Valóban, egyelõre feltûnõen erõsek a nyugatias légmozgások, az észak-atlanti ciklontevékenység. Ez arra utal(hat), hogy még mindig igen jelentõs a hemiszférikus kõkontraszt. Nézzük csak az északi hemiszférát:

Link

Link

Látható, hogy jókora (de a tavaly télre általában jellemzõnél azért kisebb) hidegdepó van Észak-Amerika szubarktikus régiójában, és van ilyen Észak-Eurázsiában, illetve a csatolt jeges-tengeri területeken is. Az is világos, hogy ez utóbbi hidegraktárnak van expanziv hajlama délnyugat felé, éppen errõl árulkodik a szép "kék banán", melynek vége elérte a Kárpát-medence térségét.
Fentiek arra engednek következtetni, hogy a félteke téli hõkontrasztja még nincs kimerülve. (Végsõ soron ez nem csoda, hiszen még csak január eleje van. Tél végén -február közepétõl- a hemiszférikus hõkontraszt sokszor nagyon lecsökken, hisz az északi tájak már nem hûlnek tovább, a délebbiek pedig már lehûltek. Ilyenkor gyakori az északkeleti block-anticiklon, mely csendes, mérsékelten hideg, száraz idõjárást okoz nálunk -azonban északon már semmi sem bír "mozgolódni", "kifogyott a tél szuflája")
Jelen pillanatban azt az állapotot látjuk, amikor az eurázsiai hidegraktár átmenetileg kiürült -tekintve a nálunk is tapasztalható meridionalitást, ami az észak-déli hõcserét lehetõvé tette. A hõkontraszt a környezetünkben lecsökkent, nálunk zonális szak következik. Észak-Amerikában ellenben egy ideje nem volt hidegleszakadás, nem csoda, hogy összegyûlt ott a hideg a szubarktikus régióban.
Ahogy már megírtam, az eurázsiai és észak-amerikai hidegdepók és leszakadások reciprok (libikóka) viszonyban állnak egymással, és bármelyikben akkor szeret leszakadni a hideg, amikor a másik meridionális szak végére jutott.
De, úgy látszik, most az eurázsiai hidegraktár is akcióképes. A küszöbön álló zonalitás ezt fogja megerõsíteni. A hemiszférikus nyugatias áramlások pedig január második felére törvényszerûen gyengülnek. Nagyon kíváncsi vagyok ezek után a következõ hidegleszakadásunk idejére, és mértékére.