Köd

Pápa

2014-10-01 07:45:51

T: 12,0 °C

RH:  P: 

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12

70054. 2014-09-29 11:58:42

  • Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szendvics-tél mellett tenném le a voksot, persze egy erősebb Izlandi vulkáni akció bezavarhat, különösen, hogy hasonló időjárású években már november teljes egészében jellemző a hideg -igen csapadékos idő, ám többnyire havasesőkkel, nem megmaradó hóval, nos egy jól időzített kitörés éppen ezen a határon billenthet át egy korai téli epizódba. Ezt követően a Karácsony időszaka enyhe szokott lenni viszont a tél második fele ütős, gyakran márciusig-áprilisig vissza visszatérő epizódokkal.
    Ami viszont a "közelebbi" távot, illeti ezen vénasszonyok nyara akár okt közepén érheti el a csúcspontját (13-16 között), ekkor akár több alkalmommal nyári napokat regisztrálhatunk az ország nagy részén (1990, 1995) ezt egészen véletlenül a GFS jelen futása még fogja is, 38x órától űrtávlatban, ami persze szakmai magyarázatként nem áll meg, ui. 2 futással később ugyanekkor hidegöblítést fog mutatni, de azért ezeket az űrtávlati előrejelzéseket, makrofelállásokat, ha nem egyértelműen elszállás, nem hiba tendenciaként, egy esetleges kimenetként kezelni, ha az eseményhez időpont tekintetében nem is szabad ragaszkodni. - gyakran hetekig tologat egy egyszeriben tényleg megvalósuló helyzetet, ami egyrészt persze aposztrofálható "vak tyúk is talál szemet" eseteként, másrészt 3 héttel később teljesen más kimenetele lehet ( augusztus végén ugye a szr döntése volt a kérdés, most a nyári meleg vs hidegpárna, köd).

70053. 2014-09-28 18:45:09

  • Ez a csoportosítás igazából, összeegyeztethető a ,,szendvicselmélettel": az első és a második téli szakasz is különbözhet egymástól, akár nagyságrendileg is eltérhet az intenzitásuk. Így lesz gyakran aszimmetrikus a tél lefolyása.


  • Remélem a nagy kitörés nem következik be decemberig. Azután viszont hadd szóljon! Amúgy az anomália 24-én -0,81 hPa, erősen süllyed...

70051. 2014-09-27 21:24:06

  • Én a következő módon rendszereztem a különböző lefolyású teleket:
    Elmaradt: végig nem vagy alig esett hó, fekete karácsony, pl. 2006/7
    Felemás: ütősen indul, fehér karácsony, jan. közepén vége, pl. 2010/1 vagy 2007/8
    Eltolódott: januárig semmi, utána kemény, soká is tarthat, pl. 2011/2
    Lyukas: jól kezd, fekete karácsony, hideg febr. pl. 2009/10
    Zord: végig tolja rendesen, halmozódó hó, pl.1995/6

70050. 2014-09-27 09:48:29

  • Jövő hét végére megérkezhet az első ÉK-i lábas hideg! hideg

70049. 2014-09-24 13:21:45

  • A szendvicstélről gondolkodtam el a minap. Arra jutottam, hogy ez voltaképpen nem speciális jelenség, hanem teleink általános jellemzője. A szendvicsjelleg többé-kevésbé minden telünkön megvan, csak egyes években jobban kidomborodik feltűnőbb -míg más években kevésbé. Arra gondolok, hogy a november közepétől december elejéig tartó időszakban, több évtizedes tapasztalataim alapján, rendkívül gyakran előfordul egy télies epizód. Kevés olyan évet tudnék mondani, amikor ez nem következett be. A hidegnek ezen első "bemutatkozása" után rendszerint előoldali-zonális helyzetek következnek december második felében, s sokszor még január első felében is. Tulajdonképp ez az un. "karácsonyi hóolvadás", ezért viszonylag ritka nálunk a fehér, a hideg, a téli időjárással beköszöntő karácsony.
    Aztán január második felében és februárban újra gyakorivá lesznek blocking-szituációk, annak minden, térségünk időjárására gyakorolt következményével. Tulajdonképp csak a "szendvics" rétegeinek vastagságában térnek el egymástól enyhe, és hideg teleink. Kissé humorosan beszélhetünk hideg és meleg szendvicsekről. Hideg tél esetén a december is már zord, de akkor is rendszerint van az ünnepek tájékán 5-10 napos zonális, enyhébb időszak. Így volt ez a nagyon zord 1978/79-es, és az emlékezetesen zimankós 1986/87-es tél esetében is.
    Enyhe tél esetén ez a zonális, enyhe "bennéke" a szendvicsnek túlteng. Lehet, csak novemberben és februárban van valami telecske.

    A légkörfizikai magyarázat kötelező,ezért én meg is próbálok felvázolni egy lehetséges mechanizmust teleink szendvics jellegének indoklására.
    Eszerint két jelentős, arktikus-szubarktikus hidegpool van télen az északi féltekén: az észak-eurázsiai (szibériai), és az észak-amerikai (kanadai arktikus szigetvilág és a Hudson-öböl környéke) Ezeket az észak-atlanti melegáramlás (tengeráramlás és szélrendszer) elég jól elszeparálja egymástól, bizonyos fokig "külön életet élnek"
    A meteorológiai ősz vége felé (novemberben) először a szibériai hideg terület válik "akcióképessé", feltehetőleg azért, mert ebben a régióban több a szárazföld, ezért gyorsabb a lehűlés, mint az inkább tengeri fekvésű észak-amerikaiban. Gondolhatunk még a Földközi-tenger meleg vizeinek hatására, melyhez hasonló meleg beltenger az Újvilágban csak a Mexikói-öböl, amely sokkal délebbre helyezkedik el a Földközi-tengernél. Tehát joggal feltételezhető, hogy az ősz végén először Eurázsiában lesz nagy a hőkontraszt, illetve itt lesz a legnagyobb a hőgradiens. Éppen ezért Európa környékén történik jelentősebb hidegleszakadás, azaz az észak-eurázsiai hidegtömeg "lő" először. Ez a hidegelárasztás könnyen a mi térségünket is elérheti, innen van a késő őszi hideg epizód. (A "szendvics" első "kenyérszelete") A meridionális, hidegelárasztásos időszak azonban hőtranszport révén csökkenti a hőkontrasztot, az észak-eurázsiai hidegtömeg egy időre "akcióképtelenné" válik.
    Valószínű, hogy legtöbb esetben ezzel együtt a hemiszférikus hőkontraszt is csökken valamelyest, némileg lelassul a nyugati "futószalag" Ennek következtében december közepe táján nagyon gyakran előáll egy csendesebb, anticiklonális, hideg epizód időjárásunkban.
    Később, rendszerint a napforduló táján, a lassabban felépülő észak-amerikai szubarktikus hidegpool utoléri, meg is haladja fejlettségben az észak-eurázsiait. Tehát, itt lesz a nagyobb hőgradiens, a jelentősebb baroklin instabilitás, következésképp stabil örvényesedés, meridionálisba váltás.
    Észak-Amerikára rászakad a hideg, előzőleg azonban részben az észak-amerikai hidegmag kifejlődése, részben az egész északi félteke további lehűlése miatt a hemiszférikus hőkontraszt nagyon kiéleződik, erősen felgyorsulnak a nyugati áramlások. E gyors nyugati áramlási szalagot az átmenetileg "kiürült" észak-eurázsiai "hidegraktár" nem képes begörbíteni, meridionálisra fordítani. Így térségünkben tartósabb zonalitás áll elő. Tulajdonképp ez lenne a "karácsonyi hóolvadás" receptje, így jön létra a "szendvics" enyhe "tölteléke".
    A későbbiekben, amennyiben az észak-eurázsiai hidegpool legalább átlagos mértékben regeneráció-képes, akkor a zonális áramlásban, gátolt hőcsere mellett regenerálódik is. Ennek az a következménye, hogy január elejére-közepére megint elégséges lesz a hőkontraszt egy újabb hidegleszakadáshoz, az áramlásnak átfogó meridionálisba váltásához a mi nagytérségünkben. A tél második fele ezért a leggyakrabban újra blocking-ra hajló, hidegadvekciós, hideg anticiklonos (és/vagy mediciklonos) helyzeteket hoz. Ez a téli időszak a "szendvics" második "kenyérszelete"
    Látható, hogy bár téli időjárásunk hullámzására sok, és térben esetleg nagyon távoli tényező hat(hat), mégis, a legközvetlenebb és legerősebb faktor az észak-eurázsiai hidegtömeg fejlettsége, regeneráció-készsége. Ez a fejlettség, regeneráció-készség szezononként nagyon eltérő lehet, azonban úgy néz ki, hogy egyazon szezonon belül állandó, lényegében nem változik.
    Ha jelentős, és akcióképes ez a tőlünk északkeletre elhelyezkedő hidegtömeg, úgy már decemberben kifejezett, tartós meridionalitás, északi-északkeleti áramlások jellemzik időjárásunkat. A "karácsonyi" enyhülés rövid időtartamú. Igazán hideg teleken előfordul, hogy csupán egy hétig, tíz napig tart. Ellenkezőleg: enyhe teleken, rosszul regenerálódó hidegbázis esetén olyat is láthatunk, hogy novemberben van néhány napos hideg epizód, aztán már csak január legvégén, februárban tér vissza újra néhány napra a hideg.
    Eszerint a hidegmagunk fejlettsége a "szendvics szeletek" vastagságát szabályozza.
    A fenti elképzelés "mellékesen" magyarázatot ad az Európa és Észak-Amerika időjárása között télen nagyon sokszor tetten érhető "libikóka játékra" is.
    Hangsúlyozom, írásom csupán kísérlet a mi telünk gyakori szendvics-jellegének megmagyarázására. És természetesen itt gyakori forgatókönyvről van szó, nem kizárólagosról. Az időjárás nemegyszer fütyül az ilyen sémákra.


  • Azon gondolkodom, hogy az izlandi Bardarbunga-Holuhraun hasadékvulkáni működés lehet az 1991-es Pinatuboo kitöréshez hasonlóan bezavar majd.
    Hiszen a vulkáni működés lassan kaldera-beszakadással járhat, ami egy erős robbanásos kitörést okozhat, jelentős SO2 emisszióval.
    Már több tudós a Laki 1783-84-es működéséhez hasonlítja a mostanit, íme egy cikk: Link


  • Idén nyárra mit jelzett?Csapadék ügyileg pl? Tudsz linkelni belőlük vagy amelyek az utóbbi telet jelezték előre? Köszönöm.

70046. 2014-09-22 22:34:57

  • A CFS nem [rossz], és egyik modell sem az. Ezek mögött olyan mennyiségű tudomány, know-how van, amit el se tudsz képzelni. Az igaz, hogy egy szezonális előrénél nagy a hibalehetőség, a prognózis frissítésről-frissítésre alapvetően megváltozhat (lásd 2012 február)
    De ez nem jelenti, hogy vállrándítással elintézhetjük, amit a CFS mutat. Hosszabb ideje figyelem a szezonális prognózisait: több a találat, mint a mellélövés, és néha nagyon beletalál.

    [Kapcsolódó rész törölve. Mod. Ervin]

70043. (előzmény: 70042. Ferri) 2014-09-21 22:22:07

  • Azért azt tegyük hozzá, hogy a múlt télen rendkívül olcsó dolog volt hosszabb távra jósolni: a dec. közepére a kontinens centrumában kialakult 1040 hepás anticiklon-óriás, tőle északra dühöngő zonalitás, Észak-Amerikára keményen rászakadó hideg... Az ilyen felállás természetesen enyhe időt jelent térségünkben, ez nem is kérdés (kevésbé enyhét csak hidegpárna kialakulása esetén) És ez a makrocirkulációs típus nagyon stabil, hosszú ideig fennáll, kivált decemberben és január első felében.
    Már dec. 10. körül megírtam, hogy január közepénél, második felénél előbb aligha lesz északi, északkeleti légmozgás, hideg, téli idő. Persze azt nem tudom, hogy a CFS szezonális előréi pontosan hogy készülnek. A számítógép nyilván "dob" valamit, hogy aztán ehhez az ember mit tesz hozzá, az valószínűleg "műhelytitok"
    Ennyire kifejlett formában, ennyire szélsőségesen tartósan talán nem jelentkezik majd az idei télen a "rossz tél" tipikus szinoptikai képe. Ezt semmi másból nem gondolom, csak abból, hogy a tavalyi cirkulációs jelleg extrém volt, és a következő évben is kifogni egy ugyanilyet: ehhez már balszerencse kell(ene) Természetesen erre lehet mondani, hogy ha dobtunk a kockán egy hatost, az nem csökkenti annak valószínűségét, hogy a következő dobásunk is hatos lesz. Mégis, a tapasztalat mást mutat. Jónéhány szélsőségesen enyhe telet tartok számon 1974-től mostanáig. A következő tél mindegyik esetben hidegebb lett, ha több esetben nem is sokkal. Olyat, hogy egy 1997/98-as szabású után jött volna egy 2006/2007 enyheségű, én sohasem láttam (Azt persze nem állítom, hogy ebből következőleg ilyesmi nem is lehetséges) És ritkábban olyan is volt, hogy kifejezetten enyhe telet igen zord időszakokat is tartalmazó tél követett.
    Az én "prediktorom" egyelőre egy átlagosnál valamivel enyhébb, de viszonylag tisztes szendvicstelet sejt. Hangsúlyozom: ez sejtelem, nem egzakt prognózis. Viszont van megfogható alapja: például, a sokévi átlag körüli hőmérsékletű (tehát nem kifejezetten kánikulás, aszályos) nyár, sok sekély ciklonnal. Az augusztus második felében szépen beinduló advekció, néhány jobbfajta hidegöblítéssel -ez esetleg a minket érintő sarki hidegpool fejlődőképességére utalhat. A Namias-ciklus elég korán határozott formát öltött: az augusztus végi hidegleszakadás után most jön a következő, hidegöblítésre hajló időszak. Könnyen elképzelhető, hogy októberi huzamosabb AC uralom, északi zonalitás után novemberben szigorúbb, télies formában ránk szakad a hideg -és máris kész a "szendvics" első "kenyérszelete" Ezt persze menetrendszerűen követné a tél közepi zonalitás, nyugati áramlás.
    Valami olyasféle kimenetelre tudok tippelni, mint a rendkívül enyhe 1982/83-as telet követő 1983/84-es szendvicstél esetében volt.
    Még egyszer ideírom, a félreértések elkerülésére: ezek tippelgetések, melyek a múlt teleken szerzett tapasztalataimon alapulnak. Mindenesetre most ezek az elképzeléseim bizonyos mértékig összecsengenek az egzakt szezonális prognózissal.

70042. 2014-09-21 20:09:24
  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Hát ez mondjuk - főleg a tél első felét illetően - egyelőre nem túl optimista jövőkép Link , ehhez ráadásul sok csapadék
    társulna Link
    talán a február és a március hozhatna némi jóvátételt. Makroszinoptikailag CFS ´barátunk´ szerintem azt kívánja sugallni, hogy a tél első fele az erős zonalitás jegyében telne, majd ez fokozatosan megszűnne és AC-dominancia érvényesülne (ködpárna, a sokévi átlaghoz közeli T-viszonyok). A kép még úgyis számtalanszor változni fog, de (nemcsak) számomra érdekes lesz figyelni, hogy az idei 1. negyedévi kiváló teljesítmény után (CFS sorra jól kitapintotta a vaskos pozitív T-anomáliákat Közép-Európában) a sikerszéria tovább folytatódik-e, vagy egy esetleg inkább keményebb tél rácáfol majd a mostani szezonális prognózisokra. nevet


  • Így van:
    2001 az 5., 1998 a 11. leghidegebb december volt 1891 óta.


  • Igen, szépen jön fel az utóbbi napokban, 18-án -0,81-en állt, de az a cikloncsalád masszívan visszaviszi majd sajnos, csak a mértéke kérdéses szerintem.

    Rendben, akkor október végéig megfuttatjuk mindhárom versenyzőt!


  • Az tavalyi rémséget megelőző utolsó három rém: 1993/94, 1997/98, 2006/07.
    A 93/94-es "tél" (ami november végén véget ért) után a 94/95-ös kissé enyhe lett, de télies és kemény januárt adott.
    A 97/98 után jövő 98/99-es tél az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lett.
    A 2006/07-es tél utáni 2007/08-as átlag feletti tél lett, száraz, de hideg decembert és félig télies januárt adott.

    Ami érdekes, hogy a 98-as és 2001-es december évszázados léptékben is emlékezetesen hideg lett és a 2008-as is átlagosnál hidegebb lett.


    Emiatt is várom a hónap végét légnyomás-anomália ügyében.


  • Én is azt nézem, csökkenőben van az észak-atlanti negatív nyomásanomália, és az örömteli fejlemény (a mi részünkre)
    Más oldalról: az olyan extrém enyhe teleket, mint a tavalyi volt, az elmúlt 40 év során vagy az átlagosnál enyhébb (de nem szélsőségesen enyhe), vagy ritkábban átlag közeli, még ritkábban kifejezetten hideg telek követték (de ez utóbbi csak pár alkalommal fordult elő)
    Persze, világért se állítom, hogy ennek prognosztikai jelentősége volna... kacsint
    Mindenesetre viszonylag nyugodtan nézek a közelgő tél elé. A tavalyi "rémségesen" tartós enyheség aligha ismétlődik meg (természetesen az elvi lehetőség erre is megvan), és szinte biztosan más áramlási muszterek fognak uralkodni, mint az egy éve kezdődött, s majdnem fél évig eltartó megdönthetetlen ciklon-előoldali felállás.


  • Nem tudom excellbe varázsolni a légnyomás-anomáliát, ám a térképet naponta rögzítem 14-e óta, jelentem monoton csökken.
    Napok óta csökkentik modellek a jövő heti cikloncsalád erejét, lehet -1 fölé áll be a hónap végére?

    A prediktort elővarázsolom október végéig, a DAI-t és a hármas felosztást pedig TE, vessük majd össze.

70036. (előzmény: 70035. Kosakiss) 2014-09-20 22:32:10

  • Köszönöm az észrevételt az 1963-as decemberhez, utána is néztem gyorsan, és a wundergroud.com-on például ezt találtam:

    Let's examine recent volcanic eruptions that have had a significant cooling effect on the climate. In the past 200 years, Mt. Pinatubo in the Philippines (June 1991), El Chichon (Mexico, 1982), Mt. Agung (Indonesia, 1963), Santa Maria (Guatemala, 1902) Krakatoa (Indonesia, 1883), and Tambora (1815) all created noticeable cooling.

    Nem is értem, hogyan kerülhette el ez anno a figyelmemet, amikor a DAI kapcsán a Pinatubo távkapcsolat-zavaró hatásáról meg hosszan értekeztem... Így még szebb az ábra Link

70035. 2014-09-20 11:51:30

  • Szép napot kivánok! A minusz 1 Celsius fok alatti 1963. évi decemberi átlaghőmérsékletet véleményem szerint egyáltalán nem kell kisiklásként kezelni a DAI-elmélet kapcsán. 1963. tavaszán az indonéziai Bali-szigeten magasodó Gunung Agung tűzhányó hatalmas kitörést produkált, a 8-as maximális skálájú VEI-n elérte az 5-ös fokozatot (Volcanic Explosivity Index), amely minősitést a Mt. St Helens (1980. május) és a Vezúv (i. sz. 79.) kapta még meg. A kén-dioxidban igen gazdag porfelhő két hét alatt körbejárta bolygónkat, finom eloszlású fátyla beboritotta a mérsékelt öv égboltját. A vulkanikus aeroszolnak közismert légköri hűtő hatása elegendő volt ahhoz, hogy - többek között - térségünkben a szokásosnál több volt a csapadék ("kén nélkül nincs eső", amint azt Dr. Aujeszky László is megemlitette ismeretterjesztő irásaiban), a hőmérséklet különösen a téli félévben alacsonyabban alakult.
    A naptevékenység veszitett ugyan erősségéből, a napfoltok száma igencsak lecsökkent, de a napaktivitást nem csupán a napfoltok számából kell levezetnünk, hiszen épp a napokban volt egy olyan erős napkitörés, amely alatt az izzó napfelszinen nyoma sem volt folt(ok)nak. A részecske és plazmafelhő hatalmas CME(Coronal Mass Ejection)-ként találta telibe a Földet, a protuberancia szemközti elhelyezkedése folytán. Több kutató hivta fel a figyelmet az ilyen napkitöréseknek a sztratoszférikus felmelegedésekkel való összefüggésére, azon túl pedig a poláris területek lehűlését és a ciklonális örvényesség megerősödését tapasztalták.
    Mindazokkal egyetértek, akik a poláris térségek magas földrajzi szélességei fölött beinduló erősebb ciklontevékenység mellett szállnak sikra, egy viszonylag enyhébb tél kialakulását sejtik.


  • Igen, a DAI beválása is igen jó volt, de az új cikkben leírtak szerint hibás elemeket is tartalmaz.

    Mivel idén szeptemberre negatív észak-atlanti légnyomás-anomáliára számíthatunk (hacsak nem alakulnak az utolsó 10 napban az előrejelzésekhez képest nagyon másként a térség nyomási viszonyai), ezért a sokévi átlagtól (1981-2010-ben: 0,2 °C) most enyhébb decembert valószínűsítene a módszer. Ez alapján Link kb. 50% az esélye a legalább 1 °C-os pozitív anomáliának (25% a +2 °C-ot is elérőé), kb. 25% a kevéssel átlagosnál enyhébb (0... +1 °C-os anomália) verziónak, és kb. 25% az átlagosnál hidegebb decembernek. Ennek az ábrának Link a legfontosabb üzenete pedig az, hogy 1951 óta negatív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália esetén -1 °C alatti decemberi havi átlaghőmérséklet mindössze egyszer, ötven évvel ezelőtt, 1963-ban fordult elő, míg az ugyanannyi esetet számláló pozitív észak-atlanti légnyomás-anomália esetén ez 11-szer történt meg (tehát minden harmadik esetben).

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Ha jól emlékszem, az eredeti DAI teljesítménye, vagy ha úgy tetszik, bevalasi aranya messze meghaladta a 60%-ot, de éppen a tavalyi látványos kudarc sarkallt Téged az általad belinkelt tényező bevitelére. Ennek alapján tehát idén milyen LEHET a december? Úgy emlékszem, hogy a válasz kb. átlagos vagy a 30-éves átlagnál kissé enyhébb első teli hónap a legvalószínűbb kimenetel a mostani állapotokbok kiindulva? Ha nem, javíts ki -nevet
    Mivel mar jo ideje nem latolgattam középtávon, engedtessék meg egy kis kitekintés szeptember végére, október elejére: a teljes erővel beinduló hidegfelhalmozodas es az így kialakuló hokontraszt beindíthatja az észak-atlanti ciklongyárat, ami nálunk felváltva hűvösebb északnyugati es melegebb nyugati áramlást idézhet elő a csillagaszati ősz első 1-2 hetében. Ez térben es időben változatos, rövid hűvösebb es melegebb periódusok által jellemzett időszakot eredményezhet. Az azori ránk huzodasa bizony ilyenkor mar elég komoly kodhelyzetet idézhetne elő es nem kizárt egy felblocking sem, jellemzően hűvös észak-atlanti légtömegek dominanciájaval. Az eddigi un. verkli ideje tehat végleg lejárhat, merőben más jelleget vehet fel a makrocirkulacio Európa nagy része felett nevet

70032. (előzmény: 70031. Salo) 2014-09-18 17:52:07

  • Ez tényleg nagyon érdekes. Magától értetődően következik belőle egy praktikus kérdés (talán már ki is találtad): mostanában erős, vagy gyenge a poláris örvény?

70031. 2014-09-17 21:57:10

  • Ma Szinoptikus meteorológia előadáson tanultunk egy olyat, hogy a polárfront talajhoz közeli hullámzása és a poláris örvény (ami az időszakos poláris anticiklon fölött! lévő állandó ciklonális forgású örvény a közép- és felső troposzférában, valamint az alsó sztratosztférában) erőssége között igen erős a kapcsolat. A poláris örvény erősségét azonban elsősorban nem felszíni, hanem sztratoszférikus jelenségek határozzák meg (bár ezzel az állítással van egy-két apró pontatlanság). Mivel a Rossby-hullámok a Föld jelen állapotában gerjednek (amplitúdójuk alapból nő, persze, csak amíg szét nem esnek), ezért a hullámok instabillá válásához szükséges amplitúdó méretét határozhatja meg a poláris örvény erőssége. Ha erős, akkor a Rossby-hullámok hamarabb szétesnek, kevés és gyenge meridionalitás után újra zonalitás alakulhat ki. És fordítva.
    Még egy dolog: nálunk északon a poláris örvény aszimmetrikus (egészen furcsa bumeráng alakja van, ha a klímaátlagot nézzük), két délebbre jutó ága nagyjából (ha jól emlékszem) a Brit-szk és K-Szibéria fölött van (ha fönt lesz az ábra, megnézem, mert erre lehet, hogy nem emlékszem). Gyenge esetben ez könnyen kettéesik, a polarsplit jelenség részben ehhez is köthető.

70030. 2014-09-17 14:55:17

  • Thermometer,
    a Namias ciklusnak szerintem is szerepe lehet a szeptember-december kapcsolatban, de arra hajlok, hogy nem az a fő magyarázat. Különben mindig nagy érdeklődéssel olvasom a beírásaidat, egy ideig bizony azt hittem, meteorológus vagy, öreg motoros, emlékszem, tanakodtam is, hogy ki lehetsz... nevet Amúgy idén szeptember 14-én az anomália -1,7 hPa-nál tartott, ezt hasonlíthatod össze az előző évtizedekkel:
    Link

    Szeke,
    a fele akkora tartomány rosszabb eredményt ad, úgy látszik, a nyugati régióknak is szerepük van a kapcsolatban.

    Rudolfking,
    sok dologban egyetértek veled (nem is tehetek másként, a szikár tudományos konszenzust osztod). De még ha úgy is állnánk a dolgokhoz, hogy az automata algoritmus-kereső rendszerek majd minden lehetséges kapcsolatot feltárnak (szerintem még nem tárnak fel mindent), akkor sem felesleges az egyéni keresgélés, mert egyáltalán nem biztos ám, hogy azokat a robotok által feltárt összefüggéseket közkinccsé teszik majd a robotok futtatói, sőt!...

    Don Palesz,
    nevet

    Végezetül hangsúlyoznám, hogy a DAI helyett én ma már a következő hármas felosztás alapján várom a decembereket:

    Link


  • Bízzunk az 1963-as kisiklásban vidám


  • Nem szeretném én sem ezeket a megfigyeléseket elvetni, vagy mindenre ütőkártyaként használni a "kaotikus rendszer" fogalmát.
    Nem szabad azonban felednünk, hogy lelkes amatőrök vagyunk, akik nagyon korlátozott tudás- és információhalmazhoz férnek/férhetnek hozzá (kezdve az érdektelenségtől, nemtörődömségtől a titkos kutatási anyagokig, pénzért vehető időjárási adatokig). Ellenben sok ezer-tízezer-százezer kutató dolgozik ilyen témákon, keresi ezekre a válaszokat. Ha léteznek összefüggések, nagy valószínűséggel ismerik azokat, sőt mi több, a tudást szezonális modellekbe építik. Nem csak szemre, vagy térképeket nézve lehet észrevenni összefüggéseket, hanem numerikus módszerekkel, automatizált analízissel stb. is lehet keresni a kapcsolatokat (gondoljunk egyszerű tételbizonyító rendszerekre, algoritmusokra, amik szabályok alapján A-ból bizonyítják, vagy cáfolják B-t). Egy ilyen algoritmus egy óra alatt 1000 kutató egy évi papíros munkáját is végig tudja pörgetni. Ezek is biztos, hogy nem kezdeti fázisban lévő projektek és kutatások, hanem élő, nap mint nap lefutó algoritmusok, előrejelzések stb.
    Nem véletlen, hogy ennek ellenére még mindig nincs 100%-os beválású összefüggés, vagy előrejelzés, nem véletlen a szezonális előrejelzések vagy DAI-szerű indexek hajmeresztő bukásai. Ha a "bármi lehet" előrejelzésből (legyen 50%) el tudunk mozdulni 55, 60 neadjisten 65%-nyi pontosság felé, akkor én úgy gondolom, már lenyűgöző eredményeket értünk el (és itt jön képbe az időjárás, mint kaotikus rendszer!). A 60% pedig bizony azt jelenti, hogy egy tudományosan bizonyított, mérhető, stb. összefüggés 4 évben egymás után téved: benne van a pakliban. Az emberi hevesség, kapkodás mégis rávágná: hülyeség! Ha ennyit bukik, nem is értékelhető! (stb.) Tehát ha egy index (legyen pl. a DAI) vagy szezonális előre (pl. CFS) idén is elképesztőt bukik: az okos ember megvonja a vállát: benne van a pakliban, vizsgáljuk meg az okokat, hátha finomítható a rendszer. A buta ember hadonászik és kiabálja, hogy "kuka", "értékelhetetlen" stb.
    Az okos ember valószínűleg sose fog kiállni világmegváltó elméletekkel az időjárás-előrejelzés terén, a buta nap mint nap jön eggyel.
    Úgy gondolom, itt ebben a fórumban buta ember jó ha 1 az 1000-ből, ezért öröm olvasni a fórumot nevet


  • Te se érts félre engem. A kaotikusságra való gyakori hivatkozásban megmutatkozó rest, hányaveti attitűdöt említve a legkevésbé se rád gondoltam. Elég régóta vagyunk már itt mindketten ahhoz, hogy valamennyire így látatlanban is ismerjük egymást. Például tudom rólad, hogy egyike vagy a légkör mechanizmusáról legmélyebben elgondolkodó fórumozóknak. Ezt nagyra becsülöm.
    De elég az offolásból: amiket megemlítettél, közvetve nyilvánvalóan nagy hatást gyakorolnak a Namias ciklusok lefolyására. A jégkiterjedés hat a hidegmagok létrejöttére, az pedig meghatározza a hőkontrasztot, ami a stabil polárfronti örvényesedés fő oka.
    A naptevékenység is hat a térítői magasnyomású öv kiterjesztésével, megerősítésével.
    A déli tengerek hőmérséklete pedig szintén a hőkontraszt lényeges eleme.
    Viszont közvetlen befolyásoló tényezőnek én két dolgot gondolok: egyrészt a hemiszférikus nyomásgradiens (ami viszont legalább részben a hemiszféra általános hődifferenciájának függvénye), ezen keresztül a nyugati "futószalag" sebessége.
    Másrészt a "helyi" kondíciók: egy szubarktikus hidegmag, vagy a déli tenger helyileg magas vízhőmérséklete. Ezek lokális hőkontrasztot hoznak létre, mely hőkontraszt azon a bizonyos helyen stabil örvényesedést, hidegleszakadást, teknőképződést -azaz az áramlási kép meridionálisba fordulását eredményezi.
    A ciklus lefutását véleményem szerint ezen hemiszférikus és helyi történések összjátéka szabja meg.
    Mert például, ha a hemiszférikus nyomásgradiens igen nagy, és emiatt gyors a nyugati "futószalag", úgy "elfújhatja" keletre a hidegleszakadást, és legalábbis átmenetileg, visszaállíthatja a zonális áramlási képet. Ilyet nemegyszer látunk télen, hosszasabb zonális időszakot lezáró első, "bepróbálkozó" hidegleszakadásnál. Ennek fordítottja is elképzelhető: kis hemiszférikus hő és nyomásgradiens mellett, lassú nyugati futószalagnál már a csekély helyi hőkontraszt is effektív hidegleszakadást okozhat. Ilyesmi szintén leginkább télen, hosszabb meridionális szakasz lezárásakor jelentkezik, mint utolsó, átmeneti hidegbetörés a hosszú zonális időszak előtt.


  • Félre ne érts, teljesen világos a ciklus-elmélet és én el is fogadom. Tőlem áll talán a legtávolabb az a tipusú érvelés, amely minden lehetséges távkapcsolati és egyéb összefüggést lehúz a klotyón azzal, hogy "a légkör kaotikus rendszer". Én éppen azt próbálom felkutatni, hogy mik azok a kényszerek, amelyek a ciklust, illetve annak fázisait alapjaiban meghatározzák. Mert valaminek meg kell határoznia ezt is. ÉS természetesen nem a röhejes brazil őserdőbeli moly szárnycsapására gondolok. A ciklusokat, illetve azok fázisait a föld mozgásából adódó elsődleges és másodlagos fizikai törvényszerűségeken kívül feltételezésem szerint döntően meghatározzák:

    - a jégkiterjedés paraméterei
    - a nap aktivitása
    - az óceánok fizikai paraméterei


  • Egy ilyen makrocirkulációs folyamattól nem is várhatjuk, hogy "pontos legyen az órája"
    Másrészt a légköri történések túl sokrétűek, változatos lefolyásúak ahhoz, hogy egyszerű "skatulyákba" gyömöszölhessük őket. Mindig lesz kivétel, rendhagyó lefolyás és végkimenetel.
    Láttam már viszonylag meleg koraősz után vérfagyasztó epizódokat hozó telet (pl. 1985/86, igaz, a tél eleje akkor is viszonylag enyhe volt), és olyanra is emlékszem a 70-es évekből, mikor szeptemberben bőven fűtögettünk, mégis enyhe lett a tél.
    Az időjárási folyamatokban kitapintható szabályszerűségek nem mindig érvényesülnek, s van, hogy egyáltalán nem érvényesülnek. De ez nem ok arra, hogy tagadjuk a létezésüket, kényelmesen és nagyképűen arra hivatkozva, hogy "a légkör kaotikus rendszer" -tehát egy bizonyos állapotból egy-két hónapon belül kb. egyforma valószínűséggel lehet egy meghatározott szituáció, meg annak az ellenkezője is.
    Ez az, ami szinte biztosan nem állja meg a helyét!
    Éppen ezért én nagyra becsülöm a Hari-féle próbálkozásokat, a gondos, jó szemű megfigyelést és a következtetések levonását. A DAI tavalyi "bukása" semmiképp nem jelenti, hogy a módszer a kukába való. Én is a "bukás" után kezdetem mélyebben elgondolkodni a lehetséges mechanizmusán, és csodálkozva tapasztaltam, hogy a DAI elméletében mennyi értékes légkörfizikai meggondolás rejtőzik. Dióhéjban felöleli a meteorológia szinte teljes elméletét. Már csak ezért is érdemes foglalkozni vele, figyelni az eredményeket, csiszolgatni az elméletet.
    A magam részéről úgy sejtem, hogy a DAI nagyrészt a Namias-cikluson alapszik -ezt próbáltam meg kifejteni az írásomban. Akinek van alternatív (jobb) ötlete, írja meg nekünk.


  • A problémát ott érzem, hogy a 4-6 hetes ciklus hossza kellően megfoghatatlan ahhoz, hogy a statisztika bármit is tudjon vele kezdeni. Ettől persze létező a dolog, kétségtelen. Csak nem határolható be.


  • Ahogy mindjárt az írásom elején le is szögeztem, az általam elővezetett elképzelés teória, vagy ha úgy jobban tetszik, hipotézis. Tehát szóval sem állítom, hogy az igazság (egyedüli) letéteményese.
    Később lehet, hogy megerősítést nyer, de az is megtörténhet, hogy elvetendőnek bizonyul.
    "Az én Mamias-elméletem" nem az enyém (jó is lenne!), hanem Jerome Namias amerikai meteorológusé. Úgy vélem, elhihetjük neki a zonális és meridionális muszterek ciklikus váltakozását. A megadott 4-6 hét átlagos időtartam nem biztos, hogy teljesen korrekt, de a ciklus biztosan létezik, még az időjárást kedvtelésből figyelő "mezei" amatőr számára is kitapintható (különösen a téli félévben)
    Mindenesetre láthattad, hogy elképzelésem jól illeszkedik a tényekhez (és Hari elméletéhez) Bár erről eszembe jut az a vicces mondás, hogy az elmélet jól megmagyarázza a megfigyelteket, logikailag hibátlan, sőt, még frappáns is. Csak egy apró hibája van: nem igaz! Remélem, az általam leírtakkal nem ez a helyzet.
    Azt azért mindenképp elmondom, hogy a 90-es évek elején (mikor még fogalmam se volt se Namias, se Hari Seldon létezéséről) kezdtem arra felfigyelni, hogy száraz, többé-kevésbé magas nyomású, déli-délkeleti szeles, túl meleg őszök (értsd: koraőszök) után milyen gyakran vacak a tél (legalábbis annak első fele) És viszont: a korai sarkilevegő-betöréseket hozó szeptember nemegyszer téli zimankó előhírnöke.
    Ha erre a nyers megfigyelésre alkalmazzuk a zonális-meridionális "hintázást", ismét csak elég tűrhető egyezést látunk. A szeptemberi, október eleji meridionalitás a hidegelárasztásokkal decemberben visszatér. De ugyanúgy visszatér az előoldali-zonális szituáció is. Ilyenkor az őszelő és a tél eleje, közepe az átlagosnál melegebb. A két meleg (enyhe) időszak között azonban a ciklusnak megfelelően van egy korán jött hideg, nemegyszer télies epizód október második felében, november elején.
    Ezzel a forgatókönyvvel is többször találkoztam négy évtized alatt.


  • "Tekintetbe véve a ciklus átlagosnak tekintett 4-6 hetes időtartamát, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a szeptemberi meridionalitás éppen tél elejére tér vissza."
    Ezzel nagyon könnyen lehet vitatkozni!
    Ha úgy tekintjük, hogy szeptembertől decemberig kb. 10 hét van, tetszőleges 4, 5 és 6 hetes periódusokból kirakható (elméletben) olyan szakaszokkal az időjárás, ami megfelel a Te Namias-elméletednek, és mégis a decemberi idő teljesen másként alakul. Ez így rendben is van, csakhogy a gondolatmenetem igazolja, hogy következtetésként nem lehet használni (azaz alkalmatlan előrejelzésre, hiszen az összes kimenet levezethető helyesen a kiinduló állapotból)!
    Persze, ha egyéb tényezőket is bevonunk a képletbe, ez az állításom már nem lesz igaz, de Te is külön kiemelted, hogy ez "kulcsmondat"! Egyéb tényezőkkel pedig már csak a szokásos ultra-hosszútávú (3+ hét) előrejelzési ingoványban vagyunk, aminek beválását, szakmai alátámasztottságát sokat vitattuk mindig is.


  • Ezek szerint mégsem kapirgáltam egészen rossz helyen, mikor teóriát állítottam fel a DAI "működési mechanizmusáról" Elképzelésem nagyon jó összhangban áll a megfigyelésekkel.
    Hogy a teóriám egybevág-e a tiéddel, az kérdés. Hozzászólásodban ugyanis nem látom azt, amit én a kulcsmondatnak gondolok: ti., hogy az egésznek az alapja a zonális és meridionális áramlási muszterek ciklikus váltakozása (Namias ciklus)
    Tekintetbe véve a ciklus átlagosnak tekintett 4-6 hetes időtartamát, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a szeptemberi meridionalitás éppen tél elejére tér vissza. Egyébként éppen ennek a szeptemberi, térségünket érintő meridionalitásnak lenne a következménye a fölénk nyúló alacsony nyomású teknő a sok csapadékkal, illetve az Észak-Atlantikum fölött elhelyezkedő magas nyomású gerinc.
    Hogy a blokkoló AC decemberben miért keletebbre (Skandináv-fsz.) alakul ki, mint szeptemberben, arról talán a következőket gondolhatjuk: azért, mert az eurázsiai kontinens gyorsabb lehűlése miatt decemberben már az észak-Ural vidék és a Földközi tenger medencéje között lesz nagyobb a hőkontraszt, míg szeptemberben a legnagyobb hőkontraszt az Észak-Atlantikum és a Földközi-tenger között áll fenn. A kontinens gyorsabb lehűlése folytán a hidegleszakadások, és velük a blokkoló anticiklonok fokozatosan keletre tolódnak.
    Fenti szemléletmódból az is adódik, hogy a szibériai hófelhalmozódás csak akkor valid, ha az áramlási kép meridionálisra váltása megtörténik tél elejére. Zonális makrocirkuláció mellett a legnagyobb északkeleti hidegtömeg se lesz hatással térségünk időjárására. Lász kollégánk ezt tisztán experimentális úton, múltbeli esetek tanulmányozásából kitalálta, meg is írta.
    Viszont a dolog azért nem ennyire egyszerű. A szibériai hófelhalmozódás hideglevegő felhalmozódást is kivált, és az így kiéleződött hőkontraszt hatással van/lehet a makrocirkulációs képre. Méghozzá olyan értelemben, hogy elősegíti a stabil örvényesedést, hidegleszakadást -azaz, az áramlási kép meridionálisra váltását. Anno megkérdeztem, vajon van-e kimutatható korreláció a DAI P ano és H exp eleme (észak-atlanti nyomás anomália és szibériai hófelhalmozódás) között. Azt írtad, kimutatható, de elég gyenge. A két elemet összekapcsoló mechanizmus tehát adott. A korreláció gyengesége pedig talán arra vezethető vissza, hogy a hidegleszakadásokat, azok kimenetelét a meridionális hőkontraszt mellett valószínűleg nagyban befolyásolja a teljes hemiszférát körbejáró nyugati "futószalag"
    sebessége.
    Az is szépen megmagyarázható mindebből, hogy miért csak a decemberi időjárásra hat a szeptember milyensége, miért nincs hatással pl. januárra, februárra is?
    A zonális-meridionális ciklusok időtartama nem egyforma, ciklikusságuk nem szabályos, a 4-6 hét csak átlagérték. A soron következő ciklus időbeli lefolyására még elég jól tippelhetünk, de 2-3 ciklussal odébb már akkora "csúszások" lesznek az említett szabálytalanságok összeadódása miatt, hogy ott már semmi prognosztikai értéke nincs a DAI szabályszerűségének.
    A ciklusok miatt kissé problematikusnak érzem a teljes december figyelembe vételét a DAI szempontjából. Ugyanis legtöbbször az az ábra, hogy a november végén, december elején meridionális fázisba jutott ciklus a hónap közepére véget ér, és új ciklus kezdődik ciklon előoldallal, majd tartósabb zonalitással (karácsonyi hóolvadás) Ez a felmelegedés a DAI beválását "rongálja" Talán jobb lenne a cca november 20-tól december 20-ig tartó időszakot figyelembe venni.
    Hasonlóképpen, a kora őszi történések tekintetében -véleményem szerint- október eleje is számít(hat), nagyjából tizedikéig.
    Tudom, hogy egy olyan egzakt számításnál, mint amilyet a DAI kíván, pontosan definiálni kell az időbeli és térbeli határokat. De a légnyomás-eloszlás térbeli vizsgálatánál azért az ember kicsit "kipislant" a szorosan vett észak-atlanti térség határain túlra, az egész képet nézi.
    Végső soron térségünket illetően most is meridionalitás van, annak egy ciklusvégi formája, mikor a közelünkben örvénylő elöregedett ciklon feltöltődik, és a blokkoló AC lassan fölénk jut.

    Link

    Link

    Hogy ez az a tipikus "anticiklonális-előoldali" őszelő, amit nem szeretünk, az megint csak kérdés.
    S végül még egy kérdés: az a bizonyos -2,2 hPa anomália sok, vagy kevés?


  • Ahogy én tapasztaltam, az ilyen makrohelyzet általában (leggyakrabban) kétféleképp alakul ki.

    Az egyik eset az, amikor Grönlandtól nyugatra egy erős ciklon húzódik fel délnyugatról, ekkor hirtelen megnő a Rossby-hullám amplitúdója, és erős meridionalitás alakult ki, ezzel pedig az azori (vagy brit) AC északabbra húzódik és képes lesz összekapcsolódni a grönlandival.

    Az általad linkelt esetben is ez történt, 13-án még sekély ciklon volt Izland felett, Nagy-Britannia felett pedig 1040 hPa-os anticiklon, Kanada felől viszont már érkezett az erős ciklon: Link Ahogy ez utobbi elvonult Grönlandtól nyugatra, az izlandi ciklon gyorsan kimélyülve már Skandinávia fölé ért, és arrébb lökte a brit anticiklont, ami ekkor össze is kapcsolódott a grönlandival: Link Elérkezett a legfejlettebb állapot (amit te is linkeltél): Link Később viszont a kanadai hidegmag újabb ciklonokat generált, és ezzel hamar délebbre is került az anticiklon, északon pedig újraindult a zonalitás: Link Link Link

    Hasonló volt a helyzet 2007. január 22-én is, igaz ekkor "csak" 1046 hPa volt a legmagasabb nyomás az anticiklonban: Link

    A másik kedvező helyzet pedig az, amikor erős azonalitás (keleties áramlások) vannak az Atlanti-óceán középső részén. Pl. 2010. december közepe, ekkor kezdetben egy nagy anticiklonális híd volt a Brit-szigetektől egészen Kelet-Kanadáig elnyúlva: Link Majd egy erős ciklon fűződött le Észak-Európa felett, mely meridionálissá tette az áramlást, az anticiklon pedig összekapcsolódott a grönlandival: Link Link Igaz, hogy itt kicsit nyugatabbra volt az AC központja, de Izland nyugati csücskét így is metszi az 1040 hPa-os vonal.
    Egy hasonló makrokép ugyanebből az évből, január elejéről: Link

    És végül 2012. októbere, az emlékezetes havazást megelőző időszak, itt igazából mindkét hatás megfigyelhető (megvan a Grönlandtol nyugatra beékelődő ciklon is, míg Ex-Rafael következtében az Atlanti-óceán keleti felén és Nyugat-Európában keleties áramlás volt): Link Link Link Októberhez képest azért nem rossz az az 1039 hPa-os anticiklon-központ Izland felett: Link

    Az mindkét esetben közös, hogy a kialakult erős AC általában csak néhány napig tud fennmaradni.


  • Bocs, utána már láttam, hogy hülyeséget kérdeztem. Most megpróbálok értelmeset is: Vajon mi váltja ki az anticiklon kialakulását Izland térségében, illetve attól délre? Például itt van egy 1050 hPa-s AC:
    beillesztett kép
    Na egy ilyenhez mi kell? Bizonyára kell legyen köze a jégsapkához, mert mostanában nemigen látni ilyet.
    Sokszor az az érzésem, hogy hemiszférikus nyomásátlag térképek nélkül ködszurkálás ezeket a tendenciákat, távkapcsolatokat elemezni. Ilyenek léteznek? Mert azt látom, hogy neked vannak negyedhemiszférikus térképeid. Ilyen régi nyomásátlag térképeket hol lehet nézegetni?

    Nem lehet, hogy az általad definiált észak-atlanti térség túlságosan nagy terület? Érzésem szerint a nyugati szélesség 45-90° térség már egészen másként tud viselkedni, mint a 0-45°. A mi szempontunkból pedig döntőnek csak a nyugati szélesség 0-20° szektort érzem.


  • A 2001-es +1,6 hPa volt, amely 1981 óta a 3. legmagasabb érték. Az utolsó cikkemben szerepel: északi szélesség 50-90°, nyugati hosszúság 0-90°. Például itt Link megnézheted, és a letöltött adatok alapján pl. excell-ben máris kiszámolhatod.


  • Az észak-atlanti légnyomás-anomália képlete hogyan áll össze? Pontosan mely földrajzi terület alapján? Például a 2001-es decembert mekkora szeptemberi anomália vezette be?

70016. 2014-09-14 20:22:38

  • Javában benne járunk a szeptemberben, ideje egy kis rendet tenni a "prediktor", DAI témakörben!

    A történet - miszerint a szeptember és a december között "valami van" - azzal kezdődött, hogy szemet szúrt, hogy a magyarországi szeptemberi csapadékösszeg és a decemberi átlaghőmérséklet között milyen magas a korreláció. Másfelé is vizsgálódva az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedés szerepe is valószínűsíthető lett. Ebből született első cikkem a témában: Link
    Ez lett a "prediktor" néven elhíresült index, amely fele-fele arányban vette figyelembe a két tényezőt.

    Azonban a csapadékösszeg nyilvánvalóan csak következmény. Nem véletlenül korrelál jól a légnyomással (bár a szeptemberi csapadékösszeg a decemberi hőmérséklettel jobban "együtt mozgott"). A régi nyomásátlag térképeket vizsgálgatva vettem észre, hogy az észak-atlanti térség szeptemberi légnyomás-anomáliája (ellenkező előjellel, mint a kárpát-medencei) és a decemberi magyarországi átlaghőmérséklet között is látszik valamiféle szabályszerűség. A két térség légnyomás-anomáliája különbségéből és az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedésből lineáris regresszióval állt elő a következő cikk eredménye, a DAI
    Link
    A kapcsolat fizikai magyarázatára azonban - utólag már látva, hogy nem véletlenül - nem sikerült rájönnöm.

    Aztán hatalmas szerencsére jött a 2013-as december, amikor is a DAI hideg decembert számolt, ám az éppen hogy szignifikánsan enyhe lett. A fiaskó után a vizsgálódást 30-ról 60 évre kiterjesztve végre felismertem: a döntő tényező a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália: Link
    És a kapcsolat fizikai magyarázat is meglett: a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália a legtöbb esetben havi átlagban decemberre újra kifejlődik, de immár a Skandináv-félsziget térségében. Továbbá az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedésnek kizárólag abban az esetben van szerepe, ha a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália pozitív, és mindössze a hideg mértékére van befolyása. Link (A DAI 2013-ban éppen ezen bukott, hiszen az észak-atlanti légnyomás-anomália negatív, a szibériai hótakaró-expanzió viszont rekord nagyságú volt.) Az új módszerrel a DAI-hoz hasonló determinisztikus érték helyett valószínűségi értékközök állnak elő. Az esetek 10-20 százalékában téríthetik el az anomália irányát más, előre nem kalkulálható tényezők.

    Tehát összegzésül: a "prediktor" és a DAI helyett az észak-atlanti légnyomás-anomáliát érdemes figyelni, és ha az pozitív lett, akkor az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedést is.

    Sajnos tehát "hiába" lesz az átlagosnál jóval csapadékosabb idén a szeptember, a szigorú december esélyei egyre csökkennek: 11-éig a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália -2,2 hPa, és a következő tíz nap kilátásai sem igazán kedvezőek. De persze november, január, február és március még bármi jót tartogathat, és egy átlagos vagy átlagosnál enyhébb decemberben is lehetnek hideg és szép havas epizódok.


  • Lehet túl távoli még a decembere gondolni de így a hónap közepén már megindult a fantáziám egy ilyen szeptemberi kezdés után... havazas hideg laza csapadék a prediktort biztos lefelé fogja húzni. Real analízis térképeket néztem főleg az 1879 szept. eddig elég hasonló az akkori nyomás elrendezéshez.. Szerinted ez mit jelenthet a 2014 es decemberre vonatkozóan? Én jó esélyt látok egy hideg decembere nem hideg párna következtében többet mint tavaly mikor a prediktort a eurázsiai hófelhalmozódás húzta lefelé.

70014. 2014-08-27 21:51:29

  • Thermo: Nem csak a miatt billenhet ki az egyensúly. Közre játszhat például egy tropusi vizekről mérsékelt övbe érkező ciklon.Ami átalakulva ugyan, de képes lehet arra -még ha átmenetileg is- de kiélezze a hőkontraszot. Jó példa erre a jelenlegi Gfs,Ecmwf. Mind2 modell ámbár középtávon,de ideillően Brit Acval számol szeptember 2-3tól.Amiből akár késöbbiekben Brit blocking is lehetne (Ecm szerint). Gfs szolidabban, vontatva 'mesél',de mind2 Kelet Európai hidegeláraztás gondol. Korábban tőle nyugatra Usa keleti partjai felöl egy ciklont add,ami beleolvadva az Izlandi csigagyárba kiélezné a hőkontraszot.Megkerülve a brit ac-t Skandi ciklonként hoznák össze a blockingot. Ez már igazi ízig vérig meridionális áramlás.Nem pedig ényi irányításos skandináv fél zonális beütésü áramlás. Ahelyett, hogy zonalitás irányába fordulna az idő,egyre inkább észak-déli lefüzödésre hajlanak a modellek. Az Ao index által határolt területek felett űridőbe(192ó felett) -10es érték is megjelenik.Míg Brit szk.től délre 20fokos 850ek vannak.Ez ám a futás!! Ez nem tendencia! De a Brit Ac kialakulása körvonalazódni lászik, kíváncsi leszek rá, hova fog tovább fajulni ez a szeptemberi első dekád.laza

70013. (előzmény: 70012. ziv24) 2014-08-24 12:40:41

  • Hát ez az! A fordulópontokra (mikor egyik verkli a másikba vált) tapasztalatom szerintem nem lehet rájönni. Azt persze észreveszed, ha jelentősebb cirkulációs átrendeződés van kilátásban. De azt nem tudhatod, ez tartóssá válik-e, "éra" lesz-e belőle -avagy hamarosan visszazökken a szokott kerékvágásba az időjárás.
    Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a jól bejáratott verkliket az energiamérleg jelentős változása billenti ki egyensúlyi állapotukból. Magyarán, a nappalok hosszának gyors változása. De igazából még ez sem 100%-os előjel. Láttam már verklit, mely túlélte az évszakváltást.

70012. 2014-08-23 23:30:15

  • Igen, elég érdekes, hogy miért buknak mostanában a modellek rövidtávon is, lehet, ha felvesz egy hajlamot az időjárás (ezen a nyáron sok csapadék, mérsékelten meleg idő), akkor még a modellek sem tudják ebből kizökkenteni nevet Valamelyik télen is volt egy ilyen időszak, csak akkor a hideg és a havazás nem jött, pedig a modelleken múlt volna, lett volna rendesen. nevet Tehát csak a fordulópontokra kell rájönni, reméljük majd március környékén lesz a következő. hideg havazas

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Mostanában nehéz a hosszabb távon latolgató meteorológiakedvelő ember dolga, ugyanis betonbiztosnak látszó helyzetek (5-6 napon belül esedékes makrofelállásokról van szó!) fordulnak a visszájukra, ahogy ez az augusztus utolsó hetében a két nagy ´királyi´ modell által még a múlt hét derekán biztosnak tűnű meleghullám esetében előfordult. Mindezt a - nevezzük skandináv ciklon-verklinek - nevezhető makroszinoptikai alaphelyzetnek köszönhető, amiben ugyan változás állhat be (a jövő hét vége felé a Skandináv-félsziget felett blokkoló AC-központ épülhet ki) - ezt támogatja egyébként a stockholmi GFS-fáklya is - viszont ez nálunk egyáltalán nem kell, hogy kifejezetten meleg időt jelentsen már ilyenkor, a csillagászati nyár utolsó harmadában, hanem inkább egy amolyan nyár végi, ősz eleji nappal kellemes, éjjelenként viszonylag csípős hőmérsékleteket eredményező, akár napokon keresztül fennálló időjárási alaphelyzetet is eredményezhet. Viszont könnyen az is előfordulhat, hogy az AC alá - ahogy az idei nyáron oly gyakran - a ciklonok szépen délről megkerülik a skandináv AC-t, így még annyi hasznunk sem lesz az AC-ből, hogy végre egy időre elzárják az égi csapokat. Azaz kettőtök közül most inkább Thermometer véleményét osztom inkább, egy délnyugati masszív melegadvekciós helyzet szinte csak elvétve akad a modelleken, ettől még jöhet majd egy elkésett nyári finálé, de számomra elég vaskos meglepetés lenne, ha idén - egy-két kivételtől és naptól eltekintve az ország nagy részén 30> hőmérsékletek alakulnának ki. Ezért is írtam minap a Társalgóban, hogy biztató (volt) az augusztus végi melegadvekciós helyzet, de mire karnyújtásnyira kerülünk hozzá, eltűnik, mint idén, a június eleji 5-6 napos meleg epizódot kivéve, ez rendre megtörtént. Ez már egy ilyen nyár, és nem látom kézzelfogható jelét annak, hogy ez a neki kiszabott röpke 4 hét alatt gyökeresen megváltozzon :-)


  • A lényeg abban rejlik, hogy a kialakuló zónalitás most nem egy stabil, az augusztus vége felé, legkésőbb szeptember elején megszokott gyors sodrású helyzet, arra elég, hogy északnyugati irányítás mostanában ne tudjon kifejlődni, ami az igazi őszt (tartósan 20 fok alatti Tmax) behozná, ezért beül a kontinens közepére egy AC, ami szkanderozik az amúgy nem túl mély ciklonokkal, egyelőre egyik helyzet sem túl kiélezett de a kontinensen kifejlődő AC marad győztes pozícióban, a frontok az északnyugati lehűlések mellett arra jók, hogy biztosítsanak egy délnyugati irányítást, így Kárpát medence tekintetében az előoldali helyzetünk mégis pengeélen lesz, de az ország nagyobb részén azért meglesz. Az elmúlt időszak alapján van egy tendencia, hogy mivel igazi zónalitás nem tud kialakulni ez befordulhat időnként egy blocking epizódba időlegesen, de mint említettem, a következő 2 hétben az AC lehet nyerő helyzetben. Ezért jelenik meg újra meg újra mindkét modellnél egy egy futáson illetve gyakorta a főfutáson masszív melegadvekció kiugrása 15 fokos T850 felett, amit az ENS többi tagja szépen kiegyenlít, elmos, szolíd mindössze pár fokos, de azért határozott T850 emelkedésként megjelenítve, most éppen igen langyosvíz a főfutás és az átlag, ám az ECM valószínűségi felső szórása szembetűnően tág maradt: míg az átlag a 10 fok körül rezeg lefelé a szórás 5 fok felett marad, felfelé pedig lazán 20 fok fölé szór, ez azért nem elhanyagolható bizonytalansági faktor; tehát nekem ezt azt jelenti, hogy pontosan milyen időzítéssel épp ezért nem tudni, de kaphatunk egy erős meglepi előoldalt , ami a mostani hullámzó front játszmával karöltve legalább DK en 1-2 napos hőséghelyzetet is behúzhat (hasonóan akár mint a 2008-as) egy markáns lehülést és kiszáradást követő felmelegedésről van szó, a jövő hét eleji lehűlés most kísértetiesen hasonló, igaz, nem várakozik mögötte már meginduló majd ránktolódó melegadvekció a modelleken, de ez jövő hétig még finomodhat), ha ezt nézem akkor ez a 10-15% szolíd esély egy ilyen finálé során SZR döntésre véleményem szerint fenntartandó, ami tkp. még mindig azt jelenti, hogy erre nem igazán lehet számítani. (33 fokot meghaladó Tmax -ra már legalább 50-60 % ot teszek)

    Amúgy a keményvonalas ősz beköszönte előtt általában augusztus 20 körül vagy augusztus utolsó hetében, napjaiban, esetleg szeptember legelején a legtöbb évben elő szokott fordulni legalább egy ilyen finálé helyzet, ritkák azok az évek, kb 1/10, amikor ez teljesen elmarad, (még 2010 ben is volt) aztán előfordulhat olyan, mint 2011, 2012, 2009 ben, hogy október első hetében még mindig "fináléztunk."


  • Átnézve a két "királyi" modell legutóbbi futását azt látom, hogy a komolyan vehető kb. 200 órás időtávig ciklon-előoldali helyzet nem mutatkozik. Inkább a skandináv "alacsony nyomású akciócentrum" játszadozik nyugat és közép-európai anticiklonokkal. A tartós előoldali melegedéshez fejlett brit ill. atlanti-parti ciklonok kellenének, stabil közép és kelet-európai anticiklonnal párosulva. Ilyen felállás ebben a legfrissebb futásban nem látszik. (Persze hangsúlyozandó, hogy egyetlen futásról beszélek)
    Azt tudni kell, hogy az augusztus legvégén, szeptember elején "bevaduló" kánikula, bár nem elképzelhetetlen, de nagyon ritka madár. Hogy az év legnagyobb felmelegedése erre az időszakra essen, annak nagyon kicsi a valószínűsége. Ebből kiindulva az idei SZR augusztus legvégi, szeptember eleji beállását gyakorlatilag kizártnak gondolom. Ehhez igen dinamikus déli áramlásra, szubtrópusi forró légtömegek több napon át tartó advekciójára lenne szükség, ami, jelen állás szerint, nem látszik a modellek térképein.
    Abban egyetértünk, hogy lesz még számos "strandidős" nap a közeljövőben, bár szerintem a hőmérsékleti csúcsok akkor is nagyjából megmaradnak a szolid 25-30 fokos tartományban.
    A nagyon is okkal feltételezhető hidegfrontok, advektív lehűlések idején pedig igazi őszi napokat kaphatunk már szeptember első felében. Ami szeptember végét, októbert illeti, arra túl korai még jósolgatni. Természetesen elképzeléseim, "megérzéseim" nekem is vannak ezzel kapcsolatban, de azokat nem teszem közzé ezen a fórumhelyen.


  • A modellek a Brit térségtől nyugatra bár vontatottan és egyre halogatva ciklongenezist jeleznek, amelyek viszonylag mélyre, spanyolország fölé is benyúlnak.
    Ettől délre azori orroz, majd a dél-középeurópai térségben AC épül ki. Ez gyenge határozatlan de inkább délies áramlást hoz, bár az északi határainkat gyakorta súroló hidegfrontok miatt igazi kánikulára alíg van esély, de úgy tűnik jövő hét második felében illetve szeptember első felében lehet néhány igazi nyárra emlékeztető nap is, ekkor délen, főleg a DK határnál 30 fokot jelentősebben meghaladó (33-34 fok) hőmérséklet sem kizárt, az ország É-ÉNY területeitől eltekintve egész használható csapadékszegényebb utószezonra van kilátás, legalábbis az idei főszezonhoz képest.(Bár kevesebb csapadék most is ott lesz, ahova inkább várnának) Inkább nagyobb esélyt adok egy szeptember eleji SZR döntésnek (10-15%) D-en, mint annak, hogy a közeli időszakban tartós igazi őszi idő köszönt be. Bár a 15 i HF sajnos igen nagy valószínűséggel évszakváltó volt. Az ősztől idén nagy izgalmakat nem várok: Szept közepétől október végéig általában reggelente ködös, párás felhős, déltájban bágyadtan szűrten napos, 20 fok körüli nappalok, tartósan fagymentes éjszakák, átlagos csapadék, időnként záporok, vagy - főként DNY-on - tartósabb gyenge eső. Attól a komoly ténytől eltekintve, hogy a július volt a csapadékosabb a június helyett, ezek a "hasonló években" típusú várakozásaim sajnos bejöttek a főszezonban nyaralók bosszúságára:

    2014-05-16 -án
    "Sejtésem az, hogy idén július 10 ig a nyár legmelegebb része nagyjából le is megy, augusztusban (és a hónapnak is inkább az első felében) csak rövidebb, max 4 napos kevésbé erős, olyan max 34-35 fokon tetőző fellángolások lesznek... átlag körüli anomáliával. Hasonló években az augusztus 10-15 közötti időszak gyakran csapadékos, majd árvízhelyzetes volt, vagy éppen 20 - án volt határozottan "évszakváltó" front"



    Link
    Link
    Link






  • Egyelőre még nem lehet tudni. Az is kérdéses, hogy egyáltalán ki tud-e alakulni határozott nyugatias áramlás, vagy csak valami kezdetleges zonalitás, félzonalitás jön-e össze. Mindenesetre augusztus végén az Atlanti-óceán északi részén már alapból kezd beindulni a ciklontevékenység, ahogy a sarkvidéken hűl a levegő, így az sem kizárt, hogy tartósabb legyen. De vannak olyan modellek is, amik az időszak vége felé (másfél-két hét múlva) már-már blockingba fordulást mutatnak.

70006. (előzmény: 70005. Zivipötty) 2014-08-05 15:50:01

  • Azt esetleg már lehet sejteni, hogy a visszatérő zonalitás milyen élettartamú lesz? Csak egy átmeneti visszatérés ez, vagy meghatározhatja az előttünk álló hetek időjárását is kellemesen meleg, száraz őszelőt okozva?

70005. 2014-08-05 09:02:17

  • A modelleket átnézve úgy tűnik, hogy hamarosan véget érhet a jó ideje tartó, többnyire helyi hatások által alakított időjárás. Az Atlanti-óceán északi részén örvénylő ciklon a következő napokban várhatóan nem változtat majd jelentősen a helyzetén, dél felől ugyanakkor Bertha belerongyol a nyugati áramlása. Ezen kettő ciklon közös játéka aztán többfelé forgatókönyvet vázolhat fel.

    A GFS most összeolvasztja a kettőt, és egy erős ciklont vár, a Brit-szigetek közelében még 980 h Pa alá is benézhetne a nyomás: Link Link Hozzánk meg jönne a jól ismert orros hidegfront: Link

    Az ECMWF nem olvasztja össze a kettőt, viszont Berthát gyors mozgásúnak várja a brit ciklont délkeletről megkerülve, így a végeredmény hasonló lenne, orros hidegfront: Link Link

    A GEM viszont semmilyen kapcsolatot nem vár, Ex-Bertha szépen elveszne a süllyesztőben (az Azori-szigetektől északra): Link A hidegfront viszont itt is látszik utána, annyi különbséggel, hogy a sekély mediterrán ciklon miatt több csapadékot mutat: Link

    Abban mindhárom modell egyetért, hogy ezt követően a hónap közepére nyugatias áramlás alakulna ki, ezzel pedig gyakoribb ciklonátvonulás lenne változékonyabb, hol hűvös, hol meleg idővel.

    Az időszak elején a bizonytalanságot az fokozza, hogy Bertha nem olyan erős és elég kicsi méretű is, szemben Arthur-ral, amelynek azért elég valószínű volt már középtávon is az Európára kifejtett hatása.


  • A telet nem merem (és nem is tisztem!) előrejelezni, jóslásokba nem kivánok bocsátkozni, hiszen egyrészt csakis a(z égi dolgokra vonatkozó) megfigyeléseimért vállalok felelősséget, másrészt az esedékes, de csöppet sem biztos, hogy bekövetkező kifejezetten erős El Ninóra utaltam hozzászólásomban.
    A naptevékenység valóban megbizhatóbb útmutató az általános légköri cirkulációt illetően. Enyhe lecsengésbe hajlott nemcsak a napfoltok száma, de a (foltokhoz kapcsolódó vagy azoktól teljesen függetlenül kipattanó) napkitörések aktivitása is.
    Teljesen egyetértek a várható hidegebb télre vonatkozó és elhangzott állásponttal, és azzal is, hogy az enyhébb telek eleje rendszerint havas, fagyos. Énnek ellenkezője ha kevésbé is, de még igaz: az enyhén kezdődő telek sokszor (de nem mindig) végződnek hófuvásos, hideg végkifejlettel.

Mai dátum

2014. október 1., szerda

Malvin

Utoljára feltöltött kép

35968

Hírek, események

Heves esőzések szeptember elején

Időjárás-változás | 2014-09-24 19:23

pic
Szeptember elején idén elmaradt az indián nyár, helyette az azt megelőző időszakra is jellemző, csapadékos időjárással kezdődött a meteorológiai ősz.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 6:30  napnyug 18:15
Szolnok: napkel 6:36  napnyug 18:22
Budapest: napkel 6:41  napnyug 18:26
Siófok: napkel 6:44  napnyug 18:30
Szombathely: napkel 6:50  napnyug 18:36
Lap tetejére