Kissé korai most még a télre tippelgetni. Viszont nagyon-nagyon halkan, szinte súgva mondom: közel 40 év idõjárásának megfigyelése alapján tényleg lehetnek "áthallások" egy valamilyen irányban szélsõséges tél, és a rá következõ között. Jó példa erre 2006/2007 és 2007/2008.
Bár ez utóbbinak egész jó, hideg volt a decembere, de januárra ismét jelentkeztek az atlanti viharciklonok, és ez a hónap, valamint a február nagy része is, ment a lecsóba.
"Elsõ felindultságunkban" mondhatnánk, hogy a rendkívül enyhe tél után rendszerint nem az újfent nagyon enyhe, de nem is a zord-hideg tél a legvalószínûbb. De meg kell mondani, volt pár "ordító" kivétel is, mikor az enyhe tél után közvetlenül nagyon hideg tél jött.
Nézzünk pár példát a múltból, ahogy én emlékszem: 1974/75: komiszul enyhe - 1975/76: jelentéktelen, inkább enyhe "telecske". 1982/83: mocskosul vacak, hó és fagy nélküli tél - 1983/84: nagyjából átlagos, de erõsen szendvics jellegû, huzamos télközepi enyheséggel.
1987/88: ízig-vérig enyhe - 1988/89: egy korán jött, december eleji hideg epizódtól eltekintve elég enyhe. 1997/98: szánalmas, tartós enyheség - 1998/99: igen nagy december végi hideg, január második felében szintén erõs fagy, februárban rekordhavazások.
2000/2001: ócska, enyhe tél - 2001/2002: vérfagyasztó decemberi és januári hideg, sok hó (de enyhe február!)
Szóval, eszerint még semmi se dõlt el. Bár, a még mindig elég magas naptevékenység (alig hagytuk magunk mögött a maximumot) nem valami jó elõjel. A zord telek többnyire a napfoltminimumok környékén csoportosulnak.
A jó (túlságosan?)elõre beharangozott El Nino-tól azonban nem nagyon ijedtem meg. Egyrészt még az sem biztos, hogy annyira erõs lesz. Másrészt idõjárásunkra gyakorolt hatása csak indirekt, és ezért kiszámíthatatlan lehet. nevet