Meteorológiai esélylatolgatások

Szerintem néhány hét múlva már nem lesz sok értelme albedóról beszélni abban a térségben (sarkkörtõl északra), ahol már csak naponta néhány órás napsütés lesz. A kisugárzás éjszaka (aminek az idõtartama egyre hosszabb) még nagyobb is lehet azokon a helyeken, ahol nincs tengerjég (nem szigetel). Azaz szerintem (!) az albedó télen nem biztos hogy akkora szerepet játszik.
Az persze más kérdés, hogy alacsonyabb jégkiterjedés esetén hogyan változik az idõjárási hajlam (ciklon vs. anticiklon).
Bocs ha hülyeségeket írtam, nem értek hozzá!

Persze, de akkor ezek szerint egy ideig a fogyó jég emeli az európai "tél-esélyt", egy idõ után pedig fordul a kocka? És most el se kezdett még fordulni a kocka?
A Skandináviától keletre és északra tomboló viharciklonok a szárazföldön emlékeim szerint kivétel nélkül hóban jönnek le, nyilván nem az izlandi, vagy európai viharciklonokra gondoltam. Vagy ahogy azokat hívjuk néha, "hidegciklonok", ahol az elõoldal -5 fokos T850 és sok a csapadék benne.

"A Skandináviától keletre kimélyülõ ciklonok alapvetõen megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetõk" - nem pont gátolják? Hiszen a sarki hidegbázis kialakulása AC-sodást von maga után.

Nem zárom ki annak a lehetõségét, hogy a tengerjég zsugorodása negatív visszacsatolásokba torkollhat. Tehát lehetnek olyan gátló mechanizmusok, amelyek a lecsökkent albedót és a megnövekedõ besugárzást valamilyen módon legátolják. De a viharciklonok azért nem arról híresek, hogy hatalmas hideget rántanának be a hátoldalukon... Hiszen a viharciklonok jellemzõen nem egyedül jönnek, hanem falkában. Mire az egyik elhalad és le tudna húzni bármit is a hátoldalán, a következõ ciklon elõoldala már nyírja is ki ezt. A Skandináviától keletre kimélyülõ ciklonok alapvetõen megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetõk, amely szintúgy blokkoló AC-tól függõ dolog. Tehát AC kell és kész.

Sok függ azonban az Ázsia felett kialakuló termikus AC-tól. Ennek megléte - ahogyan írtad is - beindíthatja az öngerjesztõ hûtõszekrény-effektust. De ez megint csak áramlási képtõl függõ dolog. Annyi bizonyos, hogy minél hosszabb ideig marad nyugalomban ez a termikus AC, annál erõsebben hat vissza magára a nagytérségi áramlásra.

Én most nem mernék elõrejelezni tendenciákat az elkövetkezõ 1,5 hónapra, azt valószínûsítem hogy átlag felett lesz az átlaghõmérséklet, de idén annyira fura dolgokat produkált az idõjárás az elmult hónapokban hogy a makrohelyzet pillanatok alatt változhat. Kelet európából pl pár nap alatt 15-18 Magyarországnyi területen olvadt el (vissza) a hó. Jövõ héten egy elõoldali helyzet várható felmelegedéssel.

Utána viszont a Hf átvonulásával szeles tiszta és hideg verzió elõfordulhat.
Vagy egy veszteglõ hidegfront....napokon keresztüli esõvel hûvös nyálkás idõvel.

Jó, de hol a hiba a második "elméletemben"?
Ha kisebb a tengerjég, elgyengülnek a poláris anticiklonok, megjelennek a heves ciklonok, viharciklonok (emlékszünk a 970-es kara-tengeri ciklonokra, ugye?), a heves ciklonok viszont igencsak megszórják hóval a kelet-európai és szibériai térséget. A nagy hótakaró pedig alulról épülõ lábas hideget, alacsonyról erõsödõ anticiklonokat eredményez (vagy hülyeséget beszélek? Rémlik, hogy valaki írt ilyesmit), az erõs szibériai és kelet-európai AC pedig nagyoban erõsíti a közép-európai lábas hidegelárasztás esélyét (nem véletlenül lessük a modelleken a kelet-európai nyomásfáklyákat és elõrejelzéseket).
Ebbõl tehát az jönne ki, hogy kisebb tengerjég, alacsonyabb albedó a tengeren nagyobb szárazföldi hótakaróhoz vezet, ami (lásd DAI, amiben ha jól tudom, erõsen hiszel) nálunk jócskán megnöveli a tél esélyét!

Szibéria: Te számoltál be nagy hótakaróról idén Kelet-Európától Szibériáig, miközben a tengerjég ismét eléggé alacsony volt, visszavonult a szibériai partoktól: Link és ott a sok hó is.

A jég zsugorodásának kell hogy legyen hatása a légkörre, hiszen az albedó változásával jelentõsen megváltoznak a légköri viszonyok is. Ha mondjuk 4 millió négyzetkilométerrel nagyobb a sarki tengerjég területe, akkor ez azt jelenti, hogy a felszín albedója 4 millió négyzetkilométer nagyobb területen magas. Ez egyértelmûen a légnyomás növekedéséhez és termikus anticiklonok kifejlõdéséhez vezet. A legkeményebb telek közös jellemzõje, hogy az ilyen termikus AC-k szinte körbeveszik Európát.

Ha nincs tengerjég, akkor az albedó is lecsökken. A lecsökkent albedó miatt csökken a kisugárzás, az inverzió és ezáltal a hideg is. Ha kevesebb a hideg, akkor a kiépülõ termikus anticiklonok is fejletlenebbek. A folyamat az egész félgömböt vizsgálva oda vezet, hogy a poláris front átlagos kiterjedése is északabbra fog húzódni. Ennek egyenes ágú következménye, hogy a hõcserét végzõ mérsékelt övi ciklonok is egyre magasabb szélességeken szántanak végig. Ergo, a hátoldalukon lezúduló hideg is egyre északabbi területeket tud csak elárasztani.

Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen a makrocirkuláció, hiszen ordas zonalitás esetén hiába van +4 millió négyzetkilométerrel több tengerjég, ha a felette lévõ hideget körbebástyázza a felgyorsult poláris jet. De az is vitathatatlan, hogy ha a "jégszekrény" jege fogytán van, akkor lehet itt ordenáré meridionalitás, nem lesz mi elárassza az alacsonyabb szélességeket.

Nem emlékszem ara, hogy valamikor is sikerült volna a sarki jégborítottság mérete és a kárpát-medencei T anomália között összefüggést találni. Sõt - nem tudom, tévedek-e, de Snowhunter által gyûjtött adatok alapján majdhogynem fordított arányosságot sikerült találnia. Amire mondhatnánk azt, hogy "kevesebb jég - több hó a viharok miatt - nagyobb lábas hidegbázis - több ÉK-i zima", de ez is durva általánosítások láncolata lenne.
Tehát bánjunk óvatosan ezekkel az összefüggésekkel (kis jég - enyhe tél), amíg nincs tanulmány, vagy valami jó kis cikk/kutatás, addig ezek csak spekulációk, és az ellenkezõjük is kihozható (ld. Snowhunter - persze csak ha jól emlékszem).

Az már természetesen nem ide tartozik, de én úgy gondolom, a sarki jég fogyása a globális klímaváltozás eredménye, amiben az ember igencsak nagy szerepet vállalt. Ezt mondom az alpesi gleccserek fogyása miatt is. Aztán lehet tévedek és kitömték nekem is az agyam hülyeségekkel (:

Erre visszatérünk 3 hónap múlva.

Én nem. A legvalószínûbb forgatókönyv ugyanis egy újabb enyhe tél, ha tetszik, ha nem. Egy kemény télhez ugyanis 0 körüli, vagy pozitív tengerjég anomália kellene (az 1979-2008-as bázisidõszakra vetítve). Most -1 alatt vagyunk. A trend jól mutatja, hogy a jég zsugorodik, következésképpen a termikus AC-k fejlettsége, hõmérséklete is csökkent a sarkvidéken. Ha ezek csökkennek, akkor törvényszerûen csökken az alacsonyabb szélességeket elérõ hidegöblítések ereje és idõtartama, illetve a hidegöblítéseket lehetõvé tevõ blocking hajlam is.

Döbbenetes, hogy 10 év leforgása alatt, 1997 és 2007 közt az átlagos szintben beállt egy 1 millió négyzetkilométerrel kisebb jégborítás.

Rá teszem a nyakamat hogy nem fog bejönni ez a CFS...

Köszi, hogy összefoglaltad a távelörejelzö modellek céljait s lehetöségeit, ugyanaz vonatkozik a CFS-en kivüli egyéb ilyen modellekre is.
A dinamikus modellekkel történö elörejelzés lényege az idö- és méretskálában van. Minél nagyobb idötávra jelzünk elöre, annál nagyobb skálájú folyamatokról, ill. késöbb már csak azok idöbeli átlagáról mondhatunk valamit. Igy egységes idötartam, amig "jó" egy elörejelzés nem fogalmazható meg az összes folyamatra. Ez nagyban az elörejelzendö folyamat idö- és méretskálájának függvénye. Pl. hiába hangoztatjuk a max 10-14 napos elörejelzési idötávot, ha pl. "mezei zivatarokról" van szó, amelyeket kellö pontossággal jelenleg maximum pár órára - fél napra jelezhetünk elöre.
Itt persze megjelenik a "kellö pontosság" fogalma is, ami definició szerint nagyon eltérö lehet és tovább bonyolítja a helyzetet....

"...két hétnél elõbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja".

Ez pontosan így van. De a CFS nem is arra van kitalálva, hogy két héten túl "megbízható prognózist" állítson elõ, hanem hogy a globális makrocirkulációs folyamatok tendenciáit, és ebbõl adott nagytérségre (pl Közép-Európa) a hosszabb távon várható idõjárás jellegét valószínûsítse. Tehát azt képes elõrejelezni, hogy mely "forgatókönyvnek" van szignifikánsan nagyobb "esélye" a többihez képest. És persze minél messzebbre akarunk tekinteni, ez annál kevésbé sikerülhet, ezért tény, hogy 3-6 hónapra elõre csak érdekességképpen szabad nézegetni, de 1-2 hónapra igenis egyre megbízhatóbb, csak értelmezni kell tudni. Meg persze nem egy kiragadott futást tényként elfogadni, hanem elõrejelzések tendenciáját is nézni, hogyan változik, (ha változik) közeledve az idõponthoz. Persze elõfordul, hogy kerül valami oda nem illõ a palacsintába, lásd 2012 február, amikor jan. közepéig masszív enyheséget jelzett, aztán tudjuk, mi lett. Viszont annak már két és fél éve, azóta rengeteget fejlõdött-fejlesztették, ha a "mai" CFS mûködött volna akkor, lehet, hogy nem lett volna ez a bukta...

NEM!
Ha 'mindig'-et írt volna, akkor egyrészt nem tudná, hogy a meteorológiában nincs véglet, nincs 100% meg 0%, meg 'biztos'.
Ha mindig-et írta volna, akkor az invertáltját tekintve lenne egy 100%-os elõrejelzésünk, ami teljesen abszurd.
Egy magyarázat lehetséges: ironizálva írta, hogy 'többször bukja, mint igaza van', de a szöveget tekintve nekem annyira nem volt ironikus.

Egyetértek. Hogy egy klasszikust idézzek (amit tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni): "...két hétnél elõbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja". Ennyit a CFS-rõl, meg társairól!...

Én csak arra akartam rávilágítani, hogy megbízhatatlan. Tehát egy CFS alapján nem lehet kijelenteni, hogy ilyen meg olyan lesz a tél, de majd meglátjuk, hogy vizsgázik, lehet hogy igaza lesz(de lehet hogy nem). Én maximum az 1 hét távlatbani elõrejelzésben hiszek, de ahogy írtad még az sem lehet pontos, találgatni persze lehet.

Valójában a CFS idén eddig szinte végig pontos volt, de ezt én egyelõre az összességében átlagnál melegebb idõjárásnak tudom be. Mintha pozitív irányban jobban mûködne a modell. Jöhetne már egy több hónapos, átlagnál hidegebb idõszak, van egy olyan érzésem, hogy azt nem fogná meg.

"Ha többször jönne be az ellenkezõje, mint amit elõrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos elõrejelzést a jövõre nézve, nem?" NEM!
Ha többször, nem. Ha azt írta volna hogy mindig, akkor igen.

Ha többször jönne be az ellenkezõje, mint amit elõrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos elõrejelzést a jövõre nézve, nem? Ebbõl is látszik, hogy nyilván hamis az állításod, nyilván nem jöhet be többször az ellenkezõje. Ha teljesen rossz az elõrejelzés, akkor kb. 50% a beválása, ha egy kicsit pontosabb, akkor ez elkezd felkúszni 60-65% környékére, ami fantasztikus teljesítmény és tudás az idõjárás összetettségéhez mérten. A globálmodellek rövid távra is csak 70-85% körül járnak.
Attól, hogy szubjektível jól elcsaljuk ezeket az értékeket, mert nem járunk utána, ám legyen, maximum minõsít valamennyire... De 50% alá azért ne menjünk, mert az kicsit ellentmond a józan logikának

Senki nem tudja megmondani, hogy milyen lesz az idei tél, csak találgatni tud. Ezeknek a CFS térképeknek többször jön be az ellenkezõje mint a várakozása. 1 hétnél távolabbra lehetetlen elõrejelezni nagy valószínûséggel az idõjárást. Ti több mint 3 hónap idõjárását írátok le már most aminek a kezdete több mint 1 hónap idõtávra van még. Ha december végén fog nyavalyogni valaki(akkor már én is szoktam) azt megértem.

Nyílván való, hogy manapság az enyhe telek dominálnak így nagyobb az esély az enyhe télnek az idén is. És ezek a képek is érdekesek..

Link