Ezek szerint mégsem kapirgáltam egészen rossz helyen, mikor teóriát állítottam fel a DAI "mûködési mechanizmusáról" Elképzelésem nagyon jó összhangban áll a megfigyelésekkel.
Hogy a teóriám egybevág-e a tiéddel, az kérdés. Hozzászólásodban ugyanis nem látom azt, amit én a kulcsmondatnak gondolok: ti., hogy az egésznek az alapja a zonális és meridionális áramlási muszterek ciklikus váltakozása (Namias ciklus)
Tekintetbe véve a ciklus átlagosnak tekintett 4-6 hetes idõtartamát, nagyon könnyen elképzelhetõ, hogy a szeptemberi meridionalitás éppen tél elejére tér vissza. Egyébként éppen ennek a szeptemberi, térségünket érintõ meridionalitásnak lenne a következménye a fölénk nyúló alacsony nyomású teknõ a sok csapadékkal, illetve az Észak-Atlantikum fölött elhelyezkedõ magas nyomású gerinc.
Hogy a blokkoló AC decemberben miért keletebbre (Skandináv-fsz.) alakul ki, mint szeptemberben, arról talán a következõket gondolhatjuk: azért, mert az eurázsiai kontinens gyorsabb lehûlése miatt decemberben már az észak-Ural vidék és a Földközi tenger medencéje között lesz nagyobb a hõkontraszt, míg szeptemberben a legnagyobb hõkontraszt az Észak-Atlantikum és a Földközi-tenger között áll fenn. A kontinens gyorsabb lehûlése folytán a hidegleszakadások, és velük a blokkoló anticiklonok fokozatosan keletre tolódnak.
Fenti szemléletmódból az is adódik, hogy a szibériai hófelhalmozódás csak akkor valid, ha az áramlási kép meridionálisra váltása megtörténik tél elejére. Zonális makrocirkuláció mellett a legnagyobb északkeleti hidegtömeg se lesz hatással térségünk idõjárására. Lász kollégánk ezt tisztán experimentális úton, múltbeli esetek tanulmányozásából kitalálta, meg is írta.
Viszont a dolog azért nem ennyire egyszerû. A szibériai hófelhalmozódás hideglevegõ felhalmozódást is kivált, és az így kiélezõdött hõkontraszt hatással van/lehet a makrocirkulációs képre. Méghozzá olyan értelemben, hogy elõsegíti a stabil örvényesedést, hidegleszakadást -azaz, az áramlási kép meridionálisra váltását. Anno megkérdeztem, vajon van-e kimutatható korreláció a DAI P ano és H exp eleme (észak-atlanti nyomás anomália és szibériai hófelhalmozódás) között. Azt írtad, kimutatható, de elég gyenge. A két elemet összekapcsoló mechanizmus tehát adott. A korreláció gyengesége pedig talán arra vezethetõ vissza, hogy a hidegleszakadásokat, azok kimenetelét a meridionális hõkontraszt mellett valószínûleg nagyban befolyásolja a teljes hemiszférát körbejáró nyugati "futószalag"
sebessége.
Az is szépen megmagyarázható mindebbõl, hogy miért csak a decemberi idõjárásra hat a szeptember milyensége, miért nincs hatással pl. januárra, februárra is?
A zonális-meridionális ciklusok idõtartama nem egyforma, ciklikusságuk nem szabályos, a 4-6 hét csak átlagérték. A soron következõ ciklus idõbeli lefolyására még elég jól tippelhetünk, de 2-3 ciklussal odébb már akkora "csúszások" lesznek az említett szabálytalanságok összeadódása miatt, hogy ott már semmi prognosztikai értéke nincs a DAI szabályszerûségének.
A ciklusok miatt kissé problematikusnak érzem a teljes december figyelembe vételét a DAI szempontjából. Ugyanis legtöbbször az az ábra, hogy a november végén, december elején meridionális fázisba jutott ciklus a hónap közepére véget ér, és új ciklus kezdõdik ciklon elõoldallal, majd tartósabb zonalitással (karácsonyi hóolvadás) Ez a felmelegedés a DAI beválását "rongálja" Talán jobb lenne a cca november 20-tól december 20-ig tartó idõszakot figyelembe venni.
Hasonlóképpen, a kora õszi történések tekintetében -véleményem szerint- október eleje is számít(hat), nagyjából tizedikéig.
Tudom, hogy egy olyan egzakt számításnál, mint amilyet a DAI kíván, pontosan definiálni kell az idõbeli és térbeli határokat. De a légnyomás-eloszlás térbeli vizsgálatánál azért az ember kicsit "kipislant" a szorosan vett észak-atlanti térség határain túlra, az egész képet nézi.
Végsõ soron térségünket illetõen most is meridionalitás van, annak egy ciklusvégi formája, mikor a közelünkben örvénylõ elöregedett ciklon feltöltõdik, és a blokkoló AC lassan fölénk jut.

Link

Link

Hogy ez az a tipikus "anticiklonális-elõoldali" õszelõ, amit nem szeretünk, az megint csak kérdés.
S végül még egy kérdés: az a bizonyos -2,2 hPa anomália sok, vagy kevés?