Makó

2014-12-19 02:05:04

T: 4,8 °C

RH: 90 % P: 1021.3 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12

70248. 2014-12-13 08:22:15

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#251523)


  • Mielőtt belekötnek: Az itt a fórumon a napokban is elhangzott, hogy a napforduló gyakorta okoz idő- esetenként makrohelyzet változást.

    a 2007- es helyzet pedig:

    Link


70246. 2014-12-12 12:18:30

  • A tendenciákat és még modell űrtávlatot tekintve elég jó esélyek mutatkoznak arra, hogy az ország északi részén fehér lesz a Szenteste (vagy legalábbis havazni fog), a déli országrészben inkább éjszaka lehet szilárd csapadék ha a modellek által jelzett front időpontot még nem is vehetjük tekintetbe inkább legfeljebb szemléltetésnek tekinthető, valószínű a magas hőmérséklet miatt napközben megmaradó hóra nem látok esélyt, és ha a makrohelyzet jelentősen nem tér el ami inkább északra valószínűsít több csapadékot (bár Magyarország léptékben van némi bizonytalanság), ez szintén valamelyest ezt erősíti
    Igaz semmi bizonyító erejű tény nem támasztja alá, hogy ez az egyébként napok óta stabil futás megvalósul, de a napforduló környéki időváltozás és az azt megelőző tartósan enyhe idő, amiben mondhatni, november óta részünk van erre esélyt ad.
    A makrocirkulációs periódus is előirányozza(tekintettel arra, hogy nov 20 a után ugyan gyér, de az azt megelőző hőmérsékletekhez képest számottevő hőmérsékletcsökkenés volt, amely a hegyekben meghozta az első havazásokat), ez Karácsony táján éppen elegendő lehülést tud hozni hogy síkvidéken is havazzon, a mostani előoldali tendencia után. Jelenleg úgy látom, hogy a lehűlés inkább kevéssel előbb, mint később érkezne a vártnál és a leesett hó legalább a következő 36 órában valamennyire megmaradna.

    A 2007 es szilveszteri helyzet sem volt épp acélos, közben szép izlandi ciklontevékenységünk is volt, mégis, legalább 36 órára igazi téli hangulatot eredményezett a fővárosban.
    Tartósan megmaradó, és síkvidéken, nagyobb települések körzetében 5-7 cm-t meghaladó hórétegre egyelőre nem számítok.


  • Ezt írtam én is nevet Skandi és izlandi ciklon együtt rossz. Vagy ez, vagy az ne létezzen, ha lehet nevet
    Volt tavaly is sztratoszférikus melegedés, mégse lett belőle kemény tél, szóval ez se szentírás, de én is nagyon bizakodom, mert az esélyeket (láthatóan) növeli nevet


  • Engem az izlandi nem izgat annyira. Ott simán lehet ciklontevékenység skandináv, de akár brit AC mellett is, miközben nálunk tombol a klasszikus tél: Link
    Persze a tuti az lenne, ha ott is blokk lenne, de ha "csak" a másik kettőn alakul ki, nekünk az is lehet bőven jó!

    A sztratoszferikus melegedésben is bízom, 2012 februárjában is bejött kacsint Jó kis WACC-ot szokott okozni.


  • Figyelem én is egy ideje, de nekem ennyire nem pozitív a jövőképem. Ha a skandináv és az izlandi térségben is ciklon uralkodik, akkor az nálunk ugyanúgy nyugati, illetve északnyugati áramlást hoz (utóbbiban látványhóra esély mindig lesz, meg 2003 február 4 is állandóan lehetséges, csak nem szokott lenni, ráadásul utóbbihoz gyenge izlandi ciklon kéne...).
    Stockholm: Link
    Reykjavik: Link
    Ezeken várom a pozitív változást nevet

70242. (előzmény: 70240. LeviG) 2014-12-10 16:12:02

  • A lehető legjobb időzítés lenne az Ünnepre megtörténő átrendeződés és egy európai blocking-szituáció.
    A szokásos karácsonyi cikkemre lehet már körvonalazódik a dolog.

    Mindenesetre a jövő épp közepétől (azaz bő egy hét múlva) az északnyugat-európai légnyomás-fáklyák már a zonális jegyek gyengülését jelzik előre, napok óta, egyre határozottabban.
    Példának íme Manchester: Link

70241. (előzmény: 70240. LeviG) 2014-12-10 00:13:42

  • Annyira nem virít a 10hPa hőmérséklet most a GFS-en: Link (300 óra), ennél szokott elborultabb előrejelzés is lenni (akár 0 közeli érték). Viszont valóban sok az összefüggés a meridionális helyzetek és a meleg sztratoszféra között, már csak a GFS futáson belül látni a kapcsolatot (ha elvonatkoztatunk a Kárpát-medencétől).

70240. 2014-12-09 20:51:11

  • A -46C-os réteg előrejelzett magassága az északi pólus felett, 384h-nál (GFS):
    Link

    Egyre több a hír a várható sztratoszferikus melegedésről és a poláris örvény "áthelyeződéséről":
    Link

    Hogy ez mit jelent az érdekes dolog, Nyuli régebben fejtegette is (Link

    Viszont találtam ezzel kapcsolatban egy viszonylag új, részletes tanulmányt:
    Link

    "... the extreme stratospheric response to
    ENSO is highlynon-linear. This is clearly seen in the frequency
    of occurrence of so-called sudden stratospheric warmings
    (SSWs). During these events, the polar vortex is completely
    disrupted, the winds reverse from westerly to easterly, and
    the polar stratosphere warms by tens of degrees within a few
    days."

70239. 2014-12-02 11:38:52

  • Friss MetOffice Winter forecast: Link

    Összefoglalás:
    - the latest signal from model(s?) is similar to that in October: positive NAO for DJF 2014/15
    - not clear which driver may be responsible for this response in models; most drivers which are in an active phase would typically favour the opposite
    - early indications (but how skilful?) of potential for stratospheric warming later this winter, and thus of change from positive NAO
    Overall, no clear-cut conclusion.

70238. 2014-12-01 10:57:08

  • Ha a 2014-es T anomáliát megnézzük Link , akkor jól látható, hogy a keleti hosszúság 50. fokától keletre negatív hőmérsékleti anomália határozta meg ezt az évet. Ettől nyugatra pedig egy-két kisebb régiót leszámítva egyértelműen meleg, nagyjából +2 fokos az anomália Európában. Ha ez a trend nem változik, akkor acélos télre ebben a szezonban sem igen számíthatunk, hiszen a nagytérségi áramlások a hideget - az anomáliatérképen látható módon - a kontines belsejében tartják. Ez persze nem zárná ki egy-két rövid hidegebb télies epizód kialakulását hazánk fölött, de ezek valószínűleg nem lesznek emlékezetes téli időszakok.


  • ..azért nem mondanám, hogy semmi nem jött be.
    Igaz, nem a viharciklonok, hanem egy medi jött december első napjára, de az, hogy délies az áramlás bejött, és a jelentős csapadék is éppen most hull alá. Az AC pedig nagyjából tartotta a helyét, a hideg is be-be csordogált hazánkba, több napos hidegpárnát okozva.

    Szemünket most egy újabb, ezúttal nyugatról "támadó" AC-ra érdemes vetni..a modelleken már jól látszik napok óta, hogy Amerika felől a következő 48 órában szépen megindul a magasnyomás Európa irányába. Link Link
    Eleinte ezt blokkoló anticiklonként adták a modellek, most egyre inkább úgy fest, hogy jókora orral nyúlik majd be Európa fölé. Link Link ..ez a magasban egyértelmű lehűlésként mutatkozik. A kérdőjelek ezután kezdenek sorakozni, az ismét bepöccenő viharciklonoknak hála az AC további viselkedése már bizonytalan, egyes verziók szerint az Azori-térségbe reked majd központjával, de vannak modellek, melyek közvetlen közelünkbe, vagy kissé délre várják.. ebből megint kisülhet több dolog is, jelenleg a legnagyobb esély arra mutatkozik, hogy újabb teknő alakul ki, mely ismét mediterrán ciklon genezist okozva újabb adag csapadékot hozhat, esélyt adva az első havas napoknak is akár..de ez ellen beszél a várható szerény hidegmag, illetve sanszos lehet kezdeti előoldal vagy mediciklon hiánya is. Tehát bizonytalanság az van, de egyre inkább olyan ziccerek kezdenek alakulni, amikből előbb-utóbb gól lesz, a tél kedvelőinek javára. nevet


  • Ahogy nézem, dec. közepén nem kizárt egy majdnem egész Európára kiterjedő havas helyzet, nagyjából Madrid-Róma-Bulgária déli részéig (persze ez nyilván nem feltétlenül egybefüggő hófelszínt jelent), hogy aztán Karácsonyra jöhessen a "szokásos" zonalitás. Kíváncsian várom.

70235. (előzmény: 70233. Flurries) 2014-11-26 09:13:19

  • Szerencsére ebből semmi sem vált be, és most úgy néz ki, nem is fog nevet
    Ez nyilván 5 napja még nem látszott ennyire.
    Jelenleg a 2 és 3 verzió között mozgunk, ahogy kinéz majd.
    Az elsőre hálistennek egyre kevesebb az esélye, szinte semmi már.

    Most már nem(csak) a keleti blocking tűnik kitartóan erősnek, de egyre inkább felkészülhetünk egy britre is. A nagy kérdés, hogy a hideg miként és hogyan érkezik, ez még teljesen bizonytalan.
    Ami most tuti: egyre inkább medi jellegű ciklon előoldala, a talajon érezhető enyhülés nélkül, főleg sok köddel. Közben a keleti hideg egyre inkább átveszi az irányítás, eleinte talajon, majd egyre inkább a magasban is. Eddig látunk most elég nagy valószínűséggel, az utána következő lehetséges események köre széles, de a hidegleszakadás előbb-utóbb jönni fog. Eddig úgy festett, egy polárciklon és egy észak-közép európai AC között érkezik majd, de újabban skandináv teknősödés is kezd bekerülni a képbe, ami egy brit ciklonnal közös "munkában" nagyon jó kis felállás lehet a tél szempontjából akár.

70233. 2014-11-21 11:15:30

  • ..bár vagyok nagy hozzáértő, de most nagyon úgy fest, hogy a tél még egy ideig elkerüli hazánkat. Ezt már eddig is pedzegették a modellek, de egyre inkább bizonyossá válik, hogy a kemény, USA-t érintő hidegleszakadások, illetve az ottani hidegért felelős hidegmagnak hála eléggé belendülnek a viharciklonok, hamar szétrombolva a jelen áramlási képet Európában...hétvégén a magasban el is kezdődik a meleg advekció, mely ugyan átkeverés nélkül még talajon télies időt jelenhet, de jövőhéten, ahogy a 2 ellentétes örvény között kiéleződik a helyzet, itt megint stabil, déli-délkeleti áramlás kezdődhet. Bár ebben már vannak kérdőjelek, országrészek között is évszaknyi különbségek adódhatnak majd, de egyelőre nagy esélye látszik egy-egy tavaszi napnak az ország délnyugati harmadán legalább.
    Ami látszik, hogy az USA-ra a továbbiakban is potenciálisan nagy esélye van a leszakadó sarkköri hidegnek, tehát a sorozatos ciklonok ostroma Európa felé erősen sanszos a következő 1-2 hétben legalább, de akár tovább is. A távoli jövőre most jelen állás szerint több lehetőséget tudok elképzelni
    1., A viharciklonok idővel ismét benyomulnak a szárazföld felé, és a december újabb adag csapadékkal indul, ami nagy százalékban eső lehet..
    2., Az AC kitart, esetleg nyugat felé helyeződik, esélyt adva egy komolyabb lehűlésnek december első hetében
    3., Marad a szkander helyzet, azaz tartósan párás, hideg időjárás, esetleg fagyos hidegpárna az ország egy részén vagy egészén, de a Dunántúlon például kellő átkeveréssel több, tavaszias, enyhe nap.

    ENS-ek alapján várhatóan a teknő a hónap vége felé megint szépen beékelődik a két AC közé, Ény-Dk irányban, ami itt ismét keleti, délkeleti áramlást sejtet, esőkkel, de esélyt adhat a "hideg AC" nyugatabbra mozgásának is... nevet


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18333)

70231. 2014-11-21 10:29:17

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18332)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18331)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18330)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18329)


  • Nekem a következő a meglátásom a jelenlegi helyzettel, és a távolabbi kilátásokkal kapcsolatban: a mostani maghelyzetből (kelet-európai gerinc, atlanti teknő) 2 jó verzió következhet télkedvelő szempontból:
    1. A gerinc némileg retrográd elmozdul. Ekkor előoldalának hideg, száraz levegője beáramolhatna, illetve beszivároghatna a Kárpát-medencébe. Persze ez is csak akkor érne valamit, ha a hidegbeáramlás nyomán fölöttünk kiépülő AC nem helyeződne azonnal keletre. Így hosszabb ideig száraz, fagyos, később ködös-ködpárnás, szintén fagyos időjárás lehetne nálunk. Az AC gyors keletre helyeződése esetén valószínűleg ismét megkapnánk a dinamikus délies légáramlást, a meleg, szubtrópusi légtömegeket.

    2. Az atlanti teknő peremciklonjai vonulásuk során "begyűrődnek" az északkeleti AC alá. Így élénk mediciklon-tevékenység indulna, kezdetben esőkkel, később -szerencsés esetben- havazásokkal. A mediciklonok hátoldalán pedig térségünk időről-időre részesülne az északkeleti hidegből. Ehhez a "hideg" forgatókönyvhöz viszont az kellene, hogy a Kelet-Európai-alföldet tartósan kitöltse a fagyos levegő, az "itt táborozzon" közvetlenül a Kárpátok északkeleti peremén. A kelet-európai hidegpool egyelőre messze nem alakult ki, de több modellfutás alapján megkockáztathatjuk, hogy ennek lehetősége most adott.
    Tehát, elképzelhetők a jelenlegi helyzetnek jó kimenetelei is (és ezek kombinálódhatnak egymással oly módon, hogy először az 1. majd a 2. lép fel), azonban -sajnos- a rossz verziók is számosak, s talán valószínűbbek is a jóknál. Előfordulhat, hogy mindvégig nagyjából a hátoldalán maradunk a gerincnek, az atlanti ciklonok előoldali déli, délnyugati áramlásában. A dinamikus délnyugati áramlás a Kelet-Európai-alföldről is kisöpri a hideget, szinte az Ural előteréig (mint tavaly)
    Szóval egyelőre nagyon kiszámíthatatlan, mi fog történni a következő hetekben. Ami most látszik, az az, hogy 10 napon, de talán két héten belül is, igazi téli fordulat nem lesz időjárásunkban.
    Véleményem az, hogy legelőbb december első dekádjának vége felé, illetőleg a második dekádban válthat valóban hidegre, télire az idő. Hangsúlyozom: ez csupán lehetőség. Nem arról van szó, hogy ekkor valószínűleg megjön a zimankó, hanem, hogy addig szinte biztosan nem jön.
    A helyzetet bonyolítja az átmeneti "deviáns" cirkulációs időszakok lehetősége. Ekkor a maghelyzet jelentősen átalakul, esetleg teljesen össze is omlik. Lehet brit blokk, félblokk, esetleg északi zonalitás, fölöttünk k-ny tengelyű anticiklonnal, hidegpárnával.Hogy egy ilyen "deviáns" időszak mikor jön el, nem tudhatjuk. GFS már többször mutatott űrtávlatban zonális képeket, de ezeket mindig gyorsan "kivette"
    Végül a mostani maghelyzet fel is számolódhat. Ez megtörténhet a teknők és gerincek elmozdulásával, de úgy is, hogy a jelenlegi meridionális kép zonálisabbra vált, a jet hullámai ellaposodnak. Majd újra megnő az amplitúdójuk, kialakulnak a teknők és a gerincek, csak másutt, mint ahol most vannak.
    Hogy erre sor kerül-e belátható időn belül, szintén nem tudhatjuk.


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Kérdések és válaszok (#18328)

70225. 2014-11-20 10:01:26

  • Ahogy a modelleket elnézem, már a középtávú előrejelzésekben jellemző értékek az ország északkeleti 2/3 ára lesznek korrektek nagyjából, délen, délnyugaton-nyugaton, sőt néha a Kisalföldön nagyon úgy néz ki lesznek már jövő héten is 10 fokot kevéssel meghaladó T maxok, sőt főnös helyzetben délnyugati csücsökben akár jócskán 15 fok feletti értékek esetén sem lepődnék meg (A GFS is szépen benyomta a 18 at jövő hét végére oda, bár az jelenleg az űrtávlat határán van).
    A hópelyhekről annyit, hogy északkeleten a hegyekben, mondjuk Bánkúton nem zárnám ki, a Dunántúlon a +5 fok közelében vagy később a hónap utolsó napjaiban és december elején már országos viszonylatban afölötti T850 értékek mellett az ország területének 95% án kizárhatónak látom, hacsaknem zivatarban jégdara formájában nem jelenik meg, bár ebben a helyzetben labilitás sem jellemző.
    Egy jól időzített hajnali gyenge intenzitású csapadék okozhat esetleg keleten és északon ónos szitálást, gyenge ónosesőt ami téli csapadéknak számítana.

    Összességében azonban meglátásom és a modellek szerint is még távoli a tél, egyre inkább december közepe felé datálódik, és legfeljebb egy 2009 decemberéhez hasonló időszak tűnik leghamarabb esélyesnek.
    Bár az ősz menete jelentősen eltért ettől, ez alapján egy 2008 as történet tűnik reélisnak, amikor éppen az ünnepek környékére időzítődne a hideg időszak.

    Csak ezév eddigi időjárását tekinetbe véve szakmai szempontokat különösebben nem tekintve (annak ellenére hogy épp a modellek sem mondanak neki ellent) , inkább játszva az esélyekkel egy 2008-2010 es kombó esne ki az éterből, miszerint az első igazi téltámadás december 20 és 25 közé datálódna, és bár addig sokan lógatnák itt az orrukat, de később szerintem a legtöbben elégedettek lennénk havazas .

    Arról nem beszélve, hogy az ebben az időszakban érkező HRHI legtöbbször vízkeresztig húzza tapasztalataim szerint, nagyon kemény Tmin -ekkel járhat a rövid nappalok miatt, és utána is esély van még egy DK anticiklon peremén hidegpárna konzerválásra.

70224. 2014-11-19 11:16:50

  • Hosszabb távon nem lehet kizárni egy újra és újra felépülő keleties áramlást. Ez nem jelenti azt, hogy a periódusok között ne lenne jelentős enyhülés és kiadós eső. A modellek /véleményem szerint/ a kelet felől "beszivárgó" hideg levegő beáramlását nehezebben tudják előrejelezni mint pl egy Ny-K áramlást.
    Ha marad a masszív szibériai AC és a felhalmozódott hideg közelünkben lesz, akár már decemberben is lehet egy nagyon erős lehűlés. hideg


  • Kösz! Ez tanulságos!


  • Valóban nem biztos, hogy vége a hideg periódusnak. Pillanatnyilag elképzelhető, hogy csupán kivétel volt a tavalyi év. A 100 esztendő alatti 6 kivétel azt mutatja, átlagosan 15-20 évente előfordul. Én azonban valószínűbbnek tartom egy meleg ciklus kezdetét, hiszen 2001 óta mindössze egy rövid meleg ciklus volt. A 2009-12 között 0,25 fok volt az átlag, ami 6 tizeddel kevesebb a XX. századi átlagnál, ugyanakkor 1,4 fokkal alacsonyabb az 1970-2000 között 30 éves átlagnál.
    Ez utóbbi talán kifejezőbb is. És ez is mutatja, mi a probléma Hidegség 250 éves adatsorával. Az időjárás nem állandó, nem biztos, hogy a nagyobb merítés pontosabb következtetést eredményez.

70220. (előzmény: 70216. stelvio) 2014-11-11 11:38:16

  • Én főleg az elmúlt évek nyarain vettem észre hogy nem volt hosszú forró periódus, itt a Tisza-tónál ez érzékenyebben érinti a szolgáltatókat a panasz mindig az időre van.


  • Valóban értékes adatsor, de ha ciklikusságot keresünk akkor az adatsort meg kell tisztítani ,vagy figyelembe venni a ciklikusságot nélkülöző ,az időjárást viszont komolyan befolyásoló tényezőktől mint pl. a jelentős vulkánkitörések évei.


  • Nos kérem szépen ezt én sem értem mert a 2011/12 2012/13 2013/14 telei minden volt csak nem hideg. Ha 2012 februárja akkor le is húzta esetleg az átlagot viszont az elmúlt két télen nem volt mi lehúzza. Akkor a hideg is 3 éves ciklus volt ill. akkor azóta kezdődött meleg is újra három lesz? Úgy értem, hogy ez lesz a 3dik enyhe tél és jövőre indul egy újabb 3as hideg széria?

70217. (előzmény: 70216. stelvio) 2014-11-11 07:04:20
  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Igen érdekes es főleg értékes adatsor! Azt vajon lehet-e tudni, a 2009-2012 ?) hideg periódus negatív anomáliaja pontosan mennyi? Továbbá, nem lehetseges, hogy az aktuális un. hideg periodus meg véget sem ért, vagy a tavalyi, esetleg tavalyelőtti tel ota ismét egy melegebb sorozat elején lennénk? Mert a következtetésed, miszerint idén átlagos vagy annál melegebb tel
    valószínu, közvetve arra enged következtetni, hogy nyilván ezt veszed alapul.

70216. 2014-11-10 20:58:15

  • Évekkel ezelőtt már közöltem a bp-i adatsorok alapján összeállított téli periódusokat, most újra megteszem, hogy érthetőbb legyen, miről írok.
    Kivételek azok az esztendők, amelyek az időszak átlagánál 2 foknál nagyobb mértékben térnek el.

    Periódusok
    Időszak típus átlag kivétel
    2009- hideg
    2006-2009 meleg 2,6 (-----)
    2001-2006 hideg -0,52 (-----)
    1987-2001 meleg 2,02 (-1995-96)
    1977-1987 hideg 0,72 (+1982-83)
    1970-1977 meleg 2,25 (------)
    1961-1970 hideg -0,17 (+1965-66)
    1956-1961 meleg 1,48 (-----)
    1953-1956 hideg -0,66 (+1954-55)
    1947-1953 meleg 1,85(-----)
    1939-1947 hideg -1,03 (+1943-44)
    1934-1939 meleg 1,30 (-----)
    1921-1934 hideg 0,01 (-----)
    1914-1921 meleg 1,91 (-----)
    1906-1914 hideg 0,45 (+1909-10)
    1901-1906 meleg 1,46 (-----)




  • Örülök, hogy megerősítettél, s bár hideg telet írtál, meleg telet vársz kacsint
    Ha a saját statisztikáidat megnézed, akkor a 6 kifejezetten hideg télből 5 1824 előtt volt, csak 1 azóta. A mérsékelten hideg teleknél ugyan nálad a 6-ból 2 volt az elmúlt évszázadban. (Az általam ismert számsor szerint a 90-91-es csupán 0,3 fokkal volt hidegebb az átlagnál, így az átlaghoz közeli kategóriába tartozik. Kisebb eltérések máshol is akadnak, de ez a számsorok közötti eltérésből adódik. Az enyém a bp-i, gondolom a tiéd országos? Az ugyan nem tudom, hol elérhető, de biztos korrekt.)
    Ha az 1700-as vagy az 1800-as évekhez hasonló lenne az időjárás, tán még a megállapításaid is igazak lehetnének, viszont a számsoraidból is kiderül, hogy meleg tél után hasonlóan meleg vagy még melegebb tél 200 éven keresztül nem is fordult elő, 1970 óta viszont 3-szor volt. A számsoraid tendenciái egyértelműen azt mutatják, hogy napjainkban a meleg vagy átlag körüli tél a valószínű.


  • Szerintem igazad is van, meg nem is. A korszerű adatasszimilációs technikákkal múltbeli, és jövőbeni adatokat is be lehet emelni a modellbe. Tehát van mondjuk egy t-3, t+3 "analízisablak" amiben a mért adatokat egy háttérmező (first-guess), segítségével t+0-ra igazítják (nagy vonalakban).
    Én tehát úgy tudom, hogy például egy 00UTC analízissel rendelkező ECMWF modellfutásban lehetnek 00UTC után mért adatok, mivel az analízisablak 21-03UTC: Link
    (4.-5. oldal) A dia szerint a 00-s Ecm ezért 04:40-kor indul, és 06:05-re fut le.

    Ezt most konyhanyelven, két mondatban leírtam úgy, hogy nem vagyok "szaki", de ha valakit részletesebben érdekel:
    Link


    A CFS-el kapcsolatban pedig érdemes svadasz egy régi hozzászólását elolvasni, hogy ott hogy "jön képbe a múlt": Link


  • Az is statisztikai alapú, de persze könnyen megbukhat.
    2009 előtt 110 év alatt nem fordult elő 5 évnél rövidebb meleg ciklus, aztán az új évezred rögtön hozott egy 3 évest 2006-2009 között. Mivel tendenciákat vizsgálok, az átlagokat kell figyelembe venni, miközben az átlagokat szélsőségek alkotják. De hát tudjuk, az időjárásban továbbra sincs garancia a jövőre kacsint


  • Legalábbis tényszerűbbek, mint a te megállapításaid kacsint
    Én nem általánosságokat, hanem konkrét számokat hasonlítottam össze. Magyarország ugyan elég kicsi, de rengeteg olyan esetet tudunk, amikor egyes - elsősorban az ország középső tájaitól távolabb eső - területek az átlagtól eltérő eredményeket mutatnak.
    1993-ban a Nyugat-Dunántúlon, a Bakonytól nyugatra karácsonykor hatalmas hóvihar volt, miközben az ország 70 százalékán élőknek elsősorban a novemberi nagy havazásról maradt emlékezetes az a tél, ugyanis a 70 százalék karácsonykor előoldali helyzetet élt meg.
    2003 februárjában hatalmas, többnyire 30 centit meghaladó havazás volt az ország 90 százalékán, csak a Kisalföld maradt ki belőle, így Győr téli átlaghőmérséklete lett a legmelegebb a nagyvárosok közül.
    98-99-ben valóban sok hó volt, de még az utóbbi 30 évet nézve is csak a 9. leghidegebb lett a tél. Hogy az átlagnál hidegebb volt, az az általam közölt számsorból is kiderül.
    Hála Snowhunter nyilvános oldalának jól látható, hogy 98-ban december volt ÉK-en rendkívül hideg, még 2 fokkal a 2001-esnél is hidegebb, miközben az ország nagyobb részén éppen fordítva történt, azaz a 2001 decembere volt 2 fokkal hidegebb 1998-nál. Szóval nem a statisztikával van gond, hanem egy kivételes helyzetet élt meg ÉK. És a kivételek erősítik a szabálytlaza



  • Tökéletesen rávilágítottál arra, hogy (ezek) a modellek nem tudnak a múltról. Ha másért nem is, már csak ezért érdemes a statisztikát átböngészni. Ezt viszont 1000 féleképpen lehet megvalósítani, az időkép 30 naposa 1 az 1000 lehetséges módszer közül. Hogy milyen kutatók mi fölött siklanak el, az egy több szempontból is jó kérdés.


  • Jó de érzed, hogy egy apró hülyeségbe próbálsz belekötni, ugye? A modell nem a valós idő szerint dolgozik, neki csak T=0 azaz a kiinduló állapot, azaz a jelen létezik. Neki az nem múltbéli állapot.
    És egyébként nem is erre utaltam, hanem arra, hogy korábbi mért adatok nincsenek a rendszerben, azaz a modell nem tud arról, hogy "tegnap 5 fok volt, ma 2 és ilyenkor az szokott lenni, hogy...", mert erre nem sok értelmes tudományos előrejelzési módszer épül (így tudom). Tehát, a modellekben nincs olyan sem, hogy "ha tavaly a tél a Kárpát-medencében enyhe volt, akkor idénre kissé óvatosabban jelzünk előre enyheséget stb.". Az, hogy ezek nincsenek benne a modellekben, gyanússá teszi azt az állítást, hogy ezekből nem lehet értelmesen, megbízhatóan előrejelezni. A diffegyenletekkel (stb.) lehet, és látjuk hova visz: 5-6 nap után megy a tapogatózás stb. Most akkor el akarjuk ezt játszani egy évre? Biztos nem gyanús, hogy a múltbéli események alapján nem készülnek (megbízható) előrejelzések? Biztos nem gyanús, hogy néhány (elvadult) fórumtárs itt helyben feltalálja a spanyolviaszt? A kutatók meg "elsiklottak" ezen bámulatos összefüggések és adatsorok felett? Hogy mindenki szembejön az autópályán?
    Lehetnek olyan adatok, amik a múltbéli események hatására, de jelen értékként számolódnak bele: hóvastagság. Hiába esett "régen" a hó, ha nem azt veszik bele a modellbe, hogy régen esett a hó, hanem azt, hogy most van 30 cm és a T az -17 °C. De ez csak egy extrém példa.
    Létezik egy modell, ami figyelembe veszi a régi hasonló eseteket, ami számol azzal, hogy hasonló makroképek hogy léteztek a múltban és azokat jellemzően mi követte. Ezeket statisztikusan beleépíti a várható időbe, de megnézi a közép- és hosszútávú előrejelzéseket is. Efölé számolja a Kárpát-medence sajátosságait is, és mindenféle összefüggéseket. Ismered ezt a modellt? Nem hangzik "bámulatosan"? Eláruljam a nevét? Időkép 30 napos. Persze remélem, hogy nem a meghökkentő beválásáról hangzik ismerősnek a neve.

    Cauchy: köszönöm a megerősítést, ilyenkor kissé mindig lenyugszom nevet


  • Nem, nem vicceltem. Ha minden igaz, az egész órás adatok is már 20 perccel korábbiak a valós időnél, hiszen ezeket óra negyvenkor olvassák le az észlelők és a gépek. Erre jön még rá az input adatok végigfuttatása a különböző szuperszámítógépek algoritmusain, ami ha jól tudom, 10 percet minimum igénybe vesz. Tehát ha jól számolom, a leggyorsabban elkészülő előrejelzések is már fél óra "késésben" vannak a valós idő kiindulási paramétereihez képest.


  • "Hűha, azt sem tudod, hogy működik az előrejelzés? Az előrejelzés nem alapoz a múltra (bizony), hanem veszi a kiinduló állapotot, majd bonyolult diffegyenleteket old meg, amikkel leírható a légkör közelítő működése."

    Azt hiszem itt van a fő probléma.

    Az én ismeretségi körömben az emberek 99%-a azt hiszi, hogy a meteorológiai előrejelzés gy készül, hogy a meteorológus leül egy képernyő elé és nézi a műholdképet és ebből "kiszámolja", hogy mikor ér ide a front.

    Ráadásul az emberek többsége nem képes időbeli és térbeli intervallumokban gondolkodni, csak pontban,
    pl: "jöttem haza a busszal, a városban még esett, mire hazaértem már elállt" mert azt feltételezi, hogy ha esik, akkor az univerzum minden pontjában esik
    vagy: "azt jósolták, a hidegfront délután éri el az országot, este 7 van és még mindig nem esik, tehát tévedtek" azaz nem érti, hogy a frontnak idő kell, míg végighalad az országon, nyugatra előbb ér, máshova később

    Ezen kívül rengetegen nincsenek tisztában azzal sem, hogy mi az, hogy tudományos gondolkodás, azt hiszik, hogy ez is egyfajta vallás, a matematika lila ködjébe burkolva, és amit kimond azt a tudományvallásosaknak el kell hinni.
    Én úgy szoktam kezdeni a matektanítást, hogy amit ti tőlem hallotok, azt eszetekbe ne jusson elhinni, mindenki bizonyítsa be magának, tőlem csak a módszertkapják meg, amivel be tudják bizonyítani.

    Ha csak 1-2 ember válik tőle gondolkodóvá, akkor már megérte


  • Gondolom viccelsz nevet

    Találtam még egy bámulatos összefüggést, csak más számokban: Link Ez alapján ugye szintén lehet előrejelzést készíteni... nevet


  • Én azt tudom, hogy neki az a jelen, de amikor lefut a program, addigra a jelen állapot már a múlté. nevet


  • Tévedsz. Múltbeli összefüggésekről beszéltem, de múlt adat sincs a modellben. Neki az a jelen, a T=0 időpont.


  • A kiindulási állapot a múlt. Én nem láttam még olyan előrejelzést, amely nem a mért adatokból áll össze - használjanak is fel bármilyen hiper-bonyolult függvényeket a prognózis elkészítésére. A mért adatok pedig már a múlt, bárhogyan is nézzük.


  • Hűha, azt sem tudod, hogy működik az előrejelzés? Az előrejelzés nem alapoz a múltra (bizony), hanem veszi a kiinduló állapotot, majd bonyolult diffegyenleteket old meg, amikkel leírható a légkör közelítő működése. Ezekből számok keletkeznek (hőmérséklet, nyomás, szél csapadék stb. értékek sok szintre), amiből a mezei előrejelző előrejelzést készít. Itt a számok mögött elképesztően bonyolult matematika van, amiket bizonyítani lehet, kiszámoltak, tudományos háttere triviális. Na ez hiányzik abból ha nem keresed meg a számok mögött a tudományos okokat vagy magyarázatot. Azzal nekem senki ne jöjjön, hogy mivel minden összefügg mindennel, ezért minden számokban látszódó hasonlóság meg van magyarázva és mit értetlenkedek itten...

    Az AMO-nak utánaolvasok.


  • Ha számok alapján - amelyek a múltra vonatkoznak - valóban nem lehet összefüggéséket felállítani, következtetéseket levonni, akkor hogyan tudsz előrejelzést készíteni? laza Mert hogy egy előrejelzés sem igazán több számokból való összefüggés-keresésénél.
    Olvasd el amit írtál! vidám


  • Baj, hogy összemosod az egymásra semmilyen módon nem ható, egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő valószínűségeket az időjárás, az éghajlat komplex összefüggéseivel, valószínűségeivel. A nap évi járása törvényszerűen lekódol nagy számú periodikus változót a hidroszféra legkülönbözőbb alrendszereibe. Ez még akkor is így van, ha a légkör döntő mértékben kaotikus, illetve hogy a különböző rendszerek periódusai interferenciába lépnek egymással, néha kioltják, néha pedig felerősítik egymást.

    Hidegség az elmúlt X év alapján állítja, hogy egy ugyanolyan enyhe tél, vagy még enyhébb tél esélye kisebb, mint egy hidegebb télé. Ez még akkor is igaz, ha tételesen az utóbbi jön be. Hiszen valószínűségekről beszélünk.


  • Az AMO-ciklus nevében hordozza a periodicitást. Fodor Zoli (svadasz) tudna róla mesélni.


  • És azt is fontos megérteni, hogy én nem kategorikusan tagadom, hogy nem lehet igazság az állításban (nagyon enyhe telet nem követ nagyon enyhe tél), hanem a bizonyításról próbálom bebizonyítani, hogy hamis, következetlen! Hátha ezzel el tudom érni, hogy valódi bizonyítás szülessen.

    Egyébként ha egy nagyon enyhe tél esélye 20%, két nagyon enyhe tél egymás után 0.2*0.2=0.04 azaz 4%! Ez átlagosan 200 évente 4 dupla-enyhe tél (mert tél-párosokról beszélünk)! Ha nem 20%, hanem kevesebb, még rosszabb az arány! Tehát a múltban valóban ritka lesz a dupla-enyhe telek száma, de ez nem valami mágikus összefüggés, hanem szimplán statisztikailag várható eredmény (hiszen a tél várható értéke átlagos).

    Honnan találtad ki, hogy én maximalista vagyok és nem érdemes előrejelzést írni? Ne mondj rólam hülyeségeket légy szíves - most írtam előrejelzést a MetNet oldalára nevet Azt állítom, hogy számok alapján összefüggéseket nem lehet felállítani (főleg meteorológia terén), de aki tanult matekot, az ezt tudja. Sok értelme van a teóriáknak, elméleteknek is (ld. Thermometer írásai), de ezek egyrészt teóriák, másrészt tudományos alapokon kell nyugodniuk, nem számokból felállított badarságokon.


  • Mérsékelt övi fluktuációról nem tudok (link, ilyesmit kérhetek?).
    Ciklusos változás: ugye sejted, hogy a nap járása nem évente változik? A Föld forgása, az éves ciklus bizony, és mit tudunk ez alapján? Lesz nyár és lesz tél, egyszer meleg, egyszer hideg lesz. Többet nem.
    Az AMO-nak van éves, éven túli ciklikus viselkedése, peridiocitása? Linkek, bizonyíték?

    Számokkal semmit nem lehet "nagyjából" igazolni, ezt kell megérteni!

    Ha a nagyon enyhe tél esélye 20% (mondtam egy számot), akkor valóban kicsi az esélye, hogy egy nagyon enyhe telet nagyon enyhe, vagy még enyhébb követ: pont 20%. Érzed a trükköt, ugye? nevet Egy bármilyen tél után is 20% a nagyon enyhe tél esélye.
    Számokban talált szabályszerűségek alapján nem lehet logikus következtetéseket levonni, lásd a korábbi linkem a hamis korrelációkról (pl. Nicolas Cage filmjeinek száma összefügg a medencébe fulladásos halálesetek számával).


  • Ott van pl. a nap járása. laza

    Aztán ott van a kétfázisú equatorial quasi-biennial oscillation (QBO), vagy az AMO .

Mai dátum

2014. december 19., péntek

Viola

Utoljára feltöltött kép

36138

Hírek, események

Milyen lesz az idei karácsony?

Érdekességek | 2014-12-17 14:47

pic
Az elmúlt években nagy érdeklődés övezte a cikkeinket, melyekben az ünnepek előtti héten azt latolgattuk, milyen időjárás várható karácsonykor.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 7:18  napnyug 15:41
Szolnok: napkel 7:21  napnyug 15:51
Budapest: napkel 7:27  napnyug 15:54
Siófok: napkel 7:28  napnyug 16:00
Szombathely: napkel 7:35  napnyug 16:05
Lap tetejére