Ez hosszú lesz bocsánat. szegyenlos

Változás kezdõdik jövõhéten idõjárásunkban. Ami a laikus hétköznapi
szemlélödõ embert illeti, lényegében véve, annyira nem változik
idõjárásunk. Inkább a meteorológiai, szakmai szempontból lesz/lehet
érdekes.
Nézzük a szakami részét:
Hazánkban kezdeti nyomáselrendezõdése fokozatos átalakuláson megy
keresztül az elkövetkezendõ 4-5 napban. A jelenlegi Északkelet Európai
anticiklon magasnyomási hídja (benyúlása) fokozatosan leválik, az
( "anya" ) anticiklonról. És önálló magasnyomású, zárt, Északi - tenger
központu anticiklonként folytatja tovább pályafutását. Elsõre
meridionális áramlásba fordulási egyik kulcsszereplõjévé válhatna, de
önálló Skandináv ciklon hiányában hamar hamvában holt áramlási képpé
válik.
Itt a korábbi facebookos (
Link ) bejegyzésemben (március 5 ) taglalt "el jõ a
félzonalitás vagy meridionális korszak kora." közül a félzonális fázis
látszik majd a jövõben kialakulni. Még sem tudok erre még a
szakzsargonban se konkrét példát mutatni.
Talán az észak-atlanti térség ciklikusságának, negatív fázis vagy a
Skandináv rendszer(Scandinavia pattern, SCA) , negatív fázisa illene a
most körvonalazodó makroszinoptikai képre. Vagy mindkettõ. nevet
Amit jelenleg látunk Március 15-tõl, hogy az Ecmwf és Gfs is külön
utakon jár.

Az Ecm kihelyezi az Atlanti - óceánra a Brit szigetektõl nyugatra az
anticiklont és a Skandináv mély ciklon közös áramlási rendszerében
hátoldali hidegöblítése mélyen benyúlik Nyugat - majd Közép-európába.

A Gfs úgynev. peremciklonként leválló, majd önálló ciklonként a Kelet
- Európai síkságra betörõ ( az Északi - tengeribõl ) Brit központu (
-vá váló ) anticiklon közös áramlási rendszerében félblociking vagy
blociking féle verziót vizionál.
A helyzet bizonytalansága nem csak abban áll, hogy a kialakuló ciklon
peremciklonként kezdi pályafutását - ami valljuk be elég nehezen
megfogható helyzet, hanem a miatt is rezeg a léc -mint már fenntebb
mondtam - hol lesz az Ac központ?

A Gfs a két párost ( Brit Ac és Skandi ciklont hidegöblitésükkel
együtt) mint akit futószalagon vissznek keletebbre helyezi és hazánk
a Brit szigetekrõl Közép - Európára huzodó anticiklon alá kerül.
Fenntartva az ilyen Északi zonalitás féle képet.

Az Ecmwf ragaszkodik a kialakult teknösödési folyamathoz, bár egy
húron pendül a Gfs hidegnyelvével ami átvonulva rajtunk a Kelet -
Európai síkságra landolna. De!! Az helyzethez szükséges
kulcsfontosságu poziciókat nem ereszti helyén tartja azt. (Ac, Skandi
ciklon) Hanem (ez már ÛRIDÕ), hogy arról álmodik, hogy ki ki ujúló
teknöként újból lenyúlva hol Nyugat- vagy Közép - Európában fenntartsa
az alapvetõen ényi, északi áramlást.

Szakirodalomból idézve:

Az észak-atlanti térség negatív fázis

"A NARC erõs negatív fázisa (az index értéke kisebb, mint -0,9laza a
következõ évek januárjában fordult elõ: 1962, 1974, 1975, 1983, 1984,
1988,1990, 1993, 1994, 1995, 1999, 2004 és 2007. Az említett helyzetek
átlagos mezõinek jellemzõi:
- A tengerszinti légnyomás anomália-térképét vizsgálva
ezúttal a NAO pozitív fázisával találunk sok hasonlóságot. Sõt, ebben
az esetben, ha lehet, még kevesebb eltérés mutatkozik, mint a NARC
pozitív fázisában. Az északi területeken egy erõs negatív, délen pedig
egy gyengébb pozitív anomália-központ látható. Elõbbi zóna Grönlandtól
Skandinávián át egészen a Jeges-tengerig húzódik, az utóbbi viszont
inkább csak az óceánon, Észak-Afrikában, illetve Délnyugat-Európában
jelentõs.
- A fent leírtak arra utalnak, hogy a NARC negatív fázisaiban, csakúgy
a pozitív NAO- és AO-idõszakokban, egy erõs zonális áramlási helyzet
alakul ki. Ez történt 1993 januárjában is, ekkor az enyhe
óceáni légtömegek a nyugatias irányítással akadálytalanul haladhatnak
kelet felé, az Észak-Európában vonuló ciklonok és a dél-európai
anticiklon közös áramlási rendszerében.
- A 850 hPa-os hõmérsékleti anomália-mezõ a kontinens
nagy részén az átlagosnál melegebb idõjárásra enged következtetni, ez
a zonális irányítás miatt nem is meglepõ. Ami a NAO-hoz képest
eltérés, hogy az anomália középpontja határozottan a kontinens
belsejében található (2 °C vagy annál magasabb értékekkel), ellenben a Jeges -
tengeren ezúttal csak mintegy 1 °C-os anomália adódik.
- A csapadék mennyiségének anomáliáiban gyakorlatilag
semmiféle nagyobb különbséget nem találunk a NAO pozitív fázisában
látotthoz képest. A déli részeken szárazabb, az északi területeken
pedig csapadékosabb az idõ a megszokottnál."

Skandináv rendszer(Scandinavia pattern, SCA), negatív fázisa

"A kontinens északkeleti felén negatív, délnyugati felén pedig pozitív
anomália jelentkezik. Ezúttal is az északkeleti térségben találunk erõsebb
eltéréseket: a középponti zónában – Skandináviában, Oroszország
északnyugati részén és a Norvég-tengeren – 8-10 hPa-val alacsonyabb a
nyomás a szokásosnál. A negatív anomália területe északon kiterjed
egészen Grönlandig, délen pedig mélyen benyúlik az eurázsiai kontinens
belsejébe. Az ellentétes elõjelû zóna középpontja az
Ibériai-félszigeten és attól nyugatra található, de itt jóval kisebb, csak 4-6 hPa-s anomália adódik. Ezen kívül pozitív értékeket láthatunk még Nyugat-Európában, a
Földközi-tenger medencéjében, Kis-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában
is. Ebben a makroszinoptikus helyzetben a skandináv térségben,
valamint Északkelet-Európában nem épül ki a téli termikus anticiklon (illetve a
kontinens belseje felõl nem húzódik el idáig), és a ciklontevékenység
a megszokottnál erõsebb lesz. Ezzel egy idõben a kontinens déli részén
az azori anticiklon hatása a szokásosnál jobban érvényesül. Mindebbõl az
következik, hogy az SCA negatív fázisa alapvetõen egy zonális
irányítást
hoz magával, vagy pedig ha a délnyugat-európai anticiklon északabbra
húzódik, akkor egy ún. fél-zonális vagy fél-blocking szituáció
következik
be. Ez történt 1973 februárjában is, ekkor a nyugati áramlás
Nyugat-, Dél- és Közép-Európában gyakorta északnyugatira fordul, míg a
kontinens belsõ részein délnyugati áramlás jellemzõ. A közép-európai
régióban, illetve a Földközi-tenger középsõ medencéjében az is
elõfordulhat, hogy az észak-európai ciklonokhoz kapcsolódóan
peremciklonok alakulnak ki.
A negatív SCA-indexû idõszakokban Európa szinte egészén a
megszokottnál melegebb idõjárás uralkodik, legalábbis az átlagos
mezõket illetõen ez mondható el. A pozitív anomália súlypontja egy
délnyugatészakkeleti
irányú tengely mentén fekszik, ez a vonal az Ibériai-félszigettõl
Közép-Európán át a Kelet-európai síkságig húzódik. Ennek mentén az
átlagoshoz képest jellemzõen 1,5-2 °C-kal magasabb a hõmérséklet.
Negatív anomália csak a mediterrán térség déli részén, illetve
északon,
Grönland, Izland és a Jeges-tenger vidékén adódik.
- A csapadék-anomália térképén jól tükrözõdik az észak-európai
megerõsödõ ciklontevékenység és a dél-európai magasnyomás
dominanciája is. Elõbbi részeken jelentõs – akár havi 60-90 mm-t elérõ
–csapadéktöbbletet, utóbbi területen pedig ennél kisebb mértékû
csapadékhiányt tapasztalunk"

Akkor most mindkettõ van és lesz? szegyenlos Vagy egyik másik?
Szerintem elöbb Észak Atlanti negativ fázis, utánna Skandináv negativ. Feltéve, ha a
ényi hidegöblités képes lesz-e perem ciklonféléket generálni a
mediteránn térségben a hónap vége felé közeledve. nevet