A zonalitás-nem zonalitás vitája idõrõl-idõre elõkerül a Fórumon. Az elmúlt télen lász-szal beszélgettünk éppen egy ilyen helyzetrõl: az Atlanti-óceán fölött bivaly ciklonrendszer volt, melyhez tartozó izobárok észak-déli lefutást mutattak a bika kelet-európai AC nyugati peremén. Én azt mondtam: ez meridionalitás, hisz az áramlás itt (térségünk fölött) minden, csak nem nyugatias.
Lász azt mondta, zonalitás van. Neki volt igaza.
Átfogóan kell nézni a dolgokat, a merev definiciók tévútra vezethetnek. A nagyon fejlett észak-atlanti alacsony nyomás, kivált akkor, ha az azori térségben nincs ciklon, mindig zonális alap-hajlamról árulkodik. Ezt mutatja is az ilyenkor pozitív NAO érték.
Az igaz, hogy Kelet-Európában meridionális ilyenkor az áramlási kép, de a mi sorsunkat idõjárás szempontjából sokkal inkább az atlanti történések határozzák meg. Egyébként téli hideg idõszakok végén, mikor új szinoptikai ciklus indul, szinte mindig ez a felállás -mégsem segít rajtunk a tõlünk keletre fekvõ meridionális légpálya.
Minket érintõ meridionális hajlamról akkor beszélhettünk volna szeptemberben, ha lett volna erõsebb, tartósabb brit-izlandi AC, fölöttünk pedig fejlett alacsony nyomású teknõ.
Ehelyett csak hébe-hóba volt brit AC, és nagyon halvány, múlékony teknõk voltak térségünkben. A sok esõt nem ennek, hanem egy végeredményben nyári szinoptikai képnek köszönhettük: az észak-északkelet-európai magas nyomástól délre elhelyezkedõ sekély ciklonális mezõnek.