Én egyelõre még nem írnám le a soron következõ telet. Igaz, néhány adat alapján úgy tûnik, hogy kifejezett El Nino valóban zonális-elõoldali, száraz, enyhe téllel jár térségünkben (ld. pl. 1982/83) De hangsúlyozni kell, kevés az adat a statisztikai elemzéshez, s talán a légkörfizikai mechanizmus sem felderített.
Nem úgy, mint az áramlási muszterek és a naptevékenység összefüggése. Itt, ahogy már többször is helyesen rámutattál, adott a fizikai mechanizmus. Már jó ideje rendszeresen figyelem a napfoltszám és a makrocirkulációs jelleg változásait. Úgy tûnik, mintha utóbbi elég érzékenyen reagálna az elõbbire. Alacsony napfoltszám hajlamosít a meridionális áramlási képre, és a légköri képzõdmények stagnálására, ill. retrográd mozgására -mégpedig különösebb latenciaidõ közbejötte nélkül. Jól mutatta ezt a júl. 17. és júl. 26. között váratlanul erõsen lecsökkent napfoltszám és terület. Azóta már újra jóval száz fölött, esetenként 150 fölött van ez a szám, azonban a napfoltok területe még így is jóval alatta marad a július elején tapasztalhatónak. Ez, valamint a mondott idõszakban elõfordult napfolt nélküli nap valószínûleg a ciklus leszálló ágba jutását mutatja már (ha nem így van, majd kijavítasz) Ha tovább megy a folyamat, az a téli hónapokban is a meridionalitás felé mozdíthatja az összképet (hogy mennyire, az kérdés)
Bizonyos, hogy az elmúlthoz hasonlóan enyhe tél elõfordulása már statisztikailag se nagyon valószínû. Az általam átélt, jól ismert közel 40 tél tanúsága szerint rendkívül enyhe teleket általában szintén kissé enyhe vagy átlagos tél követ, s néhányszor zord, kemény tél. Hasonlóan extrém enyhe tél újbóli megjelenésére viszont nincs példa az én "évkönyveimben" !
Még halkan hozzáteszem (mert majd kikapok!) hogy mintha az lenne az ábra: az extrém enyhe telet követõ hidegebb télnek inkább az eleje hoz jelentõsebb fagyot, havat. A "második félidõ" ellenben gyengébb.