utal(hat), hogy még mindig igen jelentõs a hemiszférikus kõkontraszt. Nézzük csak az északi hemiszférát:
Link
Link
Látható, hogy jókora (de a tavaly télre általában jellemzõnél azért kisebb) hidegdepó van Észak-Amerika szubarktikus régiójában, és van ilyen Észak-Eurázsiában, illetve a csatolt jeges-tengeri területeken is. Az is világos, hogy ez utóbbi hidegraktárnak van expanziv hajlama délnyugat felé, éppen errõl árulkodik a szép "kék banán", melynek vége elérte a Kárpát-medence térségét.
Fentiek arra engednek következtetni, hogy a félteke téli hõkontrasztja még nincs kimerülve. (Végsõ soron ez nem csoda, hiszen még csak január eleje van. Tél végén -február közepétõl- a hemiszférikus hõkontraszt sokszor nagyon lecsökken, hisz az északi tájak már nem hûlnek tovább, a délebbiek pedig már lehûltek. Ilyenkor gyakori az északkeleti block-anticiklon, mely csendes, mérsékelten hideg, száraz idõjárást okoz nálunk -azonban északon már semmi sem bír "mozgolódni", "kifogyott a tél szuflája")
Jelen pillanatban azt az állapotot látjuk, amikor az eurázsiai hidegraktár átmenetileg kiürült -tekintve a nálunk is tapasztalható meridionalitást, ami az észak-déli hõcserét lehetõvé tette. A hõkontraszt a környezetünkben lecsökkent, nálunk zonális szak következik. Észak-Amerikában ellenben egy ideje nem volt hidegleszakadás, nem csoda, hogy összegyûlt ott a hideg a szubarktikus régióban.
Ahogy már megírtam, az eurázsiai és észak-amerikai hidegdepók és leszakadások reciprok (libikóka) viszonyban állnak egymással, és bármelyikben akkor szeret leszakadni a hideg, amikor a másik meridionális szak végére jutott.
De, úgy látszik, most az eurázsiai hidegraktár is akcióképes. A küszöbön álló zonalitás ezt fogja megerõsíteni. A hemiszférikus nyugatias áramlások pedig január második felére törvényszerûen gyengülnek. Nagyon kíváncsi vagyok ezek után a következõ hidegleszakadásunk idejére, és mértékére.
Link
Link
Látható, hogy jókora (de a tavaly télre általában jellemzõnél azért kisebb) hidegdepó van Észak-Amerika szubarktikus régiójában, és van ilyen Észak-Eurázsiában, illetve a csatolt jeges-tengeri területeken is. Az is világos, hogy ez utóbbi hidegraktárnak van expanziv hajlama délnyugat felé, éppen errõl árulkodik a szép "kék banán", melynek vége elérte a Kárpát-medence térségét.
Fentiek arra engednek következtetni, hogy a félteke téli hõkontrasztja még nincs kimerülve. (Végsõ soron ez nem csoda, hiszen még csak január eleje van. Tél végén -február közepétõl- a hemiszférikus hõkontraszt sokszor nagyon lecsökken, hisz az északi tájak már nem hûlnek tovább, a délebbiek pedig már lehûltek. Ilyenkor gyakori az északkeleti block-anticiklon, mely csendes, mérsékelten hideg, száraz idõjárást okoz nálunk -azonban északon már semmi sem bír "mozgolódni", "kifogyott a tél szuflája")
Jelen pillanatban azt az állapotot látjuk, amikor az eurázsiai hidegraktár átmenetileg kiürült -tekintve a nálunk is tapasztalható meridionalitást, ami az észak-déli hõcserét lehetõvé tette. A hõkontraszt a környezetünkben lecsökkent, nálunk zonális szak következik. Észak-Amerikában ellenben egy ideje nem volt hidegleszakadás, nem csoda, hogy összegyûlt ott a hideg a szubarktikus régióban.
Ahogy már megírtam, az eurázsiai és észak-amerikai hidegdepók és leszakadások reciprok (libikóka) viszonyban állnak egymással, és bármelyikben akkor szeret leszakadni a hideg, amikor a másik meridionális szak végére jutott.
De, úgy látszik, most az eurázsiai hidegraktár is akcióképes. A küszöbön álló zonalitás ezt fogja megerõsíteni. A hemiszférikus nyugatias áramlások pedig január második felére törvényszerûen gyengülnek. Nagyon kíváncsi vagyok ezek után a következõ hidegleszakadásunk idejére, és mértékére.
Egyetértek azokkal a kollégákkal, akik szép epizódo(ka)t várnak az idei tél második felére.
Ezzel kapcsolatban néhány kötetlen, meglehet, kissé csapongó gondolat:
Igazi, zimankós, tartósan nagyfagyos, nagyhavas tél (mogul tél, ejj, de jól hangzik!) már csak a szinte végig enyhe december miatt sem lehet az idén. A nagy tél rendszerint viszonylag korán (december elején, közepén) már elkezdõdik. Ilyen telet, tekintve a tavalyi rekordenyhe telünket, nemigen feltételezhettünk. Az látszik megvalósulni, amit jó ideje mondogatok: komisz enyhe telek után rendszerint a következõ tél is átlagosnál magasabb középhõmérsékletû, de a pozitív anomália általában jóval kisebb, mint a megelõzõ, rendkívül enyhe télé volt.
A tél viszont lehet enyhén pozitív anomáliás vagy átlagos úgy is, hogy a december vastag enyheséggel járt, január-február azonban igazi hidegeket hozott. Erre több példánk is van a múltból: 1979/80, 1996/97 jut közülük hirtelen az eszembe. A viszonylag késõn kezdõdõ hideg, havas idõ teleinknek egyik típusos forgatókönyve. Ez a forgatókönyv, vagyis az ünnepek tájékán elõálló elsõ komolyabb hideghullám arra figyelmeztet, hogy az idõjárásunkra hatással bíró hidegdepók fejlõdõképesek, regeneráció-képesek, és a hideg légtömegeknek hajlamuk van a felénk való terjeszkedésre. Ha a hidegraktárak felépülése normális, akkor legkésõbb a téli napforduló környékére az esetek túlnyomó többségében már kapunk legalább egy "bepróbálkozó" hideghullámot.
Az igazi komisz, tartós enyheséggel járó telekre éppen az jellemzõ, hogy december végére, január elejére se tud kiépülni a közelünkben olyan hidegdepó, melybõl számottevõ hidegelárasztást kaphatnánk. Ezt a szomorú helyzetet ezen a télen már "megúsztuk" a karácsony utáni mínusz huszasokkal.
A fejlõdõképes hidegdepók január második felére, február elejére még a mostaninál is fejlettebbek lesznek, a hemiszférikus nyugati áramlási szalag pedig törvényszerûen lelassul a tél második felére.
Ezek a változások a hidegleszakadások kifejlõdését megkönnyítik. Sok év távlatában megfigyelhetõ, hogy a tél második felében a szinoptikai ciklusok zonális szakasza rövidül, a meridionális ellenben hosszabbá válik. Még a hidegebb fajta teleken is az volt általában a helyzet, hogy a decemberi, január eleji hideg idõszakok viszonylag rövidek voltak, a zonalitás könnyen visszatért. Január második fele, és február ezzel szemben gyakran tartós blockingot, huzamos havas, fagyos idõt hozott.
Azt is figyelembe vehetjük, hogy idén már õsszel az átlagnál lényegesen nagyobb hófedettség alakult ki Észak-Eurázsiában. Ez nem jár ugyan automatikusan együtt az északkeleti hidegfelhalmozódással, de annak valószínûségét mindenképp növeli.
Tekintetbe a fenti tényeket, január második felére és februárra tartósabb hideget valószínûsítek. Mindenképp sokkalta nagyobbnak látom ennek valószínûségét, mint hogy mindvégig enyhe, nyugati, északnyugati irányítású legyen a telünk második félideje. A jelenleg még tartó hideg idõszak lezárultával legnagyobb valószínûsége egy 10 napos-2 hetes zonális idõszaknak van, majd visszatérõ blockingnak. Ez utóbbiból persze lehet igazán zord idõszak, meg mérsékeltebben hideg, de téli idõszak is. Az összképet tekintve egészen durva hideg se kizárt még januárban -véleményem szerint.
Mindenesetre, ha a küszöbön álló zonális epizód után feláll a blocking, az feltehetõleg hosszasabb lesz annál, mint amit most az ünnepekben tapasztaltunk.
Ezzel kapcsolatban néhány kötetlen, meglehet, kissé csapongó gondolat:
Igazi, zimankós, tartósan nagyfagyos, nagyhavas tél (mogul tél, ejj, de jól hangzik!) már csak a szinte végig enyhe december miatt sem lehet az idén. A nagy tél rendszerint viszonylag korán (december elején, közepén) már elkezdõdik. Ilyen telet, tekintve a tavalyi rekordenyhe telünket, nemigen feltételezhettünk. Az látszik megvalósulni, amit jó ideje mondogatok: komisz enyhe telek után rendszerint a következõ tél is átlagosnál magasabb középhõmérsékletû, de a pozitív anomália általában jóval kisebb, mint a megelõzõ, rendkívül enyhe télé volt.
A tél viszont lehet enyhén pozitív anomáliás vagy átlagos úgy is, hogy a december vastag enyheséggel járt, január-február azonban igazi hidegeket hozott. Erre több példánk is van a múltból: 1979/80, 1996/97 jut közülük hirtelen az eszembe. A viszonylag késõn kezdõdõ hideg, havas idõ teleinknek egyik típusos forgatókönyve. Ez a forgatókönyv, vagyis az ünnepek tájékán elõálló elsõ komolyabb hideghullám arra figyelmeztet, hogy az idõjárásunkra hatással bíró hidegdepók fejlõdõképesek, regeneráció-képesek, és a hideg légtömegeknek hajlamuk van a felénk való terjeszkedésre. Ha a hidegraktárak felépülése normális, akkor legkésõbb a téli napforduló környékére az esetek túlnyomó többségében már kapunk legalább egy "bepróbálkozó" hideghullámot.
Az igazi komisz, tartós enyheséggel járó telekre éppen az jellemzõ, hogy december végére, január elejére se tud kiépülni a közelünkben olyan hidegdepó, melybõl számottevõ hidegelárasztást kaphatnánk. Ezt a szomorú helyzetet ezen a télen már "megúsztuk" a karácsony utáni mínusz huszasokkal.
A fejlõdõképes hidegdepók január második felére, február elejére még a mostaninál is fejlettebbek lesznek, a hemiszférikus nyugati áramlási szalag pedig törvényszerûen lelassul a tél második felére.
Ezek a változások a hidegleszakadások kifejlõdését megkönnyítik. Sok év távlatában megfigyelhetõ, hogy a tél második felében a szinoptikai ciklusok zonális szakasza rövidül, a meridionális ellenben hosszabbá válik. Még a hidegebb fajta teleken is az volt általában a helyzet, hogy a decemberi, január eleji hideg idõszakok viszonylag rövidek voltak, a zonalitás könnyen visszatért. Január második fele, és február ezzel szemben gyakran tartós blockingot, huzamos havas, fagyos idõt hozott.
Azt is figyelembe vehetjük, hogy idén már õsszel az átlagnál lényegesen nagyobb hófedettség alakult ki Észak-Eurázsiában. Ez nem jár ugyan automatikusan együtt az északkeleti hidegfelhalmozódással, de annak valószínûségét mindenképp növeli.
Tekintetbe a fenti tényeket, január második felére és februárra tartósabb hideget valószínûsítek. Mindenképp sokkalta nagyobbnak látom ennek valószínûségét, mint hogy mindvégig enyhe, nyugati, északnyugati irányítású legyen a telünk második félideje. A jelenleg még tartó hideg idõszak lezárultával legnagyobb valószínûsége egy 10 napos-2 hetes zonális idõszaknak van, majd visszatérõ blockingnak. Ez utóbbiból persze lehet igazán zord idõszak, meg mérsékeltebben hideg, de téli idõszak is. Az összképet tekintve egészen durva hideg se kizárt még januárban -véleményem szerint.
Mindenesetre, ha a küszöbön álló zonális epizód után feláll a blocking, az feltehetõleg hosszasabb lesz annál, mint amit most az ünnepekben tapasztaltunk.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat