Köd

Borsodnádasd

2015-09-04 07:45:26

T: 15,9 °C

RH:  P: 1011.6 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • A poláris keleti szélrendszer helyzete döntően meghatározza a teleket. Ha az északi sarkon túlra túl sok ciklon lép be ennek a szélrendszernek a területére, akkor egyrészt lecsökken a légnyomás, másrészt nyugati zonális áramlás alakul ki. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a ciklonok igen magas szélességekre - azaz a sarkkörön túlra - is fölsasszéznak, ezzel gyengítve a poláris keleti szeleket. A poláris keleti szélrendszer azonban kulcsfontosságú eleme a hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé vándorlásának. Ha a poláris keleti szélrendszer legyengül - ahogyan azt megfigyelhetjük, akkor a hidegöblítések is ritkulnak, egyben gyengülnek Magyarországon. Ez a tendencia kitapintható a makroszinoptikai muszterekben, az éghajlati trendekben és magában az időjárás alakulásában is. Skandináviától az Ob-öbölig jelentősen legyengült, lényegében megszűnt a poláris keleti szélrendszer a téli időszakban. Ebben a térségben már télen is a nyugati zonális áramlás a meghatározó, ennek köszönhető a Skandináviától az Ob-öbölig terjedő térség brutális bemelegedése és ezzel magyarázhatók a CFS szezonális előréjében látható hasonló előrejelzések is. Ezért az Északi Sark hidegtél generáló képessége igenis csökkent. Tetszik, vagy nem. Ez a helyzet. Már csak azért is mert az utóbbi 30 év során nem fordult elő a Kárpát-medencében -4 fok alatti átlaghőmérsékletű tél.

    A zord tél pontos definíciója továbbra sem ismert, így ezt nem tudjuk eldönteni még. A "mélyen átlag alatti" kifejezéssel sem tudok mit kezdeni, amíg nincs számszerűsítve. Az időjárás bármire rácáfolhat, ez sem zárható ki. Ha kitör egy óriásvulkán, beállhat a jégkorszak is. De én eddig sem az impakt változások okozta hatásokról beszéltem.


  • Amíg olyan zordulatok fordulnak elő, és olyan hőfáklyákat látni, mint amilyenek a tavalyelőtti északkelet-amerikai telet jellemezték, addig én nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az északi félteke, az Északi-sark hidegtél-generáló képessége kimerült, vagy akárcsak jelentősen csökkent volna.
    Ismétlem, hogy az utóbbi 5-10 év teleit (nemcsak a hazaiakat) figyelembe véve, semmi sem indokol olyan merész kijelentéseket, hogy eztán nehezen képzelhető el országunkban mélyen átlag alatti középhőmérsékletű, zord tél. Az időjárás nagyon rácáfolhat az ilyen állításokra, múltbeli példák mutatják ezt.


  • Tudomásom szerint a szakirodalom a 70-es éveket már nem sorolja a "20. század közepi lehűléshez". Abba az 50-es és 60-as éveket sorolják.
    A mondandód nehezen értelmezhető anélkül, hogy tisztáznánk, pontosan mi számít zord télnek.

70482. 2015-09-01 17:00:40

  • Természetesen olyat senki sem állíthat, hogy félteke léptékű (globális? -ez azért nagy szó!) hűlő vagy melegdő trendek semmi hatással sincsenek a mi téli időjárásunkra.
    De azt feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk időjárása -főként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhőmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Előbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
    A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen időjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
    Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az időszak az un. XX. századi lehűlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-től 1978-ig nem fordult elő zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
    A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában előfordult 2 egymást követő tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
    Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkező években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az időjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telű időszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Előtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
    A globális felmelegedés kérdése a "levegőben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.


  • Most akkor már soha nem lesz igazi tél?A felmelegedés miatt van mindez?A gleccserek olvadása is?


  • Az esély megvan a nagyon hideg télre, csak valóban ez az esély nagyon kevés, kevesebb, mint régen lehetett. Könnyne lehet, hogy ezzel kapcsolatban áll az alpesi gleccserek olvadása is.


  • "Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy időre legalábbis - úgy tűnik - lezárult."

    Az első pont amiben végre egyetértünk ebben a témában. kacsint A lényeg,hogy nem tudod mikor kezdődik és ér véget egy korszak.Csak utólag tudhatod!Abba meg sok mindent bele lehet magyarázni,mint pl.,hogy a 1925-kb.60-ig tartó telek sorozatából hasonló hideg folytatás következett volna,de mégis enyhébb telek jöttek.De mi már ezt kitárgyaltuk,talán ,ha az ok okozatot kiderítenénk akkor lehetne jövendő teleket elemezni.Vagy lehet már a tudósok kiderítették csak mi nem tudunk róla. :P


  • Hiába a 2-3 fokkal melegebb Földközi tenger, ha a hidegbázis - ahol a hideg légtömegek kialakulnának - meg 6-8 fokkal melegebb az átlagosnál. Sőt, ez a mérleg éppen hogy tovább csökkenti a mediterrán ciklonok esélyeit, potenciálját.

    A blocking-hajlam valóban komoly prediktor lehet, de nem emlékszem, hogy ezen a nyáron acélos AC-k lettek volna az említett térségekben.


  • Lehet havas tél, mert ki nem zárható. Azt hiszem a 2010-11 es tél volt szép havas, annak ellenére, hogy nem volt azért olyan nagyon hideg (-0.9). Nagy hideg lehet rövidebb ideig, 2-3 hétig, lásd 2012 február, de ezek az igen hideg periódusok egyre ritkábban fordulnak elő. Valóban hideg tél - mondjuk egy -4 foknál hidegebb átlaghőmérsékletű tél a 80-as évek óta nem volt nálunk. Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy időre legalábbis - úgy tűnik - lezárult.


  • Ezt én is megerősítem. Tavaly is hasonlóan meleg volt a Földközi-tenger, nyáron sokszor volt blocking, és bizony télen is visszatért. nevet

    Szóval veled egyetértve bizony van esély arra, hogy a tavalyi blockingos télhez hasonlóan az idei is csapadékos, enyhe legyen.

70475. 2015-08-31 12:55:39

  • Az idei hőhullámok komolyan felmelegítették a Földközi-tenger térségét,így a megérzésem az hogy dinamikus,igen mély,akár 1-1 komolyan betaláló medi is jöhet a télen.Nyáron megfigyeltem ha fennáll sokszor a blocking akkor az télen visszaszokott térni...Emlékezzünk 1986 nyarára.Hatalmas skandi meg brit ac-k voltak jelen azon a nyáro is.Télen visszaköszöntek.


  • Most komolyan nem értem. Mi az oka hogy szetinted nem lehet hideg havas tél?? És miért nem reális várakozás hohy nagy hideg legyen nálunk? Ha régen tudtak nagy telek lenni akkor most miért nem tudnána?Mi változott azota?


  • Nyilván nem ugyanolyan, de egy átlaghőmérsékletében hasonló tél valószínűsége nagy.
    A lenti ábrából az következik, hogy a tavalyinál még egy 2 egész fokkal hidegebb tél is mindössze +0.1 fokos átlaghőmérsékletű lenne. (1925 és 1965 között egy +0.1 fokos átlaghőmérsékletű tél a melegebb telek közé tartozott) De már egy ilyen télhez is annyi hidegre lenne szükség a térségünkben, ami nem reális várakozás - legalábbis az elmúlt 2-3 év trendjeit alapul véve.

    beillesztett kép


  • Ezt még nem lehet tudni, persze találgatni lehet. Az biztos, hogy nálunk a tél milyenségét nem csak a jég kiterjedése, hanem a szibériai hidegmag is meghatározza, ahhoz pedig ott először aktív ciklontevékenység és sok hó kell, majd arra egy több hetes anticiklon. Ez eddig minden évben működött, pusztán az áramlási rendszerek alakultak úgy az elmúlt években, hogy nem jutott el hozzánk a hideg levegő (kivétel az emlékezetes 2012. februári helyzet). Szóval az szinte biztos, hogy a hidegbázis meglesz az idén is, a kérdés csak az, hogy kapunk-e belőle.

70471. (előzmény: 70470. szeke) 2015-08-30 20:59:30

  • Nekem azért tűnik hietetlennek mert ez már a 3.!!! rekord enyhe tél lenne. Ráadasul a másolata lenne az előző kettőnek ( óceánra szakadó hideg , amerika nagy tél , itt semmi)
    Tehát szerinted ugyanolyan semmi lesz mint már évek óta decembertől? beteg

70470. 2015-08-30 19:03:09

  • Átfutva a CFS havi szezonális előréit ezek következnek belőle:
    - Mindhárom futás egyezik a pozitív anomália tekintetében egészen februárig.
    - A futásokon jól látható a tavalyról már jól ismert szabásminta az Atlanti-Óceánra rászakadó hideggel. (A különbség talán annyi, hogy a Keleti Egyesült államok a soron következő télen nem lesz akkora mázlista, mint az előző télen)
    - A számunkra elsődleges kulcsterületeket jelentő Barents és Kara tengerek térsége fölötti jelentős hőtöbblet is egyértelmű a térképeken, ami a sekély poláriss AC és a Közép-szibériai AC összekapcsolódásának esélyeit rontja, ami ránk nézve nem túl kecsegtető - télies idő szempontjából.

    A CFS jelenlegi előréje alapján tehát acélos télre az idén sincs sok esélyünk.


  • Meg úgy egyáltalán a meteorológiával se. Elvégre a holnapi előrejelzés se fog bejönni 100%-ig, ergo 24 órás előrejelzést is kár készíteni. Ezért inkább beszélgessünk kötésmintákról! vidám

    Viccet félretéve: Ha nem is fog bejönni, akkor is ott a kérdés, hogy miért pont +8 fokos anomáliát, miért nem -8 fokos anomáliát mutogat a Kara-tenger parti területeire? Mert azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a CFS szezonális nem több Kenó-sorsolásnál...

70468. (előzmény: 70467. szeke) 2015-08-30 17:37:15

  • Kár azzal foglalkozni mi lesz több hónap mulva. Senki sem tudhatja.. kacsint

70467. 2015-08-30 11:12:00

  • A CFS E2 8 foknál is nagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliát vizionál a Kara-tenger partvidéki területeire novemberre. Ha csak a fele jön be, akkor is kinullázza azt a hidegbázist, ami onnan érkezhetne hozzánk. Így jó eséllyel tarthat idén is decemberig az ősz nálunk.

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Beszédesnek beszédes a fáklya, csak nekem valahogy hiányzik a kellő dinamika az egészből. Viszont az utóbbi hónapok veszteglő, gyakran egy hétig felettünk hullámzó frontok arra engednek következtetni, hogy a szerdától változást hozó HF is napokig a vendégünk maradhat, így - hogy a középtávú témakörében maradjak - előreláthatólag csak valamikor a jövő hét legvégén hagyhatja el az országot, viszont a teknő hátoldalán és a központi skandináv ciklon hathatós támogatásával szeptember 2. hetére meg mindig nagy esélyt látok egy jelentős kerülésre, melynek során a 0 fokos izoterma 850 hPA szinten kb. Prága szintjéig is lejohet, összefoglalva tehát az ősz, ha nem is a jövő heten, de egyre nagyobb valószínűséggel, megérkezik, hogy utána az inga ujra visszalendül-e és a csillagászati őszkezdet elott meg becsúszik-e egy késő nyárias periódus, arra most meg korai a választ keresni nevet


  • Pontosan, ahogy írod. "hőkontraszt a legdominánsabb" Lásd.: Link
    Az a teknő pont a nagy hőkontrasztot "keresve, ragadva" hatol be ék szerűen Európa északi vidékei felé és teret enged a nyomában kialakuló anticiklonnak az óceánon.
    Az anticiklon masszív felállására közre játszik az is, hogy a teknő régóta tartózkodik viszonylag ugyanott és hátoldalon és elég hideg levegővel árasztotta el az óceánt hogy nyugati felén ne mélyüljön ki egyből egy sekély ciklon. A legközelebbi (távkapcsolati rendszerbe hajló) ciklon előoldala meg jócskán Grönland-ot melegíti, környezetéhez képest 850-en nem túl melegebb légtömeggel.

    A másik komponens -szerintem- Thermometer ( 70463. ) hozzászólásából idézek: "De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a magas naptevékenység megerősíti a térítői AC övet."
    Nos. Szerintem nem csak a térítői övre, hanem a mérsékelt övi területek déli felére is csökkentett mértékben ugyan, de némi "hatást" gyakorol. Link


    Ez a tartósnak tűnő Izlandi ciklon gyár + jó kora negatív anomália az Atlanti - óceánon + Európa középső részeit huzamosabb ideje kitöltő átlagostól jóval melegebb idő + a lassú növekedésnek indult Északi Sarkköri hideg tartalékok mérsékelt erősödése = Mind - mind egy irányba hajlanak.
    A fáklya beszédes, bár még szór, de a változás egyértelmű.
    P kapitány megmondta a kérdést a válaszainkra: "...a hőkontraszt a legdominánsabb." laza

    Hiszen, ahogyan egy idézet is tartja: "Minden civilizáció az elöző romjaira épül." zivatar



  • A kérdés fordított talán. Ha az egzakt tényeket nézzük, az év egész hosszában jellemző Izland környékén az aktív ciklon tevékenység. Tehát az a különleges, rendkívüli szituáció, ha van néhány nap vagy egy rövidebb időszak, amikor AC dominancia van a környéken. A kemény téli blockingok java is csak a gyengülésének köszönhető, amikor utat enged a Brit-szigetek környékén kialakuló AC-nak.

    Hogy mitől gyengébb vagy erősebb? Ezt nálam a témában jártasabbak biztos pontosabb módon le tudják írni, a hőkontraszt a legdominánsabb.


  • Thermometer jelen!
    Véleményem a következő: a telünk minőségét alapvetően meghatározza majd az észak-atlanti ciklontevékenység erőssége. Nem lehet nem észrevenni, hogy az idei és tavalyi tél "tönkremenése" elsősorban az őrületes tempóban működő "csigagyár" következménye volt. Emlékszem, szegény Donnie milyen sóvár szemmel figyelte a reykjavik-i nyomásfáklyát, mikor indul felfelé... Nem indult, legalábbis tartósabban nem... Nyuli azt írta akkor, hogy ez a rémületes izlandi ciklonaktivitás kupán csap minden blocking-kezdeményt. Igaza volt!
    Bennem is csak most tudatosult, milyen hatalmas időjárás-módosító tényező a túl erősen tevékenykedő észak-atlanti légnyomási minimum. A mega-ciklonrendszernek gyakorlatilag egész Európa, az Uralig az előoldalán van: meg is lett ennek az eredménye. A kontinenst az állandó jellegű atlanti ciklontevékenység teljesen telepumpálta enyhe (meleg) levegővel. Olyannyira, hogy végül már a jó helyen (Skandinávia) létrejött AC-k is elég hosszú ideig nem tudtak hideg légtömegeket ránk forgatni az előoldalukon. Ugyanakkor Észak-Amerika keleti felén (a ciklon hátoldalán) emberemlékezet óta nem tapasztalt tél tombolt.
    Míg nálunk hónapokig a sokéves átlagot reprezentáló piros vonal fölött futott az ens és az op. is a legtöbb fáklyán, addig a montreal-i hőfáklya a következőképpen nézett ki: piros vonal (sokéves átlag), alatta több emelet semmi, majd valahol lent, a "pincében" az operatív és az ens...
    Tovább megyek: a mostani hőhullámos nyár előállásában is benne van a még mindig nagyon élénk észak-atlanti ciklontevékenység "keze". Hiszen innen származnak azok a nyugati teknők, melyek előoldalukon ismételten ránk húzták a forró, észak-afrikai légtömegeket. Egyébként is, már sok hónapja tart nálunk a pozitív hőanomáliás korszak. Kijelenthető, hogy az átlagosnál hosszasan élénkebb észak-atlanti ciklontevékenység hatásával állunk szamben. Tér és időbeli kiterjedésénél fogva ez a cirkulációs anomália éghajlatingadozást kiváltani képes tényező.
    Hogy mi lehet az oka az izlandi minium nagy aktivitásának? Ennek kijelentésére én nem vagyok hivatott, azonban az biztos, hogy a nyugati áramlási szalag sebességének (ebből kifolyólag a teljes hemiszféra nyomásviszonyainak), továbbá a féltekei hőeloszlásnak döntő szerepe van ebben.
    De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a maagas naptevékenység megerősíti a térítői AC övet. Emiatt a teknők talán nem tudnak kellően dél felé megnyúlni, gátolt a hőtranszport. Ennek kettős következménye lehet: először is, hozzánk nehezen jut sarki hideg. Másodsorban, mélyek, igen aktívak maradnak az izlandi ciklonok.
    Most már csökkenőben van a naptevékenység. Hogy ennek hatása lesz-e a következő hónapok ciklontevékenységére, az a jövő zenéje.


  • Nem, mert El-Nino években sem volt ilyen monstre negatív SST anomália az Atlanti-Óceánon. Szóval nem azzal van összefüggésben - valószínűleg. Bár azt olvastam, hogy a Csendes-Óceán pozitív anomáliája is kiugró.


  • A ciklonokat nyilván nem tudja kiiktatni, de a hőtranszport bizonyára csökkent. A csökkenő hőtranszportnak elméletileg növelni kéne a kialakuló, vagy a térségbe belépő ciklonok légnyomását. Azaz elméletileg sekélyebb ciklonokat eredményez ez a terület. Szóval a viharciklonok kialakulási esélyei is csökkentek - elméletben. Meglássuk...


  • Ez mióta áll fent? Hány hete vagy hónapja negatív az anomália ott? Mert az OKé, hogy Grönland gleccserei is olvadnak, s ez a édes víz "hígítja" a sós óceáni vizeket, befolyásolja az áramlásokat. Vagy a jelenlegi pozitív El - Nino jelenségnek nem valami negatív visszacsatolásaként jelentkező "tünete" ez? Lásd a térképen az egyazon szélességi kör mentén jelentkező Észak - Csendes - óceáni negatív anomáliát. Hmm? nevet

    - A sok ciklon az Északi sarkkörön jobban helyben tartja, összébb húzza a fent lassan hízó hideg légtömegeket mintha inkább egy anticiklon peremén fűződne le alacsonyabb szélességek felé.
    Szeke,Joejack,Zivipötty: Egyébként a jelenlegi kibontakozóban lévő áramlási rendszer Grönlandon valamint a Jeges - tenger felett cseppet sem tudok szó nélkül hagyni avagy elmenni mellette.
    Mégpedig, a Grönland északi, északkeleti részeinél felhalmozódó és növekvő hideg mag, elég közeli lehet Európára nézve, ha marad ez a ki-ki újuló verkli az év hátralévő részét követően. Onnan már csak "karnyújtásnyira" Skandinávia vagy a Barents - tenger.
    Legalább is láttunk már rá példát, mi következik ezekből. laza De persze megjegyzem, hogy HA MARAD EZ ki-ki újuló VERKLI, az év hátralévő részében. Mindenképpen jobb felállással kecsegtet az éledező Sarkköri hideg, mintha inkább Kanada északi részeinél kezdene halmozódni a hideg.
    Ez még csak extra hosszútáv, csak óvatos fejtegetés -részemről-, ha az atlanti térség hurrikán szezonja "megkímélne" minket(Európát) az északra, északkeletre való felkanyarodásától.(Feltéve, ha egyáltalán kialakul valami.) Most ott van a képbe Erika, remélem ott lent Amerika keleti partján is marad.

    Apropó Thermometer hol van? Neki mi a véleménye?


  • Hát, nem tudom...egész nyáron fennállt az anomália, aztán mégis ott pörögtek a ciklonok egyfolytában a környéken.

    Persze lehet, hogy a napállás most érte el azt a szintet, amikor már "átfordulhat" téli jellegűvé a cirkuláció, és ennek adott egy lökést a hidegebb tengervíz. Meg kell várni az ősz további részét, az esetleg választ adhat a kérdésre.

70456. (előzmény: 70452. JoeJack) 2015-08-25 22:16:56

  • Lehet ennek valami köze az Atlanti-Óceáni óriás hideg SST anomáliához? Még mindig elég markáns: Link
    Szerintem kellően nagy a kiterjedése, hogy befolyásolja a musztert.

70455. (előzmény: 70452. JoeJack) 2015-08-25 19:57:27

  • Ha szerencsénk lesz, akkor Kelet-Amerika is kap egy anticiklont, ami blokkolja Erikát, ha éppen a kontinenstől nyugatra kanyarodik majd fel, és így (legalább egy időre) megúszhatjuk az izlandi viharciklonosodást: Link Link

70454. (előzmény: 70452. JoeJack) 2015-08-25 19:42:13

  • Ezt figyelgetem már én is napok óta.
    Nem tudom volt-e már rá példa, ilyen drasztikus komolyabb blocking epizódra szeptember első felében. Szerintem a hétvége fele kiderülnek a részletek(ugyebár idővel), de szép próbálkozásnak lehet, annyi már kijelenthető, ha kialakul. Ha hozzánk érdemben akár 4-6 fokos 850hPa-on nem is, 10 alá még lazán mehetünk. Valami hullámzó frontrendszer dny-ék tengely mentén Nyugat- Északnyugat Európában? Talán most ez a legvalószínűbb. Esetleg hazánkban előoldal helyzet, Mnsz éS a TöBbiek...
    Mindenesetre szépen szór a fáklya.

    OFF egy kis távolugrás: laza Emlékszem olyan forró száraz nyárra, mikor a szeptember csapadékosra, átlag körülire sikeredett, s a novemberbe korán jött a tél. Amolyan lyukas közepű télre sikeredett. nevet

70453. (előzmény: 70452. JoeJack) 2015-08-25 19:31:51

  • Vagyis hasonló helyzet körvonalazódik, mint ami az idei tavasz jó részét jellemezte. Már ami a brit blocking-os alapszituációt illeti. Úgy tűnik, hogy a viszonylag régóta fennálló észak-atlanti negatív anomália (nem meglepő módon persze) erősen rányomja bélyegét az idei év időjárására: kis szünetekkel újra és újra kialakul egy-egy Ac a nyugati partoknál, s előoldalán zúdul le a hideg. hideg A kérdés csak az, hogy a néhány hónappal ezelőttihez hasonló viszonylag száraz, szeles, átlag körüli vagy kicsivel azalatti hőmérsékletű ÉNY-i irányítású verzió jön be, vagy egy teknősödési folyamat indul be, mediciklonokkal és kifejezetten hideg idővel. Ebben az esetben folytatódna (vagy újraindulna) az 1 hete kezdődött csapadékban bővelkedő időszak. eso
    Bízom benne, hogy inkább az előbbi (szárazabb) verzió jön be, de valahogy sokkal inkább az utóbbit tartom valószínűbbnek. eso Persze ez csak megérzés, de nehezen tudom elképzelni azt, hogy a tavasz és a nyár jó részét jellemző száraz verkli tovább folytatódjon.

70452. 2015-08-25 15:36:02

  • A modelltérképek, nyomási fáklyák alapján elég valószínűnek tűnik szeptember elejére egy komolyabb blocking epizód (?).

    A jelek szerint a Brit-szigetek térségében és/vagy az óceán fölött legalább néhány napra, de akár tartósabban is (7-10 nap) anticiklon/magasnyomású híd épül ki, azaz megszűnne a nyár nagy részében fennálló észak-atlanti ciklongyártás, és így ezek előoldalán sem törne fel a Szaharából a meleg észak felé.

    Európa fölött az uralkodó áramlási irány északiasra válthatna, ami már önmagában is némi lehűlést feltételez. Ám a sarkkörön túl egy nagyon szép kis hidegmag alakult ki, ill. fog a köv. napokban, ha lehet hinni az archív térképeknek és valóban bejön az előrejelzés, akkor több évre visszamenőleg sem találni hasonlóan "szép" (a hideg szempontjából) sarkvidéki állapotot.

    Egy jól elhelyezett északi ciklon vagy teknő, aztán már szakad is Európára a hideg. Egyes GFS fáklyatagok majdnem az 50. szélességi körig lehozzák a 0 fokos izotermát 850 hPa-on. Persze nem ez a legesélyesebb kimenetel.

    Szerintem egy jelentősebb lehűlésre a Kárpát-medence is jó lehet szept. 2-3. környékéTŐL, de hogy ez csak egy átlagos szintre lesz elég, vagy akár átlag alatti hőmérsékleti értékekre is, az még több mint kérdéses. Az biztos, hogy magasról indulunk, de hát onnan lehet nagyot esni, ugyebár. hideg

    Az első 10 nap hőmérsékleti anomáliája szvsz. ezzel együtt is enyhén pozitív maradhat a brutális kezdés (+5 fok fölött) miatt, de ha tartósabban fennmaradna az északi blocking, hónap közepére akár az átlag környékére csökkenhetne a középhőmérséklet.

    A csapadékról ilyen időtávban kár írni, de ez a makrohelyzet változás minden bizonnyal növelné a hajlamot. Viszont egy száraz-hűvös verzió esetén, a csökkenő napállásnak és az előttünk álló kánikulában ismét kiszáradó talajoknak hála, a fagyzugokban akár már némi dérrel is összefuthatnának a jelenség iránt vonzalmat érzők. hideg

70451. 2015-08-25 11:02:50

  • Thermometer, Snowhunter es a tobbiek? latolgatas? Lassan jon a mi evszakunk.


  • Ebből én sem. "Helyi" mint globális jelenség.-mint írod is.
    De hogy a Föld "A 2015 első félévének átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghőmérsékletet." Link: Link Mindenképp mozgalmas ősz felé hajaz. laza Tudom, tudom, hogy ebből még bitang zonalitás is lehet, de bízok az erős hőkontrasztban. Elnézve a jelenlegi Észak sarki nyomás térképeket. Hát...remélem azok a megjelenő -5 meg -10 fokok Grönlandon, s északabbra is, valami nagyobb "meglepetés", mozgalmasság előjelei. Már ami az elkövetkezendő őszt illeti. kacsint
    Ránk férne a meridionális áramlásból származó csapadék.

70449. 2015-07-28 11:47:31

  • Jogos a szkepticizmusotok a felvetésemmel kapcsolatban. Viszont azt vegyük hozzá, hogy ősszel azért törvényszerűen eljön az az idő, amikor Európa szinoptikus helyzete megváltozik, a nyári egyensúly megbomlik és belecsöppenünk a téli félévbe, ami merőben más felállásokat garantál. Ennek megfelelően akkor kiegészíteném a Földközi-tengeres latolgatásom... Arra számítok, hogy az augusztus még meleg és száraz lesz, hasonlóan telik, mint a nyár eddigi része. Azaz DNY felől ránk húzódó, térítői anticiklonok, hosszabb-rövidebb ideig felfrissülés hozó frontok... Aztán szeptemberben kezdődő átalakulás, gyakoribb északnyugati irányítás, amellyel már lezuttyan az óceáni, hűvösebb levegő a Mediterrániumba. Ez már aktivizálja a térséget, beindulnak a szokásos őszi viharok, de idén ezek nagyon erősek lehetnek majd. A folyamat az idő múlásával erősödhet, október elején teljesedhet ki. kacsint zivatar eso hideg Bocsánat, ez már tényleg csak latolgatás, elmélkedés a részemről. De próbálom alátámasztani, úgyhogy csakis hasonló kritikákat fogadok el. vidám


  • Hú, de rég jártam erre...

    Egyetértünk.
    A meleg Földközi-tenger miatt, azaz szimplán amiatt nem lesznek mediterrán ciklonok.
    Mert a mediterrán ciklonok keletkezéséhez valóban kell egy teknősödési folyamat.

    Inkább úgy lehet fogalmazni, a meleg Földközi-tenger inkább az esetlegesen kialakuló ciklonok kiteljesedését segítheti elő (ha még ősszel is fennmarad a meleg tengervíz).

    Azaz nem okot, hanem okozati összefüggést érdemes keresni a tengervízben.


  • A nagy hőkontraszt elősegíti a ciklogenezist a mérsékelt szélességeken, nagyobb léptékben nézve a teknők kialakulását és meridionális makrokép létrejöttét.
    De hogy a jet mennyire tud behullámozni, azt véleményem szerint a teljes féltekei nyugati áramlási szalag sebessége alapvetően befolyásolja. Sebes zonális áramlás esetén feltételezésem szerint nehezen fordul meridionálisba a cirkuláció, nagy hőkontraszt dacára is.
    A nyugati áramlási szalag sebességét pedig hemiszférikus léptékű hőmérséklet és nyomáseloszlás határozza meg. Ehhez képest a Földközi-tenger (és a fölötte elterülő légtömeg) melegebb volta csupán "helyi" jelenség. Nyilván számít valamit, de nézetem szerint elég keveset. Ezért ebből én most még nem vonnék le messzemenő következtetést.


  • Épp ezért vonatkozott a latolgatásom az őszi időszakra. kacsint Elkezd hűlni a szárazföld, a tenger azonban jóval melegebb lesz és csak lassan tud majd lehűlni... eso eso eso
    De természetesen nem egyértelmű! Csak latolgatás volt. nevet


  • Igen , de pont ez volt 2012-ben: meleg tengervíz , száraz forró nyár , mint most is. Akkor 2012 ősszel télen meg már tudjuk mi következett eso zivatar havazas hideg

70444. (előzmény: 70443. Cassano) 2015-07-25 12:45:44

  • A dolog azért nem egyértelmű, mert nemcsak a víz melegebb, de a levegő is. Tehát a hőkontraszt nem feltétlenül növekszik, azáltal, hogy a víz hőmérséklete növekszik. Sőt, mivel a víz sokszorta sűrűbb anyag a levegőnél, tulajdonképpen továbbmelegíti a levegőt, ami megint csak csökkenti a hőkontrasztot. Ha valóban igaz ez az 5-6 fokot hőtöbblet, akkor az szeritem csak a további felmelegedést és az anticiklonális hatásokat fogja erősíteni.

70443. 2015-07-23 15:22:47

  • Külföldi oldalakon orrba-szájba linkelgetik, hogy a Földközi-tenger hőmérséklete 5-6 fokkal magasabb az átlagosnál bizonyos térségekben, elsősorban a középső medencére és a hozzánk közel eső Adriai részekre igaz ez... Már láttam olyan elmélkedést, hogy az ősz folyamán ebből kifolyólag irdatlan energiák lesznek ott a légkörben, az Appeninek, az Alpok déli oldala és a Dinári-hegység extrém viharokat fog kapni. Ez ősszel amúgy is természetes jelenség, de idén sokkal erősebb lehet a szokásosnál is.
    Ha pedig tovább gondoljuk a folyamatot. Elképzelhető, hogy szeptember közepétől végétől kezdve nagyon erős teknősödés, mediciklon genezis kezdődik a meleg tengervíz, hűlő szárazföldek hatására. Mivel a hőhullám mostmár a Balkánon és a törököknél is kiteljesedik, így arrafelé is beindulhat majd a buli.
    Összegezve: Előfordulhat, hogy Floo elméletét igazolva bekövetkezik majd az, hogy hónapokig nem esik, utána viszont nem tud elállni... Ősszel akár mediterrán ciklonok dömpingje is lehet majdan. Hogy télen mi lesz ebből? Arra még nem vállalkoznék. nevet

70442. (előzmény: 70440. vizi) 2015-07-17 09:23:41

  • Ha esélytelen tudnunk, nem tudom, mi helye a hosszútávú fórumban nevet Megérzések közzétételéhez a facebook fal pont tökéletes, itt nem árt egy kis alátámasztás azért... Pl.: Link Augusztus elején ott az a narancssárga tag jelentős csapadékkal, csak ugye onnantól még a szeptember is egy hónap... Esetleg CFS: Link Megbízhatóságát sok kritika érte, de ez is átlagos szeptembert vár.
    Hiába, a megérzésnek semmi alapja nincs, 7 milliárd ember sok mindent érezhet a jövőt illetően...

70441. (előzmény: 70440. vizi) 2015-07-17 08:21:31

  • Azon gondolkodom, hogy ez a szélmentes, de bőséges csapadékot adó időjárási helyzet mi lehet, talán bárikus mocsár helyzet, ja nem, mert akkor is van szél a zivatarok idején...mire gondolsz? kacsint

70440. 2015-07-16 19:37:01

  • Srácok, ha bár ezt esélytelen látnunk, de a megérzésem az, hogy szélmentes, de bőséges csapadékot fog hozni a szeptember...


  • Szerintem hozzánk nagy meleg nem érkezhet Kis-Ázsia felől. Mi az Iráni-minimum hatása alá a legritkább esetben kerülhetünk. Hozzánk a legmelegebb a egyértelműen Marokkó irányából érkezhet.

70438. (előzmény: 70437. szeke) 2015-07-15 00:54:07

  • És mit gondolsz: A Kis - Ázsiából ritkán -de pár évente- előforduló hőhullámban lehet-e részünk e hónapban nem is, de inkább az augusztus folyamán? Elnézve mindkét nagy globál modellt a törökök lassan 25 fokos T850-be fognak "főni". Kedvező Kelet - Európai anticiklon központ esetén, akár kelet, délkelet felől is kaphatunk "kortyintást" a forró melegből.
    De ez a Dél - Európa központú anticiklon hajlam, roppant ki-kiújuló kép szokott lenni.( Ha jól emlékszem. ) Makacs verkli. szegyenlos beteg
    Ami meg a térkép alján kucorodik az a 25 fok lassan 30(!), a száj szárazság kap el tőle. hány ..nem kéne.

70437. 2015-07-12 17:43:42

  • Szombatra benyal a 20 fokos T850, így az borítékolható, hogy a jövő hétvége meleg lesz, igazi strandidő. De az is látható a térképeken, hogy a meleg nagyjából 35 fok körül fog kulminálni, mert a nyomási muszter nem támogatja a 25 fokos T850 északkeletnek törését. A 2007-es típusú melegadvekció esélye elég kicsi, tekintve, hogy a teknő (amelynek előoldalán érkezhetne a forróság) tengelye a meleg felfejlődésével párhuzamosan eltávolodik Nyugat-Európa partjaitól. Bár a jövő heti meleghullám első lökete előoldali melegadvekció formájában fejlődik ki a pénteken még Írország térségében tanyázó ciklon előoldalán, de vasárnapra megemelkedik a légnyomás Nyugat-Európa térségében, hiszen egy AC orr/ gerinc nyúlik be Nyugat felől egészen Ausztriáig. A gerinc hatására a 20 fokos T850 vissza is húzódik hazánk területéről délebbre. 21-én kedden viszont újult erővel nyomul északra a T850-es izoterma és akár egy masszív hőhullám kezdete is lehet, hiszen ekkorra a nyomási muszter ismét támogatja az előoldali melegadvekciót; de olyan hőmérsékleti kontrasztú teknő továbbra sem fejlődik ki Portugália-Lengyelország tengellyel, amely a 2007-es jellegű, brutális hőhullámot okozta. Összességében tehát nyárias napokra számíthatunk, de a 37 fok fölötti tartományba véleményem szerint nemigen fogunk belépni az állomások zöménél. (Az ECM 0 órás futása alapján) A nyár-fanok tehát örülhetnek, és remélhetőleg a meleget nehezen viselők sem fognak megpusztulni.


  • Jelenleg a GFS is adja az északnyugatira forduló áramlást a jövő hét második felében. Ennek első jele 228 óránál látszik, az általam "félkeménynek" nevezett időtávban.
    Természetesen biztos dolgokról itt még korántsem beszélhetünk, de úgy tűnik, mintha most ebbe az irányba "mocorognának" a folyamatok.


  • A jövö heti lehülés kérdéséhez egy ábra: Link

    Az 500 hPa-os szint magassága ma 00 UTC-s futás alapján csütörtökre, vasárnapra ill. jövö csütörtökre, baloldalon ECMWF ensemble átlag, jobb oldalon ECMWF operativ (determ.) futás szerint.

    A csütörtökön még ereteljében lévö meridionalis gerinc tengelye hétvégére erösen dölni kezd kelet felé, elég hasonlóan az ens.átlag ill. az operativ ECMWF alapján. Ezzel a forró levegö egy része valóban eléri Közép-Európát, de a további "dölés" következtében fokozatosan megszünik az advekció délnyugatról, így a Nyugat-Európát most elárasztó igen forró levegö "durvább része" Közép-Európát egyelöre nem fenyegeti. A jövö hét közepe felé az operativ modell által mutatott eröteljesebb lehülést az ens. átlag nem igazán támogatja. Aszerint egy majdnem zonális gerinc húzódna Európa déli fele fölött, míg északon zonális ciklonális helyzet alakulna ki. Ezzel szemben az operativ ECMWF észak, északnyugatról Közép-Európara mélyitene ki egy teknöt, amihez kapcsolódna az emlitett jelentösebb lehülés.
    A legtöbb tag szerint viszont kb 15, 18 fok között maradna még ekkor is T850, és a ciklonok északon maradnának. Persze az ens. átlag sem vehetö készpénznek, léteznek ensemble tagok, melyek az operativhoz hasonlo folytatást mutatnak, de az operativ eléggé kilóg (lefelé) ezek közül is.


  • Amit az ECM mutat, eléggé "életszagúnak" tűnik. A délnyugat-európai melegtömeg némileg meggyengülve ugyan, de ránk terül vasárnaptól. De a sokadik ECM és GFS futás által adott nagyon élénk északkelet-európai ciklontevékenység megadja a lehetőséget lényegesen hűvösebb, száraz jeges-tengeri levegő betörésére. Érdekes módon valóban van egy 1976 június közepi feeling-je a kilátásoknak. A dolog pikantériája, hogy most nem kora nyáron jelentkezne ez a felállás. Mindamellett a szokásosnál lényegesen nagyobb ebben a bizonytalanság. Lehetséges, hogy el sem ér minket a hidegebb légtömeg, de véleményem szerint az sem zárható ki, hogy talán az 5 fokos izoterma is lenyúljon a közelünkbe.
    Összességében mégis az a meglátásom, hogy a hőség heves, de nem hosszantartó rohamot produkál jövő hét elején (melynek csúcsa szerintem is a 32-37 fokos intervallumba eshet)
    Ezután bizonytalan mértékű lehűlés valószínű a hét második felében, mely átmeneti felfrissülést hoz, sajnos előreláthatólag csak szórványos csapadékkal (ha egyáltalán lesz valami)
    A hangsúly a lehűlés átmeneti jellegén van. Az ilyen "szupermeridionalitásos" hidegöblítések általában tiszavirág életűek. A tartós -vagy egész pontosan: ismétlődő- ény-i hidegáramlást nyáron félblokk helyzetek biztosítják. Ekkor kiújuló teknőképződés van, de a teknők nem tudnak teljesen kifejlődni éppen azért, mert az észak-atlanti térségben erős a ciklogenezis, és a fejlődőben levő alacsony nyomású teknőre minduntalan "ráfut" a következő. A blokk nem képes teljessé válni. Az ilyen jeges-tengeri löttyök azonban csak teljes blokkban, teljesen kifejlődött teknők hátoldalán fordulhatnak elő. Ilyenkor nincs utánpótlása a hidegnek: egyszer volt/lesz kutyavásár (mint 1976-ban)

Mai dátum

2015. szeptember 4., péntek

Rozália

Utoljára feltöltött kép

37289

Hírek, események

Forró augusztus

Érdekességek | 2015-09-01 18:29

pic
Ha az embereket pár hónap, esetleg év múlva megkérdezzük a 2015-ös év augusztusának időjárásáról, a többségnek minden bizonnyal az fog eszébe jutni, hogy "Nagyon meleg volt.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:53  napnyug 19:11
Szolnok: napkel 6:00  napnyug 19:16
Budapest: napkel 6:05  napnyug 19:21
Siófok: napkel 6:09  napnyug 19:24
Szombathely: napkel 6:15  napnyug 19:31
Lap tetejére