Gyengén felhős

Biharnagybajom

2014-10-31 13:59:56

T: 11,6 °C

RH: 72 % P: 1026.1 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • Persze, de akkor ezek szerint egy ideig a fogyó jég emeli az európai "tél-esélyt", egy idő után pedig fordul a kocka? És most el se kezdett még fordulni a kocka? nevet
    A Skandináviától keletre és északra tomboló viharciklonok a szárazföldön emlékeim szerint kivétel nélkül hóban jönnek le, nyilván nem az izlandi, vagy európai viharciklonokra gondoltam. Vagy ahogy azokat hívjuk néha, "hidegciklonok", ahol az előoldal -5 fokos T850 és sok a csapadék benne.

    "A Skandináviától keletre kimélyülő ciklonok alapvetően megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetők" - nem pont gátolják? Hiszen a sarki hidegbázis kialakulása AC-sodást von maga után.


  • Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a tengerjég zsugorodása negatív visszacsatolásokba torkollhat. Tehát lehetnek olyan gátló mechanizmusok, amelyek a lecsökkent albedót és a megnövekedő besugárzást valamilyen módon legátolják. De a viharciklonok azért nem arról híresek, hogy hatalmas hideget rántanának be a hátoldalukon... Hiszen a viharciklonok jellemzően nem egyedül jönnek, hanem falkában. Mire az egyik elhalad és le tudna húzni bármit is a hátoldalán, a következő ciklon előoldala már nyírja is ki ezt. A Skandináviától keletre kimélyülő ciklonok alapvetően megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetők, amely szintúgy blokkoló AC-tól függő dolog. Tehát AC kell és kész.

    Sok függ azonban az Ázsia felett kialakuló termikus AC-tól. Ennek megléte - ahogyan írtad is - beindíthatja az öngerjesztő hűtőszekrény-effektust. De ez megint csak áramlási képtől függő dolog. Annyi bizonyos, hogy minél hosszabb ideig marad nyugalomban ez a termikus AC, annál erősebben hat vissza magára a nagytérségi áramlásra.


  • Én most nem mernék előrejelezni tendenciákat az elkövetkező 1,5 hónapra, azt valószínűsítem hogy átlag felett lesz az átlaghőmérséklet, de idén annyira fura dolgokat produkált az időjárás az elmult hónapokban hogy a makrohelyzet pillanatok alatt változhat. Kelet európából pl pár nap alatt 15-18 Magyarországnyi területen olvadt el (vissza) a hó. Jövő héten egy előoldali helyzet várható felmelegedéssel.

    Utána viszont a Hf átvonulásával szeles tiszta és hideg verzió előfordulhat.
    Vagy egy veszteglő hidegfront....napokon keresztüli esővel hűvös nyálkás idővel.


  • Jó, de hol a hiba a második "elméletemben"?
    Ha kisebb a tengerjég, elgyengülnek a poláris anticiklonok, megjelennek a heves ciklonok, viharciklonok (emlékszünk a 970-es kara-tengeri ciklonokra, ugye?), a heves ciklonok viszont igencsak megszórják hóval a kelet-európai és szibériai térséget. A nagy hótakaró pedig alulról épülő lábas hideget, alacsonyról erősödő anticiklonokat eredményez (vagy hülyeséget beszélek? Rémlik, hogy valaki írt ilyesmit), az erős szibériai és kelet-európai AC pedig nagyoban erősíti a közép-európai lábas hidegelárasztás esélyét (nem véletlenül lessük a modelleken a kelet-európai nyomásfáklyákat és előrejelzéseket).
    Ebből tehát az jönne ki, hogy kisebb tengerjég, alacsonyabb albedó a tengeren nagyobb szárazföldi hótakaróhoz vezet, ami (lásd DAI, amiben ha jól tudom, erősen hiszel) nálunk jócskán megnöveli a tél esélyét!

    Szibéria: Te számoltál be nagy hótakaróról idén Kelet-Európától Szibériáig, miközben a tengerjég ismét eléggé alacsony volt, visszavonult a szibériai partoktól: Link és ott a sok hó is.

70156. 2014-10-30 09:54:16

  • Tehát valóban az áramlási kép határozza meg az időjárást, ahogy lász írta, de csak egy bizonyos szintig. Ha a tengerjég mennyiségének csökkenése átlép egy kritikus szintet, akkor a légkör is egy új egyensúlyi állapot felé tolódik el, ugyanis nem tehet mást.


  • A jég zsugorodásának kell hogy legyen hatása a légkörre, hiszen az albedó változásával jelentősen megváltoznak a légköri viszonyok is. Ha mondjuk 4 millió négyzetkilométerrel nagyobb a sarki tengerjég területe, akkor ez azt jelenti, hogy a felszín albedója 4 millió négyzetkilométer nagyobb területen magas. Ez egyértelműen a légnyomás növekedéséhez és termikus anticiklonok kifejlődéséhez vezet. A legkeményebb telek közös jellemzője, hogy az ilyen termikus AC-k szinte körbeveszik Európát.

    Ha nincs tengerjég, akkor az albedó is lecsökken. A lecsökkent albedó miatt csökken a kisugárzás, az inverzió és ezáltal a hideg is. Ha kevesebb a hideg, akkor a kiépülő termikus anticiklonok is fejletlenebbek. A folyamat az egész félgömböt vizsgálva oda vezet, hogy a poláris front átlagos kiterjedése is északabbra fog húzódni. Ennek egyenes ágú következménye, hogy a hőcserét végző mérsékelt övi ciklonok is egyre magasabb szélességeken szántanak végig. Ergo, a hátoldalukon lezúduló hideg is egyre északabbi területeket tud csak elárasztani.

    Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen a makrocirkuláció, hiszen ordas zonalitás esetén hiába van +4 millió négyzetkilométerrel több tengerjég, ha a felette lévő hideget körbebástyázza a felgyorsult poláris jet. De az is vitathatatlan, hogy ha a "jégszekrény" jege fogytán van, akkor lehet itt ordenáré meridionalitás, nem lesz mi elárassza az alacsonyabb szélességeket.

70153. 2014-10-30 09:15:24

  • Régi fáklyánk alapján:
    Link

    5.-ig minden bizonnyal marad a száraz idő egyre makacsabb köddel...
    5.-től kis eséllyel hidegebb levegő érhet el átmenti nagyobb csapadékkal főleg délen, nagyobb eséllyel folytatódik a ködös nyálkás őszi idő.
    Link


  • Nem emlékszem ara, hogy valamikor is sikerült volna a sarki jégborítottság mérete és a kárpát-medencei T anomália között összefüggést találni. Sőt - nem tudom, tévedek-e, de Snowhunter által gyűjtött adatok alapján majdhogynem fordított arányosságot sikerült találnia. Amire mondhatnánk azt, hogy "kevesebb jég - több hó a viharok miatt - nagyobb lábas hidegbázis - több ÉK-i zima", de ez is durva általánosítások láncolata lenne.
    Tehát bánjunk óvatosan ezekkel az összefüggésekkel (kis jég - enyhe tél), amíg nincs tanulmány, vagy valami jó kis cikk/kutatás, addig ezek csak spekulációk, és az ellenkezőjük is kihozható (ld. Snowhunter - persze csak ha jól emlékszem).

    Az már természetesen nem ide tartozik, de én úgy gondolom, a sarki jég fogyása a globális klímaváltozás eredménye, amiben az ember igencsak nagy szerepet vállalt. Ezt mondom az alpesi gleccserek fogyása miatt is. Aztán lehet tévedek és kitömték nekem is az agyam hülyeségekkel (:


  • Nem tudom, hogy a CFS-be pontosan milyen változókat építenek be, ezért én a tényekből próbáltam kiindulni. A tél nálunk alapvetően kétféle módon lehet kemény, azaz valóban télies:

    1.: A hidegbázis maga kiterjedt és nagy mennyiségű hideg lófrál a környéken, ebből kifolyólag gyakran és sok hideg zúdul ránk.
    2.: A hidegbázis kicsi, fejletlen, de az a kevés hideg pont ránk szakad.

    Az 1. esetre a már lentebb említett kvantitatív okok miatt nincs esély. (Az hogy most hatalmas behavazott területek vannak, aligha garancia bármire, lásd a tavalyi őszt...) A 2. esethez, azon túl, hogy ez tartós télies idővel aligha szolgálhat - meg óriási mázli kell. Jelenleg én egyik alaphelyzetet sem látom valószínűnek, azaz kizárásos alapon valószínűsítek enyhe telet. Amiben persze lehet, hogy lesz egy egy hetes télies epizód, de nem ez lesz meghatározó.

70150. 2014-10-30 00:44:43

  • Jelen állapot szerint a következőket sejthetjük a küszöbön álló télről: először is -hogy közelebbre tekintsünk- jövő hét elején újra, és most már jelentős mértékben felhalmozódik a sarki hideg a ránk nézve kedvező Grönland-Svalbard-novaja zemlja-i térségben. Az ilyen makacs ill. visszatérő, bárikus helyzeteknek fittyet hányó hidegfelhalmozódások figyelmet érdemelnek. Egyelőre ez a hidegtömeg nem szakad ránk a modellek szerint, de megléte legalábbis lehetőséget ad egy igazi hideg késő őszi, kora téli epizódra.
    Aztán: Észak-Eurázsiában a Csukcs-félszigettől egészen Észak-Skandináviáig feltűnően hatalmas hóborította terület látszik. Ahogy mások már leírták, különösen nagy, talán rekord közeli idén ennek a területnek a hófedettsége. Hogy ez a későbbiekben milyen hatással lehet a térségünket érintő makrocirkulációra, kérdés.
    Az arktikus jégborítottság ellenben viszonylag gyenge. Igaz, többször is megállapítottuk, hogy ennek (persze bizonyos határokon belül) nincs közvetlen hatása a mi telünk milyenségére.
    Az észak-atlanti ciklontevékenység ezen az őszön elég élénknek mutatkozik. Ha ez a hajlam fennmarad, az nem sok jóval kecsegtet hideg, havas tél szempontjából a mi térségünkben.
    Ezzel összefüggésben ősz elején gyakori volt nálunk az anticiklonális-előoldali alaphelyzet.
    Mindezek a Hari-féle prediktor értelmében is enyhe télelőre mutatnak.
    Szintén az enyhébb fajta tél valószínűségét támogatja, hogy még alig hagytuk magunk mögött a napfoltmaximumot. Bár az is igaz, hogy innentől minden bizonnyal leszálló ágba kerül már a naptevékenység.
    Az évszakos előrejelzés (CFS) következetesen enyhe téllel számol. Bár ennek beválása közel sem biztos, azért nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni.
    Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a tavalyi rekordenyhe tél bizonyos cirkulációs hajlamai idén is néha "visszaköszönnek" majd.
    Szóval, ez a "svédasztal", ki-ki válogathat róla. Véleményem szerint jelenleg is inkább enyhébb fajta telet feltételezhetünk. Azonban van néhány momentum (jó helyen halmozódó sarki hideg légtömegek, nagy eurázsiai hófedettség) melyek ennek ellent látszanak mondani. Emiatt esetleg vaskos meglepetést is hozhat az idei tél.

70149. (előzmény: 70147. szeke) 2014-10-29 23:56:50

  • Nehogy már te is behódolj ezeknek a GM-es butaságoknak! duhos
    Amúgy szerintem is bukni fog a CFS, vagy pedig majd szépen, lassan elkezdi csökkenteni az anomália értékét, ahogy kezd megjönni az "esze". Tavaly elég egyértelműen hideg telet adtak a modellek, mégis enyhe lett. Akkor most mitől lenne olyan egyértelmű egy újabb enyhe tél? Simán elsülhet most is fordítva. Arról nem is beszélve, hogy mindenki tapasztalhatja, hogy mennyire gyenge az utóbbi időben a nyugati szállítószalag. Enélkül (hogy nem képződnek tartósan erős izlandi ciklonok) semmi nincs ami megmentene minket egy zord téltől. Hacsak nem éled újra hamvaiból a zonalitás. De erre nagy tételben nem fogadnék, mert ez nem megy egyik pillanatról a másikra, amit nyilván mindnyájan tudunk is. nevet


  • Erre visszatérünk 3 hónap múlva.

70147. 2014-10-29 23:27:06

  • Személy szerint én a tengerjég újabb 1 millió négyzetkilométerrel történő átlagos csökkenését tartom a legvalószínűbbnek 10 éves távlatban. Már amennyiben nem marad el a 25. napciklus, illetve nem gyengül meg a Golf áram...


  • Én nem. A legvalószínűbb forgatókönyv ugyanis egy újabb enyhe tél, ha tetszik, ha nem. Egy kemény télhez ugyanis 0 körüli, vagy pozitív tengerjég anomália kellene (az 1979-2008-as bázisidőszakra vetítve). Most -1 alatt vagyunk. A trend jól mutatja, hogy a jég zsugorodik, következésképpen a termikus AC-k fejlettsége, hőmérséklete is csökkent a sarkvidéken. Ha ezek csökkennek, akkor törvényszerűen csökken az alacsonyabb szélességeket elérő hidegöblítések ereje és időtartama, illetve a hidegöblítéseket lehetővé tevő blocking hajlam is.

    beillesztett kép

    Döbbenetes, hogy 10 év leforgása alatt, 1997 és 2007 közt az átlagos szintben beállt egy 1 millió négyzetkilométerrel kisebb jégborítás.


  • Rá teszem a nyakamat hogy nem fog bejönni ez a CFS...


  • Köszi, hogy összefoglaltad a távelörejelzö modellek céljait s lehetöségeit, ugyanaz vonatkozik a CFS-en kivüli egyéb ilyen modellekre is.
    A dinamikus modellekkel történö elörejelzés lényege az idö- és méretskálában van. Minél nagyobb idötávra jelzünk elöre, annál nagyobb skálájú folyamatokról, ill. késöbb már csak azok idöbeli átlagáról mondhatunk valamit. Igy egységes idötartam, amig "jó" egy elörejelzés nem fogalmazható meg az összes folyamatra. Ez nagyban az elörejelzendö folyamat idö- és méretskálájának függvénye. Pl. hiába hangoztatjuk a max 10-14 napos elörejelzési idötávot, ha pl. "mezei zivatarokról" van szó, amelyeket kellö pontossággal jelenleg maximum pár órára - fél napra jelezhetünk elöre.
    Itt persze megjelenik a "kellö pontosság" fogalma is, ami definició szerint nagyon eltérö lehet és tovább bonyolítja a helyzetet....


  • "...két hétnél előbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja".

    Ez pontosan így van. De a CFS nem is arra van kitalálva, hogy két héten túl "megbízható prognózist" állítson elő, hanem hogy a globális makrocirkulációs folyamatok tendenciáit, és ebből adott nagytérségre (pl Közép-Európa) a hosszabb távon várható időjárás jellegét valószínűsítse. Tehát azt képes előrejelezni, hogy mely "forgatókönyvnek" van szignifikánsan nagyobb "esélye" a többihez képest. És persze minél messzebbre akarunk tekinteni, ez annál kevésbé sikerülhet, ezért tény, hogy 3-6 hónapra előre csak érdekességképpen szabad nézegetni, de 1-2 hónapra igenis egyre megbízhatóbb, csak értelmezni kell tudni. Meg persze nem egy kiragadott futást tényként elfogadni, hanem előrejelzések tendenciáját is nézni, hogyan változik, (ha változik) közeledve az időponthoz. Persze előfordul, hogy kerül valami oda nem illő a palacsintába, lásd 2012 február, amikor jan. közepéig masszív enyheséget jelzett, aztán tudjuk, mi lett. Viszont annak már két és fél éve, azóta rengeteget fejlődött-fejlesztették, ha a "mai" CFS működött volna akkor, lehet, hogy nem lett volna ez a bukta...

70142. (előzmény: 70109. JoeJack) 2014-10-28 16:37:51

  • Hát ez nem jött be, azonban az enyém sem.

    A mostani helyzet sokkal inkább hasonlít lábashidegre mint ÉNY jegestengeri irányításra, igaz mégsem az, hanem egy Balkánra beragadt hidegcsepp okozza. A hidegcsepp felszámolódását követően még november első felére akár egy csendesebb, 15 fok körüli T ket hozó időszak is beköszönthet, de a tendencia megvan, előbb utóbb a szeptember végihez és múlthét elejihez hasonló erős előoldal és hidegfront fejlődik, ki jön a nagy zutty és esetlegesen komolyabb mennyiségű hó is (legkorábban november közepétől)
    Sajnos extratrópusi ciklon randevú ezúttal hózivatarokkal nem ígérhető, nagy szerencse kellene hozzá, hogy bele kerüljön a pakliba.


  • NEM!
    Ha 'mindig'-et írt volna, akkor egyrészt nem tudná, hogy a meteorológiában nincs véglet, nincs 100% meg 0%, meg 'biztos'.
    Ha mindig-et írta volna, akkor az invertáltját tekintve lenne egy 100%-os előrejelzésünk, ami teljesen abszurd.
    Egy magyarázat lehetséges: ironizálva írta, hogy 'többször bukja, mint igaza van', de a szöveget tekintve nekem annyira nem volt ironikus.


  • Egyetértek. Hogy egy klasszikust idézzek (amit tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni): "...két hétnél előbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja". Ennyit a CFS-ről, meg társairól!...


  • Én csak arra akartam rávilágítani, hogy megbízhatatlan. Tehát egy CFS alapján nem lehet kijelenteni, hogy ilyen meg olyan lesz a tél, de majd meglátjuk, hogy vizsgázik, lehet hogy igaza lesz(de lehet hogy nem). Én maximum az 1 hét távlatbani előrejelzésben hiszek, de ahogy írtad még az sem lehet pontos, találgatni persze lehet.


  • Valójában a CFS idén eddig szinte végig pontos volt, de ezt én egyelőre az összességében átlagnál melegebb időjárásnak tudom be. Mintha pozitív irányban jobban működne a modell. Jöhetne már egy több hónapos, átlagnál hidegebb időszak, van egy olyan érzésem, hogy azt nem fogná meg.


  • "Ha többször jönne be az ellenkezője, mint amit előrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos előrejelzést a jövőre nézve, nem?" NEM!
    Ha többször, nem. Ha azt írta volna hogy mindig, akkor igen.


  • Ha többször jönne be az ellenkezője, mint amit előrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos előrejelzést a jövőre nézve, nem? Ebből is látszik, hogy nyilván hamis az állításod, nyilván nem jöhet be többször az ellenkezője. Ha teljesen rossz az előrejelzés, akkor kb. 50% a beválása, ha egy kicsit pontosabb, akkor ez elkezd felkúszni 60-65% környékére, ami fantasztikus teljesítmény és tudás az időjárás összetettségéhez mérten. A globálmodellek rövid távra is csak 70-85% körül járnak.
    Attól, hogy szubjektível jól elcsaljuk ezeket az értékeket, mert nem járunk utána, ám legyen, maximum minősít valamennyire... De 50% alá azért ne menjünk, mert az kicsit ellentmond a józan logikának nevet


  • Senki nem tudja megmondani, hogy milyen lesz az idei tél, csak találgatni tud. Ezeknek a CFS térképeknek többször jön be az ellenkezője mint a várakozása. 1 hétnél távolabbra lehetetlen előrejelezni nagy valószínűséggel az időjárást. Ti több mint 3 hónap időjárását írátok le már most aminek a kezdete több mint 1 hónap időtávra van még. Ha december végén fog nyavalyogni valaki(akkor már én is szoktam) azt megértem.


  • Nyílván való, hogy manapság az enyhe telek dominálnak így nagyobb az esély az enyhe télnek az idén is. És ezek a képek is érdekesek..
    beillesztett kép
    beillesztett kép
    Link

70129. 2014-10-25 12:16:35

  • Várható fagy esélyek a hétvégén és jövő héten térségemben:

    A mostani hétvége itt abszolút fagymentes lesz.
    Ma szombat hajnalban kerek 6 °C-ig mente le, vasárnap reggelre 3 °C-ot várok.

    Jövő hét :
    Várhatóan még a hétfő sem hozza meg a fagyot, de az első talajmenti fagyot erre a napra teszem, 2 méteren 1 °C-ot várok.
    Kedden várom az első 2 méteres fagyot 0 °C - kal.
    Szerdán -1 °-ot várok, csütörtökön pedig a tartósan derült időnek köszönhetően akár a -1-2 °C közötti tartomány is realizálódhat.
    Pénteken már csökkenhetnek a fagy esélyek, de olyan 0 °C még kinéz.

    Hétvégén várhatóan növekszik a felhőzet így felém a fagy esély elvesztheti jelentőségét, szombatra 1 °C, vasárnapra 2-3 °C közötti értékeket várok 2 méteren.

    Tehát : vasárnap 3 °C, hétfő 1 °C, kedd 0 °C, szerda -1 °C, csütörtök -1-2 °C, péntek 0 °C, szombat 1 °C, vasárnap 2-3 °C.


  • akarom mondani: kezdeti feltételekre való érzékenységét

70127. (előzmény: 70122. Rudolfking) 2014-10-20 08:07:34

  • ezzel az időjárás kaotikus mivolta mérhető hiszen a két állapot igen közel áll egymáshoz mégsem ugyanaz, ettől függetlenül a gfs jelelegi nagy szórásából kijöhet akár ez a kimenet is,


  • Ami izgalmassá teszi a maximumokban előforduló négy zord telet, hogy az 50-es évektől megerősödő naptevékenység két leggyengébb ciklus-maximumában (20. és 23.) jöttek elő.
    nevet
    A minimumokban jövő teleknél nem látni hasonló összefüggést. nevet

    Na jó, ez nem több egy kis matektájéknél. nevet

70125. 2014-10-19 15:33:16

  • Előző írásomhoz kívánkozik, ezért ide is másolom egy régebbi statisztikai elemzésemet:

    1956-ban évszázados jelentőségű zord február: minimum közeli
    1962/63, 1963/64 évszázados jelentőségű zord ikertelek: minimum közeli
    1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
    1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
    1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követő hideg tél: minimumközeli
    1995/96, zord tél: minimumközeli
    1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
    2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
    2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

    Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
    Napfoltmaximumban előfordult hideg telek száma: 4

    Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

    1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
    1974/75, enyhe tél: minimum közeli
    1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
    1987/88, enyhe tél: középtájon
    1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentőségű télközepi meleget hozó tél: maximumban
    1997/98, enyhe tél: középtájon
    2000/2001, enyhe tél: maximumban
    2006/2007, roppant enyhe: minimumban

    Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
    Enyhe telek napfoltminimumban: 2

70123. 2014-10-19 15:10:44

  • Ha már télről van szó, ez is ide kívánkozik:

    Link

    Tudom, ingoványos talajra léptem, és a fórumtársak jogosan hiányolják majd a teljes egzaktságot. A naptevékenység és a földi cirkuláció esetleges összefüggéseit a tudomány még nem állapította meg teljes biztonsággal. Ezért a következőket ne tekintsék kijelentésnek, inkább csak hangos gondolkodásnak.
    Ami biztosnak tűnik, az az, hogy a naptevékenység felerősödése (pl. nagyobb napkitörések) idején a térítői AC öv nagyon hamar -tudtommal már néhány napon belül- erősödésbe, kiterjedésbe kezd.
    Ilyen napkitörések természetesen a naptevékenység maximumainak környékén fordulnak elő leginkább.
    A térítői anticiklonális övnek fejlettebbé válása pedig igen nagy valószínűséggel azt vonja maga után, hogy a teknők nem tudnak mélyre nyúlni, a makrocirkulációs kép összességében zonálisabbá válik. És viszont.
    Az utóbbi hónapokban "ezen a szemüvegen át" is néztem a makrocirkuláció viselkedését. Az a benyomásom, hogy ez gyorsan és érzékenyen reagál a napfoltszám és összkiterjedés változásaira, mégpedig a fent leírtak szerint.
    Ha most megnézzük a jelenlegi napfoltciklust, azt látjuk, hogy az példátlanul erős másodmaximumot produkált. Éppen a tavalyi téli félévben kezdett drasztikus emelkedésbe a napfoltszám. Kérdés, vajon összefüggésben van-e ezzel a tavalyi rendhagyó tél. Bár többen megírták már, hogy a roppant tartós enyheséget nem klasszikus zonális áramlási kép okozta, mégis azt kell mondanom, hogy a nagyon erős és tartós észak-atlanti ciklontevékenység a megállíthatatlanul kelet felé terjeszkedő enyhe légtömegekkel mindenképp zonális hajlamot jelent.
    Ha feltételesen elfogadjuk a fenti okfejtést, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a naptevékenység most már biztosan leszálló ágba lép, harmadik maximuma nem valószínű, hogy lesz.
    Az alacsonyabb napfoltszám és kiterjedés pedig -amennyiben valóban hat a makrocirkulációra- az idei télen más -pontosabban meridionálisabb- áramlási képek uralmával járhat, mint amilyen egy évvel ezelőtt jellemző volt.

70122. 2014-10-19 12:44:10

  • Egy kis hosszútávú előrejelzésre alkalmasnak tűnő technika lefuttatása és értékelése:

    Lefuttattam a mostani helyzetre az összehasonlító programomat, hogy mely évben volt nagyon hasonló, ilyen a felállás: Link és ez volt a "legjobb" illeszkedés: Link a hasonlóság tényleg nagyon erős.
    Nézzük, melyik hogy folytatódik/folytatódott:
    Most: Link ezt várja a GFS, skandi AC, kelet-európai ciklonok, hidegbeáramlás, izlandi ciklon marad.
    Akkor? Link északabbi zonális kép, felettünk AC és nyugalom.
    Mi látszik ebből: ha találunk két - akár megtévesztésig hasonló - makroképet, az még lehet totális véletlen egybeesés is. Alkalmatlan lehet akár 1-2 napos előrejelzésre is.

    További érdekesség: a legrosszabb illeszkedés 1906.12.02. Link hát tényleg nem hasonlítanak vidám
    Akit esetleg érdekel a 12600 összehasonlítás 2-10. helyezettje is, íme: 1967.10.12., 1910.09.29., 1990.10.03., 1983.10.05., 1910.09.28., 1917.10.02., 1942.10.08., 1882.10.11., 1931.10.06. (ez utolsó az első helyezett előtt egy nappal van).

    Az összehasonlítás színek szerint történik, ami az 500hPa geopotential reanalízis eredménye (és nem is a légnyomásé), ami nem túl pontos gondolom, és így az összehasonlítás sem az. Ennek megfelelően tessék értékelni nevet


  • A kulcs a zivipötty által linkelt térképen van. Például: ( Link ) Egyébbként meg nem késtünk még sehová sem, még van jó egy hónapunk. Rátérve az Észak - Amerikai AC-ra az 'elöbb vagy utóbb' keletre billenésre, a hosszan elnyúló anticiklon nagyy kiterjedésében látom. Amit zivipötty fejtegetett, hogy az Atlanti mély ciklon után ha nincs a közelben újabb sekély ciklon 'légüres állapot' jönn létre. Ez önmagában értelmetlenség. De nem..Ez a HATÁS ELLENHATÁS törvénye, a légköre is igaz. laza A böhöm Ac ellenhatásként terjeszkedik a mély ciklont sietve követve, de a nagy kiterjedés miatt,meg a földrajzi tényezők miatt ketté szakad. De Amerika középen igen nyitott északról dél felé és a Sziklás hg. tud csak stabil anticiklont fenntartani. Ott a hegységek miatt stabil a magasnyomás, középen a befurakodó alacsony nyomás a nagy nyitottság, a keleti parton az Appalach-hg védi 1000-2037méteres csúcsaival, az áthelyezödő anticiklont amit a mély ciklont követi. Link Szeke: ez távkapcsolat. nevet Domborzat,fizikai kölcsönhatások és magassági szelek összjátéka. Én November második felére voksolnék, komolyabb télies fordulatra. Ugy gondolom az idén korábban jönn, de nem lesz tartós. És ez átlag körüli,zömében ényi hidegbetöréses félblockingos,blonkingos kimenetek jöhetnek szóba,neces harmatpontu, lucskos, nehezen megmaradó,kitartó hóval. Januárra meg én szerintem az ék Eu.i AC is összeszedi magát, s lesz majd rajtunk kontinentális,száraz hideg is.


  • Október 19.-e van, még majdnem másfél hónap decemberig. A modellek 3 nap alatt képesek teljesen a fordítottját mutatni, ezt tudja mindenki és egy hidegbázis is képes kialakulni pár nap alatt nekünk jó helyen. Nagyon messze van még a tél kezdete, én november közepétől kezdem majd inkább figyelni a dolgokat részletesebben, akkortól már a napállás is tűrhető lesz tél szempontjából.


  • Én a kulcsot a kiterjedt Észak-Amerikai AC-ben látom, amely aztán előbb vagy utóbb keletre billen. A dolog azért érdekes, mert az Amerikára rászakadó hideg tud ugyebár ciklongyárat is generálni, lásd: tavalyi tél, meg ezek szerint meridionális Grönlandi AC-hidat is kiválthat. Tudsz esetleg hemiszférikus archív térképeket?


  • Pontosan erre gondoltam én is. Az erre való hajlam jelei mutatkoznak és a november elejére mutatott klasszikus blocking helyzet is elpárolgott szépen.

70116. 2014-10-19 07:17:41

  • Amennyire szépen kezdett gyűlni számunkra jó helyen a hideg, úgy kezd a hidegmag csoportosulni amerika felett , és evvel minden kezdődik ugyan ott , ahhol az előző tél befejeződött. Ebből megint rosszul fogunk kijönni .....


  • Igaz, hogy én közel sem vagyok tapasztalt róka (többek közt azért, mert még csak 23 éves vagyok), de úgy gondolom, hogy az idei tél közel sem mutatkozik enyhének. A jövő hét közepi hidegbetörés is jó példázza azt, hogy még mindig döntően meridionális túlsúly van Európában, (persze ebben lehet még változás, de ez akár hónapok kérdése is lehet) aminek hatására (megfelelő paraméterek esetén) gyakori, tartós hidegelárasztások lehetnek a közeli jövőben. Én nem igazán látom jelét annak, hogy az atlanti ciklonok idén is mázsaszámra keletkeznének majd, s ilyeténképpen megvédhetnének minket a fagyos, kontinentális léghullámoktól. Márpedig ennek híján bármikor adott a lehetőség szibériai eredetű légtömegek térnyerésére a tél folyamán.
    A nyugati szállítószalag nagyon meggyengült mostanság. Azt nem tudom, hogy ez csak egy átmeneti jelenség-e vagy egy nagyobb, tartósabb változás előszele, de egy biztos: ha ez a helyzet a jövőben is fennáll majd, akkor mindenféleképpen adott lesz a lehetőség (akár többször is) kemény, zord telekre. Vagyis a "tudósok" által jósolgatott enyhe, hó nélküli telek lehetősége nemhogy nőni, hanem éppen hogy csökkenni fog véleményem szerint a jövőben. nevet


  • " A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelőknek túl pozitív jövőképet."

    Valóban, az ősz eddigi makrocirkulációs jellege arra enged következtetni, hogy az eurázsiai hidegdepó viszonylag gyengén fejlett és/vagy csekély a hajlama a nyugat felé való terjeszkedésre. Emiatt a hideg keleten szakad le, ott képződik teknő. Az Atlanti-óceán felett szintén teknő tartózkodik, melynek hátoldalán az észak-amerikai földrész keleti része egyre-másra kapja a sarkvidéki hidegbetöréseket. A két alacsony nyomású terület között minduntalan kiújuló magas nyomású gerinc helyezkedik el Európa középső sávjában. Térségünk ennek az anticiklonnak általában a hátoldalán tartózkodik (azaz az atlanti ciklonokhoz képest előoldali pozicióban)
    Időjárásunk minden, mostanában megfigyelhető sajátossága erre az alaphelyzetre vezethető vissza: az átlagosnál magasabb hőmérséklet, a délies áramlások dominanciája, a légnyomás jobb térfeles viselkedése, a tartósabb északnyugati hidegadvekció hiánya (Ez utóbbi is azért, mert a minket északnyugatról elérő hideg légtömegek is végső soron az eurázsiai hidegdepó szülöttei, s keletkezésükhöz az kell, hogy ez utóbbi a magas északon nyugat felé terjeszkedjen. Az amerikai hidegmag légtömegeiből Európa közvetlenül sohasem kap)
    Ha az atlanti teknő időlegesen kissé meggyengül, illetve a kelet-európai alacsony nyomás retrográd mozgásba kezd, úgy térségünk rövid időre átkerülhet az említett gerinc előoldalára. Akkora mértéket nem szokott elérni el a retrográd mozgás, hogy a keleti alacsony nyomás kiadósabban fölénk helyeződjön, és dinamikus északias légmozgást kapjunk. Kisebb légnyomás-süllyedés után viszonylag gyenge, rövid ideig tartó sarkilevegő-beáramlás figyelhető meg nálunk, azonban igen hamar megint az AC központi területében találjuk magunkat, sőt, ugyanolyan hamar annak hátoldalán, ahol ismételten délire fordul fölöttünk az áramlás. Ilyen átmeneti, nem túl erős hidegöblítést kaptunk szeptember végén, meg a mai napon is.
    Mindez, összességében rendkívül jellemző a vacak teleket megelőző őszökre: 1982-ben, 2000-ben, 2006-ban nagyon hasonló volt a helyzet. Egyébként a felállás maga egyáltalán nem ritka, kevésbé enyhe telek előtt/közben is jellemző, csak nem ennyire stabil, kifejezett formában.(Amerika-Európa "libikóka", avagy hideg Amerika és Szibéria, enyhe Európa)
    A lényeg, hogy feltéve de nem megengedve, hogy a mostani makrocirkulációs kép fennmarad (nagyon tartós tud ez lenne, de természetesen egy alapvető átrendeződés sem kizárt!), úgy túlnyomórészt előoldali-zonális, enyhe telet várhatunk idén.
    Azért van egy olyan benyomásom, mintha a helyzet árnyalatnyival jobb lenne a tavalyinál. A grönland-kara-tengeri térségben elég jól összegyűlik a hideglevegő éppen ezekben a napokban, és elárasztja Oroszország európai területét. Tavaly ősz közepén ilyen nemigen volt, ahogy előttem mások már utaltak is erre.
    Tehát elképzelhető, hogy az eurázsiai hidegdepó felépülési és regenerációs hajlama egy fokkal jobb az idén, mint volt egy évvel ezelőtt. Emiatt nem kizárt, hogy ez a fagyos légtömeg nagyra fejlődve végül "végigtiporjon" Európán, ahogy ez 2012 február elején, szintén magas naptevékenységű télen történt.
    Ilyesmire elsősorban a tél legelején, méginkább a második felében kerülhet sor, mikor a még, illetve már nem nagyon erős hemiszférikus hőkontraszt miatt a nyugati áramlási szalag nem rendkívül gyors.
    A télközepet, sőt a tél nagyobb részét azonban előoldali-zonális berendezkedésűnek, átlagosnál enyhébbnek lehet egyelőre feltételezni.


  • Igen, valószínű, hogy a kialakuló AC is hatással van rájuk, és módosítja a pályájukat, de szerintem már eleve is északiasabb irányba vonulnak.

    Megnéztem a 2007-es esetet, és szembe tűnt, hogy míg előtte az Atlanti-óceánon és Európában mintaszerű zonalitás volt, Észak-Amerikát több hullámban hideg levegő árasztotta el, és igen kiterjedt anticiklon épült ki ott: Link Link Aztán a következő, Kanada felől érkező (ekkor még viszonylag gyenge ciklonnal rendelkező) teknő ezt a nagy anticiklont kitolta az óceán fölé: Link Link A kanadai ciklon az óceán fölé érve jelentősen kimélyült, de eközben a korábbi anticiklon összekapcsolódott az azorival, majd együtt a grönlandival: Link Link Link Aztán ez a közös anticiklon szépen megállította a nyugatról jövő ciklonokat: Link Link Link Link

    Meg kéne nézni több esetet is (sajnos ez az archívum csak 1999-től elérhető), de itt valószínűleg a gyorsan kimélyülő ciklonnak lehetett szerepe abban, hogy a Rossby-hullámok amplitúdója hirtelen megnövekedjen, és beálljon a blocking. Illetve az, hogy az Európa fölé helyeződő teknő előoldalán igen erős volt a jet, így maguk a ciklonok is gyorsan mozogtak, különösen a teknő délnyugati oldalán végigszáguldó viharciklon (1005 -- 984 -- 960 hPa-os nyomásokkal látszik a képeken): Link Link Link Az ilyen gyorsan mozgó viharciklonok mögött létrejövő "üres tér" is kedvezhet a blockinghajlamnak (anticiklon kialakulásnak/összekapcsolódásnak), ha nem követi őket újabb erős ciklon.


  • De vajon mitől indulnak a ciklonok északnak Grönlandtól nyugatra? Érzésem szerint már ez is inkább okozat, mint ok. A ciklonok akkor mennek a Baffin öbölbe és nem Izlandnak, ha már eleve nagy amplitúdójú a poláris front, azaz nagyok a Rossby-hullámok.

    Érdekességként megemlítem, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhető átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidőszakkal. Megállapításai a következők voltak:

    - sokkal gyengébb izlandi depresszió
    - sokkal erősebb depresszió a Baffin-öböl felett
    - sokkal erősebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
    - melegebb Sargasso tenger

    Az első három megegyezik az általad leírt folyamattal!


  • Helyesbítés: a '95 ös telet azért sokan kívánnák, a folyamatos mediciklonok miatt nem volt túl alacsony a T850 és sokszor volt előoldal, viszont a helyzet tartós volt és elég sok havat is hozott, talán 2013 al vonható párhuzam azzal a különbséggel, hogy akkor már novemberben havazott.

70110. 2014-10-17 12:35:49

  • A következő időszakban nem a lábashideg, hanem kifejezetten északnyugati majd jegestengeri irányítás várható. Az első etapban, aminek jelei már a mostani meleg labilis időben is megmutatkoznak, a hideg a magasban áramlik be, de a talajon nem okoz jelentős lehűlést. Ezek a "hidegöblítések" gyorsak, ettől a talajhőmérséklet menete alíg változik és a időlegesen kialakuló nagy hőkontraszt miatt ezért a jövő hét közepén is zivatarosra fordulhat az időjárás (akárcsak 2013 március 8- a környékén). Ezt követően a szcenárió ismert és a GFS modell űrtávlata is "rárezonál" azzal hogy ránkhúzza a -10 es izotermát, mondjuk ez csak amolya szemléltető futás, komolyan venni még nem lehet. Ettől függetlenül is meglátásom, hogy az ECM által tegnap vízionált hidegbetörés sem teljesen ORSC, hanem egy későbbi tendencia előjeleként futott mellé, így november első hete, de már első napjai tél tábornok "nincs pardon" típusú támadását hozhatja ( ami nem a síkvidéki fagyokról hanem már akár az ország nagyobb részét érintő síkvidéki havazásról szólna inkább). A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2006 oshoz, bár egy 1993 as vagy 95 ös szcanárió sem esik kívül a lehetőségeken. A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelőknek túl pozitív jövőképet.

70109. 2014-10-17 10:32:09

  • A GFS tartja magát az eddigiekhez: keddtől csütörtökig nagyjából a szeptember véginek megfelelő hidegelöntés mérsékelt mennyiségű csapadékkal, aztán péntektől kisebb visszamelegedés. Jövő hétvégére a szórás sem túl nagy, a teljes kilengés 10 fok körüli, de a tagok nagy része a 6-11 fok közötti tartományban látható. Az egyesített fáklya is erről árulkodik: Link (középső országrész)

    A jövő hét közepére a GFS-en is megfigyelhető mediciklon-képződésre való hajlam, de ezt igen gyorsan lerombolná, vagy Afrikába szorítaná az AC.

    Ha így marad, akkor igen jól időzítene az időjárás, hiszen a hosszú hétvége nagyobbik része viszonylag kellemes idővel telhetne. Persze valószínűleg lenne lokális/regionális "beragadás", és a legtöbb helyen már nem lenne 20 fok sem, de október végén egy 14-18 fokos, nagyrészt fagymentes, száraz idő szerintem sokaknak megfelelne. Link

    A GEM most bedobta a mélyebb mediciklonos verziót, de tőlünk jóval keletebbre lévő központtal, így ezen a modellen is bepróbálkozna a "zonális AC", viszont csak átmenetileg, mert hamar elmosná az ÉNy-i ciklontevékenység. Ez már közel sem olyan kellemes, mint a GFS, de igen messze áll a tegnapi ECM-től.

    Ami mostanra szintén lefutott. Hát, valahol a fentebbi két kimenet között van a mostani progi. Mediterrán ciklongenezis ON, de ez is gyors délre helyeződéssel, aztán pedig AC DNy-i áramlással.

    Az UKMO-n 144 h-nál "hosszú" teknő tőlünk keletre, nyugat felől nyomuló AC.

    Megnéztem még pár európai nyomásfáklyát, bélyegképeket, sarki térképeket és szerintem elég biztos lábon áll a GFS elképzelése.

    Így talán ezt lehet kijelenteni a közeljövőről:

    - 21-től jelentős lehűlés csapadékkal;

    - 24-27 között a magasnyomás térhódítása nyugati, délnyugati áramlással, nálunk enyhülés, többnapos száraz, csendes periódussal, itt-ott köd/stratus (60-70 %),
    fentebbi AC-hajlamot az ÉNy-i ciklontevékenység gyorsan szétzilálná, így a nyugodt periódus 1-2 napra lerövidülne, utána újabb HF (20-30 %),
    mediterrán ciklon a közelünkben, tartósan csapadékos idő (5-10 %);

    - 28-tól szerintem egyre inkább a grönlandi hidegmag irányítása alá kerülünk, az eurázsiai hidegmag pedig háttérbe (keletebbre?) szorul, ÉNy-i frontok jönnek-mennek, előoldal-front-AC-előoldal-front-AC ritmusban változhat az időjárás szinte napról napra (50 %),
    nem tudom mi lesz (50 %).

70108. (előzmény: 70106. Bakonyvár) 2014-10-16 18:57:50
  • avatar
  • mzs
  • (Zalaszentgrót)

  • Elgondolkodtató, amit írtál, de logikus. Van valamennyi melegedés, és a beépítés miatt torz lehet a következtetés. Azonban mi van a világtengerekkel, amik viszont szintén melegedést mutatnak?

70107. 2014-10-13 09:43:54

  • Úgy tűnik, lesz egy kis hullámvasutazós néhány hetünk: GFS ens: Link ciklonok egy DNy-ÉK tengellyel Európa szélén, előoldalon pedig mi: hol elkap minket egy hűvösebb légtömeg ( Link ), hol előoldalon bejön egy kis meleg ( Link ). Ez a fáklyán csak mérsékelten látszik: Link kisebb lehűlés után október 21 meleg hullám, utána vissza, aztán már nagy a bizonytalanság, de a tagok annyira nem hullámoznak. Úgy tűnik, a csapadékhajlam nem ugrik meg, Link inkább francia térségre lesz jellemző, vagy a Link skandinávra.

    Persze nem lehet kizárni a P20 tagot sem vidám Link Link Link nevet

70106. 2014-10-11 09:27:28

  • 10 éve, amióta az interneten böngészek egyre inkább az a véleményem, hogy ne nagyon okoskodjon az ember.Pl. ilyen időjárási helyzetet csak az internet segítségével láthatok, hogy egy óriási atlanti ciklon egyszerűen képtelen nyugat felé haladni, nincs erő a zonalitásban. A rendszerek akár egy hétig is egy helyben állnak mostanság, mintha nem is létezne a nyugati áramlás dominanciája a mérsékelt övben.
    Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az időjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezőjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
    Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentősége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
    Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
    Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb időszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony előtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követő hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb időszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
    Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszűri az állomáshálózat hőszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülőtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlőrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hőszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sűrűn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.


  • Nekem is +0,1 °C jött ki! (A magyarországi nyomásanomáliát az NCEP reanalíziséből saccoltam, de nem hiszem, hogy a hazai hivatalos adat akár csak egy tizedet is módosít majd rajta). Szóval összegezve: a 30 év adatai alapján készült, csak a szeptemberi magyarországi csapadékmennyiséget és az ősz eleji szibériai hótakaró-expanziót fele-fele arányban figyelembe vevő 1. verzió az átlagosnál szignifikánsan hidegebb, a lineáris regresszióval az észak-atlanti és magyarországi szeptemberi légnyomás-anomália különbségén, valamint az ősz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló "determinisztikus" DAI átlagos, a 60 év adatai alapján készült, az észak-atlanti légnyomás-anomálián és az ősz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló valószínűségi előrejelzés pedig az átlagosnál enyhébb decembert valószínűsít. Ahány verzió, idén annyi eredmény: ez is alátámasztja, hogy nem volt hiábavaló a módszer fejlesztése nevet

70104. 2014-10-10 10:10:04

  • A jövő heti tutifix hidegelárasztást a GFS most áthelyezte tőlünk keletre, és további kellemes szinte már nyárias hőmérsékleteket vizionál.
    Valószínű fogott rajta az imám.

Mai dátum

2014. október 31., péntek

Farkas

Utoljára feltöltött kép

36016

Hírek, események

Gonzalo, az őszhozó, avagy extratrópusi ciklon vetett véget a késő nyári időnek

Érdekességek | 2014-10-24 10:40

pic
2014 októbere a csapadékos szeptember után már szárazabb és kellemesebb idővel indult.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 6:14  napnyug 16:19
Szolnok: napkel 6:19  napnyug 16:27
Budapest: napkel 6:24  napnyug 16:30
Siófok: napkel 6:27  napnyug 16:36
Szombathely: napkel 6:33  napnyug 16:41
Lap tetejére