Nem szeretnék ünneprontó se nem népszerûtlen lenni, de jelen modellek által felfestett szcenárió jövõre nézvést, nekem egyfelõl a 2007 január 2. dekádjától február közepéig tartó idõszakot juttatja eszembe. Na az nem 3 hetes zónalitás volt. Ami most látszik, a modellek már mára lényeges enyhülést vártak szinte a teljes Dunántúlon 5 fok feletti T vel (ez csak a DNY határ mentén valósul meg, ÉK dunántúlon és az ország északi harmadán havazik/ ónos-havasesõ esik 0 -2 fokban. A melegedés vontatott, hullámzó, mint ami egy ilyenkor az Azori térségbõl támadó melegnyelvek során szokott lenni).

A jelen helyzet klasszikus a téli félévben, különösen tél végén. Sokáig konzerválódó a hideg az ország ÉK-i harmadán, egészen az elsõ hidegfrontig, ami bár T850 en T csökkenést hoz, de a talajon jelentõs melegedés kezdõdik országosan. Erre föl jövõ hét elején még a 10 fokos T850 is megnyalhat délrõl, amibõl érdekes maxik kerekedhetnek fõn hatására. Nincs benne semmi különös, hiszen 2004 február 4 vagy 5 én Szentgotthárdon nem sok híján "nyári" nap lett, Ettõl talán azért jelenleg nem kell tartanunk.

Másfelõl a tél elsõ felében ezek a hirtelen melegbenyomulások az erõs blocking hajlam jelei és még a Földközi térségben tárolt nyári melegbõl is táplálkoznak, viszont a tél második felére gyakran statikusabb helyzetet jeleznek, az ÉK i kontinentális légtömegek uralmát, hûtõszekrény effektet és tartós hideg esélyeit jósolják. (2009-2010 karácsonya)

A tél második felében azonban ezek a kiugrások már nem ezt a nyugalmas télvárást jelentik. hanem azt, hogy mostantól már újra és újra számíthatunk ezekre.

Számomra a CFS futás távoli bizonytalansága, erõs szórása is információval bír, hiszen ilyenkor a szórás lehetséges kimenetek idõbeli összecsúszását is jelezheti (az AO és NAO jövõbeni változékonyságát, ami a makrocirkulációs ciklussal ütemben vagy ellenütemben sokféle kimenetet eredményezhet, a velük való kapcsolat nyomán hasonló következtetéseket a T850, P fáklyákról is le lehet vonni.

A szép finálé tehát ezzel együtt benne lesz a pakliban, épp február utolsó dekádjában az új cirkulációs ciklus valószínûsíthetõ indulása elõtt, amikor is esélyes, hogy a hideg oldal újra beragadjon egy rövidebb idõszakra (3-5 nap). De a mostani helyzet nekem irányadó arra , hogy a hirtelen beköszöntõ tavaszi, enyhe napokkal idõrõl idõre számolni lehet/kell, ami végül pozitív anomáliába is tolhatja a mérleget (mivel az inverziós hatások dinamikus idõjárás mellett kiiktatódnak). Jellemzõ lesz az idõjárásnak ezen változékonysága a tavasz elsõ felére is, ekkor ez már az anomáliára ellentétes hatással lehet.

Az persze már egy régebbi megérzés kategória, hogy a szinoptikai helyzet érdekességébõl adódóan hasonlóan szélsõségesen ugrálhat a T menet a tél végén és tavasz elején, mint ahogy tette 2015 augusztusában, szeptemberében, sõt egészen október elsõ napjaiig.