Érdemes kicsit elgondolkodni azon a mechanizmuson, mely a DAI mögött állhat. Ha belenézünk a "szerkezetbe", rögtön más megvilágításba kerül némely dolog. Elõször is, nekem erõsen az a véleményem, hogy a prediktor alapja nagyjából a zonális és meridionális áramlási képek periodikus váltakozása. A szeptemberi meridionalitás decemberre gyakran visszatér.
Ennek a koraõszi meridionalitásnak a következménye a gerinc az Észak-Atlantikum fölött (pozitiv légnyomási anomália!), és a teknõ a közép-európai térségben (sok esõ nálunk)
Ebbõl az is következik, ha decemberre zonalitás fejlõdik ki, akkor hiába volt a hófelhalmozódás, és az ebbõl kifolyó erõs lehûlés Szibériában, a hideg északkeleti légtömegek nem jutnak el térségünkbe.
De azért a dolog nem ennyire egyszerû. A kifejlõdõ északkeleti hidegmag ugyanis hat a minket érintõ makrocirkulációra, méghozzá meridionalizáló értelemben. Ezért negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália (mely zonális hajlamot jelent, ami decemberre visszatérhet) mellett sem teljesen mindegy, hogy mekkora a szibériai hómennyiség. Hari szerint is a prediktor két eleme (légnyomási és hó adat) között van korreláció. Sajnos, a korreláció, ezzel együtt a meridionalizáló hatás nem valami erõs. Nagyon vastag északkeleti hótakaró, hatalmas hidegmag esetén azonban megtörténhet, hogy az esetleges decemberi zonalitás nem marad fenn sokáig, a zonális légpályák nagyobb valószínûséggel görbülnek meridionálisba. Persze, ehhez valami extra hókiterjedés lenne szükséges Szibériában.