2024. március 29., péntek

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#69967
Ebben annyi izgalom van, hogy praktikusan hogyan tervezd meg a nyári szabadságodat úgy, hogy pont ne az 1 hét esõs idõt fogd ki a 15 fokkal. Vagy épp ne égj szénné a kristálytiszta idõben taroló UV sugárzástól. Itt júniusban idáig nem volt esõ, amúgy legalább stabilan jó idõ van.
Ilyenkor jobb szeretem a melegedés elõtti töltõdõ bárikus mocsár helyzeteket, amelyek stabil lassan emelkedõ nyári T-ket hoznak helyi záporokkal, zivatarokkal. Praktikusan nyárvégen, õsszel szeretem a mostani típusú idõt, mert jó kis elõoldalakat okoz gyakorta kései zivataros frontokkal, kipucolódó inverzióval, köd pedig ilyen helyzetben nem tud kialakulni.

Várakozásaim szerint július közepéig- végéig kissé hûvösebb, mérsékelten meleg idõbe fognak beleékelõdni rövidebb, erõs kánikulai epizódok, a nyár elõrehaladtával azonban fordul a helyzet, az általam fent megjegyzett helyi zivataros kiegyenlítettebb meleg nyári idõjárás lesz a fõszereplõ, lefelé mutató kiugrásokkal, így a legmagasabb maxikat valószínûleg inkább mostanában mérjük. augusztusban elõfordulhat néhány napos igen csapadékos hûvös mediciklonos epizód.
#69966
"Aki pedig talál bizonyos szabályszerûségeket a kaotikus rendszerben, keresse meg az okokat, mert sok minden tûnhet szabályszerûségnek, közben mégsem az"


Csakhogy nem mindig van megtalálható fizikai ok, illetve sokszor ugyanazok a szabályszerûségek teljesen más rendszerekben is megjelennek.
A rendszert leíró difegyenleteket nem ismerjük, csak a kimeneteket látjuk.
A bifurkációkban megjelenõ periodikus ablakokat ugyan milyen okoknak lehetne megfeleltetni?
#69965
Nagyon érdekes téma, de ugyanolyan érdekes lehet az elõttünk álló néhány hét, ugyanis a folytatódó meridionalitás az erõsen meanderezõ jettel kombinálva akár jelentõsebb T-ingadozásokat is magával vonhat. A hideg, illetve az évszakra való tekintettel inkább csak hûvösebb poláris légtömegek továbbra is elég mélyen délre hatolnak, így nálunk - szerencsére, mert úgyis egyre nagyobb a szárazság - a napnak nincs alkalma teljesen mindent szénné égetni. nevet
#69964
A hosszútávú modellek kialakulásának szép kis történelme van, anno nagyon sokat vártak ezektõl a 70 es években, azonban ma már tudjuk, hogy a légköri folyamatok kaotikus jellege miatt néhány dolgot elég megnevezni, ami miatt már lényegesen nem javítható az elõrejelezhetõ idõintervallum, mert azt a rendszer "kezdeti feltételekre való érzékenysége" határozza meg.
Az egyik említett mûszerek pontatlansága mellett sokkal fontosabb, a mérési pontok nem folytonos jellege, ami pedig még nehezebben orvosolható, a domborzati viszonyok modellezése (szimulációban a testmodell) pontatlansága és/vagy a magassági mérési pontok hiánya, a lepkeszárny léptékétõl azért jelentõsen erõsebb hatások, az idõjárás alakulásába a saját maga által okozott felszíni változások is igen rövid távon beleszólhatnak, ezek léptéke akár jelentõsebb lehet, mint a kezdeti feltételeket adó adathiány vagy adat pontatlansága miatt fellépõ hibák, így nem biztos, hogy ésszerû a felbontás javítása vagy a mérés pontosítása; tegyük azt, hogy egy aszály által akár egy hét alatt több 1000 négyzetkilométeren kiégõ vagy éppen a kizöldülõ növényzet, árvíz, vagy egy tátrai bukószél okozta erdõtarolás, vagy mesterséges erdõirtás, építkezések következtében egy adott körzetben csak ugyan néhány négyzetkilométeren, de a világ akár több 10000 pontján megváltozó felszíni elnyelési visszaverõdési tulajdonságok megváltozását is bele fogják -e számolni az elõrejelzésbe a modellek? Az hogy elindítunk egy szondás magassági mérést, az max. pillangóhatást okoz, de az utóbbi hatások viszont részét képezik az idõjárás kaotikus rendszerének, tehát nincsenek hatással annak viselkedésére, de a lehetséges kimeneteit rövid távon gyökeresen változtatják meg.

A hosszas okfejtések helyett a következõ olvasmányos irodalmat lehetne javasolni:

James Gleick: Káosz

Azt is megtudhatjuk, hogy a csillagászat megközelítése, az ûrtudomány miért olyan kiszámítható, és kérdés, hogy D.M. aki ezek alapján készít elõrejelzést, értesült -e a káoszelmélet jelentõségétõl, vagy az idõjárás kaotikus mivoltát alapvetõen tagadja.

Azt is tudjuk azonban, hogy a kaotikus viselkedés tartalmaz ismétlõdéseket, szabályos mintázatokat, amelyeknek mivolta nem minden esetben magyarázható meg klasszikus fizikai alapokon, ezek felismerése és alkalmazása jelentõsen javíthat egy hosszabb távú elõrejelzés beválásán feltéve, hogy egy ilyen léptékû ismert mintába már beléptünk, és felismertük, de ezzel együtt egy adott hibarátát is bevisz a rendszerbe. Nem ismerem a modellek felépítését, tehát lehet hogy már ilyenek is szerepelnek benne, de ennek csupán annyi következménye lehet, hogy bizonyos helyzeteket jól fog meg a modell, másokat pedig pocsékul, és errõl még a fáklyadiagram szórása sem fog bennünket tájékoztatni.
#69963
Azért az sem mindig jogos feltételezés, hogy a futások átlaga (melyik átlag is? ) sokkal jobb elõrejelzést tudna adni a kritikus 1 hét távlatában. Az lehet, hogy pár %-kal jobb a beválás (és itt megint felmerül egy kérdés, hogy mit tekintünk jobb beválásnak), mint a fõfutásnak, viszont a leglényegesebb helyzetekben ugyanolyan homály fedi a jövõt.
#69962
Rudolfking, Cauchy: ez igen, így már sokkal világosabb az ábra. Ebbõl az következik, hogy a bemenõ adatok további finomítása, pontosítása is csak korlátozott módon nyilvánul majd meg az elõrejelzések pontosságának növekedésében, így egyrészt e kezdeti (bemenõ) hibatényezõk növekednek idõvel a FEJ VAGY ÍRÁS állapotig = használhatatlan, kuka elõrejelzésig, másrészt viszont a kezdeti számítások és az elõrejelzett idõtartam között eltelt idõ lepergése során a mi ´determinisztikusan kaotikus´ légkörünkben újabb tények merülnek fel, amelyek tovább torzítják a képet. Ezért van az, hogy több egymásutáni futást, több modell együttes fáklyáját kell folyamatosan szemlélni, hogy úgy-ahogy rátapintsunk a várható folyamatok lefolyására, kimenetelére. Ez néha 2-3 nap távlatában sem lehetséges, hiszen pld. 2012 karácsonya elõtt 2 nappal sem volt világos, hogy a hideg vagy a meleg verzió fog-e bejönni. Az aktuális lecke a jövõ hét eleji esetleges rövid hõhullám, amely nagy vonalakban ott látszik már 3 nagy modellen (GFS, ECM, GEM), ám most még nagyon nehezen körvonalazható, ki, mennyit és mennyi ideig kap az átmenetileg ismét Közép-Európa felé terjeszkedõ szubtrópusi légtömegbõl. nevet
#69961
A kaotikus kifejezés nem az összevisszaságot jelenti, hanem a kezdeti feltételekre való rendkívüli érzékenységet. Neki is megvannak a saját törvényszerûségei, amik (sajnos) jóval komplikáltabbak, mint pl a newtoni mechanika determinisztikus egyenletei.
A newtoni világban - ha megmérjük egy részecske helyét, sebességét, gyorsulását, utána bármilyen idõtartamra elõre és vissza pontosan tudjuk, hol lesz és mit fog csinálni.
Régebben, amikor a kaotikus viselkedést elõször megfigyelték,, azt hitték,m hogy csak nagyon bonyolult, összetett rendszerek viselkednek így. Mára kiderült, hogy a legegyszerûbb rendszer is képes iylen viselkedésre, sõt gyakorlatilag minden rendszer ilyen.

A hosszútávú elõrejelzésben legfõbb probléma ott van, hogy a folyamatokat leíró egyenleteket nem lehet egyértelmûen megoldani, a végeredményt csakis közelítõ számítással kaphatjuk meg, így pontos eredményünk nem lesz. Ez az eleve hibás adat kerül vissza az újabb számításba, ami miatt a hiba a következõ lépésben csak tovább növekszik és pár lépés után már olyan nagy lesz, hogy úgy tûnik, bármilyen kezdeti adatból bármilyen végeredmény megszülethet, függõen a bemenõ adat mérési hibájától, az alkalmazott számítási módszeren át a lépések számáig.

Tehát itt 3 dolog dolgozik ellenünk:
- lehetetlen pontosan mérni (egyrészt a mûszerek pontatlansága másrészt a fizika törvénye tiltja)
- ha még pontosan is mérnénk, akkor sem lehet pontosan megoldani az egyenleteket, így azok pár idõlépcsõ után elvesztenék a jövõt megjósló képességük nagy részét
- ha még meg is tudnánk oldani pontosan az egyenleteket, annyi változót tartalmaznak, hogy egy jelentõs részüket a véges számítási kapacitás miatt el kéne hanyagolni illetve tartzalmaznak bizonyos véletlen faktorokat, amik hatásai egy idõ után így is úgy is eltorzítják a végeredményt

Ja és természetesen van még két nagyon fontos paraméter
- az, hogy mit értünk az elõrejelzés beválásán, hiszen a dolog csak statisztikai úton kezelhetõ, ahhoz meg az emberek nagy része cseppet sem ért
- az, hogy hogyan lehet egy elõrejelzést közölni az emberekkel, akik nem értenek sem az idõjáráshoz, sem a statisztikához, sem a valószínûségekhez

Szerintem ezzel a módszerrel kb 1-1,5 hét lesz az elfogadható beválású elõrejelzés korlátja még jó ideig.
#69960
Nem értek én se sokkal jobban hozzá, de a kaotikus rendszerek viselkedése, káoszelmélet az a hétköznapi fogalomtól eltérõ, matematikai elmélet: Link . Itt szerepel is az a mondat, hogy "A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall." Ennek ellenére fontos megérteni (végigolvasva a cikket talán sejtésünk már lehet róla...), hogy mégsem fogjuk tudni kiszámolni explicit módon sosem elõre az idõjárást, mint kaotikus rendszert. (Véleményem szerint azért, mert ahhoz, hogy minden részt vevõ atom (elemi egység) állapotát eltároljuk, és ezek kölcsönhatásait kiszámoljuk, legalább akkora számítógép kell, amekkora az atomok összessége, ami igencsak nagy (fél Földnyi?).)
Ahogy írja a cikk is, jelentõs egyszerûsítésekkel és statisztikai stb. módszerekkel lehet elõre jelezni, de számolni kell a bizonytalansággal. Viszont maga a bizonytalanság is jól számolható paraméter, tehát az elõrejelzés bizonytalanságával mindig jól tudunk számolni. Még ha Aigner úr néha azt is írja, hogy "KICSI", ettõl szerintem ez utóbbi is egy nehéz feladat nevet

Aki pedig talál bizonyos szabályszerûségeket a kaotikus rendszerben, keresse meg az okokat, mert sok minden tûnhet szabályszerûségnek, közben mégsem az nevet
#69958
Sajnos a mai ember legnagyobb tragédiája, hogy egyszerûen képtelen befogadni azt, hogy a világ nem determinisztikus, és az alapvetõ összefüggéseket képtelenség megérteni a legmagasabb szintû matematikai ismeret nélkül.

Érdemes elolvasni Leon Ledermann: Az isteni a-tom címû könyvét, abban benne van minden, ami egy átlagember számára bevezetõt tud adni a világ valós folyamatairól és valós felépítésérõl. Arról, hogy hogyan jutottunk el a "tûz-víz-föld-levegõ-vonzalom-viszály" felfogástól a mai modern részecskefizikáig.

Nagyon jó párhuzam fedezhetõ fel a meteorológia - fõleg az elõrejelzés fejlõdésében.

Eleinte szinte kizárólag a megfigyelés és az "emberi tapasztalatok"-ból következtettek (ha december ötödikén 4-et vakkant a kutya, akkor fehér karácsony lesz típusú egyértelmûnek hitt, de fals ok-okozati következtetések), majd bekapcsolódott az elmélet és a számítógépek , de a gépek fejletlenségük miatt még csak mellékszereplõk voltak, aztán mostanra gyakorlatilag az ember vált mellékszereplõvé, ráadásul kiderült, hogy a légkörben semmi sem determinált, hanem kaotikus (hasonlóan a radioaktív bomláshoz vagy a háromtest-problémához) és már minimális idõre elõre sincs 100%-os elõrejelzés, csak statisztikai illetve numerikus közelítés.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-29 06:32:23

Pusztavám - Május 1 utca (216,3 m)

4.8 °C

22502

RH: 86 | P: 1012.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.