Nem értem teljesen, miért kavar ilyen indulatokat a 'determináltság vs véletlenszerûség' problémaköre. Illetve, értem, hogy ez alapvetõen érinti az elõrejelezhetõség kérdését, de akkor is...
Úgy látom, néhányunk személyes ügyének tekinti a légkör kaotikus voltának propagálását.
Apropó, káosz. Én becsszóra elhiszem a légkörfizikusoknak és a matematikusoknak, hogy a légkörhöz hasonló gáztömegek kaotikus rendszerként viselkednek, de sajnálatos módon eddig még senki nem magyarázta meg nekem, hogy hozzávetõlegesen mit jelent, hogy egy rendszer kaotikus. Nem pontos definiciót szeretnék kapni, nem is a káoszelmélet matematikai levezetését. Valószínûleg nincsenek meg a kellõ alapjaim ahhoz, hogy ilyesmiket felfogjak. De valami "egyszerûsített", viszont a lényeget végeredményben tartalmazó, rövid leírást, lehetõleg példákkal illusztrálva, szívesen vennék. Einstein is írt könyvet a relativitáselméletrõl direkt olyanok számára, akiknek matektudása kimerül a négy alapmûveletben.
Leírom, én hogy képzelem a matematikai káoszt. Valószínûleg hülyéket fogok írni, de ezeket lehet majd korrigálni, tehát kiindulási alapot képezhetnek. Szerintem a 'káosz' kifejezés esetünkben megtévesztõ: nem totális rendezetlenségrõl van szó. Talán az egyértelmû determináltság hiányáról beszélhetünk. Arról, hogy megegyezõ induló kondiciók mellett egy folyamat végeredménye lehet A vagy B állapot, mondjuk 20-80%-os valószínûséggel. A klasszikus fizika szerint, ha légüres térben egy test szabadon esik, akkor sebessége a 10. másodperc végén 98 m/s lesz, ha a fene fenét eszik is. Vajon, ennek a (látszólagos) determináltságnak mond ellent a káoszelmélet?
Arról meg mégúgy se olvastam a fórumon, hogy mi van akkor, ha egy kaotikus rendszer nem kaotikussal (ha egyáltalán létezik ilyen) érintkezik, kölcsönhatásba lép. Ez azért lényegi kérdés, mert a földi légkör éppen ilyen: kölcsönhatásban van a világóceánnal, jégtömegekkel, szárazföldekkel. Hat rá a napsugárzás, a gravitáció, a Föld tengelyforgása. Befolyásolják-e ezek, s ha igen, miképp, a légkör kaotikus viselkedését?

Más: az teljesen rendben van, és én is értem, hogy mindig lehet olyan pszeudo-függvényeket találni, melyekhez adott számhalmaz szépen illeszkedik. Nagyon csínján kell bánni az ilyenfajta összefüggés-kereséssel. Az ál-összefüggések elkerülésére valamennyire ismerni kell a jelenség fizikai hátterét.
Nem a számokhoz keresünk összefüggést, ellenkezõleg: a feltételezett összefüggést próbáljuk kvantitatíve is megerõsíteni.