Hosszútávú esélylatolgatások

Makó

2014-04-18 04:07:15

T: 7,6 °C

RH: 83 % P: 1010.0 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • Na, ott az újabb hidegleszakadás kezdeménye már 72 óránál:

    Link

    Aztán tovább:

    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    Még a végén igazam lesz a hideg keletebbre helyeződő légpályáival...


  • Jóval átlag feletti az április eddig a hónap közepéig, ez a néhány hűvösebb nap sok vizet nem zavart, holnaptól újra átlag felett leszünk, jövő héten már akár komolyabban is. Lehűlés 7-10 napon belül teljesen esélytelen szerencsére. Nagy meglepetés lenne, ha az április (is) nem zárna komoly pozitív anomáliával.

69813. 2014-04-17 19:45:30

  • Szerintem olyan nincs,hogy a Medárdot csont szárazsággal ússzuk meg.
    Minden május,június produkál mókákat ám ,többször is bőven.
    Én a medárdi időszakot május 15.-től-június 30.-ig detektálom.
    A váltás egyértelműen elkezdődött április 8.-án,az este érkező hidegfronttal.
    Azóta nincs jóval átlag fölött a hőmérséklet,és a következő 1-2 hétben sem látszik kiugróan nagy meleg,ez részben azért is van,mert az átlaghőmérséklet most már rohamosan emelkedik,hónap végén már eléri a 20 fokot is,így míg március közepén a 20 fokos meleg az átlagnál 10 fokkal bizonyult melegebbnek,addig április közepén már csak 3-4 fokkal melegebb az átlagnál,a hónap végén pedig már teljesen átlagnak megfelelő.


  • Olyan szabály természetesen nincs, hogy a téli enyheségnek "megjön a böjtje" tavasszal. A közkeletű vélekedés tipikus példája a természettudományosan pallérozatlan elme torzításainak.
    Az fölöttébb valószínű ugyan, hogy egy hosszasabb előoldali-zonális időszakot hátoldali helyzet, hidegbetörés vált fel -ez a szinoptikai ciklusból következik. De korántsem biztos, hogy a mégoly erős lehűlés véget vet a tartósan túlmeleg időszaknak. Lehet, hogy végül a lehűlés bizonyul epizódnak. Azaz, a sokak által emlegetett "böjt" csak böjtöcske, vagy még annyi sem.
    Éghajlatingadozásról beszélhetünk, mikor több hónapig, esetleg néhány évig (sőt évtizedig!) is bizonyos áramlási muszterek dominanciára tesznek szert. Elég a tavaly október óta tartó előoldali uralomra gondolni, mely éppen most megtörni látszik (de lehet, ez csupán a látszat!) Tartós előoldali -vagy éppen hátoldali- cirkulációs hajlam értelemszerűen a megfelelő hőanomáliát vonja maga után: az időjárás sokáig feltűnően meleg, avagy hideg. A mostanihoz hasonló meleg hónapok előfordultak 1982-ben és 1983-ban, valamint a közelmúltban 2006-ban és 2007-ben. Amennyire jogosult ennek kapcsán éghajlatingadozást említeni, éppen annyira nem jogosult éghajlatváltozást kiáltani. Ehhez még sok évtizedes tendencia sem elég, talán néhány évszázados egyirányú változás kell hozzá. Nevetséges és bosszantó, mikor a média -s vele együtt sok szamár ember- egy, két enyhe tél után éghajlatváltozást, felmelegedést kiabál. Nem állítom, hogy egyáltalán nincs éghajlatváltozás, de pl. az idei enyhe telünk igen nagy részben nem ebből következett.
    Ha megnéznénk a havi középhőmérsékletek többéves alakulását, azt találnánk, hogy az egy sok évtizedes éghajlati átlagérték körül ingadozik. Ebben az értelemben mindenképp van kompenzáció, azonban a görbe futása nem szabályos, nem szinuszgörbéről van szó. A kilengés és a "böjtje" nem okvetlenül követik egymást. (Egyszer meg kellene nézni a szinoptikai helyzetek és a 850 hepán mért hőmérsékletek alakulását kifejezetten enyhe, illetve kifejezetten hideg teleket követő tavaszokon és nyarakon. Nagy munkát igényel, de lehet, bele fogok vágni. Hátha "kibukik" valami összefüggés)
    A lényegi kérdés viszont továbbra is kérdés marad: egy, az ideihez hasonló tél után a szinoptikai helyzetek előfordulási gyakoriságát csak azok matematikai-statisztikai valószínűsége határozza meg, vagy a megelőző időjárás hatással van arra -méghozzá kompenzatórikus jelleggel. Azaz, hogy a pénzdobálás képével éljek: az ötször egymás utáni "fej" növeli-e az írás valószínűségét? A pénzfeldobásnál valószínűleg nem, de azért ez is bonyolultabb annál, mint hogy 50%-os valószínűséggel dobunk fejeket, és szintén 50%-os valószínűséggel írásokat. Az érme ugyanis az élére is eshet!
    Ezen a ponton nem állom meg, hogy offoljak kicsit és elmeséljek egy tudományos anekdotát.
    Tudniiliik matematikailag meg lehet adni annak a valószínűségét, hogy az érme az egyik vagy a másik oldalára, vagy az élére esik. Ez a korong átmérőjének és vastagságának arányától függ. A látszólag pofonegyszerű, ártatlan fizikai probléma megoldása valójában nagyon harapós, hosszadalmas integrálszámítást igényel. Mérő László Mit gondol a golyó? c. könyvében olvastam, hogy a szerző, aki profi matematikus, néhány napig elbabrált az integrálokkal, míg megkapta a helyes eredményt. Azt írja, anno állítólag Neumann Jánosnak is feltették társaságban a pénzérme kérdését. Ő pár percig gondolkodott, és kivágta a jó eredményt. Persze mindenki azt hitte, hogy Neumannak sikerült valami sokkal egyszerűbb utat találnia, melynek révén kikerülhető a sok integrálszámítás. Azonban mikor megkérték, árulja el végre, hogy csinálta, a neves matematikus azt felelte: "hát kiintegráltam!" Hiába, a zseni az zseni!
    Az időjárásra, a kilátásokra visszatérve: nagyon szabályos szinoptikai ciklus van most lefutóban. Minden a legnagyobb rendben zajlik: a polárfrontról lefűzödött, és Közép-Európában és a Mediterráneumban elöregedett ciklonná, hidegörvénnyé váló alacsony nyomás, a tőle északra záródó magasnyomású híd, a skandináv térségben AC uralom. Ez tipikusnak mondható.
    A jövő hét elején az északi magasnyomástól délre (térségünk felett is) viszonylag kis nyomásgradiens, ritkás izobárok, bárikus mocsárra emlékeztető helyzet. Többen már azt pedzegették, hogy itt nyárias jellegű szinoptikai képről, igazi KÜN-ről lesz szó.
    De vigyázat, a helyzet csak látszólagosan hasonlít ez utóbbihoz.
    A szinoptikai ciklusok vége felé, a mediciklonos szakban már "kifogyóban van a szufla", átmenetileg könnyen kialakulhat sekély ciklonos, kis nyomásgradiensű kép. Az igazi nyári bárikus mocsárnál is ez a helyzet, csak nagyságrendekkel kifejezettebben: nyár második felében a meridionális hőkontraszt minimálissá válik, ezért a szinoptikiai ciklus a meridionális fázis végén rettenetesen lelassul, veszteglésbe kezd. Ilyenkor a közép-európai sekély örvények több hétig elforoghatnak egy helyben, és jó sokáig KÜN van nálunk.
    Áprilisban azonban még jóval nagyobb a hőkontraszt, így valószínűleg hamarosan új ciklus indul, a "mocsárhelyzet" időleges lesz. "Űrtávlatban" ezt már adja is a GFS. Rövid északi zonalitás után 250 óra tájékán leszakad a hideg, a legfrissebb futás szerint éppen ránk.
    A futások többsége ellenben tőlünk nyugatra, Nyugat-Európára adta a hidegleszakadást.
    A Nyugat-Európára szakadó hideg, nálunk durva előoldali melegedésekkel egyébként nagyon jellemző április második felére és májusra -tavaly és tavalyelőtt is ez a helyzet hozta a korai kánikulát. Oka feltehetően az, hogy ilyenkorra lassan felszámolódik a szibériai hidegdepó, így a sarki hideg egyre inkább nyugatra, Grönland térségébe összpontosul. Tehát, az Atlanti-óceánon lesz adott az a meridionális hőkontraszt, mely a stabil polárfronti örvényesedést, következményes hidegleszakadásokat lehetővé teszi. A hideglevegő Európa atlanti partvidékét árasztja el, a ciklontevékenységnek is itt lesz a "súlypontja". Az alacsony nyomás, kis geopotenciál tartósan Délnyugat-Európa fölött rendezkedik be. Nagyon jól nyomon követhetők voltak a fenti történések tavaly április legvégén, illetve májusban. Térségünk az alacsony nyomású területtől északkeletre elhelyezkedve folyamatosan kapta a meleg, szubtrópusi légtömegeket.
    A szituáció csíráit a mostani modellfutások is már gyakran adták. Ennek ellenére nem biztos, hogy ebbe az irányba mennek majd a folyamatok, és most is "kánikulai" május elé nézünk.
    Élhetünk olyan hipotézissel is, hogy a leszakadó hideg AZT A VONALAT KÖVETI, AMELY MENTÉN A LEGNAGYOBB A HŐGRADIENS. Lehet, állításom légkörfizikailag nem állja meg a helyét, mindenesetre úgy látom, elég sok minden támogatja az elképzelésemet. Tavasszal az eurázsiai kontinens még elég hideg, a nagyobb hőkontraszt a lassan a grönlandi térségbe összpontosuló sarki hideg, illetve az azori térség meleg tengervizei között alakul ki. (Télen az északkelet-európai, szibériai hideg és a "meleg" Atlanti-óceán között áll fenn egy ék-dny irányú gradiens-vonal. Ez északkeleti hidegadvekciót hoz)
    Tehát, a hideg az óceánra (ill. Európa atlanti partjára) szakad, térségünkben előoldali délies áramlás fejlődik ki. Később, tavasz legvégén, nyár elején változik a helyzet. A kontinens erős felmelegedése miatt már nem a Grönland-azori, hanem a Grönland-délkelet-európai hőkontraszt lesz a nagyobb. A hidegebb légtömegek éppen ezért ez utóbbi pályát fogják követni. Ennek bárikus megjelenési formája a pontusi minimum kiképződése, melynek "szívó hatása" folytán az észak-atlanti hideg, nedves légtömegek keletebbre fordulnak (medárdi esők, hőcsökkenés)
    Idén tél végén, tavasz elején Nyugat-Eurázsia szokatlanul meleg volt. Ezért nem lehetetlen, hogy a mostanában leszakadó hideg nem nyugati, hanem keleti pályát fog követni. Azaz Közép-Európát is rendszeresen érinti.
    Érdemes lesz megfigyelni a következő hetek folyamatait.


  • Ami késik, nem múlik, mostmár nincs hiányérzetem. Tökéletesen bejött a latolgatásod. kacsint


  • Egyetértően bólogatok nevet
    Az is jól látszik, hogy nincs olyan törvényszerűség az időjárásban, hogy "majd megbosszulja magát tavasszal". Előfordulhat, hogy egyes helyzetek hoznak markáns lehűlést, és az összhangba hozható az előző hónapok enyhébb időjárásával (lehet érdemes lenne vizsgálni tavaly március végét?). Viszont az is látszik, hogy vajmi kevés információt hordoz(ott) a jövőre nézve az elmúlt hónapok erős pozitív anomáliája. Ez a komoly lehűlés, amiben néhányan már a visszavágást keresték, kemény 4 napos, maximum -3 °C-os T850 anomália volt a sokéves átlaghoz képest. Hogy aztán hetekre visszatérjünk a sokéves átlag fölé.


  • 2010 májusát valóban nehéz lenne túlszárnyalni, nem is valószínű, hogy még akár csak meg is közelítjük.


  • Április közepére a nem annyira mérvadónak tartott hidmet.gov 30 napos előre adta a hűvösebb időszakot, úgy tűnik ez most bejön neki. Mondjuk egy erősen pozitív anomáliás tavaszelő utrán belefér így április idusán egy kis visszaesés, ez is épphogy átlag alá viszi így még nem jelent havi szinten negatív anomáliát sem, pláne, ha a hóvége koranyáriasra sikeredik.


    Ugyanakkor a GFS egyre inkább pedzegeti a blockingos epizódot, többször is jelez kontinens ÉK felől beáramló meleget, hovatovább az OMSZ anomália is a keleti országrészt számolja melegebbnek a Húsvétot követő héten.Valami hasonló dolog sejlik fel nekem 2010 április májusában sőt júniusban is (augusztusban már olyan szkanderozós módon), csak drasztikusabb, sokkal inkább determinisztikus mértékben, most viszont inkább egy kb 1 hónapos epizódról vagy inkább ezalatt is folyamatosan átalakuló makrohelyzetről van szó... Valami azt sejteti, hogy közel van egy időszak ami arról a bizonyos aranyat érőről szól majd, de ez lassan érik meg. 1-2 napra beragadó sekélyciklonok, örvények, nem túl hideg levegővel, illetve előoldalnál már "bárikus mocsárrá töltődve", egy lassú nyugati irányítás által apránként a polárfrontból kiszaggatva kelet felé "taszigatva, lassan olvasztgatva". Tehát mindenféle irányú szelek, áramlások alakulnak ki így, jó eséllyel a zivatarok lokális hatások segítségével nap mint nap más-más tájaknak kedveznek majd. - a modellek is ezt dobálják, már ameddig a látómezejük ér. A zivatarfanok tehát boldogok lehetnek, de túl sokra, SC dömpingre ne számítsunk, legfeljebb villámárvizekre, itt ott jégverésre, de a téma a 2010 esnél mindenképp szelídebb marad majd.

    Ebből számomra az is sejlik, hogy a távoli, de pl. Namias ciklus, illetve egyéb makroszinoptikai léptékben annyira már nem messze eső Fagyosszentekkor legalább egy dolog, ami kellene a májusi fagyokhoz: a túl alacsony harmatpont, nem lesz meg...
    Már így április közepe sem ezt sejteti: egy egy becsusszanó -2 fokos éjszakától nem esünk hasra, ( nem hogy ártana a termésnek, még jótékonynak is bizonyul a fuzáriumok és moniliákkal szemben) amikor kb 3 évente előfordul -8 -9 is. Magam részéről a következő 1 héten belül induló tartósabb melegedésnél a kukorica és tök vetését már bevállalom.

69807. (előzmény: 69805. leganyi1) 2014-04-13 18:50:12

  • A tudomány mai állása szerint semmiféle kapcsolat nincs az időjárás és a holdfázisok között.(Ettől persze még lehet!)
    Ellenben két dologra mégiscsak gondolhatunk. Először is, a Namias-ciklusok átlagos hossza 4-6 hét, tehát a 4 hetes holdciklushoz elég közel van. Nem lehetetlen ezért, hogy az időjárás egy időre beálljon a "holdtölte környékén meridionális átrendeződés" sémába.
    Persze, ez csak látszólagos összefüggés, olyan "delel a nap, jön a postás" féle.
    A másik igen kézenfekvő, csak a régi egyszeri nép nem fogalmazta meg. Tavasz közepe után szállított fagy már nemigen fordul elő nálunk, ergo a fagyhoz derült ég szükséges -mikor is látszik a (teli)hold.

69806. (előzmény: 69805. leganyi1) 2014-04-11 18:58:37

  • Nálunk az öregek az mondják hogy ez a dolog nem csak a májusi fagyokra igaz ,hanem úgy általában teliholdkor ha nem is mindig hidegebbre fordul az idő,,most ahogy elnézem a modelleket április 15-én komoly lehűlés várható pont telihold lesz akkor,és akár komolyabb fagyok is lehetnek a völgyekben akár teljes fagyást is okozhat majd szerda csütörtök reggelre,bár a harmat pontot nem néztem akkora hogy milyen várható illetve nem is találtam meg ezt a térképet!Tegnap még nyoma sem volt ilyenkor a Gfs-en ennek a lehűlésnek ami most látszik ezt a lehűlést amennyiben bekövetkezik az ECMWF sokkal jobban megfogta már napokkal előtte!

69805. 2014-04-11 13:54:36

  • A fagyosszentekhez köthető egyik népi megfigyelés szerint, ha holdtölte van Szervác Pongrác Bonifáckor akkor nagyobb eséllyel van fagy. Idén május 14-én Bonifác napján lesz telehold.
    Valaki tudna esetleg ennek statisztikailag utánanézni, hogy van alapja?
    Teleholdas évek május 12-14
    1903, 1911, 1922,1930, 1949,1957,1968,1976,1979,1987,2006
    ha jól számolom.


  • Eddig én is azt a verziót támogattam, hogy áprilisban megbosszulja magát az enyhe tél. De úgy tűnik, semmi nem utal ilyesmire. A hónap második felére vizionált előoldali helyzetből akár jelentősebb csapadékösszegek is kijöhetnek, talán a legjobbkor, de jókora sanszot látok egy kora-nyárias fordulatra is és ezzel a csapadékszegény időszak tovább folytatódására is.


  • Hódara -> jégdara
    Márciusban nem volt elegendő labilitás így hóval csak NHH illetve az Írott kő tudott szolgálni a hidegfrontok hátoldalán, de megjött a hátoldali HCS helyzet is, tehát ami késik, nem múlik.

69802. 2014-04-09 13:08:41

  • A hidegmag centruma a pólushoz képest aszimmetrikusan el van tolódva, érdekes felállás, hogy az amerikai kontinens felé erőteljesebb hidegleszakadásokat produkál.
    Talán azzal hogy az az aszimmetria a hidegmag zsugorodásával lassan helyre is billen egy lassú változást indít a jelenlegi zónális képben, először csak az északnyugati irányítás erőteljesebb jelenlétében nyilvánul meg (a következő 1,5-2 hétben stagnáló - kissé csökkenő átlag hőmérséklet a hullámzó jelleg fennmaradása mellett, szelesebb idő, általában kicsit több - azaz helyenként inkább az eddigi semminél is több csapadék). Ezt követően a változásra a GFS ORSC nek tűnő futásai utalnak, ez egy félblockingos helyzet, DK-K felől beáramló meleg levegő, amely nagy bizonytalanság mellett akár Húsvétra tartósabb -4-5 naposkoranyári jelleget hozhat, de a hónap végéig erre mindenképpen számítok. Ugyanakkor ez a félblocking epizód jellegű lesz szerintem, és (vissza)állunk egy várhatóan lassabb periódusú félzónális felálláshoz, ez hasonlítani fog némileg a blocking jellegű felütéshez, és egy változatos nagyobb T ingázással és több csapadékkal jár majd. Igazán erős lehűlés szerintem nem lesz, az ingázás inkább beragadó előoldali helyzetekre és lassabban mozgó frontálzónákra fog erősebben hatni. (teknősödés, zivatar -ok)- ebből az jöhet ki, hogy április és május első kétharmada is pozitív anomáliás lehet, bár +2 foknál nagyobb eltérésre nem számítok


  • A hódarazáporok miatt hiányérzetem van, de egyébként gratulálok ehhez a latolgatáshoz! nevet

69800. 2014-03-12 10:45:48

  • Különösebb indexek nézegetése nélkül, ezért jó az alábbi leírást elolvasni, annyira következtetnék, hogy a polárfront egy amőbaszerű, periodikus hullámzású alakot vesz fel.
    Ez jelentősen eltér a tavaly ilyenkor tapasztalt "WACC" felállástól és elveti nálunk a tartós hátoldali helyzet lehetőségét.
    Míg tavaly a pólusok és alacsonyabb szélességek közötti hőcsere a meleg pólus felé történő erős beáramlásával illetve az alacsonnyomású poláris hidegmag expanziójával majd ezen "gyűrűnek" a pozitív energiamérlegen történő felmorzsolódással történt, most egy félzónális felállás melletti hullámveréssel valósul meg, valószínű van köze a télközépi viharciklonokhoz így jelentős mértékű makrováltásról nem beszélnék, csupán az energiamérleg pozitívba fordulásának hatásáról. Ami a hétköznapokat illeti, a csendes derült tavaszkezdetet amolyan 3-5 napos hát illetve előoldali váltakozás váltja fel, induláskor egy klasszikus 2 lépcsős lehűlés lökésében feloldódva, ez kezdetben átlagban a mostani AC hoz képest légynomássüllyedéssel jár, később pedig ingázni fog a légnyomás a hullám periódusától függően, egy klasszikus 80 as évekbeni "bolondos áprilisi időt" eredményezve 23 fokos "nyári" előoldalakkal majd zivataros HF ekkel esetleg 1-2 nap múlva szeles 10 fok körüli hőmérsékletekkel és hódarazáporokkal rukkol elő. Ez általában kicsivel az átlagos feletti középhőmérséklettel és némileg átlag alatti csapadékkal jár, de azért nem beszélünk csapadékhiányról. Ami bizonyos, az eddigi beragadós téma, vagy tartósan esős vagy ködös vagy épp a jelenlegi tartósan napos idő egy ideig nem lesz.

69799. 2014-03-09 17:43:30

  • Ez hosszú lesz bocsánat. szegyenlos

    Változás kezdődik jövőhéten időjárásunkban. Ami a laikus hétköznapi
    szemlélödő embert illeti, lényegében véve, annyira nem változik
    időjárásunk. Inkább a meteorológiai, szakmai szempontból lesz/lehet
    érdekes.
    Nézzük a szakami részét:
    Hazánkban kezdeti nyomáselrendeződése fokozatos átalakuláson megy
    keresztül az elkövetkezendő 4-5 napban. A jelenlegi Északkelet Európai
    anticiklon magasnyomási hídja (benyúlása) fokozatosan leválik, az
    ( "anya" ) anticiklonról. És önálló magasnyomású, zárt, Északi - tenger
    központu anticiklonként folytatja tovább pályafutását. Elsőre
    meridionális áramlásba fordulási egyik kulcsszereplőjévé válhatna, de
    önálló Skandináv ciklon hiányában hamar hamvában holt áramlási képpé
    válik.
    Itt a korábbi facebookos (
    Link ) bejegyzésemben (március 5 ) taglalt "el jő a
    félzonalitás vagy meridionális korszak kora." közül a félzonális fázis
    látszik majd a jövőben kialakulni. Még sem tudok erre még a
    szakzsargonban se konkrét példát mutatni.
    Talán az észak-atlanti térség ciklikusságának, negatív fázis vagy a
    Skandináv rendszer(Scandinavia pattern, SCA) , negatív fázisa illene a
    most körvonalazodó makroszinoptikai képre. Vagy mindkettő. nevet
    Amit jelenleg látunk Március 15-től, hogy az Ecmwf és Gfs is külön
    utakon jár.

    Az Ecm kihelyezi az Atlanti - óceánra a Brit szigetektől nyugatra az
    anticiklont és a Skandináv mély ciklon közös áramlási rendszerében
    hátoldali hidegöblítése mélyen benyúlik Nyugat - majd Közép-európába.

    A Gfs úgynev. peremciklonként leválló, majd önálló ciklonként a Kelet
    - Európai síkságra betörő ( az Északi - tengeriből ) Brit központu (
    -vá váló ) anticiklon közös áramlási rendszerében félblociking vagy
    blociking féle verziót vizionál.
    A helyzet bizonytalansága nem csak abban áll, hogy a kialakuló ciklon
    peremciklonként kezdi pályafutását - ami valljuk be elég nehezen
    megfogható helyzet, hanem a miatt is rezeg a léc -mint már fenntebb
    mondtam - hol lesz az Ac központ?

    A Gfs a két párost ( Brit Ac és Skandi ciklont hidegöblitésükkel
    együtt) mint akit futószalagon vissznek keletebbre helyezi és hazánk
    a Brit szigetekről Közép - Európára huzodó anticiklon alá kerül.
    Fenntartva az ilyen Északi zonalitás féle képet.

    Az Ecmwf ragaszkodik a kialakult teknösödési folyamathoz, bár egy
    húron pendül a Gfs hidegnyelvével ami átvonulva rajtunk a Kelet -
    Európai síkságra landolna. De!! Az helyzethez szükséges
    kulcsfontosságu poziciókat nem ereszti helyén tartja azt. (Ac, Skandi
    ciklon) Hanem (ez már ŰRIDŐ), hogy arról álmodik, hogy ki ki ujúló
    teknöként újból lenyúlva hol Nyugat- vagy Közép - Európában fenntartsa
    az alapvetően ényi, északi áramlást.

    Szakirodalomból idézve:

    Az észak-atlanti térség negatív fázis

    "A NARC erős negatív fázisa (az index értéke kisebb, mint -0,98) a
    következő évek januárjában fordult elő: 1962, 1974, 1975, 1983, 1984,
    1988,1990, 1993, 1994, 1995, 1999, 2004 és 2007. Az említett helyzetek
    átlagos mezőinek jellemzői:
    - A tengerszinti légnyomás anomália-térképét vizsgálva
    ezúttal a NAO pozitív fázisával találunk sok hasonlóságot. Sőt, ebben
    az esetben, ha lehet, még kevesebb eltérés mutatkozik, mint a NARC
    pozitív fázisában. Az északi területeken egy erős negatív, délen pedig
    egy gyengébb pozitív anomália-központ látható. Előbbi zóna Grönlandtól
    Skandinávián át egészen a Jeges-tengerig húzódik, az utóbbi viszont
    inkább csak az óceánon, Észak-Afrikában, illetve Délnyugat-Európában
    jelentős.
    - A fent leírtak arra utalnak, hogy a NARC negatív fázisaiban, csakúgy
    a pozitív NAO- és AO-időszakokban, egy erős zonális áramlási helyzet
    alakul ki. Ez történt 1993 januárjában is, ekkor az enyhe
    óceáni légtömegek a nyugatias irányítással akadálytalanul haladhatnak
    kelet felé, az Észak-Európában vonuló ciklonok és a dél-európai
    anticiklon közös áramlási rendszerében.
    - A 850 hPa-os hőmérsékleti anomália-mező a kontinens
    nagy részén az átlagosnál melegebb időjárásra enged következtetni, ez
    a zonális irányítás miatt nem is meglepő. Ami a NAO-hoz képest
    eltérés, hogy az anomália középpontja határozottan a kontinens
    belsejében található (2 °C vagy annál magasabb értékekkel), ellenben a Jeges -
    tengeren ezúttal csak mintegy 1 °C-os anomália adódik.
    - A csapadék mennyiségének anomáliáiban gyakorlatilag
    semmiféle nagyobb különbséget nem találunk a NAO pozitív fázisában
    látotthoz képest. A déli részeken szárazabb, az északi területeken
    pedig csapadékosabb az idő a megszokottnál."

    Skandináv rendszer(Scandinavia pattern, SCA), negatív fázisa

    "A kontinens északkeleti felén negatív, délnyugati felén pedig pozitív
    anomália jelentkezik. Ezúttal is az északkeleti térségben találunk erősebb
    eltéréseket: a középponti zónában – Skandináviában, Oroszország
    északnyugati részén és a Norvég-tengeren – 8-10 hPa-val alacsonyabb a
    nyomás a szokásosnál. A negatív anomália területe északon kiterjed
    egészen Grönlandig, délen pedig mélyen benyúlik az eurázsiai kontinens
    belsejébe. Az ellentétes előjelű zóna középpontja az
    Ibériai-félszigeten és attól nyugatra található, de itt jóval kisebb, csak 4-6 hPa-s anomália adódik. Ezen kívül pozitív értékeket láthatunk még Nyugat-Európában, a
    Földközi-tenger medencéjében, Kis-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában
    is. Ebben a makroszinoptikus helyzetben a skandináv térségben,
    valamint Északkelet-Európában nem épül ki a téli termikus anticiklon (illetve a
    kontinens belseje felől nem húzódik el idáig), és a ciklontevékenység
    a megszokottnál erősebb lesz. Ezzel egy időben a kontinens déli részén
    az azori anticiklon hatása a szokásosnál jobban érvényesül. Mindebből az
    következik, hogy az SCA negatív fázisa alapvetően egy zonális
    irányítást
    hoz magával, vagy pedig ha a délnyugat-európai anticiklon északabbra
    húzódik, akkor egy ún. fél-zonális vagy fél-blocking szituáció
    következik
    be. Ez történt 1973 februárjában is, ekkor a nyugati áramlás
    Nyugat-, Dél- és Közép-Európában gyakorta északnyugatira fordul, míg a
    kontinens belső részein délnyugati áramlás jellemző. A közép-európai
    régióban, illetve a Földközi-tenger középső medencéjében az is
    előfordulhat, hogy az észak-európai ciklonokhoz kapcsolódóan
    peremciklonok alakulnak ki.
    A negatív SCA-indexű időszakokban Európa szinte egészén a
    megszokottnál melegebb időjárás uralkodik, legalábbis az átlagos
    mezőket illetően ez mondható el. A pozitív anomália súlypontja egy
    délnyugatészakkeleti
    irányú tengely mentén fekszik, ez a vonal az Ibériai-félszigettől
    Közép-Európán át a Kelet-európai síkságig húzódik. Ennek mentén az
    átlagoshoz képest jellemzően 1,5-2 °C-kal magasabb a hőmérséklet.
    Negatív anomália csak a mediterrán térség déli részén, illetve
    északon,
    Grönland, Izland és a Jeges-tenger vidékén adódik.
    - A csapadék-anomália térképén jól tükröződik az észak-európai
    megerősödő ciklontevékenység és a dél-európai magasnyomás
    dominanciája is. Előbbi részeken jelentős – akár havi 60-90 mm-t elérő
    –csapadéktöbbletet, utóbbi területen pedig ennél kisebb mértékű
    csapadékhiányt tapasztalunk"

    Akkor most mindkettő van és lesz? szegyenlos Vagy egyik másik?
    Szerintem elöbb Észak Atlanti negativ fázis, utánna Skandináv negativ. Feltéve, ha a
    ényi hidegöblités képes lesz-e perem ciklonféléket generálni a
    mediteránn térségben a hónap vége felé közeledve. nevet

69798. 2014-03-03 14:48:30

  • A hidmet.gov.rs havi előre jelenleg kb 9 ig 10-12 fok közötti időt vár a hét közepére 1-2 fok lehűléssel a hét legvégére visszaenyhüléssel, 9 utáni időszak érdekes, ekkor kb 16 ig hűvösebb időszakot vízionál, majd a hónap második felére a mostanihoz képest mintegy 5 fokkal ugrik mag a Tmax, erőteljes melegedésre utaló nyom a hónap fordulóján van, de erős fenntartással kezelendő.
    Az előrejelzés jan-feb vonatkozásában, nagyvonalakban elég jól bejött, azaz január 20 és február 2 közöt várt lényegében télies időt. Volt azonban komoly buktája is, pl tavaly okrtóber eleje.
    A jelenlegi T850 futása szerintem jellegtelen, ebből ítélni most nem lehet, csak annyit, hogy nem ragad még 3 héten át a 0 fokhoz, de átlagban talán igen.
    A nyomásfáklya azonban sokatmondó, hétvégén gyenge előoldal, majd hidegfront , hátoldali AC helyzet, sokminden az AC helyétől függ, de valószínűsítem, hogy ekkor leginkább 13.- a körül van esélye a hegyvidéki megmaradó hónak, esetleg síkvidéki hózáporoknak, bár ezt megkérdőjelezi, hogy a csapadékhajlam már cökkenni fog. Még ekkor is közelíteni fogja 10 fokot nappal, habár éjszaka akár -5 is lehet. Aztán a lassú változás jegyében előoldalra kerülünk idealisztikus Sándor-József-Benedeket hozva.


  • Én nem emiatt aggódok. Szerintem satnya és rövidéletű lesz, ha lesz egyáltalán brit AC. Elkelne már egy hűvös csapadékos nyár, de nem hiszem, hogy ilyen lesz.

69796. (előzmény: 69795. szeke) 2014-03-02 23:18:49

  • Én per pillanat inkább a lassan aktuális nyári félév várhatóan hűvös és csapadékos volta miatt aggódom. zavarban A modelleredmények fényében egyre valószínűbb a tartós blokkoló brit Ac kialakulása, ez pedig hosszú időre keresztbe tehet a simogató tavaszi enyheségnek. Sőt, akár még a nyárra is rányomhatja bélyegét. Nagyon valószínű, hogy most isszuk meg a levét a téli enyheségnek. hideg

69795. 2014-03-02 22:51:13

  • Egy 2006-os publikációban olvasom, hogy a nagy ciklonaktivitás az Északi tenger nyugati része fölött 1-2 éves átfutási idővel gyér téli jégborítást idézhet elő a Barents tengeren. Ez viszont alacsonyabb átlagos légnyomási mezőket indukál, tovább rontva a skandináv AC-k kialakulási esélyét. Ennek és a hátunk mögötti tél tükrében nem jók az esélyek a következő téli szezonra sem sajnos.

69794. (előzmény: 69793. szunduka) 2014-03-02 15:25:52

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#222488)

69793. 2014-03-02 14:47:54

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#222487)

69792. (előzmény: 69791. JoeJack) 2014-02-28 14:21:20

  • Én nem látok észak-atlanti AC-t, csak "középnyugat"-európai központút, aminek csak az ény-i pereme lenne a Brit-szigeteknél: Link
    Operatívon ez még össze is kapcsolódna a keletivel Link , de csak enyhe időt tudna behúzni, még keletről is. Link
    Ez ECM még ennél is "délebbre" megy az AC kérdésben: Link
    Ebbe én nem tudok belelátni hidegbetörési esélyeket, őszinén szólva a legnagyobb örömömre nevet

    Szerk: most látom, hogy a hónap közepéről írsz: ezt viszont az időtáv miatt nem tudom (még) komolyan venni. A diagrammon látható ír nyomásfáklyás növekedést szerintem valamennyire is komolyan vehető módon a fentebb említett közép-európai AC okozza inkább. Ebből "növeszti" ki a GFS 300 (!!!) óra felett a brit AC-t. Érdekességnek (most még) persze jó.

69791. 2014-02-28 12:20:18

  • A Met. Társalgóban már többen is leírták, hogy jövő hét végére alapvetően változhat meg az európai makrokép: vagyis az anticiklonok egyre nagyobb területet hódíthatnak meg.

    Addig még lesz egy-két előoldali/hátoldali váltás, kisebb-nagyobb csapadékok, felmelegedés-lehűlés.

    A magasnyomás térnyerése miatt aztán nálunk folytatódna az összességében enyhe időszak, de talán az eddigieknél több napsütéssel. Persze márciusban köd/stratus még bőven beleköphet a levesbe, de már egyre kisebb tartóssággal.

    Ami miatt viszont írok, bár extrém űridő, de mégis figyelemreméltó lehet: hónap közepére egyre gyakrabban dobja föl a GFS brit/észak-atlanti AC lehetőségét, ami bizony magában hordozza egy komolyabb hidegelöntés esélyét.

    A helyi (ez esetben ír) légnyomás fáklya bizony eléggé felfelé szór, Link egy északi 850-es diagramon pedig látható ennek hatása. Link

    Hazai vidékekre érve persze már erősen felhígulna az északi hideg, de egy jó kis hózáporos, rövid hótakarós, vagy akár száraz, hűvös, keményebben fagyos intermezzo még így is kijöhetne a dologból.

    Talán megint hűvös/hideg lesz az ünnep? Vagy marad az enyheség március közepére is? 1 hét múlva már okosabbak leszünk.


  • Pedig a hónap elejére gyökereiben változhat meg az időjárásunk, a viharciklonok sokkal inkább Európa északi részére fejtenék ki hatásukat... már van verzió, ami összeköti a két nagy magasnyomású területet, például a friss ECM is ezzel állt elő, de a 12Z még északi ciklonnal számolt, amit bár nem látott már, de erős fronttal végződött volna..Van itt még bizonytalanság, annyi már kicsit nagyobb biztonsággal kimondható, hogy a február enyhe idővel zárul, és a március is langyos, előoldali helyzettel indulhat.


  • Nekem is az járt már többször a fejemben, hogy röhögnék, ha megismétlődne a tavaly márciusi hóvihar... havazas havazas hideg
    Igaz, az idei tél szinoptikai jellege eléggé különbözött a tavalyitól, és szubjektíve is teljesen más volt.
    Ez azonban nem feltétlenül szól a megismétlődés ellen. Hiszen a tavalyelőtti április végi kánikula is szinte ugyanabban a formában tért vissza tavaly április utolsó napjaiban, holott a szinoptikai előzmények teljesen mások voltak.
    Középtávon 2 lehetőség adódik véleményem szerint: vagy teljes makrocirkulációs átrendeződés indul kb. egy hét múlva, előoldal-mediciklon-északnyugati áramlás menetrenddel.
    Vagy pedig a jelzett mély mediciklon a következő futásokban peremciklonná korcsosul -valami olyasmivé, ami most is átvonult felettünk. S persze marad az előoldali alaphelyzet fejlett északkeleti anticiklonnal.


  • Igen, a T-t igencsak magasra veszi a GFS és az ECM is, ebből sok hó nem néz ki...még. Mostanában mindig az jut eszembe, hogy márciusban micsoda hidegek és havak voltak , miért ne lehetne most is. Csak aztán eszembe jut, hogy itt télen sem volt 3 centinél több hó, miért lenne épp tavasszal. Most látni, hogy milyen kivételes volt ÉNy-on a tavalyi jan-márc. időszak a maga másfél méter leeső havával. Én most 88-ba kapaszkodom, akkor emlékeim szerint ugyanilyen tél volt, a végén mégis lett egy szép havazás, bár gyorsan olvadásnak indult.
    Az is érdekes, hogy 2012-ben március elején kaptunk egy kis száraz "lábas" (azért volt még 0 fokos napi közép is,keleten persze hidegebb volt)hideget keletről. Február végén 15 fok körüli meleg lett a nagy zordság után,mindenki végérvényes tavaszt kiáltott, aztán -5-10 fokok röpködtek éjszakánként pár napig az országban. Mivel ború,csapadék nem volt, a napsütés a nappali órákban ellensúlyozta a hideget és hó nélkül nem volt téli érzetünk, de gyorsan fordulatot vett az idő a 15 fokos melegek után.

69787. (előzmény: 69786. Bakonyvár) 2014-02-22 13:08:08

  • Eszerint mégiscsak beerőltetné magát egy teknő a kontinens centrumába, a mediciklonális szakasza nagyon szépen kimélyülne, és a mediciklont aztán az északkeleti és délnyugati AC-k annak rendje s módja szerint lefűznék. Azaz, pár nap alatt lefutna az új szinoptikai ciklus.
    Elég közel van időben az esemény, és már több futás is ilyesmiket adott.
    A bibi csak az, hogy egyrészt megfigyelésem szerint a GFS szereti eltúlozni mind az alacsony, mind a magas légnyomás-értékeket. Ergo, ha létre is jön a med, lehet, nem mélyül ki ennyire.
    Másrészt nem mutatkozik elegendő hideglevegő a hátoldalon: a 0 fokos T850 éppen hogy bejön a Dunántúlra.
    Ilyen kép mellett a havazás több, mint necces. Aztán lehet, majd javítanak ezen a modellek -vagy rontanak...

69786. 2014-02-22 12:42:44

  • Lehet, hogy nem jól látom, de egy hét múlva a GFS szerint a ciklonok épphogy visszahúzódnának az Atlantikumban és az AC satu erősödne.Tőlünk Ény-ra az orosz és azori összezárna a Balkán felett meg egy óriási medi lenne. Ebből ény-on havazás is lehetne, mint 88 február végén. Nem térne vissza a zord hideg, de mindenképpen negatív anomália alakulna ki a medi hátoldali hidege miatt.Ez egy űridei eszmefuttatás, nem is kell komolyan venni. kacsint

69785. (előzmény: 69784. Flurries) 2014-02-22 12:28:23

  • Alapvetően egyetértve az általad leírtakkal, én a szinoptikai ciklusok "szemüvegén át" is szemügyre veszem a helyzetet. Tudni kell, hogy a ciklusnak nemcsak időbeli, de térbeli lefolyása is van. Az új ciklus mindig az Észak-Atlantikumban kezdődik, a hozzá tartozó légnyomási és légáramlási mintázat onnan terjed fölénk -míg a régi, halódó ciklus szinoptikai nyomait tőlünk keletre, délkeletre kell keresni.
    Jelenleg a régi ciklus meridionális, ill. az új ciklus előoldali szakának határán "lecövekeltek" a folyamatok. A légnyomási, légáramlási kép ennek felel meg.
    Ebből az következik, hogy az északkeleti blokkoló anticiklontól hidegelárasztást már nemigen várhatunk. Igaz, nagy néha retrográd is mozoghat a ciklus, mégis, az hogy a mostani előoldali-peremciklonos felállást közvetlenül szárazföldi hideglevegő beáramlása kövesse, igazi rendkívüliség volna.
    Hidegáramlást a következő ciklus meridionális szakától remélhetünk tehát. A jövő hét vége felé megújuló előoldali délies áramlás előjele lehet annak, hogy a következő szinoptikai ciklus végre mozgásba jön. A ciklon-előoldalt zonalitásnak kell követnie, de ez lehet egészen rövid időtartamú (néhány napos) is. Utána pedig hidegelárasztás északnyugatról, valamivel később talán mediciklon. Mediciklon nélkül a te B. verziód állna elő, mediciklonnal pedig az A. verzió.
    De természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy mégsem jön gyors mozgásba a soron következő ciklus, hanem megmaradunk időben is a régi és új határán, az előoldali-peremciklonos szöszmötölésnél (C verzió)
    A magam részéről én ezt tartom a legvalószínűbbnek. Március első dekádja nem hiszem, hogy alapvető makrocirkulációs átrendeződést hozzon -de majd meglátjuk.

69784. 2014-02-22 11:28:11

  • A következő napokban hazánk úgy mond "kereszttűzben" lesz, azaz kelet felől az erős AC, nyugat felől pedig a viharciklonok ostromolnak majd minket, kaotikus áramlás képet adva hazánkban. Az AC több modell szerint is bepróbálkozik majd, de viszonylag enyhe levegő tölti ki, így ettől télies fordulatot nem várhatunk..viszont a hónap végétől az azori AC is egyre közelebb kerül Európához, ami a teknőt, így ciklonokat is egyre inkább a szárazföld belseje felé nyomhatja majd...ez eleinte egyértelmű előoldalnak látszik, ismét sok csapadékkal, de hosszútávon még télies fordulatra is alkalmas lehet a helyzet.

    A: Mediterrán ciklon, nem túl hideg, óceáni légtömegekkel, azaz nem megmaradó havazás, hózáporok.

    B: Tőlünk északra viharciklon, nálunk markáns hidegfront, ez szintén óceáni jellegű elárasztás lenne, szeles, záporos napokkal.

    "C" lehetőségként a két magasnyomás közti jellegtelen, továbbra is kaotikus áramlást jelölném, ez továbbra is enyhe idővel járni és kevesebb csapadékkal, de erre látom egyelőre a legkisebb esélyt.

    ...a tartósabb téli váltás ellen szól, hogy még mindig iszonyatos mennyiségű hideg lesz Kanada felett, ezért a viharciklonok hamar összeroppanthatják az AC-t, ami a mostanihoz hasonló időt hozza, mint azt jól tudjuk már. nevet
    Egy dolog biztos, csapadékos periódusba léptünk, hogy a légkör hajlandó-e még ezt szilárd halmazállapotban is megmutatni, az talány..


  • Érdekes, hogy ma kora délután a kérdésen gondolkozva nekem is pont ez a szó járt a fejemben: INICIÁLÁS.
    Úgy látom, hogy ennek a kisebbfajta földrésznyi, belföldi jégtakaróval fedett szigetnek (mely végső soron az északi sarkvidék "Antarktisza") a mindig erősen fagyos levegője iniciálja ősz elején a sarkvidéki, s nagy valószínűséggel még a nyugat-szibériai hidegbázisnak is a kialakulását. A Grönlandról kiinduló fagyos légtömegek deponálódnak, s hűlnek tovább a szubarktikus szárazföldek "jégszekrényeiben".
    Elképzelhető, hogy a Hudson-öböl környéke, és Nyugat-Szibéria valamilyen módon "megosztozik" a grönlandi fagyos levegőn a téli hidegmagok kialakulásának kezdetén.
    Idén a zárt jet (magas indexértékek!) miatt erős volt a sarkvidék keleti szélrendszere, ezért a grönlandi hidegnek praktikusan az egésze nyugat felé fordult, és az amerikai poláris szigetvilágba deponálódott. Nyugat-Szibériai pedig alig kapott belőle. Ez az elképzelés mindenesetre jól magyarázza az idei tél makroszinoptikai jellegzetességét.


  • Köszönöm a nagyon jó,és érthető elmélkedésed a témában. Ezek a tiszta ,lényegi gondolatok segítenek tán sokunknak megérteni a "miérteket".S így könnyebb megbékélni az idei szezon számunkra csúfos kudarcával is. Ami Grönland kérdését illeti, már ifjú korom óta sejtettem, hogy nagyon fontos tényezője az Amcsi télnek. Azt figyeltem meg, hogy a földrajzi atlaszok, és maga a tantárgy is elsiklott -ezen valójában óriási terület jelentőségét illetően. S nem csak meteorológiai síkon, hanem egyéb tekintetben is. Az emberek jó része ha tudja is hol lehet, leginkább egy egyszerű szigetre gondol. Valójában?? Földrész nagyságú terület,ahol a felhalmozódó hideg levegő mindenkor iniciálója lehet meteorológiailag nagy léptékű időjárási "jelenségeknek".-(is)


  • Úgy van, ahogy mondod: a zonális áramlás sebességének növekedése a polárfronton örvényesedéshez vezet. Az örvénykezdemények ellenben csak ott tudnak kifejlődni, stabil ciklonná válni s ezáltal a zonális áramlást meridionálisba fordítani, ahol kellően nagy az é-d-i hőkontraszt a polárfront két oldala között.
    A polárfronti zonális áramlás sebessége közvetlenül a nyomásgradienstől függ, de az említett hőkontraszt a nyomásgradienst is befolyásolja.
    Úgy képzelem (hozzátéve, hogy nem vagyok profi szakmabeli), hogy mivel a jet egységes áramlási rendszer, annak sebességét az EGÉSZ HEMISZFÉRA átlagos nyomásgradiense -és meridionális hőkontrasztja - határozza meg. A stabil ciklonosodást, meridionálisba váltást és hidegleszakadást ellenben a lokálisan nagyra nőtt hőkontraszt váltja ki, ez a fentihez képest HELYI jelenség.
    Elképzelhető ezért, hogy hemiszférikusan zárt, azaz nem meanderező, gyors jet mellett is egy-két helyen (ahol nagy a hőkontraszt) kegyetlen mélyre szakad a hideg, lokálisan tartós meridionalitás lép fel. Épp, mint az idén Észak-Amerika esetében.
    Úgy látszik, egészen más hemiszférikus felállás alapján jön létre a nyugat-eurázsiai, ill. az észak-amerikai zord tél. Nálunk "nyitott", mélyre meanderező jet, negatív indexértékek mellett hideg a tél, mert az ilyenkor gyenge nyugati drift miatt csökkentek az atlanti hatások, a szárazföldiek ellenben erősek.
    Észak-Amerikának viszont jó a pozitív indexértékek melletti zárt jet, mert az nem engedi mindenfelé "elkóbászolni" a grönlandi hidegtömeget, hanem a jet-tel párhuzamos, de ellenkező irányú sarki keleti áramlás szépen betolja a Hudson-öböl medencéjébe. A befagyó tengerfelszín fölött a megülepedő hideglevegő tovább hűl, és létrehozza azt a bődült hidegmagot Grönlandtól nyugatra, mely Kanadának és az USA keleti felének ezen a télen biztosította az ismétlődő hidegleszakadásokat, fagyhullámokat.


  • Nem tudom, hogy mondjam még neked. Az időjárás sem a logikát sem a modellek nem ismeri. 80 milliószor leírtam és újra leírom, hogy simán nem kell bekövetkeznie se télnek a tavaszban, se fagyos májusnak vagy április hónak. Simán kitavaszodtunk és ennyi a történet. Még jöhet hó és bármi de nincs kötelezettsége, nincs logikus menete a dolognak. Folytatódhat a nyugati irányítás még akár fél évig is vagy még tovább.
    Továbbra is minden afféle hajlik, hogy jó két hétig nyugati-délnyugati dominancia lesz. Egyelőre változás nincs benne.


  • Nem futunk köröket azért vagyunk, hogy megbeszéljük. Természetesen a szibériai maximum úgy április közepéig él és erős, mivel a napforduló március 21 körül van. De hazánkat nézve a földrajzi elhelyezkedés miatt ez egy hónappal hamarabb következik be. Mármint nem a napforduló hanem a besugárzás mértékére gondoltam:-) Tény lehet kemény tél még bő 1,5 hónapig is akár, de ehhez már több minden kell, mint a hónap elején vagy januárban. Csak ennyit írtam semmi mást.


  • Igen érdekes amit írsz. Ezek szerint az erős zonalitás az örvényesség növelését idézi elő a polár fronton,ezt értem. DE akkor szinte kiszámíthatatlan , hogy mikor történik a kataklizma szerű váltás. A modellek milyen tényezők alapján "sejtik" meg ennek lehetőségét hosszabb távon, adott térségre??


  • Ha megnézed az utóbbi időszak hőeloszlását az északi sarkvidéken és környékén, az előzőek tükrében nem fogsz csodálkozni az amerikai és a távol-keleti meridionalitáson, hidegleszakadásokon.
    Sokat mondó tény, hogy a meridionális hőkontraszt növekedése a nyomásgradiens növelésén keresztül megnöveli a zonális jet sebességét, azaz, a zonalitásnak "segít be".
    Másik oldalról viszont a polárfronti örvényesedést segíti, ezzel végső fokon a cirkuláció meridionálisra váltását. Ez az ellentmondás teszi olyan érdekessé a polárfronti történéseket.
    Hogy a növekvő hőkontraszt kiváltotta örvényesedési hajlam mikor győzi le a szintén a növekvő hőkontraszt által felkorbácsolt zonális áramlást, s hogy milyen hirtelen, és kataklizma-szerű az átbillenés, szintén érdekes kérdés.
    Úgy hiszem, a felgyorsult zonális légáramlásból adódó hatalmas mozgási energia hirtelen alakul rotációssá, ezzel lehet összefüggésben a teknők rapid fejlődése, az általában igen gyors ciklogenezis a mérsékelt szélességeken.


  • Elméletileg a meridionális hőkontraszttól. A jet ott hullámzik be és vet hurkot, ott lesz blocking és hidegleszakadás, ahol ez megfelelően nagy.


  • Egy nemcsak terminológiai ellentmondásra szeretnék rávilágítani. A zonalitás uralama ugyanis térben értelmezhető csak, térben korlátozott fogalom. Lehetnek olyan telek, amikor az egész félgömbön zonalitás uralkodik, de ez szerintem nagyon ritka. Talán a 90-es évek első felében voltak ilyen telek. A többi esetben - amely véleményem szerint azonban az esetek túlnyomó része - a zonalitás a félgömbnek csak egy részére korlátozódik. Érdekes lenne körüljárni, hogy hemiszférikus nézőpontból tekintve milyen lehetséges konfigurációk állhatnak elő zonalitás-meridionalitás tekintetében.

    Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy idén már másodjára számol be a sajtó a Japánban tapasztalt szokatlanul hideg és havas télről is. Amerika már a könyökünkön jön ki. Tehát Észak-Amerikában és a Távol-Keleten meridionális az áramlási kép, miközben nálunk zonális. De vajon mitől függ ennek a konfigurációnak a létrejötte, fennállása?


  • Annyit azért leszögeznék: Egyetértek veled.Thermometer nem akarom ugyanezt leírni amit te leírtál. Egy véleményen vagyunk. Lehetöség ényi áramlása, fél zonalitásra és kontinentális hidegbeszivárgásra adottak a feltételek Márciusban. Természetesen ez a hónap nah meg Április is ilyen.Nem hiába hívja a köznép bolondos Áprilisnak.

    Lász első bevezető mondatával viszont nem tudok egyetérteni. Tudom, hogy elsőre kötekedésként hangzik még is nem az. Mikortól vált az időjárás képzeletbeli mérlegnyelve negativból pozitivba? Hol az az időpont, ahol a modelleken észrevehető,számottevő változás van a térképeken. Tudom hogy hosszabbodnak a nappalok,több órán keresztül éri a talajt, melegszünk meg ilyenek...stb. Felesleges köröket ne fussunk. Nekem a számottevő változáson van a hangsúly. Pl. tudom, hogy most is rágja a Nap sugara a Szibériai magasnyomáu Ac hidegét vagy az É-Amerikaiét. Hol az a időpont ahol nagy eséllyel a hideg 'fogyására' lehet számítani. Mert a jelenlegi helyzet csak addig nem fog megváltozni míg a Szibéria magasnyomás visszább nem húzodik vagy az atlanti ciklongyár mozgatórugója(É-Am.hidegmag) összébb nem roskad. Lehet én vagyok tájékozatlan mi több jó részt mobilról netezek, ami lassan másfél év óta beszükiti mozgásteremet.De személyes,én problémám. Lényeg: Hol az az időpont ahol számottevő változások kezdödnek el az északi félgömbön? Mert azt hogy tavasszal meg 03,04 hóba nem elég. Mikor? Mert ha tudnánk az az időszakot pl. egy hetet. hogy mitudomén március utolsó hetében vagy első hetében indul a jelentős változás tudnánk a jelenlegi ciklus végét. nevet Illetve az új ciklus kezdetét. Hol az a 'pont' a mérlegben? (pár napos,1hetes id.=pont)


  • Nincs két egyforma szezon, de az bizonyos, hogy idén sem lesz monoton a tavaszi hőmérséklet-emelkedés a tél végétől a nyár elejéig. Ilyen praktikusan nem fordul elő, hanem a felmelegedések után kiadós visszaesések vannak -a tavasz különösen hajlamos erre.
    Jelenleg a modellek térképein még nem körvonalazódik, de én szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy a következő 3-4 hét tartogat legalább egy erős lehűlést, télies epizódot.
    Hogy ezt a visszaforduló lábas hideg hozza-e, vagy a kontinens centrumába helyeződő fejlett teknő hátoldala, az kérdés. Még az sem kizárt, hogy először kései kontinentális hidegelárasztással, majd északnyugati áramlásban érkező sarki-tengeri hideg légtömegekkel lesz dolgunk, mint pl. 1995 tavaszán.
    Természetesen a robbanásszerű márciusi felmelegedést, már-már kora nyárias hőmérsékletek kialakulását sem zárhatjuk ki teljesen. Volt példa rá, hogy enyhe telet követően kifejezetten meleg késő tavasz jött: ilyen volt az 1983-as év. De úgy gondolom, akkor vagyunk realisták, ha nem ezzel, hanem a hideg komolyabb visszatéréseivel számolunk most.
    Ami a nyarat illeti, arra még túlontúl korai tippelgetni. Mindenesetre, az elmúlt évtizedek tapasztalataiból okulva inkább tudok elképzelni egy hőhullámos, pozitiv anomáliás nyarat, mint egy kifejezetten hűvöset.
    Nem tudhatjuk, hogy a télen uralomra jutott zonális áramlási jelleg kitart-e nyáron is.
    Nem nagyon hiszem -ráadásul a téli és a nyári légnyomási és áramlási musztereket nemigen lehet összehasonlítani egymással, lévén a nyári hemiszférikus cirkuláció teljesen más jellegű, mint a téli.
    Igaz viszont az is, hogy kifejezetten hűvös nyár már rég nem fordult elő. Így a "paraszti" logika szerint már esedékes 1-2 ilyen nyár.


  • Korábban én is hasonló véleményre akartam ki lyukadni mint pl. naptevékenység és evvel párhuzamosan a keleti sarki szelekkel. kacsint Jövőre nézve bizony félve gondolok egy 1997/98 as tél utáni márciusra akkor a száraz hideg betörés tarolt mindent kajszi nem volt 1db sem. Te hogyan gondolod ennek a lehetőségét? Kicsit offos a nyára gondolni de ennek fejében nem kecsegtet jóval már most félek a hosszantartó forróság rém képétől... zavarban hány

69771. 2014-02-17 21:09:11

  • A tél szerelmeseinek szemszögéből elég ócska ez a szezon, de nem úgy a meteorológia számára.
    Súlyos tanulságokkal szolgál, ami a prognosztikát illeti -ennyi vigaszunk mindenképpen lehet.
    A tanulságokat pedig meg kell szívlelni, a jövőben nagy hasznunkra lehetnek.
    Nézzük, milyen konklúziót tudunk levonni az idei tél vége felé járva!
    Elöljáróban férfiasan be kell vallani: mi mindnyájan, akik átlagos, vagy az alatti hőmérsékletű télre tippeltünk az ősszel (ez a várakozás volt többségben!), nagyot tévedtünk.
    Mire alapoztuk várakozásainkat?
    Legelső sorban a gyors, és nagymértékű szibériai hófelhalmozódásra, mely már szeptembertől megfigyelhető volt.(Az már elég köztudott, hogy az arktikus jégborítottság közvetlenül nem gyakorol hatást a mi telünk milyenségére) Egyébként a szibériai hómennyiség a DAI egyik, kisebb súllyal számolt eleme. A másik, lényegesebb elem az észak-atlanti, és kontinens centrumában mért légnyomás viszonya szeptember hónap folyamán. Ha ez akként alakul, hogy az előbbi magas, az utóbbi ellenben alacsony, az a negatív decemberi hőanomália felé lendíti a mérleg nyelvét, és viszont. Tehát, ha szeptemberben nyugati, északnyugati blokk jellemzi a makroszinoptikai képet, úgy többé-kevésbé hideg decembert várhatunk.
    Fentiekből felállíthatjuk a DAI "hipotetikus működési mechanizmusát". Feltehetőleg arról van itt szó, hogy egyrészt a kiadós szibériai hófedettség a talajhő elszigetelése által az ottani hideg légtömeg gyors, masszív növekedését vonja maga után. Másrészt, a szinoptikai (Namias) ciklusnak megfelelően a szeptemberi blocking legtöbbször november végén, december elején tér vissza -azaz, az ebből adódó huzamos északkeleti áramlások ekkor fölénk hozzák az Észak-Szibériában felgyülemlett hideglevegőt.
    Fentiekből rögtön adódik az a következtetés, hogy a masszív szibériai hófelhalmozódás és a koraőszi blocking csak nagyjából szabályos szinoptikai ciklusok esetén jelent hideg decembert nálunk. Ha a ciklusok lefolyásában zavar támad: például, alapvetően zonális cirkulációs korszakban a ciklus meridionális fázisa csökevényesen jelentkezik, úgy komoly szibériai hófedettség, szeptemberi északnyugati blokkal párosulva sem ér semmit: decemberünk (és a tél egésze is) pozitiv hőanomáliát hozhat. Lász is azt találta a múlt teleit vizsgálva, hogy zonális túlsúlyú klímakorszakban a DAI összefüggése "nem működik".
    Az idei ősz és tél lefolyása messzemenően igazolta a fenti előfeltevéseket.
    Figyeljük meg a következő diagramokat:

    Link

    Link

    Látható, hogy október második felétől december végéig a NAO, de főleg az AO, tartósan pozitiv fázisban volt. Tehát, nehezen, vagy egyáltalán nem jöhetett létre huzamos blockinghelyzet, mely a szibériai hideg légtömegeket fölénk hozhatta volna.
    A szinoptikai ciklus rendhagyó viselkedését minden bizonnyal egy váratlanul kialakult zonális túlsúlyú "kis klímakorszak" közbejötte magyarázza az egyébként meridionális túlsúlyú utóbbi évtizedeken belül. Ilyen előfordult már 2006/2007-ben is, szintén szokatlan téli enyheséget okozva. Akkor a zonális túlsúly interimnek bizonyult: nemsokára visszatért a meridionális uralom. Feltehető, hogy ezúttal is átmeneti lesz a zonalitás dominanciája, de persze biztosak ebben nem lehetünk. A nehézség az, hogy a meridionális és zonális klímakorszakok egymásba való átváltását, a korszakhatár elérkezését nemigen láthatjuk előre. Bizonyos hosszabb távú szinoptikai tendenciák gyanúsak lehetnek ugyan, de gyanúnk nem biztos, hogy utólag igazolódik.
    A DAI értékelésénél a zonális és meridionális korszakok váltakozását, mint bizonytalansági tényezőt, számon kell tartanunk. Sajnos, ez a bizonytalanság kiküszöbölhetetlen.
    Azonban ez semmiképp sem jelenti, hogy a DAI elve megbukott, az elképzelés légből kapott, vagy áltudományos volna.
    Az indexekre visszatérve megállapítható, hogy tartósan pozitiv indexértékeket látva mindenképp fel kell merüljön bennünk az átlagosnál enyhébb tél lehetősége. A tartós pozitivitás idén már október közepétől adva volt, és utólag már látható, hogy ez intő jel volt.
    Indokolt a kérdés, hogy a huzamosan magas AO érték mellett hogyan alakulhatott ki ennyire zord tél Észak-Amerikában. Elképzelésem szerint a pozitiv fázisban záródó jet megerősítette a sarkvidék keleti szélrendszerét, mely a korán kifejlődött grönlandi hidegtömeget "belökte" az észak-amerikai arktikus szigetvilágba, illetőleg a Hudson-öböl medencéjébe. A hideg légtömegek itt megülepedtek, és a befagyó öböl jégfelszíne fölött mértéktelenül tovább hűltek. Így jött létre az a rendkívüli méretű és tartósságú hidegmag, mely a továbbiakban biztosította észak-Amerikában a meridionalitást és az ismétlődő hidegleszakadásokat, míg hemiszférikusan inkább zonális áramlások uralkodtak.
    Túlságosan is köztudott és közhelyszerű, hogy a durva észak-amerikai hidegleszakadások az izlandi ciklontevékenység megerősödését, Európára nézve előoldali-zonális helyzetek tartós fennállását jelenti. Az idei tél is azt bizonyította, hogy a közhiedelem, persze bizonyos fenntartásokkal, bizony helytálló! Nagyon szépen követhető volt a "libikóka játék" az amerikai és a nyugat-eurázsiai hideghullámok között. Mikor az óceán túlpartján hűlt, Európában enyhült az idő, és vica versa. Kijelenthető, hogy bár vannak telek, mikor Észak-Amerikában és Európában egyaránt nagy fagyhullámok vannak, mégis a gyakori és masszív észak-amerikai hidegelárasztások legtöbbször előjelei és kísérő jelenségei az enyhe európai télnek.
    Számításba vehettünk volna további 2 dolgot a téli tippelésünknél. Az egyik nagyon fatengelyes, "paraszti" meggondolás, mégsem ártott volna ezzel élni, ahogy a történtek mutatják. Arról van szó, hogy majdnem minden évtizedben van 1, de inkább 2 nagyon enyhe tél.
    A hetvenesekben ott volt 1971/72 és 1974/75. A nyolcvanasokban 1982/83 és 1987/88. A kilencvenesekben 1994/95 és 1997/98. A kétezresekben 2000/2001, 2006/2007, sőt 2007/2008.
    Várható volt tehát, hogy a 2010-es évek első kifejezetten enyhe tele is befut, különös tekintettel arra, hogy már 6 éve nem volt igazán enyhe tél.
    A másik a napfoltmaximum. Statisztikailag kimutatható, hogy a nagyon hideg telek nagyrészt a minimumok körül csoportosulnak, a nagyon enyhék pedig a maximumok körül. Van ugyan számos markáns kivétel, de nagyjából mégis ez a helyzet. Lehetséges fizikai magyarázata, hogy napfoltminimumban a térítői anticiklonok visszahúzódnak az egyenlítő irányába, a coriolis-gyorsulás ezért "üresen" működik, így a jet lelassul, és nagy hurkokat vet: blockingossá válik a cirkuláció. Maximumban ennek ellenkezője következik be.
    Tanulság, hogy napfoltmaximumban hideg telet jósolni igencsak kockázatos dolog.
    Szólni kell az állatok őszi viselkedéséről is, mely az utóbbi években mint prediktor annyira jól vizsgázott, hogy egyesek kezdték csalhatatlannak vélni.
    Nos, az idén az állatok (vagy az őket megfigyelő vadászok, erdészek) csúnyán leszerepeltek.
    Az állati viselkedés kifejezetten hideg telet helyezett kilátásba, aztán az lett, ami.
    Tanulságként leszűrhetjük, hogy az állatok viselkedése csupán igen nagy fenntartásokkal fogadható el prediktorként, s jobb, ha megmaradunk a légkörfizikai megfontolásoknál a téli esélyek mérleglésénél.
    Végezetül nem tudom magam megtartóztatni némi esélylatolgatástól, különös tekintettel a fentebb leírtakra. A téli napfordulótól idáig az adta a telünk mottóját, hogy Észak-Amerikára időről-időre rászakadt a hideg, s mi rendre a hidegleszakadásokhoz tartozó észak-atlanti ciklonok áramlási rendszerébe kerültünk. Viszont január közepére a szibériai légnyomás-maximum, és hidegbázis is igen megerősödött. Ennek az lett az eredménye, hogy egyrészt térségünkben nem tudott tartós nyugati, vagy északnyugati áramlás létrejönni, a gyakori enyheség a ciklonelőoldali délies légáramlásoknak köszönhető. Másrészt az északkeleti hideg, ha ritkán is, de uralma alá tudta vonni időjárásunkat. Tehát, nem tipikus zonális enyheségről van szó ezen a télen. Ezért van, hogy a tartós és nagy pozitiv anomália mellett kifogtunk egy rendkívül hideg epizódot január végén, mely kis híján az évtized nagy havazását hozta nálunk is (és ténylegesen az észak-Balkánon)
    A továbbiakban -amennyiben fennmarad a vázolt makrocirkulációs séma- az a változás várható, hogy a tavasz közeledtével a szibériai maximum lassan veszít erejéből, visszahúzódik keletre. Ennek az lesz az eredménye, hogy az előoldali dominanciát északnyugati irányítás váltja fel.
    Ez hozhat már-már nyárias prefrontális felmelegedéseket kisebb hővisszaesésekkel a hidegfrontok mögött, de járhat mérsékelt prefrontális melegek mellett kiadós, cudar lehűlésekkel, ha a hidegfrontok mögött nagyobb tömegű poláris levegő áramlik be. Hogy melyik verzió érvényesül majd márciusban, most még nem tudható. A közeljövőt illetően viszont nem zárható ki az sem, hogy az előoldalt retrográd módon szárazföldi hideglevegő beáramlása követi a még mindig nagyon erős szibériai AC peremén. Ez, főképp az atlanti ciklontevékenység időleges gyengülésekor, bármikor bekövetkezhet március közepéig.

69770. 2014-02-16 16:44:38

  • Téli (februári) hónap utolsó dobása c. kiadás

    Kitekintés Európán kivüli vidékek felé:
    Az elöttünk álló folyamatok megértéseként a meteorológia iránt érdeklödőknek érdekességképpen fontos megemlíteni egy néhány eseményt ami az elkövetkezendő 180 órában Európán kivül zajlik.
    Az Északi - Sarki területek felett (pontosabban Kelet - Szibériai - tengeri központtal) található magasnyomású anticiklon jóvoltából Európa északi területei felé rendkivül hideg légtömeg indul el az elkövetkezendő pár napban.
    Jelenleg:
    Link
    Link
    Február 21-re:
    Link
    Link
    Az időszak végére mindkét globál modell számításai alapján, az eddigi viszonylag különálló Észak - Amerikai és Közép - Szibériai hidegmag egy tömből álló egységgé állhat majd össze az Északi- Sark pont azaz a Jeges - tenger felett.

    Európára és ezen belül pedig hazánkra vonatkozó előrejelzés:
    A Február 21-től Európa legészakibb területeit elérő sarkvidéki hideglégtömegeknek az Atlanti ciklongyár folyamatos ciklontevékenysége szabb csak határt az akadálytalan előretörésnek. A modellszámítások alapján csak nehezen és leginkább keletre a Kelet - Európai síkság területén sikerül számottevő hidegnek dél felé áramolni az erős óceáni cikontevékenységnek köszönhetően.
    Hazánkat a kontinens belsejét ( mostanság anticiklon hijján ) nyugatról gyakran elérő ciklonok meleg- és hidegfronti "karjai" uralják, gyakran változékony, csapadékos időjárást okozva ezzel. Most sem lesz másképpen az elkövetkezendő 4 napban, bár annyi változik, hogy 21-dikétől lassú lehülés kezdődik a magasban, ami talajon néhány fokos hőmérséklet csökkenést vonhat majd maga után.

    Szakmai szemmel tovább nézve a dolgokat:
    Ezzel párhuzamosan hosszútávú helyzetkép szempontjából (hisz már az időtávban 6 napnál járunk) a Kelet - Európai síkságra jó eséllyel előrejelzett hidegelárasztás késöbbiekben számottevő hatást gyakorolHAT ránk. És ezt le is írom miképp. Az időközben az Északi - Sark felett egybeolvadó két nagy hidegmag úgynev. nyúlványaként egy különálló anticiklon alakul ki majd először a Kelet - Európai síkság valamint az Ural hg. felett. Nem csak mint anticiklonként, hanem az alatta hidegdómként elterülő igen hideg száraz légtömeg az állandó nyugati szelek által hajtott ciklonokat új pályára terelHETI.
    A ciklonok massziv! Éki anticiklonnal való ütközésük során kétféle álláspont lehetség.

    1. verzió: A ciklonok lepattannak az anticiklonról meredeken északnak vagy mélyen délkeletnek haladnak kényszerpályára (csúszópályára) kényszerülve. Mint ahogy az idei télen láthatunk egy két hasonló helyzetet, probálkozást.

    2. verzió: Mind a ciklon mint az anticiklon elmozdul az adott helyétől, s végső soron az ciklon/ok kisöprik az anticiklont.

    A tendencia alapján úgy fest a 2. verzió lesz a befutó. De ciklonok északabbi pályára kényszerülve ( a kiélezett hőmérsékleti hőkontraszot követve ) teret engednek Európa felé egy másik időjárási helyzetnek.
    Mégpedig a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb időnek.
    Link
    Link

    A gyakorta kialakuló,létrejövő Azori szk.-i anticiklon e "helyzet nyerteseként" kontinens belseje felé sikerülhet neki úgynev. "beorrosodnia", ami késöbbiekben megteremti a feltételeket egy Közép - Európai anticiklon létrejöttének.
    S elérkeztük a számomra láthatatlanul meghúzott határhoz, amitől már nem igazán lehet kellő komolyságú időjárás előrejelzést készíteni. Avagy óvatosan fogalmazva lehet latolgatni ilyen távoli időpontra/időpontokra.
    De nézzük csak meg ezt is. nevet
    Amennyiben létrejönn a fenntebb vázolt Közép-Európai anticiklon valamint a Kelet - Európai síkságról lassan visszavonuló fújó sarki légtömegek "búcsúcsókjaként" valoszínüsíthető bizonytalan mértékű száraz lábashideg beszivárgás Ék felöl a rajtunk üllő anticiklon peremén.

    Végezetül pedig:
    Összegezve elmondható, hogy elkövetkezendő 4 napban marad a változékony időként csapadékos idő. 21-dikétől lassú lehülés kezdődik a magasban, ami talajon néhány fokos hőmérséklet csökkenést vonhat majd maga után. Gyenge talajmenti fagyok újra megjelennek majd valamint a nappali maximumok is inkább 10-13 fok közé esnek vissza.
    Jelenlegi számítások alapján valoszínüleg csendesebb,szárazabb, anticiklonosabb, naposabb időjárás köszönt majd ránk 23-tól. A hőmérsékletek további pár fokkal eshetnek majd.

    Megjegyzés: Ez a időszak vége felé vett esetleges kontinentális hideg gyenge hidegbeszivárgása erősen feltételes. Mivel javarészt nem 850pHa-on hanem talaj mentén áramlik be a java és nem egyszer nem kétszer láttunk már rá példát, hogy a Kárpátok vonulata megfogta. Azaz a modell futásokat áthúzva nem jött be hozzánk. Hanem körülfolyva a hegykoszorút inkább a Fekete - tenger nyugati, dny-i partjaia landolt.

    Szerintem a Február hónap hátra lévő napjait nagyjából ki is veséztem. Ami telet illeti Márciusban még bőven lehetnek hidegbetörések, rövid időszakra visszatérő télies helyzetek, hózáporok és kisebb regionális havazások. De nem gondolom, hogy ez lesz a jellemző.

69769. 2014-02-14 08:22:51

  • Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy bizony a beérkező energiamérleg a tavasz malmára őröl. A tartós köd és egyéb tényezőkre gondolok most már. Mosontól jó lábas hideg, masszív mediterrán ciklon kell a nagyobb megmaradó havazáshoz, és téli időhöz.
    Én örülök az idei vesszőfutásomnak is lassan vége és indul több hónapos szépséges számomra kedvező időjárás, de addig nézzük lehet-é valami a tél szerelmeseinek a tarsolyban.

    A fáklyák főként keleten szépen szórnak:
    Link
    Link
    Link
    Ott várhatóan még lesz visszavágója a keményebb téli időnek.
    Mi azonban máshol vagyunk:
    Link
    Link
    Link
    Link
    A kontinens középős részén is megjelenik valami de ez még mindig nem lesz elég véleményem szerint kisebb lehűlés hátoldal igen, de egyelőre nagyobb dolog nem látszik, igaz 20. utáni időszak még mindig képlékeny.
    Viszont nyugton az óceán nem áll le pörög tovább:
    Link
    Link
    Link
    Határozott anticiklon nincs se északon se nyugaton így a léghullámok minden gond nélkül érik el a kontinens belső részét is.
    Link
    Link
    Az indexek sem támogatják a nagy tél visszatérését sem, van némi próbálkozás, de mivel az izlandi minimum nagyon erős ezeket elsöprik többnyire.
    Véleményem szerint nagy tél már nem nagyon fog kifutni kisebb havazások hátoldal néhány napig talán hidegebb idő bőven lehet és lesz is, de olyan időszak mint volt január végén és február első napjaiban már szinte biztos, hogy nem lesz. Így állunk az időjárás változtatás jogát fenntartja, és be is számolok majd róla, de nem hiszem, hogy nagyon be kell majd:-)


  • Természetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a jet-nek a szibériai AC miatti hullámvetése csupán teória, mely azonban meglehetősen jó összhangban van a megfigyelhető jelenségekkel.
    Lehet viszont, erre is illik az a vicces megállapítás, hogy az elmélet frappáns, teljesen logikus, jól magyarázza a tényeket -csupán egy apró probléma van vele: alapjaiban nem igaz!
    Szóval, elméleteim közül talán ez a legkérdésesebb, ezzel tisztában vagyok.
    Viszont mással nemigen tudom megmagyarázni, hogy összességében zonális, enyhe telek végén a vonalas zonalitás feltűnően gyakran félblockinggá, északnyugati irányítássá fajul.
    (Alternatívaként szóba jön a hőkontraszt hemiszférikus csökkenése tél végén, a jet ezzel kapcsolatos lelassulása, ennek következtében könnyebb behullámzása. Úgyszintén az észak-atlanti területek tél végi lehűlése folytán az áramlási kép meridionálisabbá válása az óceán felett)
    Mindezek ellenére úgy látom, több apró tény szól amellett, hogy a teljes északkeleti blokk, és a félblokk-északnyugati irányítás szervesen összefügg egymással, egyik a másikból következik, köztük csak fokozati különbség van. S hogy melyik állapot fejlődik ki, az az északkeleti (szibériai) hidegdepó nagyságának, délnyugati expanziójának a függvénye.
    Ha ez utóbbi nagyon fejletlen, vagy igen távol van tőlünk, úgy klasszikus, vonalas zonalitás lép fel. Ha közepesen nagy (expanzív) a hidegdepó, akkor a szárazföldi hideg ugyan nem ér el minket, de a jet behullámzik, a kontinens fölött teknő képződik, melynek hátoldalán sarki-tengeri légtömegek áramlanak be térségünkbe. Tehát, közvetett módon gyakorol ránk kisebb mértékű hűtőhatást a szibériai hidegtömeg. Ebben az esetben a teknő déli része nem válik túlságosan aktívvá, kifejezett mediciklon tevékenység, lábashideg-beáramlás (beszivárgás) nincs. A szituáció hajlamos "visszalépni" a teljes zonalitás irányába, majd a következő lépésben újra a félblokk, teljes nyugati blokk irányába mozdulni. A felállás a zonalitás és a teljes nyugati blokk( blokkoló AC a Brit-szigetek környékén) között ingadozik.
    Ha elegendő mennyiségű, és kellően expanzív az északkeleti hidegtömeg, úgy a teknő déli része aktivizálódik, élénk mediciklon-tevékenység indul, a mediciklonoktól északra kiépül és nyugat felé terjeszkedik az északkelti blokkoló AC. Fölöttünk keletire, északkeletire fordul a kezdetben északnyugati áramlás, és megérkezik a lábas hideg.
    A folyamat mehet az ellenkező irányba is: ha a szibériai hidegtömeg visszahúzódik északkeletre, akkor a teljes északkeleti blokk törvényszerűen atlanti félblokkba, északnyugati irányításba vált nálunk. Végeredményben ez a lényege a Vojejkov-tengely "szétkapcsolódásának"
    Idén a február izgató és nagy kérdése, hogy az északkeleti hideg térvesztése után létrejövő félblokk (mely a modellek alapján csaknem bizonyosra vehető) vissza tud-e alakulni teljes északi, északkeleti blokkba, ennek kapcsán lesz-e még ezen a télen jelentősebb, tartósabb mediciklon -tevékenység és lábashideg bejövetel. Ha nem, a félblokk a továbbiakban a zonalitás és a teljes nyugati blokk között ingázik majd, maritim és poláris-maritim légtömegek váltják egymást. Tehát, előáll a tél végére olyannyira jellemző hózáporos, látványhavas, mérsékelten enyhe-mérsékelten hideg időjárás.
    Meg kell mondani, általában ez utóbbi valószínűsége a nagyobb. Február második felében már ritka a kifejezett kontinentális hideghullám (Főleg, ha a tél úgy összességében inkább enyhe fajta volt)
    Azonban esetünkben figyelembe kell venni, hogy volt már két lábashideg-elárasztás a télen (igazából másmilyen hidegelárasztás nem is volt), így bizonyos hajlamot feltételezhetünk erre a figurára. Valahogy az az érzésem, hogy a tengeri hideglevegő-betörések a következőkben sem lesznek kifejezettek. Nagyon érdekes lesz megfigyelni, milyen irányt vesznek a folyamatok a jövő hét végétől.

69767. (előzmény: 69765. Salo) 2014-02-06 18:01:17

  • Említette ám, Thermometer kolléga pár napja, és Lász kollégánk is a medi. ciklonoknak kedvező felállást valószínűsített a továbbiakban. (REmélem jól emlékszem). Magam is hasonló véleményen vagyok. Még nem főtt le teljesen a kávé! hideg havazas laza

69766. (előzmény: 69765. Salo) 2014-02-06 15:49:37

  • Azt elfelejtettem, hogy a NAO stabilan nulla körüli mozgolódása mellett az AO-fáklya néhány tagja 10-e környékén hirtelen a mélybe süllyed, ami nagyjából egybevág a lentebb írtakkal.

Mai dátum

2014. április 18., péntek

Andrea, Ilma

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

MetNet Social

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:41  napnyug 19:25
Szolnok: napkel 5:49  napnyug 19:30
Budapest: napkel 5:53  napnyug 19:35
Siófok: napkel 5:57  napnyug 19:38
Szombathely: napkel 6:03  napnyug 19:45

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

SuliMet program

Az A-MET egyesület SuliMet programjába országszerte 15 iskola kapcsolódott be.

A SuliMet programban résztvevő iskolák listája

Sulimet online meteorológiai állomások adatai

Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
(18 Mbyte)

A pályázatot támogatja:

logo logo

Utoljára feltöltött kép

34824

Lap tetejére