Szerintem a zonális és meridionális idõszakok elkülönítésére nem a hõmérsékleti adatok a legjobb adatok, én mindenképpen a csapadék mennyiségét/szórását használnám alapadatnak, ha kutakodni kezdenék ebben a témában. Ez esetben természetesen a ciklonpálya által gyakran érintett országok éghajlatát vizsgálnám. Sõt, ha finomítanám a dolgot csak a nagy csapadékú idõszakokat vonnám be a vizsgálatba, nem is a teljes havi csapadékösszeget.

Egy mediterrán ciklonnak, mint ahogyan azt mindannyian tudjuk/gyakran megtapasztaljuk van elõ-és hátoldala, és ez bizony egy fontos tényezõ bármely hõmérsékleti adatsor vizsgálata esetén. Az, hogy télen elõ- vagy hátoldalra kerülünk elég esetleges dolog és valójában ez lehet az oka annak is, hogy télen kiolt(hat)ja egymást a két hatás, magyarul egy tökéletesen átlagos T-n végezhetünk, holott közben jöttek-mentek a mediterrán ciklonok.
Az sem mindegy, hogy mely európai terület(ek)et vesszük górcsõ alá a vizsgálat során. Szóval, ha én a zonális és meridionális idõszakot szeretnék vizsgálni/elkülöníteni: csapadékmennyiség és talán a balkáni területek.
--------------------
Más:
Nagyon sokszor látom leírva, hogy negatív AO/NAO ránk szakad az Északi sark, ez teljesen téves (fals) következtetés. A negatív indexérték nem azt jelenti, hogy jön a Kárpát-medencébe a hideg levegõ, hanem azt, hogy szerencsés esetben csapadék érkezik (mégpedig megfelelõ pályaív esetén mediterrán ciklon). Mindig feláll a szõr a hátamon laza , amikor azt olvasom, hogy az AO erõsen negatív, most aztán itt a jégkorszak. A negatív indexérték önmagában nem mondja meg azt, hogy a jet hol fog engedni. Tehát én mindig - amikor csak megszólalok - index témában - hangsúlyozom, hogy az indexek nem a hõmérséklettel korrelálnak, hanem a csapadék mennyiségével (sõt az AO valójában nem meglepõ módon a hótakaró vastagságával/téli index lévén, a NAO pedig szimplám az adott idõszak csapadékösszegével).
Az szeretném tudatosítani, hogy egy negatív indexérték láttán ne reflexbõl a hideg ugorjon be, hanem egy mediterrán ciklon képe laza , melynek kerülhetünk elõ- avagy hátoldalára, vagy végül nem is érint minket. Tehát valójában egy csapadékosabb idõszak lehetõségére kell ez esetben gondolnunk, a várhatóan a jövõben megerõsödõ meridionális hatás miatt.