Vép

2014-10-25 00:09:17

T: 6,3 °C

RH:  P: 

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • akarom mondani: kezdeti feltételekre való érzékenységét

70127. (előzmény: 70122. Rudolfking) 2014-10-20 08:07:34

  • ezzel az időjárás kaotikus mivolta mérhető hiszen a két állapot igen közel áll egymáshoz mégsem ugyanaz, ettől függetlenül a gfs jelelegi nagy szórásából kijöhet akár ez a kimenet is,


  • Ami izgalmassá teszi a maximumokban előforduló négy zord telet, hogy az 50-es évektől megerősödő naptevékenység két leggyengébb ciklus-maximumában (20. és 23.) jöttek elő.
    nevet
    A minimumokban jövő teleknél nem látni hasonló összefüggést. nevet

    Na jó, ez nem több egy kis matektájéknél. nevet

70125. 2014-10-19 15:33:16

  • Előző írásomhoz kívánkozik, ezért ide is másolom egy régebbi statisztikai elemzésemet:

    1956-ban évszázados jelentőségű zord február: minimum közeli
    1962/63, 1963/64 évszázados jelentőségű zord ikertelek: minimum közeli
    1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
    1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
    1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követő hideg tél: minimumközeli
    1995/96, zord tél: minimumközeli
    1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
    2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
    2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

    Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
    Napfoltmaximumban előfordult hideg telek száma: 4

    Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

    1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
    1974/75, enyhe tél: minimum közeli
    1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
    1987/88, enyhe tél: középtájon
    1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentőségű télközepi meleget hozó tél: maximumban
    1997/98, enyhe tél: középtájon
    2000/2001, enyhe tél: maximumban
    2006/2007, roppant enyhe: minimumban

    Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
    Enyhe telek napfoltminimumban: 2

70123. 2014-10-19 15:10:44

  • Ha már télről van szó, ez is ide kívánkozik:

    Link

    Tudom, ingoványos talajra léptem, és a fórumtársak jogosan hiányolják majd a teljes egzaktságot. A naptevékenység és a földi cirkuláció esetleges összefüggéseit a tudomány még nem állapította meg teljes biztonsággal. Ezért a következőket ne tekintsék kijelentésnek, inkább csak hangos gondolkodásnak.
    Ami biztosnak tűnik, az az, hogy a naptevékenység felerősödése (pl. nagyobb napkitörések) idején a térítői AC öv nagyon hamar -tudtommal már néhány napon belül- erősödésbe, kiterjedésbe kezd.
    Ilyen napkitörések természetesen a naptevékenység maximumainak környékén fordulnak elő leginkább.
    A térítői anticiklonális övnek fejlettebbé válása pedig igen nagy valószínűséggel azt vonja maga után, hogy a teknők nem tudnak mélyre nyúlni, a makrocirkulációs kép összességében zonálisabbá válik. És viszont.
    Az utóbbi hónapokban "ezen a szemüvegen át" is néztem a makrocirkuláció viselkedését. Az a benyomásom, hogy ez gyorsan és érzékenyen reagál a napfoltszám és összkiterjedés változásaira, mégpedig a fent leírtak szerint.
    Ha most megnézzük a jelenlegi napfoltciklust, azt látjuk, hogy az példátlanul erős másodmaximumot produkált. Éppen a tavalyi téli félévben kezdett drasztikus emelkedésbe a napfoltszám. Kérdés, vajon összefüggésben van-e ezzel a tavalyi rendhagyó tél. Bár többen megírták már, hogy a roppant tartós enyheséget nem klasszikus zonális áramlási kép okozta, mégis azt kell mondanom, hogy a nagyon erős és tartós észak-atlanti ciklontevékenység a megállíthatatlanul kelet felé terjeszkedő enyhe légtömegekkel mindenképp zonális hajlamot jelent.
    Ha feltételesen elfogadjuk a fenti okfejtést, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a naptevékenység most már biztosan leszálló ágba lép, harmadik maximuma nem valószínű, hogy lesz.
    Az alacsonyabb napfoltszám és kiterjedés pedig -amennyiben valóban hat a makrocirkulációra- az idei télen más -pontosabban meridionálisabb- áramlási képek uralmával járhat, mint amilyen egy évvel ezelőtt jellemző volt.

70122. 2014-10-19 12:44:10

  • Egy kis hosszútávú előrejelzésre alkalmasnak tűnő technika lefuttatása és értékelése:

    Lefuttattam a mostani helyzetre az összehasonlító programomat, hogy mely évben volt nagyon hasonló, ilyen a felállás: Link és ez volt a "legjobb" illeszkedés: Link a hasonlóság tényleg nagyon erős.
    Nézzük, melyik hogy folytatódik/folytatódott:
    Most: Link ezt várja a GFS, skandi AC, kelet-európai ciklonok, hidegbeáramlás, izlandi ciklon marad.
    Akkor? Link északabbi zonális kép, felettünk AC és nyugalom.
    Mi látszik ebből: ha találunk két - akár megtévesztésig hasonló - makroképet, az még lehet totális véletlen egybeesés is. Alkalmatlan lehet akár 1-2 napos előrejelzésre is.

    További érdekesség: a legrosszabb illeszkedés 1906.12.02. Link hát tényleg nem hasonlítanak vidám
    Akit esetleg érdekel a 12600 összehasonlítás 2-10. helyezettje is, íme: 1967.10.12., 1910.09.29., 1990.10.03., 1983.10.05., 1910.09.28., 1917.10.02., 1942.10.08., 1882.10.11., 1931.10.06. (ez utolsó az első helyezett előtt egy nappal van).

    Az összehasonlítás színek szerint történik, ami az 500hPa geopotential reanalízis eredménye (és nem is a légnyomásé), ami nem túl pontos gondolom, és így az összehasonlítás sem az. Ennek megfelelően tessék értékelni nevet


  • A kulcs a zivipötty által linkelt térképen van. Például: ( Link ) Egyébbként meg nem késtünk még sehová sem, még van jó egy hónapunk. Rátérve az Észak - Amerikai AC-ra az 'elöbb vagy utóbb' keletre billenésre, a hosszan elnyúló anticiklon nagyy kiterjedésében látom. Amit zivipötty fejtegetett, hogy az Atlanti mély ciklon után ha nincs a közelben újabb sekély ciklon 'légüres állapot' jönn létre. Ez önmagában értelmetlenség. De nem..Ez a HATÁS ELLENHATÁS törvénye, a légköre is igaz. laza A böhöm Ac ellenhatásként terjeszkedik a mély ciklont sietve követve, de a nagy kiterjedés miatt,meg a földrajzi tényezők miatt ketté szakad. De Amerika középen igen nyitott északról dél felé és a Sziklás hg. tud csak stabil anticiklont fenntartani. Ott a hegységek miatt stabil a magasnyomás, középen a befurakodó alacsony nyomás a nagy nyitottság, a keleti parton az Appalach-hg védi 1000-2037méteres csúcsaival, az áthelyezödő anticiklont amit a mély ciklont követi. Link Szeke: ez távkapcsolat. nevet Domborzat,fizikai kölcsönhatások és magassági szelek összjátéka. Én November második felére voksolnék, komolyabb télies fordulatra. Ugy gondolom az idén korábban jönn, de nem lesz tartós. És ez átlag körüli,zömében ényi hidegbetöréses félblockingos,blonkingos kimenetek jöhetnek szóba,neces harmatpontu, lucskos, nehezen megmaradó,kitartó hóval. Januárra meg én szerintem az ék Eu.i AC is összeszedi magát, s lesz majd rajtunk kontinentális,száraz hideg is.


  • Október 19.-e van, még majdnem másfél hónap decemberig. A modellek 3 nap alatt képesek teljesen a fordítottját mutatni, ezt tudja mindenki és egy hidegbázis is képes kialakulni pár nap alatt nekünk jó helyen. Nagyon messze van még a tél kezdete, én november közepétől kezdem majd inkább figyelni a dolgokat részletesebben, akkortól már a napállás is tűrhető lesz tél szempontjából.


  • Én a kulcsot a kiterjedt Észak-Amerikai AC-ben látom, amely aztán előbb vagy utóbb keletre billen. A dolog azért érdekes, mert az Amerikára rászakadó hideg tud ugyebár ciklongyárat is generálni, lásd: tavalyi tél, meg ezek szerint meridionális Grönlandi AC-hidat is kiválthat. Tudsz esetleg hemiszférikus archív térképeket?


  • Pontosan erre gondoltam én is. Az erre való hajlam jelei mutatkoznak és a november elejére mutatott klasszikus blocking helyzet is elpárolgott szépen.

70116. 2014-10-19 07:17:41

  • Amennyire szépen kezdett gyűlni számunkra jó helyen a hideg, úgy kezd a hidegmag csoportosulni amerika felett , és evvel minden kezdődik ugyan ott , ahhol az előző tél befejeződött. Ebből megint rosszul fogunk kijönni .....


  • Igaz, hogy én közel sem vagyok tapasztalt róka (többek közt azért, mert még csak 23 éves vagyok), de úgy gondolom, hogy az idei tél közel sem mutatkozik enyhének. A jövő hét közepi hidegbetörés is jó példázza azt, hogy még mindig döntően meridionális túlsúly van Európában, (persze ebben lehet még változás, de ez akár hónapok kérdése is lehet) aminek hatására (megfelelő paraméterek esetén) gyakori, tartós hidegelárasztások lehetnek a közeli jövőben. Én nem igazán látom jelét annak, hogy az atlanti ciklonok idén is mázsaszámra keletkeznének majd, s ilyeténképpen megvédhetnének minket a fagyos, kontinentális léghullámoktól. Márpedig ennek híján bármikor adott a lehetőség szibériai eredetű légtömegek térnyerésére a tél folyamán.
    A nyugati szállítószalag nagyon meggyengült mostanság. Azt nem tudom, hogy ez csak egy átmeneti jelenség-e vagy egy nagyobb, tartósabb változás előszele, de egy biztos: ha ez a helyzet a jövőben is fennáll majd, akkor mindenféleképpen adott lesz a lehetőség (akár többször is) kemény, zord telekre. Vagyis a "tudósok" által jósolgatott enyhe, hó nélküli telek lehetősége nemhogy nőni, hanem éppen hogy csökkenni fog véleményem szerint a jövőben. nevet


  • " A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelőknek túl pozitív jövőképet."

    Valóban, az ősz eddigi makrocirkulációs jellege arra enged következtetni, hogy az eurázsiai hidegdepó viszonylag gyengén fejlett és/vagy csekély a hajlama a nyugat felé való terjeszkedésre. Emiatt a hideg keleten szakad le, ott képződik teknő. Az Atlanti-óceán felett szintén teknő tartózkodik, melynek hátoldalán az észak-amerikai földrész keleti része egyre-másra kapja a sarkvidéki hidegbetöréseket. A két alacsony nyomású terület között minduntalan kiújuló magas nyomású gerinc helyezkedik el Európa középső sávjában. Térségünk ennek az anticiklonnak általában a hátoldalán tartózkodik (azaz az atlanti ciklonokhoz képest előoldali pozicióban)
    Időjárásunk minden, mostanában megfigyelhető sajátossága erre az alaphelyzetre vezethető vissza: az átlagosnál magasabb hőmérséklet, a délies áramlások dominanciája, a légnyomás jobb térfeles viselkedése, a tartósabb északnyugati hidegadvekció hiánya (Ez utóbbi is azért, mert a minket északnyugatról elérő hideg légtömegek is végső soron az eurázsiai hidegdepó szülöttei, s keletkezésükhöz az kell, hogy ez utóbbi a magas északon nyugat felé terjeszkedjen. Az amerikai hidegmag légtömegeiből Európa közvetlenül sohasem kap)
    Ha az atlanti teknő időlegesen kissé meggyengül, illetve a kelet-európai alacsony nyomás retrográd mozgásba kezd, úgy térségünk rövid időre átkerülhet az említett gerinc előoldalára. Akkora mértéket nem szokott elérni el a retrográd mozgás, hogy a keleti alacsony nyomás kiadósabban fölénk helyeződjön, és dinamikus északias légmozgást kapjunk. Kisebb légnyomás-süllyedés után viszonylag gyenge, rövid ideig tartó sarkilevegő-beáramlás figyelhető meg nálunk, azonban igen hamar megint az AC központi területében találjuk magunkat, sőt, ugyanolyan hamar annak hátoldalán, ahol ismételten délire fordul fölöttünk az áramlás. Ilyen átmeneti, nem túl erős hidegöblítést kaptunk szeptember végén, meg a mai napon is.
    Mindez, összességében rendkívül jellemző a vacak teleket megelőző őszökre: 1982-ben, 2000-ben, 2006-ban nagyon hasonló volt a helyzet. Egyébként a felállás maga egyáltalán nem ritka, kevésbé enyhe telek előtt/közben is jellemző, csak nem ennyire stabil, kifejezett formában.(Amerika-Európa "libikóka", avagy hideg Amerika és Szibéria, enyhe Európa)
    A lényeg, hogy feltéve de nem megengedve, hogy a mostani makrocirkulációs kép fennmarad (nagyon tartós tud ez lenne, de természetesen egy alapvető átrendeződés sem kizárt!), úgy túlnyomórészt előoldali-zonális, enyhe telet várhatunk idén.
    Azért van egy olyan benyomásom, mintha a helyzet árnyalatnyival jobb lenne a tavalyinál. A grönland-kara-tengeri térségben elég jól összegyűlik a hideglevegő éppen ezekben a napokban, és elárasztja Oroszország európai területét. Tavaly ősz közepén ilyen nemigen volt, ahogy előttem mások már utaltak is erre.
    Tehát elképzelhető, hogy az eurázsiai hidegdepó felépülési és regenerációs hajlama egy fokkal jobb az idén, mint volt egy évvel ezelőtt. Emiatt nem kizárt, hogy ez a fagyos légtömeg nagyra fejlődve végül "végigtiporjon" Európán, ahogy ez 2012 február elején, szintén magas naptevékenységű télen történt.
    Ilyesmire elsősorban a tél legelején, méginkább a második felében kerülhet sor, mikor a még, illetve már nem nagyon erős hemiszférikus hőkontraszt miatt a nyugati áramlási szalag nem rendkívül gyors.
    A télközepet, sőt a tél nagyobb részét azonban előoldali-zonális berendezkedésűnek, átlagosnál enyhébbnek lehet egyelőre feltételezni.


  • Igen, valószínű, hogy a kialakuló AC is hatással van rájuk, és módosítja a pályájukat, de szerintem már eleve is északiasabb irányba vonulnak.

    Megnéztem a 2007-es esetet, és szembe tűnt, hogy míg előtte az Atlanti-óceánon és Európában mintaszerű zonalitás volt, Észak-Amerikát több hullámban hideg levegő árasztotta el, és igen kiterjedt anticiklon épült ki ott: Link Link Aztán a következő, Kanada felől érkező (ekkor még viszonylag gyenge ciklonnal rendelkező) teknő ezt a nagy anticiklont kitolta az óceán fölé: Link Link A kanadai ciklon az óceán fölé érve jelentősen kimélyült, de eközben a korábbi anticiklon összekapcsolódott az azorival, majd együtt a grönlandival: Link Link Link Aztán ez a közös anticiklon szépen megállította a nyugatról jövő ciklonokat: Link Link Link Link

    Meg kéne nézni több esetet is (sajnos ez az archívum csak 1999-től elérhető), de itt valószínűleg a gyorsan kimélyülő ciklonnak lehetett szerepe abban, hogy a Rossby-hullámok amplitúdója hirtelen megnövekedjen, és beálljon a blocking. Illetve az, hogy az Európa fölé helyeződő teknő előoldalán igen erős volt a jet, így maguk a ciklonok is gyorsan mozogtak, különösen a teknő délnyugati oldalán végigszáguldó viharciklon (1005 -- 984 -- 960 hPa-os nyomásokkal látszik a képeken): Link Link Link Az ilyen gyorsan mozgó viharciklonok mögött létrejövő "üres tér" is kedvezhet a blockinghajlamnak (anticiklon kialakulásnak/összekapcsolódásnak), ha nem követi őket újabb erős ciklon.


  • De vajon mitől indulnak a ciklonok északnak Grönlandtól nyugatra? Érzésem szerint már ez is inkább okozat, mint ok. A ciklonok akkor mennek a Baffin öbölbe és nem Izlandnak, ha már eleve nagy amplitúdójú a poláris front, azaz nagyok a Rossby-hullámok.

    Érdekességként megemlítem, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhető átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidőszakkal. Megállapításai a következők voltak:

    - sokkal gyengébb izlandi depresszió
    - sokkal erősebb depresszió a Baffin-öböl felett
    - sokkal erősebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
    - melegebb Sargasso tenger

    Az első három megegyezik az általad leírt folyamattal!


  • Helyesbítés: a '95 ös telet azért sokan kívánnák, a folyamatos mediciklonok miatt nem volt túl alacsony a T850 és sokszor volt előoldal, viszont a helyzet tartós volt és elég sok havat is hozott, talán 2013 al vonható párhuzam azzal a különbséggel, hogy akkor már novemberben havazott.

70110. 2014-10-17 12:35:49

  • A következő időszakban nem a lábashideg, hanem kifejezetten északnyugati majd jegestengeri irányítás várható. Az első etapban, aminek jelei már a mostani meleg labilis időben is megmutatkoznak, a hideg a magasban áramlik be, de a talajon nem okoz jelentős lehűlést. Ezek a "hidegöblítések" gyorsak, ettől a talajhőmérséklet menete alíg változik és a időlegesen kialakuló nagy hőkontraszt miatt ezért a jövő hét közepén is zivatarosra fordulhat az időjárás (akárcsak 2013 március 8- a környékén). Ezt követően a szcenárió ismert és a GFS modell űrtávlata is "rárezonál" azzal hogy ránkhúzza a -10 es izotermát, mondjuk ez csak amolya szemléltető futás, komolyan venni még nem lehet. Ettől függetlenül is meglátásom, hogy az ECM által tegnap vízionált hidegbetörés sem teljesen ORSC, hanem egy későbbi tendencia előjeleként futott mellé, így november első hete, de már első napjai tél tábornok "nincs pardon" típusú támadását hozhatja ( ami nem a síkvidéki fagyokról hanem már akár az ország nagyobb részét érintő síkvidéki havazásról szólna inkább). A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2006 oshoz, bár egy 1993 as vagy 95 ös szcanárió sem esik kívül a lehetőségeken. A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelőknek túl pozitív jövőképet.

70109. 2014-10-17 10:32:09

  • A GFS tartja magát az eddigiekhez: keddtől csütörtökig nagyjából a szeptember véginek megfelelő hidegelöntés mérsékelt mennyiségű csapadékkal, aztán péntektől kisebb visszamelegedés. Jövő hétvégére a szórás sem túl nagy, a teljes kilengés 10 fok körüli, de a tagok nagy része a 6-11 fok közötti tartományban látható. Az egyesített fáklya is erről árulkodik: Link (középső országrész)

    A jövő hét közepére a GFS-en is megfigyelhető mediciklon-képződésre való hajlam, de ezt igen gyorsan lerombolná, vagy Afrikába szorítaná az AC.

    Ha így marad, akkor igen jól időzítene az időjárás, hiszen a hosszú hétvége nagyobbik része viszonylag kellemes idővel telhetne. Persze valószínűleg lenne lokális/regionális "beragadás", és a legtöbb helyen már nem lenne 20 fok sem, de október végén egy 14-18 fokos, nagyrészt fagymentes, száraz idő szerintem sokaknak megfelelne. Link

    A GEM most bedobta a mélyebb mediciklonos verziót, de tőlünk jóval keletebbre lévő központtal, így ezen a modellen is bepróbálkozna a "zonális AC", viszont csak átmenetileg, mert hamar elmosná az ÉNy-i ciklontevékenység. Ez már közel sem olyan kellemes, mint a GFS, de igen messze áll a tegnapi ECM-től.

    Ami mostanra szintén lefutott. Hát, valahol a fentebbi két kimenet között van a mostani progi. Mediterrán ciklongenezis ON, de ez is gyors délre helyeződéssel, aztán pedig AC DNy-i áramlással.

    Az UKMO-n 144 h-nál "hosszú" teknő tőlünk keletre, nyugat felől nyomuló AC.

    Megnéztem még pár európai nyomásfáklyát, bélyegképeket, sarki térképeket és szerintem elég biztos lábon áll a GFS elképzelése.

    Így talán ezt lehet kijelenteni a közeljövőről:

    - 21-től jelentős lehűlés csapadékkal;

    - 24-27 között a magasnyomás térhódítása nyugati, délnyugati áramlással, nálunk enyhülés, többnapos száraz, csendes periódussal, itt-ott köd/stratus (60-70 %),
    fentebbi AC-hajlamot az ÉNy-i ciklontevékenység gyorsan szétzilálná, így a nyugodt periódus 1-2 napra lerövidülne, utána újabb HF (20-30 %),
    mediterrán ciklon a közelünkben, tartósan csapadékos idő (5-10 %);

    - 28-tól szerintem egyre inkább a grönlandi hidegmag irányítása alá kerülünk, az eurázsiai hidegmag pedig háttérbe (keletebbre?) szorul, ÉNy-i frontok jönnek-mennek, előoldal-front-AC-előoldal-front-AC ritmusban változhat az időjárás szinte napról napra (50 %),
    nem tudom mi lesz (50 %).

70108. (előzmény: 70106. Bakonyvár) 2014-10-16 18:57:50
  • avatar
  • mzs
  • (Zalaszentgrót)

  • Elgondolkodtató, amit írtál, de logikus. Van valamennyi melegedés, és a beépítés miatt torz lehet a következtetés. Azonban mi van a világtengerekkel, amik viszont szintén melegedést mutatnak?

70107. 2014-10-13 09:43:54

  • Úgy tűnik, lesz egy kis hullámvasutazós néhány hetünk: GFS ens: Link ciklonok egy DNy-ÉK tengellyel Európa szélén, előoldalon pedig mi: hol elkap minket egy hűvösebb légtömeg ( Link ), hol előoldalon bejön egy kis meleg ( Link ). Ez a fáklyán csak mérsékelten látszik: Link kisebb lehűlés után október 21 meleg hullám, utána vissza, aztán már nagy a bizonytalanság, de a tagok annyira nem hullámoznak. Úgy tűnik, a csapadékhajlam nem ugrik meg, Link inkább francia térségre lesz jellemző, vagy a Link skandinávra.

    Persze nem lehet kizárni a P20 tagot sem vidám Link Link Link nevet

70106. 2014-10-11 09:27:28

  • 10 éve, amióta az interneten böngészek egyre inkább az a véleményem, hogy ne nagyon okoskodjon az ember.Pl. ilyen időjárási helyzetet csak az internet segítségével láthatok, hogy egy óriási atlanti ciklon egyszerűen képtelen nyugat felé haladni, nincs erő a zonalitásban. A rendszerek akár egy hétig is egy helyben állnak mostanság, mintha nem is létezne a nyugati áramlás dominanciája a mérsékelt övben.
    Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az időjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezőjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
    Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentősége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
    Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
    Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb időszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony előtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követő hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb időszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
    Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszűri az állomáshálózat hőszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülőtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlőrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hőszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sűrűn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.


  • Nekem is +0,1 °C jött ki! (A magyarországi nyomásanomáliát az NCEP reanalíziséből saccoltam, de nem hiszem, hogy a hazai hivatalos adat akár csak egy tizedet is módosít majd rajta). Szóval összegezve: a 30 év adatai alapján készült, csak a szeptemberi magyarországi csapadékmennyiséget és az ősz eleji szibériai hótakaró-expanziót fele-fele arányban figyelembe vevő 1. verzió az átlagosnál szignifikánsan hidegebb, a lineáris regresszióval az észak-atlanti és magyarországi szeptemberi légnyomás-anomália különbségén, valamint az ősz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló "determinisztikus" DAI átlagos, a 60 év adatai alapján készült, az észak-atlanti légnyomás-anomálián és az ősz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló valószínűségi előrejelzés pedig az átlagosnál enyhébb decembert valószínűsít. Ahány verzió, idén annyi eredmény: ez is alátámasztja, hogy nem volt hiábavaló a módszer fejlesztése nevet

70104. 2014-10-10 10:10:04

  • A jövő heti tutifix hidegelárasztást a GFS most áthelyezte tőlünk keletre, és további kellemes szinte már nyárias hőmérsékleteket vizionál.
    Valószínű fogott rajta az imám.


  • A zonalitás-nem zonalitás vitája időről-időre előkerül a Fórumon. Az elmúlt télen lász-szal beszélgettünk éppen egy ilyen helyzetről: az Atlanti-óceán fölött bivaly ciklonrendszer volt, melyhez tartozó izobárok észak-déli lefutást mutattak a bika kelet-európai AC nyugati peremén. Én azt mondtam: ez meridionalitás, hisz az áramlás itt (térségünk fölött) minden, csak nem nyugatias.
    Lász azt mondta, zonalitás van. Neki volt igaza.
    Átfogóan kell nézni a dolgokat, a merev definiciók tévútra vezethetnek. A nagyon fejlett észak-atlanti alacsony nyomás, kivált akkor, ha az azori térségben nincs ciklon, mindig zonális alap-hajlamról árulkodik. Ezt mutatja is az ilyenkor pozitív NAO érték.
    Az igaz, hogy Kelet-Európában meridionális ilyenkor az áramlási kép, de a mi sorsunkat időjárás szempontjából sokkal inkább az atlanti történések határozzák meg. Egyébként téli hideg időszakok végén, mikor új szinoptikai ciklus indul, szinte mindig ez a felállás -mégsem segít rajtunk a tőlünk keletre fekvő meridionális légpálya.
    Minket érintő meridionális hajlamról akkor beszélhettünk volna szeptemberben, ha lett volna erősebb, tartósabb brit-izlandi AC, fölöttünk pedig fejlett alacsony nyomású teknő.
    Ehelyett csak hébe-hóba volt brit AC, és nagyon halvány, múlékony teknők voltak térségünkben. A sok esőt nem ennek, hanem egy végeredményben nyári szinoptikai képnek köszönhettük: az észak-északkelet-európai magas nyomástól délre elhelyezkedő sekély ciklonális mezőnek.


  • Én szeptemberben nem fedeztem fel zonális hajlamot ellenben skandi ac-t igen ha erre lesz hajlam decemberben akkor igen csak télies első hónap elé nézzünk.laza Snowhunter -3.1 fokos anomáliájának értéke is mutatja. hideg Thermo kiváncsian várom az észrevételedet a 1996, 1998, 2001, 2002, 2010 szeptember-december összefüggésben.


  • Érdemes kicsit elgondolkodni azon a mechanizmuson, mely a DAI mögött állhat. Ha belenézünk a "szerkezetbe", rögtön más megvilágításba kerül némely dolog. Először is, nekem erősen az a véleményem, hogy a prediktor alapja nagyjából a zonális és meridionális áramlási képek periodikus váltakozása. A szeptemberi meridionalitás decemberre gyakran visszatér.
    Ennek a koraőszi meridionalitásnak a következménye a gerinc az Észak-Atlantikum fölött (pozitiv légnyomási anomália!), és a teknő a közép-európai térségben (sok eső nálunk)
    Ebből az is következik, ha decemberre zonalitás fejlődik ki, akkor hiába volt a hófelhalmozódás, és az ebből kifolyó erős lehűlés Szibériában, a hideg északkeleti légtömegek nem jutnak el térségünkbe.
    De azért a dolog nem ennyire egyszerű. A kifejlődő északkeleti hidegmag ugyanis hat a minket érintő makrocirkulációra, méghozzá meridionalizáló értelemben. Ezért negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália (mely zonális hajlamot jelent, ami decemberre visszatérhet) mellett sem teljesen mindegy, hogy mekkora a szibériai hómennyiség. Hari szerint is a prediktor két eleme (légnyomási és hó adat) között van korreláció. Sajnos, a korreláció, ezzel együtt a meridionalizáló hatás nem valami erős. Nagyon vastag északkeleti hótakaró, hatalmas hidegmag esetén azonban megtörténhet, hogy az esetleges decemberi zonalitás nem marad fenn sokáig, a zonális légpályák nagyobb valószínűséggel görbülnek meridionálisba. Persze, ehhez valami extra hókiterjedés lenne szükséges Szibériában.



  • Nos, megpróbáltam a DAI-t is elővarázsolni, az nekem +0,1 lett.
    Kíváncsi vagyok, hogy elszámoltam-e.


  • Nos, a rendkívül csapadékos szeptember és az 1981-2010-as átlagnál 30%-nál erősebb hóexpanzió (5,28 M km2) együttesen még a tavalyinál is erősebb, -3,1-es prediktort hozott ki nekem.
    Tavaly a kiugróan erős hóexpanzió, idén a kiugróan erős csapadékos szeptember nyomta meg (félre?) a prediktort.


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245302)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245301)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#0)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245300)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245299)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245298)

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245297)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245296)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245295)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245294)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245293)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245292)


  • A Kárpát-medencében abszolút átlagos volt az idei szeptemberi légnyomás. A definiált észak-atlanti térségben nincs benne Skandinávia (nem látszik szerepe a történetben). Grönland térsége viszont annál inkább, ott viszont szignifikáns negatív anomália volt. Szibériában hiába gyűlne a hó, annak sajnos úgy tűnik, idén decemberre nem osztanak lapot: Link


  • Ez az érték nekem furán hangzik a gyakori skandináv ac uralom láttán ill nálunk nagyon csapadékos és átlagosnál alacsonyabb légnyomás okán. Úgy látom a szibériai hómezők is szépen gyarapodnak inkább hidegebb decemberre gondolok. DAI hogy nézne ki ha bele vennék közép-Európa és Skandináv nyomás anomáliát? Köszi a válaszod! nevet


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245291)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245290)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245289)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245288)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245287)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245286)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Meteorológiai társalgó (#245285)

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Én is megfigyeltem, hogy a GFS űrtávban nem egyszer felvesz egy fonalat, majd egy időre ejti, míg végül vargabetűvel (mihelyt 4-5 napon belülre kerül a bekövetkezés esedékessége) visszatér az eredeti elképzeléséhez. Lehet, hogy ez végső soron nem egyéb, mint puszta ´fej vagy írás´- szerű, többé-kevésbé véletlen beválás, azonban véleményem szerint emögött komoly szakmai háttér is áll. Egyébként aligha fordulhatott volna elő, hogy a GFS tavaly február végén, március elején előhozta a március derekán esedékes komoly téltámadást, amely - természetesen távolról sem az eredetileg elképzelt módon és forgatókönyv szerint - végül be is következett.
    Végül néhány szót a közeljövőről: az idő előreheladtával (ilyenkor nagyon gyorsan rövidülnek a nappalok) szinte exponenciálisan növekszik a makacs köd, illetve Hochnebel/magasköd kialakulásának veszélye. Az intenzív éjszakai kisugárzás, a talajközeli áthűlt réteg fölé csúszó igen meleg légtömeg, illetve a hosszú csapadékos időszak után visszamaradt, a talaj felső rétegeiből fokozatosan elpárolgó nedvesség véleményem szerint kedvező feltételeket teremt majd az ország egyre nagyobb részén a tartós köd-, illetve Hochnebelmezők kialakulásához. Sok múlik majd azon, hogy a meleg déli áramlás mennyire tud majd talajközelben érvényesülni, ez pedig szélirány- és szélerősség kérdése. A Brit-szigetek és Izland között egyre-másra képződhetnek továbbra is a mély ciklonok, ezek előoldalán minduntalan kiújulni látszik a meleg délnyugati áramlás, amely a modelleket/ENS-görbéket figyelve legalább október 15-ig, de 70-80%-os eséllyel akár a jövő hét végéig is kitarthat. Ezért, hacsak nem jön egy komolyabb hidegöblítés a hónap utolsó harmadában), az ország legnagyobb részén ez a hónap (is) pozitív T-anomáliára esélyes. Bő 3 hét múlva verifikálunk nevet

Mai dátum

2014. október 25., szombat

Blanka, Bianka

Utoljára feltöltött kép

36005

Hírek, események

Szeptemberi hidegbetörés

Időjárás-változás | 2014-09-28 15:37

pic
A meteorológiai nyár második felében a sarkvidéki hidegbázis meggyengülése és térbeli összezsugorodása, valamint az, hogy alacsonyabb földrajzi szélességeken fekvő tájak tovább már nem melegszenek, a hemiszférikus (féltekei) hőkontraszt alapos lecsökkenését vonja maga után.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 7:05  napnyug 17:29
Szolnok: napkel 7:10  napnyug 17:37
Budapest: napkel 7:15  napnyug 17:41
Siófok: napkel 7:18  napnyug 17:45
Szombathely: napkel 7:24  napnyug 17:51
Lap tetejére