Tótkomlós

2014-08-29 04:57:31

T: 10,0 °C

RH:  P: 

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12

70014. 2014-08-27 21:51:29

  • Thermo: Nem csak a miatt billenhet ki az egyensúly. Közre játszhat például egy tropusi vizekről mérsékelt övbe érkező ciklon.Ami átalakulva ugyan, de képes lehet arra -még ha átmenetileg is- de kiélezze a hőkontraszot. Jó példa erre a jelenlegi Gfs,Ecmwf. Mind2 modell ámbár középtávon,de ideillően Brit Acval számol szeptember 2-3tól.Amiből akár késöbbiekben Brit blocking is lehetne (Ecm szerint). Gfs szolidabban, vontatva 'mesél',de mind2 Kelet Európai hidegeláraztás gondol. Korábban tőle nyugatra Usa keleti partjai felöl egy ciklont add,ami beleolvadva az Izlandi csigagyárba kiélezné a hőkontraszot.Megkerülve a brit ac-t Skandi ciklonként hoznák össze a blockingot. Ez már igazi ízig vérig meridionális áramlás.Nem pedig ényi irányításos skandináv fél zonális beütésü áramlás. Ahelyett, hogy zonalitás irányába fordulna az idő,egyre inkább észak-déli lefüzödésre hajlanak a modellek. Az Ao index által határolt területek felett űridőbe(192ó felett) -10es érték is megjelenik.Míg Brit szk.től délre 20fokos 850ek vannak.Ez ám a futás!! Ez nem tendencia! De a Brit Ac kialakulása körvonalazódni lászik, kíváncsi leszek rá, hova fog tovább fajulni ez a szeptemberi első dekád.laza

70013. (előzmény: 70012. ziv24) 2014-08-24 12:40:41

  • Hát ez az! A fordulópontokra (mikor egyik verkli a másikba vált) tapasztalatom szerintem nem lehet rájönni. Azt persze észreveszed, ha jelentősebb cirkulációs átrendeződés van kilátásban. De azt nem tudhatod, ez tartóssá válik-e, "éra" lesz-e belőle -avagy hamarosan visszazökken a szokott kerékvágásba az időjárás.
    Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a jól bejáratott verkliket az energiamérleg jelentős változása billenti ki egyensúlyi állapotukból. Magyarán, a nappalok hosszának gyors változása. De igazából még ez sem 100%-os előjel. Láttam már verklit, mely túlélte az évszakváltást.

70012. 2014-08-23 23:30:15

  • Igen, elég érdekes, hogy miért buknak mostanában a modellek rövidtávon is, lehet, ha felvesz egy hajlamot az időjárás (ezen a nyáron sok csapadék, mérsékelten meleg idő), akkor még a modellek sem tudják ebből kizökkenteni nevet Valamelyik télen is volt egy ilyen időszak, csak akkor a hideg és a havazás nem jött, pedig a modelleken múlt volna, lett volna rendesen. nevet Tehát csak a fordulópontokra kell rájönni, reméljük majd március környékén lesz a következő. hideg havazas

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Mostanában nehéz a hosszabb távon latolgató meteorológiakedvelő ember dolga, ugyanis betonbiztosnak látszó helyzetek (5-6 napon belül esedékes makrofelállásokról van szó!) fordulnak a visszájukra, ahogy ez az augusztus utolsó hetében a két nagy ´királyi´ modell által még a múlt hét derekán biztosnak tűnű meleghullám esetében előfordult. Mindezt a - nevezzük skandináv ciklon-verklinek - nevezhető makroszinoptikai alaphelyzetnek köszönhető, amiben ugyan változás állhat be (a jövő hét vége felé a Skandináv-félsziget felett blokkoló AC-központ épülhet ki) - ezt támogatja egyébként a stockholmi GFS-fáklya is - viszont ez nálunk egyáltalán nem kell, hogy kifejezetten meleg időt jelentsen már ilyenkor, a csillagászati nyár utolsó harmadában, hanem inkább egy amolyan nyár végi, ősz eleji nappal kellemes, éjjelenként viszonylag csípős hőmérsékleteket eredményező, akár napokon keresztül fennálló időjárási alaphelyzetet is eredményezhet. Viszont könnyen az is előfordulhat, hogy az AC alá - ahogy az idei nyáron oly gyakran - a ciklonok szépen délről megkerülik a skandináv AC-t, így még annyi hasznunk sem lesz az AC-ből, hogy végre egy időre elzárják az égi csapokat. Azaz kettőtök közül most inkább Thermometer véleményét osztom inkább, egy délnyugati masszív melegadvekciós helyzet szinte csak elvétve akad a modelleken, ettől még jöhet majd egy elkésett nyári finálé, de számomra elég vaskos meglepetés lenne, ha idén - egy-két kivételtől és naptól eltekintve az ország nagy részén 30> hőmérsékletek alakulnának ki. Ezért is írtam minap a Társalgóban, hogy biztató (volt) az augusztus végi melegadvekciós helyzet, de mire karnyújtásnyira kerülünk hozzá, eltűnik, mint idén, a június eleji 5-6 napos meleg epizódot kivéve, ez rendre megtörtént. Ez már egy ilyen nyár, és nem látom kézzelfogható jelét annak, hogy ez a neki kiszabott röpke 4 hét alatt gyökeresen megváltozzon :-)


  • A lényeg abban rejlik, hogy a kialakuló zónalitás most nem egy stabil, az augusztus vége felé, legkésőbb szeptember elején megszokott gyors sodrású helyzet, arra elég, hogy északnyugati irányítás mostanában ne tudjon kifejlődni, ami az igazi őszt (tartósan 20 fok alatti Tmax) behozná, ezért beül a kontinens közepére egy AC, ami szkanderozik az amúgy nem túl mély ciklonokkal, egyelőre egyik helyzet sem túl kiélezett de a kontinensen kifejlődő AC marad győztes pozícióban, a frontok az északnyugati lehűlések mellett arra jók, hogy biztosítsanak egy délnyugati irányítást, így Kárpát medence tekintetében az előoldali helyzetünk mégis pengeélen lesz, de az ország nagyobb részén azért meglesz. Az elmúlt időszak alapján van egy tendencia, hogy mivel igazi zónalitás nem tud kialakulni ez befordulhat időnként egy blocking epizódba időlegesen, de mint említettem, a következő 2 hétben az AC lehet nyerő helyzetben. Ezért jelenik meg újra meg újra mindkét modellnél egy egy futáson illetve gyakorta a főfutáson masszív melegadvekció kiugrása 15 fokos T850 felett, amit az ENS többi tagja szépen kiegyenlít, elmos, szolíd mindössze pár fokos, de azért határozott T850 emelkedésként megjelenítve, most éppen igen langyosvíz a főfutás és az átlag, ám az ECM valószínűségi felső szórása szembetűnően tág maradt: míg az átlag a 10 fok körül rezeg lefelé a szórás 5 fok felett marad, felfelé pedig lazán 20 fok fölé szór, ez azért nem elhanyagolható bizonytalansági faktor; tehát nekem ezt azt jelenti, hogy pontosan milyen időzítéssel épp ezért nem tudni, de kaphatunk egy erős meglepi előoldalt , ami a mostani hullámzó front játszmával karöltve legalább DK en 1-2 napos hőséghelyzetet is behúzhat (hasonóan akár mint a 2008-as) egy markáns lehülést és kiszáradást követő felmelegedésről van szó, a jövő hét eleji lehűlés most kísértetiesen hasonló, igaz, nem várakozik mögötte már meginduló majd ránktolódó melegadvekció a modelleken, de ez jövő hétig még finomodhat), ha ezt nézem akkor ez a 10-15% szolíd esély egy ilyen finálé során SZR döntésre véleményem szerint fenntartandó, ami tkp. még mindig azt jelenti, hogy erre nem igazán lehet számítani. (33 fokot meghaladó Tmax -ra már legalább 50-60 % ot teszek)

    Amúgy a keményvonalas ősz beköszönte előtt általában augusztus 20 körül vagy augusztus utolsó hetében, napjaiban, esetleg szeptember legelején a legtöbb évben elő szokott fordulni legalább egy ilyen finálé helyzet, ritkák azok az évek, kb 1/10, amikor ez teljesen elmarad, (még 2010 ben is volt) aztán előfordulhat olyan, mint 2011, 2012, 2009 ben, hogy október első hetében még mindig "fináléztunk."


  • Átnézve a két "királyi" modell legutóbbi futását azt látom, hogy a komolyan vehető kb. 200 órás időtávig ciklon-előoldali helyzet nem mutatkozik. Inkább a skandináv "alacsony nyomású akciócentrum" játszadozik nyugat és közép-európai anticiklonokkal. A tartós előoldali melegedéshez fejlett brit ill. atlanti-parti ciklonok kellenének, stabil közép és kelet-európai anticiklonnal párosulva. Ilyen felállás ebben a legfrissebb futásban nem látszik. (Persze hangsúlyozandó, hogy egyetlen futásról beszélek)
    Azt tudni kell, hogy az augusztus legvégén, szeptember elején "bevaduló" kánikula, bár nem elképzelhetetlen, de nagyon ritka madár. Hogy az év legnagyobb felmelegedése erre az időszakra essen, annak nagyon kicsi a valószínűsége. Ebből kiindulva az idei SZR augusztus legvégi, szeptember eleji beállását gyakorlatilag kizártnak gondolom. Ehhez igen dinamikus déli áramlásra, szubtrópusi forró légtömegek több napon át tartó advekciójára lenne szükség, ami, jelen állás szerint, nem látszik a modellek térképein.
    Abban egyetértünk, hogy lesz még számos "strandidős" nap a közeljövőben, bár szerintem a hőmérsékleti csúcsok akkor is nagyjából megmaradnak a szolid 25-30 fokos tartományban.
    A nagyon is okkal feltételezhető hidegfrontok, advektív lehűlések idején pedig igazi őszi napokat kaphatunk már szeptember első felében. Ami szeptember végét, októbert illeti, arra túl korai még jósolgatni. Természetesen elképzeléseim, "megérzéseim" nekem is vannak ezzel kapcsolatban, de azokat nem teszem közzé ezen a fórumhelyen.


  • A modellek a Brit térségtől nyugatra bár vontatottan és egyre halogatva ciklongenezist jeleznek, amelyek viszonylag mélyre, spanyolország fölé is benyúlnak.
    Ettől délre azori orroz, majd a dél-középeurópai térségben AC épül ki. Ez gyenge határozatlan de inkább délies áramlást hoz, bár az északi határainkat gyakorta súroló hidegfrontok miatt igazi kánikulára alíg van esély, de úgy tűnik jövő hét második felében illetve szeptember első felében lehet néhány igazi nyárra emlékeztető nap is, ekkor délen, főleg a DK határnál 30 fokot jelentősebben meghaladó (33-34 fok) hőmérséklet sem kizárt, az ország É-ÉNY területeitől eltekintve egész használható csapadékszegényebb utószezonra van kilátás, legalábbis az idei főszezonhoz képest.(Bár kevesebb csapadék most is ott lesz, ahova inkább várnának) Inkább nagyobb esélyt adok egy szeptember eleji SZR döntésnek (10-15%) D-en, mint annak, hogy a közeli időszakban tartós igazi őszi idő köszönt be. Bár a 15 i HF sajnos igen nagy valószínűséggel évszakváltó volt. Az ősztől idén nagy izgalmakat nem várok: Szept közepétől október végéig általában reggelente ködös, párás felhős, déltájban bágyadtan szűrten napos, 20 fok körüli nappalok, tartósan fagymentes éjszakák, átlagos csapadék, időnként záporok, vagy - főként DNY-on - tartósabb gyenge eső. Attól a komoly ténytől eltekintve, hogy a július volt a csapadékosabb a június helyett, ezek a "hasonló években" típusú várakozásaim sajnos bejöttek a főszezonban nyaralók bosszúságára:

    2014-05-16 -án
    "Sejtésem az, hogy idén július 10 ig a nyár legmelegebb része nagyjából le is megy, augusztusban (és a hónapnak is inkább az első felében) csak rövidebb, max 4 napos kevésbé erős, olyan max 34-35 fokon tetőző fellángolások lesznek... átlag körüli anomáliával. Hasonló években az augusztus 10-15 közötti időszak gyakran csapadékos, majd árvízhelyzetes volt, vagy éppen 20 - án volt határozottan "évszakváltó" front"



    Link
    Link
    Link






  • Egyelőre még nem lehet tudni. Az is kérdéses, hogy egyáltalán ki tud-e alakulni határozott nyugatias áramlás, vagy csak valami kezdetleges zonalitás, félzonalitás jön-e össze. Mindenesetre augusztus végén az Atlanti-óceán északi részén már alapból kezd beindulni a ciklontevékenység, ahogy a sarkvidéken hűl a levegő, így az sem kizárt, hogy tartósabb legyen. De vannak olyan modellek is, amik az időszak vége felé (másfél-két hét múlva) már-már blockingba fordulást mutatnak.

70006. (előzmény: 70005. Zivipötty) 2014-08-05 15:50:01

  • Azt esetleg már lehet sejteni, hogy a visszatérő zonalitás milyen élettartamú lesz? Csak egy átmeneti visszatérés ez, vagy meghatározhatja az előttünk álló hetek időjárását is kellemesen meleg, száraz őszelőt okozva?

70005. 2014-08-05 09:02:17

  • A modelleket átnézve úgy tűnik, hogy hamarosan véget érhet a jó ideje tartó, többnyire helyi hatások által alakított időjárás. Az Atlanti-óceán északi részén örvénylő ciklon a következő napokban várhatóan nem változtat majd jelentősen a helyzetén, dél felől ugyanakkor Bertha belerongyol a nyugati áramlása. Ezen kettő ciklon közös játéka aztán többfelé forgatókönyvet vázolhat fel.

    A GFS most összeolvasztja a kettőt, és egy erős ciklont vár, a Brit-szigetek közelében még 980 h Pa alá is benézhetne a nyomás: Link Link Hozzánk meg jönne a jól ismert orros hidegfront: Link

    Az ECMWF nem olvasztja össze a kettőt, viszont Berthát gyors mozgásúnak várja a brit ciklont délkeletről megkerülve, így a végeredmény hasonló lenne, orros hidegfront: Link Link

    A GEM viszont semmilyen kapcsolatot nem vár, Ex-Bertha szépen elveszne a süllyesztőben (az Azori-szigetektől északra): Link A hidegfront viszont itt is látszik utána, annyi különbséggel, hogy a sekély mediterrán ciklon miatt több csapadékot mutat: Link

    Abban mindhárom modell egyetért, hogy ezt követően a hónap közepére nyugatias áramlás alakulna ki, ezzel pedig gyakoribb ciklonátvonulás lenne változékonyabb, hol hűvös, hol meleg idővel.

    Az időszak elején a bizonytalanságot az fokozza, hogy Bertha nem olyan erős és elég kicsi méretű is, szemben Arthur-ral, amelynek azért elég valószínű volt már középtávon is az Európára kifejtett hatása.


  • A telet nem merem (és nem is tisztem!) előrejelezni, jóslásokba nem kivánok bocsátkozni, hiszen egyrészt csakis a(z égi dolgokra vonatkozó) megfigyeléseimért vállalok felelősséget, másrészt az esedékes, de csöppet sem biztos, hogy bekövetkező kifejezetten erős El Ninóra utaltam hozzászólásomban.
    A naptevékenység valóban megbizhatóbb útmutató az általános légköri cirkulációt illetően. Enyhe lecsengésbe hajlott nemcsak a napfoltok száma, de a (foltokhoz kapcsolódó vagy azoktól teljesen függetlenül kipattanó) napkitörések aktivitása is.
    Teljesen egyetértek a várható hidegebb télre vonatkozó és elhangzott állásponttal, és azzal is, hogy az enyhébb telek eleje rendszerint havas, fagyos. Énnek ellenkezője ha kevésbé is, de még igaz: az enyhén kezdődő telek sokszor (de nem mindig) végződnek hófuvásos, hideg végkifejlettel.


  • Én egyelőre még nem írnám le a soron következő telet. Igaz, néhány adat alapján úgy tűnik, hogy kifejezett El Nino valóban zonális-előoldali, száraz, enyhe téllel jár térségünkben (ld. pl. 1982/83) De hangsúlyozni kell, kevés az adat a statisztikai elemzéshez, s talán a légkörfizikai mechanizmus sem felderített.
    Nem úgy, mint az áramlási muszterek és a naptevékenység összefüggése. Itt, ahogy már többször is helyesen rámutattál, adott a fizikai mechanizmus. Már jó ideje rendszeresen figyelem a napfoltszám és a makrocirkulációs jelleg változásait. Úgy tűnik, mintha utóbbi elég érzékenyen reagálna az előbbire. Alacsony napfoltszám hajlamosít a meridionális áramlási képre, és a légköri képződmények stagnálására, ill. retrográd mozgására -mégpedig különösebb latenciaidő közbejötte nélkül. Jól mutatta ezt a júl. 17. és júl. 26. között váratlanul erősen lecsökkent napfoltszám és terület. Azóta már újra jóval száz fölött, esetenként 150 fölött van ez a szám, azonban a napfoltok területe még így is jóval alatta marad a július elején tapasztalhatónak. Ez, valamint a mondott időszakban előfordult napfolt nélküli nap valószínűleg a ciklus leszálló ágba jutását mutatja már (ha nem így van, majd kijavítasz) Ha tovább megy a folyamat, az a téli hónapokban is a meridionalitás felé mozdíthatja az összképet (hogy mennyire, az kérdés)
    Bizonyos, hogy az elmúlthoz hasonlóan enyhe tél előfordulása már statisztikailag se nagyon valószínű. Az általam átélt, jól ismert közel 40 tél tanúsága szerint rendkívül enyhe teleket általában szintén kissé enyhe vagy átlagos tél követ, s néhányszor zord, kemény tél. Hasonlóan extrém enyhe tél újbóli megjelenésére viszont nincs példa az én "évkönyveimben" !
    Még halkan hozzáteszem (mert majd kikapok!) hogy mintha az lenne az ábra: az extrém enyhe telet követő hidegebb télnek inkább az eleje hoz jelentősebb fagyot, havat. A "második félidő" ellenben gyengébb.


  • Valóban, ezt magam is megtapasztaltam akkor a szántóföld közepén (a záporok szinte állandó jelleggel környezetvédelmi telepünk fölött vagy annak közelében hullott ki). eso Az 1998/1999-es La Nina-fázis (kemény tél, sok csapadék - főleg hó - volt jellemzően mediterrán ciklonokból) nyáridőben még tartott.
    A La Nina kialakulására most kevesebb, az El Nino fellépésére több az esély (ha ez utóbbi jelenség - és ezt most kihangsúlyozom - kellően erős lesz, az ősz, annak különösen a második fele szokásszerűen hűvös, csapadékos, a tél és az azt követő hónapok nagy általánosságban szárazak, enyhék lehetnek az uralkodó DNY-ÉK-i áramlási viszonyoknak tulajdonithatóan). A kérdésre csakis az előttünk álló hónapokban kaphatunk választ.


  • Volt egy kimondottan trópusi jellegű nyár, az 1999-es. Az annyira durva volt, hogy ha valahol volt egy zápor, akkor az fél óra, egy óra múlva is ugyanott esett, ki tudtál alóla gyalogolni és vissza tudtál alá menni. És nem egy helyen voltak ilyenek. Már a legkisebb tornyos gomolyból is záporeső hullott, olykor másfél-két órán keresztül. Igaz, nagy cellák nem is tudtak kialakulni, de az ország jelentős részén esett jelentős eső mozaikszerűen heteken át.


  • Igen? Azért meg kell, hogy mondjam, 24 éve élek itt Mo n, de ilyen nyárra nem emlékszem mint ez. Volt esős, de akkor nem volt ennyire meleg talán, de az, hogy 30 körüli és ennyi eső meg pára az valahogy nem rémlik. Érdekes lenne tudni milyen tél jöhet ezek után. Lehetőleg ne enyhe mert itt Zuglóban a patkányon brutálisan elszaporodtak.

69999. (előzmény: 69998. Itachi) 2014-08-02 15:13:19

  • Végigpörgetve a GFS-t, tulajdonképpen nagy változás nem várható a hónap első felében. Keleties irányítás, olykor már bárikus mocsárra emlékeztető jellegtelen nyomási mezővel, és továbbra is szokatlan Skandináv magasnyomású anomáliával. Ez hasonló időt vetít előre, mint eddig. Tehát 35 fok fölé biztosan nem fog menni a T, de jellemzően 30 körüli maxokkal és helyi - olykor nagy mennyiségű - csapadékkal, fülledt meleggel. Olyan trópusi jellegű idő várható. :-)

69998. 2014-08-02 14:15:05

  • Sziasztok!

    Van valami prognózis az elkövetkezendő két hétre? Nyilván, 8 napon túl nem érdemes jósolni, de azért mégis érdekelne az itt lévő nagy tudásúak véleményenevet Egyelőre én annyit látok mint laikus, hogy szerdán kívül egy 33-34 körül tetőző szárazabb meleg időszak jön, de nem látni, hogy meddig tarthat.

69997. 2014-08-01 13:18:00

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Rövidtávú esélylatolgatások (#2394)

69996. 2014-07-28 07:27:54
  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#237560 - 2014-07-28 06:40:47)

    A nagy viharvadászat közepette nem árt egy kis középtávú makroszinoptikai kitekintés. A változatos, zivatarokkal tarkított időjárási helyzetért felelős teknő, illetve a hozza tartozó magassági örvény a het vége fele gyengül, illetve összeolvad az izlandi/brit minimummal. Ugyanakkor a forró levegővel kitöltött kelet-európai AC szele a Kárpát-medence irányába terjeszkedik, a két irányító légköri képződmény között határozott deli, délkeleti áramlassal szubtrópusi, az eddigieknél szárazabb levegő érkezhet, amely augusztus első napjaiban nehány napos, igazi kánikulát eredményezhet 1-2 akar kevéssel 35 fok feletti csúccsal. A nagy meleg előreláthatóan jövő het közepéig is kitarthat, mígnem ismét a nyugat-európai teknő kerekedhet felül, átmenetileg (?) többfelé megszűnhet a hőség.

69995. (előzmény: 69994. szeke) 2014-07-22 08:30:48

  • Uhh - bárikus mocsár augusztusra az egyenlő a brutális felhőszakikkal, jegekkel, orkán erejű szelekkel, ha valamikor, akkor augusztusban tényleg kitesznek magukért ezen időjárási helyzetek.

69994. 2014-07-21 23:40:47

  • Úgy tűnik, július végével a nyáron meglehetősen szokatlan skandináv AC is leépül. A helyét azonban csak idei-óráig veszi át alacsony nyomás. Nálunk maradhat a mérsékelten meleg nyár készakkeleti-keleti irányítással, vagy éppen bárikus mocsárral augusztusra is.


  • A másik az,hogy az El-Nino-t mire értik,globálisan,vagy csak Magyarországra!?
    Ugyanis megjelentek kamu cikkek még tavasszal,hogy idén rekord meleg nyár jön Magyarországra,mert komoly El-Nino jelenség várható.
    Még ha ki is alakulna az erős El -Nino hatás globálisan,az is jelenthetne gyökeresen más kimenetelt Magyarországra.jó példa az idei május,mely globálisan a legmelegebb volt,kicsiny hazánkban mégis szép negatív anomáliával muzsikált(-0,9 fok).

    A 2007-es december eleje enyhe,esős volt,majd 14.-től makroszinoptikai átrendeződés zajlott,a hidegfront erős,nyugaton és ék-en viharos észak széllel,többnyire kevés hóval érkezett,ezután az egész hónap második felét hidegpárna jellemezte,nem is gyenge,tehát úgy volt jó hűvös a december,hogy hidegpárna okozta,de 850-en végig plusszok voltak.
    Utána jött a 2008 újévi jelentős havazás,mely váratlanul érte hazánkat,2-szer annyi esett mint vártuk,ugyanis tőlünk keletre az anticiklon késleltette a frontzóna átvonulását és hazánk fölött préselte ki magát.
    Emlékezetes volt még a január 5.-6-i komoly ónos eső,majd a 7.-i esti hóömlés +1 fokokban,utána valóban egyre enyhébb,észak-Atlanti áramlatok jöttek.
    Végül február 15.-16.-án volt még egy próbálkozás erős lehűlés jött,hózáporokkal,néhol -15 fok körüli faggyal,üvöltő északi széllel,aztán megint enyheség,majd jött a híres-nevezetes Emma március 1.-2.-án,majd utána 13.-án a Johanna ciklon.
    Ezután még március végén volt egy hózáporos,hűvös etap +5+10 fokokkal,erős széllel.

    Tehát a 2006/2007-es rekord enyhe,hószegény tél után következő 2007/2008-as szezon jobb volt,az ezt követő 2008/2009-es még jobb,utána a 2009/2010-es pedig még inkább jobb,tehát egy alig értékelhető tél után 4 évre rá szépen fokozatosan egy igazi Nagybetűs télre tértünk át.

    A mostani sztem hasonlóan gyenge volt,mint a 2006/2007-es,de én nehezen tudok a jövő télre tartós,kemény hideget várni,egyrészt az általad említett napfolt maximum miatt,amit valóban alig hagytunk el,illetve az idei szokatlan tartós meridionális áramlás miatt mely április óta jellemző,ami sztem nem fog tartósan kitartani télig,már várhatóan ősszel zonalitás indulhat.
    A következő tél már jó eséllyel tartogathat normális téli helyzeteket,de összességében szerintem megint egy átlagnál enyhébb telet hagyunk a hátunk mögött.


  • Kissé korai most még a télre tippelgetni. Viszont nagyon-nagyon halkan, szinte súgva mondom: közel 40 év időjárásának megfigyelése alapján tényleg lehetnek "áthallások" egy valamilyen irányban szélsőséges tél, és a rá következő között. Jó példa erre 2006/2007 és 2007/2008.
    Bár ez utóbbinak egész jó, hideg volt a decembere, de januárra ismét jelentkeztek az atlanti viharciklonok, és ez a hónap, valamint a február nagy része is, ment a lecsóba.
    "Első felindultságunkban" mondhatnánk, hogy a rendkívül enyhe tél után rendszerint nem az újfent nagyon enyhe, de nem is a zord-hideg tél a legvalószínűbb. De meg kell mondani, volt pár "ordító" kivétel is, mikor az enyhe tél után közvetlenül nagyon hideg tél jött.
    Nézzünk pár példát a múltból, ahogy én emlékszem: 1974/75: komiszul enyhe - 1975/76: jelentéktelen, inkább enyhe "telecske". 1982/83: mocskosul vacak, hó és fagy nélküli tél - 1983/84: nagyjából átlagos, de erősen szendvics jellegű, huzamos télközepi enyheséggel.
    1987/88: ízig-vérig enyhe - 1988/89: egy korán jött, december eleji hideg epizódtól eltekintve elég enyhe. 1997/98: szánalmas, tartós enyheség - 1998/99: igen nagy december végi hideg, január második felében szintén erős fagy, februárban rekordhavazások.
    2000/2001: ócska, enyhe tél - 2001/2002: vérfagyasztó decemberi és januári hideg, sok hó (de enyhe február!)
    Szóval, eszerint még semmi se dőlt el. Bár, a még mindig elég magas naptevékenység (alig hagytuk magunk mögött a maximumot) nem valami jó előjel. A zord telek többnyire a napfoltminimumok környékén csoportosulnak.
    A jó (túlságosan?)előre beharangozott El Nino-tól azonban nem nagyon ijedtem meg. Egyrészt még az sem biztos, hogy annyira erős lesz. Másrészt időjárásunkra gyakorolt hatása csak indirekt, és ezért kiszámíthatatlan lehet. nevet


  • Meg a '90-es években is volt két egymást követő enyhébb tél: 93/94, 94/95, meg azt megelőző kettő se volt nagy dobás.


  • Egyetértek,szeretnek párban jönni az enyhébb,hószegényebb telek(lásd. 2006/2007 és 2007/2008-as szezon).
    Én a következő 2014/2015-ös téli szezonra mindenképpen több havat és hűvösebbet várok,mint a 2013/2014-es szezonban volt,de hát valljuk be,az előző telet nem lesz nehéz überelni,hiszen a 3. legmelegebb volt a mérések kezdete óta országos átlagban,és igen csak hószegény,pl. Budapesten,de még nálam a Pilisben is csak 1 x hullott mérhető összeg,3 cm-es értékben,DURVA nevet


  • Vigyázz, hamarosan legalább öten fognak keresztre feszíteni ezért a kijelentésedért laza

    Tartok attól, hogy a blocking-hajlam pont télre fogy el és hogy megint jön egy idétlen tél. Ha lesz egyáltalán olyan, hogy tél. Murphy törvénye alapján nagyon kemény télnek kell következnie, most ugyanis már nem központi a fűtésünk, hanem egyedi.

69988. 2014-06-30 23:03:43

  • Ezeket jó nézni( Link ) így a Brit-szigetek körül mert így egészen más tél jöhet mint a tavalyi volt.Tavaly egész nyáron száraz,meleg idő uralkodott Angliában és tartósan hetekig fennállt az Anticiklon nem úgy mint eddig az idei nyáron!Akkor sejtettem hogy akár rendkívül csapadékos,ciklonos tél jöhet és ez a gyanúm akkor bevált,de most úgy érzem hogy a télen lesz tartósabb AC vagy az Atlanti-óceán vagy a Brit-szigetek felett és ez keményebb téli helyzetekkel járhat idén!!!Majd ha odaérünk akkor visszakeresem ezt a latolgatás szerű hozzászólásomat.

69987. 2014-06-26 12:52:45

  • Érdekes elemzés:
    Link

    Igaz április 5.-i cikk, de eddig bejött a tendencia: Link


  • Ez igaz, de meridionális áramlásnál É-D i a hőcsere, és elképzelhető, olyan, hogy gyorsabban zajlik, mint amennyi hő északon elsugárzódik.

    Ha az igaz, hogy a kis hőkontraszt gyengíti a zónalitást, akkor nyár végén/kora szeptemberben jellemzőnek kellene lenni a blockingos helyzeteknek, miközben ilyenkor gyakran a nyugati áramlás gyorsulását látom. ilyenkor a műholdképet figyelve teper a ciklonok felhőzete nyugatról kelet fele, tőlünk északra, miközben beorrol az Azori. Az évszakváltó hidegfrontok jellemzője éppen az, hogy bármaly nyárvégi tartós kánikula esetén is 1 max 2 nap alatt északnyugat felől vagy a Biscaya öböl felől mintegy berobbannak, és az őszi hidegfrontok mind ilyenek, oly gyors az áramlás, hogy szinte napi léptékben tud ugrálni a T850 10 fokokat, mégha a talajon az inverzió ezt el is fedi. ezért nem is tud kialakulni 1-2 napnál hosszabb stabil előoldali helyzet, szerintem ez tipikus zónális jelenség. Az igaz, hogy közben a szárazföld felett kialakul egy AC így a nyugatias áramlatok később mind kevésbé tudnak befelé hatolni.

    Másrészt miért éppen tél végén, tavasszal alakulnak ki a legdurvább blockingos szituációk, amikor a besugárzás már elég nagy de a hidegmag a maximumát éri el. ilyenkor kapunk durva É-D i hdegöblítéseket. Tavasz közepén mindig előfordul egy nyugalmasabb langyos napos időszak, gyenge frontokkal tűzdelve, bár ennek időpontja március közepe és május eleje között minden évben más és más.

    Tavasz második felében nyár közepén az események lomhábbak, miközben mégis erős a transzport, Ebből adódik a tartós nedves előoldal (ún KÜN) lehetősége. De érdekes módon ez a lomha áramlási kép nem hozza automatikusan meridionalitást.

    Valószínűleg bonyolultabb ez ennél.



  • A hőkontraszt akkor számolódna fel, ha a sarkvidék ugyanakkora besugárzást kapna, mint az egyenlítői öv. De jellemzően nem szokott. vidám


  • Elvileg július végére/augusztus elejére egy átmeneti időszakra meg kell szűnnie a hőkontrasztnak a sarki hidegbázis felszámolódása miatt, nem?


  • A hőkontraszt aligha fog felszámolódni. A gyengülése pedig nem vezet a zonalitás erősödéséhez, sőt, épp ellenkezőleg. A hőkontraszt csökkenése valójában a nyugatias áramlást gyengítő tényező.

69982. 2014-06-25 13:07:44

  • Nincs pardon... Közben a sokéves időszakokat nézegetve már már úgy tűnik ez a mély meridionális áramlási kép amely most a kánikulát távol tartja azzal, hogy Atlanti blocking van, a meleg meg az északi sarkra,a hátoldal pedig felénk irányul (már már kései WACC struktúrára emlékeztet a hidegmag jelenlegi és előrejelzett képe), így a hidegmag különálló darabokra esik szét, lassan kivérzik, mert a negatív energiamérlag ott sem elég ahhoz hogy ezt kiváltsa, kevésszer láttam ez időszakban ennyire gyengélkedő poláris hidegmagot, ha jól látom, azaz hamarosan felszámolódik a hőkontraszt ami szükségszerűen zónálisba billenti az áramlást. Az Atlanti blocking Azori AC ra vált. Azt hiszem, nem menekülünk egy hosszabb szinte megingathatatlan hőségidőszaktól amíg a hidegmag restruktúrálja magát. Becsüljük meg a jelenlegi csapadékosabb időszakot, mert esélyes hogy melegebb, tartósan aszályos időszak következik rá.


  • Kvantummechanikailag a rendszer különböző, egymástól elkülönülő, diszkrét állapotokat vehet fel. A makroállapot mérésével megállapítható az egyes mikroállapotok valószínűsége (sőt, gyakran anélkül is). Ez a legegyszerűbb esetben természetesen egyenletes eloszlás (a statfizben a mikrokanonikus eloszlás ezt használja ki), de vannak esetek, amikor egy-egy állapot nagyobb valószínűséggel fordulhat elő, mint a többi (degenerált állapotok, csak bozonoknál van ilyen). Több részecske rendszere esetén a rendszer a legkisebb összenergiájú makroállpot elérésére törekszik, ami az az állapot, melyet a legtöbb mikroállapot képes előállítani. (A többi makroállapot nem stabil, ezért csak) Ebben a makroállapotban megmérhetem a részecskék mikroállapotait, pontosabban az egyrészecske-energiákat. Azt fogom kapni, hogy mindegyiknek az energiája az összes lehetséges mikroállapotnak a makroállapothoz tartozó valószínűség-eloszlás szerinti átlaga körül az eloszlás szerinti szórásának mértékével szór. Minél tovább (vagy minél többször) mérek, annál kisebb lesz ez a szórás (á la Heisenberg: dE*dt=hvonás/2). Éppen ezért pillanatszerű mérést nem lehet eredményesen végrehajtani, mert a rendszer mikroállapota a mérés előtti "utolsó pillanatig" az összes mikroállapot szuperpozíciója.

    A poén az, hogy mindez statisztika nélkül, egy részecskére is igaz: egy részecske állapota az ő sajátállapotainak szuperpozíciója mindaddig, amíg nem mérem meg, hogy melyik sajátállapotban szeret lenni.

    Jó, hogy ezekről ennyit elmélkedünk, de igazából a légkörben a nagy számú, nem relativisztikus, és a kvantummechanikához képest "meleg" részecskék miatt igazából nincs értelme ezeket a hatásokat figyelembe venni. A részecske méretskálán a turbulencia az egyetlen jelenség, amit a mikrometeorológia is figyelembe vesz, de az is csak kis szélsebességek esetén lesz olyan, hogy a részecskemérettől nem sokkal nagyobb skálán dominánssá válhat.
    Ahol ezeknek a kvantummechanikai dolgoknak szerepe lehet, az a sugárzástan, ugyanis annak tárgyalásakor meg kell csinálni a fény által átjárt levegő (vagyis a fotongáz-bozongáz keverék) termodinamikáját nagykanonikus statfiz. tárgyalásmódban, de úgy, hogy a bozongáz anyagi részecskéi sem egyformák, hanem a légkör összetételének megfelelőek, majd bele kell venni a makroszkópikus részecskék (aeroszol-részecskék, "felhők") megjelenését is, stb. Ez így már nagyon nehéz.


  • A kvantummechanikában a kvantummechanikai diszkrét állapotok közötti léptetésekkel kell gondolkodni, ami az állapotjelzők véges nagy ugrásaiban nyilvánul meg. Ha magukat az állapotokat tekintjük matematikai objektumoknak, akkor a belőlük képzett halmaz és a rajta értelmezett léptetőoperátor ad egy algebrai struktúrát. Érdemes bevezetni ez mellé a fizikai mennyiségek helyett is operátorokat. Pl. a hely operátora a helyvektorral való szorzás (X=x&#183kacsint, a lendületé P=-i·hvonás·d/dx (vagyis a hely szerinti deriválás), stb. Ez azért jó, mert a hullámfüggvényre ezek hatnak, vagyis a Schrödinger-egyenletet így, operátor-alakban könnyebb megoldani. Szintén ezekből állítható elő a léptetőoperátor (hisz maga az Sch-egyenlet akár folytonos állapotokon is működne).
    A kommutátor két operátor felcserélhetőségét mondja meg: [AB]=AB-BA. Minél inkább nulla, annál inkább felcserélhető a két operátor, tehát az ő "nagysága" tkp. azt mutatja meg, mennyire nem cserélhető fel (talán szerencsésebb lenne úgy hívni, hogy "nemkommutátor" nevet ).
    (Van antikommutátor is: {AB}=AB+BA.)
    Találhatók olyan mennyiségek, melyek differenciáinak a kommutátora hvonás/2pi.
    Itt sehol nem említettük a káoszt, és az operátorok nélküli "magyarázkodások" (lásd pl. Link első fele) valószínűségi dolgait is mellőztük.

    A teljes megértéshez a Link második felét az operátoroktól, és az ott is meghivatkozott "Landau-3" (vagyis Landau: Elméleti Fizika III - Kvantummechanika) könyvet. A sorozat egyébként emlékeim szerint 9 kötetes és az egész mai fizika tudománya bennük van.


  • (Cauchy-nak is válasz a második pontjára)
    Ha statisztikus fizikát csinálunk, vagyis egy valamilyen rendszerben a részecskék mozgását egyesével nézzük, akkor az egyes részecskék (mikro)állapotaihoz tartozó egy-részecske-energiák és hasonló tulajdonságaik "összessége" (itt tudni kell, hogy pl. az energia, térfogat, stb. összeadódik, de pl. a hőmérséklet kiegyenlítődik: extenzív és intenzív állapotjelzők) adja a makroállapotot. Egy makroállapotot több mikroállapot is előállíthat.
    A légkörben az anyagi részecskéknek nincsenek fénysebességhez közeli sebességeik, sem nulla kelvinhez közelítő hőmérsékleteik, így klasszikus fizikai szemléletmódban vizsgálódhatunk. (De nem is muszáj egyébként, akár kvantumosan is elkezdhetjük az elején.) Ennek eredménye pl. a részecskék sebességére a Maxwell-Boltzmann-eloszlás. (Kvantumos esetben pedig a Bose-Einstein vagy a Fermi-Dirac, itt ezeket nem részletezném, aki akarja, nézzen utána.) Termodinamikai határesetben, vagyis amikor a részecskeszám nagy (ez pár ezernél már kb. teljesül, de matematikailag a végtelenről van szó), a rendszer viselkedésének leírásakor a folytonos közegekre vonatkozó termodinamikai és folyadékdinamikai egyenleteket kapjuk vissza. (Kvantumos esetben a T nagy és a sebesség kicsi kikötés is kell.)
    Másképp fogalmazva: a kvantummechanikán alapuló egyenletek agy részecskeszámú határesete (lim n->végtelen esetén) pont a klasszikus hidro-termodinamikai egyenleteket adja.
    Ennek hibahatára százezer részecskénél már ezrelék alatt van, el lehet képzelni, milyen pontos lehet ez a légkörben, ha a hiba nagysága gyök(N)-nel fordítottan arányos.
    Tehát a kvantummechanika gyakorlatilag nem szól bele a légkör viselkedésébe.


  • Igen, a kvantummechanika ettől olyan elfogadhatatlan és megérthetetlen az átlagember számára, mert azt mondja, hogy a macska valójában nem létezik a dobozban, hanem egyfajta lehetőségek összességeként foglal csak helyet és csak a mérés pillanatában realizálódik véletlenszerűen az egyik lehetőség.
    A légköri folyamatok esetén talán ez a hatás nem játszik szerepet, mivel ott a sok (nagyon sok) részecske átlagos viselkedése dominál.


  • A kvantumelmélet szerint azonban a képtelennek tűnő dolog igaz! Az elméleti fizikai lassan megtanítja arra az embert, hogy elképzelései az elő, egy, és utóidejűséggel kapcsolatban, továbbá a kauzalitás elve (az ok mindig megelőzi időben az okozatot) nem biztos, hogy abszolút érvényűek.

    Nem feltétlen a kauzalitás kérdőjeleződik meg, hanem az, hogy egy esemény tér és idő létezik -e a múltban jelenben jövőben, vagy több, netalántán végtelen, illetve az összes lehetséges esemény létezik, ami statisztikailag bekövetkező állapot, csak mi abból egyet észlelünk, egynek vagyunk részesei. Szóval lehet egy eseménynek egy oka, egy másik eseménynek más oka, és mindkettő létezhet egyszerre, úgy hogy érvényes rá külön-külön a kauzalitás elve. Nos, ez a káoszelmélethez és a légkörfizikához valahol ott csatlakozik, hogy a kaotikus rendszerben az események, és ok okozati összefüggések egésze mondjuk diffegyenletek által leírható determinált, felvehető állapot. A bomlás pedig egy olyan esemény amiben miden korábbi információ elvész, mint ahogy az ember halálakor az összes gondolat, idegrendszeri kapcsolat, észlelés, én tudat. Ld. fekete lyukak energiavesztése is lényegében bomlás, ahol az információ strukturája összeomlik, de a végtelen(?) dologból, ami alkotta lesz valami más, miközben innen szemlélve azt látjuk, hogy mindent elnyel, azt nem, hogy mi van utána. Ez tehát komoly filozófiai kérdés is egyben a saját létezésünkről is, abba belenyugszunk, hogy nem értjük, miközben más dolgok kapcsán erre nem gondolunk....


  • " A gond ott van, ha a kísérlet közben megmérjük, hogy az adott elektron, vagy foton melyik résen halad keresztül, akkor az interferenciakép összeomlik és helyette 2 gauss görbe lesz, mintha az elektron/foton részecske volna, eme témákkal kapcsolatosan a "konkurrens" oldalon kísérleteznek cikkeznek kvantum-radar címszó alatt."

    Ha jól értem, itt valami olyasmiről van szó, hogy ha egyenként engedjük át az elektronokat a résen, akkor az egyetlen elektron úgy viselkedik, mintha egyidejűleg átment volna mindkét résen. (Hiszen másképp nem jöhet létre interferencia-kép)
    Ez "józan ésszel" meggondolva persze képtelenség, ezek az állapotok logikailag kizárják egymást. Hétköznapi szemléletünk szerint az elektron vagy az A résen halad át, és akkor nem haladhat át a B résen, és fordítva.
    Itt kell visszatérni Schrödinger szerencsétlen (vagy nagyon szerencsés) macskájára. A gondolatkísérlet ugyanis úgy szól, hogy ha van radioaktív bomlás az alatt az időtartam (pl. 1 óra) alatt, míg a macska a dobozban van, akkor egy detektor érzékeli a felszabaduló fotont, és megfelelő mechanikus apparátuson keresztül kiengedi a mérgesgázt a fiolából, és szegény macska elhalálozik. Ha nincs bomlás, természetesen mindez nem történik meg, és a macskát élve találjuk a doboz felnyitásakor.
    Nos, a lényeg: az elmélet szerint nemcsak arról van szó, hogy semmiképp se tudjuk előre megmondani, hogy lesz-e radioktív bomlás az alatt a bizonyos 1 óra alatt, és ha lesz, mennyi lesz. Hanem, hogy ez a két, egymást kizáró állapot (nem volt bomlás, a macska él-volt bomlás, a macska halott) egymás mellett létezik egészen addig, míg a dobozt ki nem nyitjuk. Ekkor, a mi aktusunk hatására dől el, melyik állapot áll elő: volt-e bomlás és a macska megdöglött, vagy nem volt bomlás, és a macska él.
    Mindez alapvetően ellentmond szokásos gondolkodásmódunknak, mely természetesen azt mondja, hogy a doboz felnyitása nem faktor, szemernyit se befolyásolja a végeredményt. Ha volt bomlás, a macska már azelőtt halott volt, hogy hozzányúltunk volna a fedélhez.
    A kvantumelmélet szerint azonban a képtelennek tűnő dolog igaz! Az elméleti fizikai lassan megtanítja arra az embert, hogy elképzelései az elő, egy, és utóidejűséggel kapcsolatban, továbbá a kauzalitás elve (az ok mindig megelőzi időben az okozatot) nem biztos, hogy abszolút érvényűek.
    Persze, hogy ezeknek az elméleti megfontolásoknak van-e helyük a légkörfizikában, s ha igen, akkor miféle, már más lapra tartozik.


  • A következő 1 hét valószínű mérsékelten meleg idővel telik, jövő hét közepén lehet kissé hűvösebb (azaz helyenként a dunántúlon a 20 fokot sem érjük el). Valamikor a jövő hét vége felé lassú, vontatott melegedés kezdődik, időszakos konvektív csapadékkal, de jelenleg úgy tűnik, a hőmérséklet legtöbb helyen már 27-28 fok felett lesz, a hónap legvégére 1-2 napra részleges kánikula alakulhat ki. Július 1-2 körül egy gyenge hidegfrontot követően délnyugat felől masszív afrikai légtömegek közelítenek, ekkorra országszerte 30 fok feletti esetleg 35 fok valószínűsíthető. júl 8 körül HF érkezik, ezután a kimenet már nagyon bizonytalan, a tendencia azonban arra utal, hogy 1-2 napon belül vissztaér a hőség ismételten egy 4-5 napra.

69974. (előzmény: 69973. Atis74) 2014-06-19 23:48:15

  • Kellemes, mérsékelten meleg idő. Ebben a hónapban megússzuk a döglesztő meleget.

69973. 2014-06-19 18:22:27

  • Most akkor milyen idő lehet 10 nap múlva? Nem vágom,lehet az én hibám... zavarban


  • A Heisenberg féle határozatlansági reláció egy lényegében kaotikus rendszer statisztikailag leírt modellje, amit a kvantummechanikában használunk.

    A kaotikus viselkedés jelenleg részlegesen megismert viselkedése egy rendszernek, amit abból a meglévő matematikai apparátusunkon keresztül végeselemű számítások segítségével fel tudunk fogni.


  • "Pl a szokásos elektronra vonatkozó kétrés kísérlet: két rés felé küldünk elektronokat egy forrásból, a rés túloldalán egy ernyővel felfogjuk. Tapasztalat szerint az ernyőn, a fényhez hasonló interferenciakép jelenik meg. Ezzel próbálják magyarázni ,hogy az elektron is hullám. A gond ott van, hogy akkor is megjelenik az interferenciakép, ha egyesével küldik át az elektronokat. Felteszik a nagy kérdést: hogy tud az elektron hullámként viselkedni, honnan tudja, hogy nyitva van e a másik rés."


    A gond ott van, ha a kísérlet közben megmérjük, hogy az adott elektron, vagy foton melyik résen halad keresztül, akkor az interferenciakép összeomlik és helyette 2 gauss görbe lesz, mintha az elektron/foton részecske volna, eme témákkal kapcsolatosan a "konkurrens" oldalon kísérleteznek cikkeznek kvantum-radar címszó alatt.

    Ami érdekes a káoszelmélet alapjaiban s itt ezt nem szeretném nagyon részletezni,, csak nagy vonalakban, hogy a rendszer ilyen viselkedését kevéssé a kvantummechanikában keresik, a kvantummechanika egyébként azért nem lenne jó irány, mert szintén egy adott léptékű rendszer viselkedését modellezzük, rengeteg peremfeltétel rögzítése mellett, hogy számunkra felfoghatóbb legyen, úgy mint a Newtoni fizikában, nos ezek a peremfeltételek elveszik azt a "szabadsági fokát" a rendszernek ami által az kaotikusan viselkedne, illetve az ilyen viselkedését léptékét mennyiségileg annyira lecsökkenti, hogy ennek elhanyagolása mellett a valóságot jól meg tudjuk közelíteni matematikai/statisztikai módszerekkel. Tehát a káoszelmélet kutatásánál abból indulnak ki, hogy vannak rendszert leíró diff egyenletek, amelyek olyan gerjesztést írnak le, amelyek egy adott rendszert hajtanak, másik diff egyenletek pedig ellentétes irányú/ fékező gerjesztést írnak le. Mindkét függvény oly módon nemlineáris hogy nem alakul ki stabil állapota, úgynevezett "munkapont", így vizualizálva egy függvény görbéje mentén egy másik hatására mozgunk, majd egy másik függvény görbéjén fogunk mozogni ennek a függvénynek hatására, valamelyik irányban. Ez már egy kb 3D, 3 függvényes rendszerben is lehet kaotikus, de a valóság ennél több dimenzióban működik, egy folytonos függvényen ahol elvileg lehetetlen, hogy valamikor is ugyanabba a térbeli pontba jussunk vissza, így egy adott folyamat pontos megismétlődése gyakorlatilag lehetetlen. Onnantól, hogy egyszer is ugyanabba az állapotba jutnánk vissza, a függvény periodikussá válik, azaz múlt alapján előrejelezhetővé. (Ennek ellenére kisebb szegmensei viselkedhetnek annyira hasonlóan, hogy egy időre statisztikai úton leírható előrejelzést adhatunk) Ha ezt modellezzük, végtelen számú pontot nem tudunk felvenni, csak nagyon nagy számú, végeset.
    Ezzel nagyjából hasonlóan viselkedő "végeselemű" rendszert hozunk létre, de nem ugyanazt, azaz lényegében nem is kaotikusat, csak a mi léptékünkben annak tűnőt, és a kimenetek is eltérőek lesznek az eredetitől. Hogy mennyi idő múlva, mennyire tér el, azt a kezdeti paraméterekre való érzékenység szabja meg.


  • Ahhoz, hogy egy rendszer kaotikus legyen, nem kell a kvantummechanika, következik az szigorúan determinisztikus törvényekből is. Attól lesz kaotikus, hogy nagyon sok részecskéből áll, de azok egymással a klasszikus, newton-i törvények szerint hatnak kölcsön.
    Az más kérdés, hogy a kiindulási feltételeket elvileg sem lehet pontosan rögzíteni a Heisenberg-féle határozatlanság miatt, ami már a kvantummechanika területe.


  • Egy pár dolgot tennék csak hozzá:
    - igazából minden, amit úgy hívunk, hogy xy elmélet az egy matematikai modell, a valósághoz mindössze annyi köze van, hogy vele a valós folyamatok végeredménye kiszámítható. Tehát amikor tömegpontokról meg erőkről, részecskékről beszélünk, akkor az nem a valóság, hanem a a valóság kiszámításához használt matematikai apparátus.

    - az, hogy mennyit befolyásolnak az időjárás megjósolhatóságán a kvantumhatások, arról még közelítőleg sem tudnék mondani semmit

    - és ha már a kvantummechanikánál tartunk, rá különösen érvényes az, hogy soha semmi analógiát ne használjunk a mikrovilágot leíró jelenségekhez a makrovilág elemeiből. A félreértsek mindig ebből születnek: feltételezik, hogy az elektron kis apró golyó ami kering a golyószerű atommag körül vagy esetleg kis hullám vagy mia csuda: szóval az elektron se nem golyó se nem hullám, se nem kering, a nem golyószerű atommag körül.

    Pl a szokásos elektronra vonatkozó kétrés kísérlet: két rés felé küldünk elektronokat egy forrásból, a rés túloldalán egy ernyővel felfogjuk. Tapasztalat szerint az ernyőn, a fényhez hasonló interferenciakép jelenik meg. Ezzel próbálják magyarázni ,hogy az elektron is hullám. A gond ott van, hogy akkor is megjelenik az interferenciakép, ha egyesével küldik át az elektronokat. Felteszik a nagy kérdést: hogy tud az elektron hullámként viselkedni, honnan tudja, hogy nyitva van e a másik rés.

    A kvantummechanika válasza: sehonnan. A kvantummechanika nem mond semmit az elektronról, nem is létezik addig, amíg el nem éri az ernyőt és nincs "megmérve" Az elektron nem repülő golyó, ami halad, nincs pályája de nem is valami éterikus hullám.

    De inkább olvassa el mindenki az Isteni A-tom című könyvet, abban elég érthetően leírják ezeket.

69968. 2014-06-16 21:47:35

  • Hosszan hezitáltam, hogy hozzászóljak-e a determináltság és a káosz kérdéséhez.
    Végül úgy döntöttem, hogy -ha már előkerült a téma- az alábbi gondolatokat megosztom a társasággal. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a kérdéskör matematikájához szinte semmit se értek. A kvantumelméletről és a modern részecskefizikáról olvastam egy s mást, de persze szakember ebben se vagyok. Ezért, ha valami nem helytálló elképzeléseket ide találnék írni, kérem, a hozzáértők korrigálják azokat.
    Az biztos, hogy a newton-i fizika még teljesen magabiztosan szemlélte a világot. A mechanikai, optikai, és egyéb törvényeket abszolút érvényűnek gondolta. Ha egy jelenség kvantitatív vizsgálata, az abból következő "előrejelzés" nem bizonyult pontosnak, mérési pontatlanságot emlegetett. Például, vegyünk egy egyszerű mechanikai elrendezést: asztalra rögzített csigán zsinórra függesztett kis súly fut le, és a zsinór közreműködésével függőleges tengelyű pörgettyűt hajt az asztallapon. Megmérjük, milyen magasságból indul a súly -a kérdés az, mennyi idő alatt ér le a földre. Az egyenes vonalú és a forgó mozgásra vonatkozó szabályok alapján ez pontosan kiszámítható. Ha a mérési eredményeink nem egészen egyeznek a számítás alapján nyerttel, sőt, szórnak is, akkor mondhatjuk: a súrlódás nem volt egyenletes nagyságú (pl. azért, mert a zsinór vastagsága nem egyforma), a zsinór rugalmasan megnyúlt, így potenciális energia tárolódott benne, stb.
    A következő megfontolás magára a mérésre vonatkozik: ennek aktusával beavatkozunk a kísérleti elrendezés "életébe", megváltoztatjuk annak tulajdonságait. Még ennek a feltételezése sem igényel különösebben magas elméleti fizikai tudást. Az egyenáramú áramkörbe sorosan bekötött árammérő (melynek mérhető ellenállása van az ideálisnak tekintett 0 helyett) megváltoztatja az áramkör eredő ellenállását.
    Igazából nem is ezeket a "hibalehetőségeket" akarom boncolni, ezek triviálisak. Ami igazán érdekel, az a "fizikai törvény", és annak érvényessége. Ahogy már mondtam, a klasszikus szemlélet ezeket abszolút érvényesnek hitte, azaz úgy gondolta, ha az alapkondíciókat változatlanul tartjuk, úgy a lejátszódó folyamat mindig szakasztott ugyanaz lesz, mégpedig kvantitatíve is. Ebből következik, ha a természetben pontosan fel tudnánk mérni minden befolyásoló tényezőt, úgy a jelenség kimenetelét pontosan megjósolhatnánk, elvileg korlátlan időtartamra is. Ezt csak azért nem vagyunk képesek megtenni, mert nem mérhetünk fel minden hatótényezőt, s ezek egy részét nem is ismerjük. Tudtommal Newton még így tekintette a dolgokat. Ennek a szemléletnek végeredményben az a lényege, hogy A kiinduló állapot minden esetben B-t eredményez. Úgy képzelem, hogy a modern részecskefizika és statisztikai megközelítés valami olyasmit mond, hogy A-nak valamekkora mértékben (pl. 1%-ban) C is lehet a kimenetele. S ami a lényeg: ez nem azért van, mert a kiinduló állapotban apró változás állt elő (lepkeszárny) Ebben semmi változás nincs, mégis, egyszer B-t, máskor C-t ad eredményként. Hogy milyen arányban, az statisztikailag megadható, de hogy konkrét esetben melyik állapot áll elő, nem jósolható meg semmi módon. Nem tudom, a "rendezett káosz" kifejezés nem az ilyen megfigyelésekre vonatkozik-e?
    Ilyen jelenség szerepel a híres "Schrödinger macskája" elnevezésű gondolatkísérletben. Ennek pontos leírásával nem fárasztom a társaságot, de a minket érintő, lényeges tény a következő: a hasadóanyagnak, mondjuk, 50 év a felezési ideje, tehát atomjainak fele ennyi idő alatt foton kibocsájtása közben bomlik. De azt nem tudjuk megmondani, hogy az alatt az 1 óra alatt, míg a macska a dobozban van, lesz-e bomlás (vagy több bomlás, több foton-felszabadulás is lesz) És semmi módon sem tudjuk megjósolni ezt.


  • Ebben annyi izgalom van, hogy praktikusan hogyan tervezd meg a nyári szabadságodat úgy, hogy pont ne az 1 hét esős időt fogd ki a 15 fokkal. Vagy épp ne égj szénné a kristálytiszta időben taroló UV sugárzástól. Itt júniusban idáig nem volt eső, amúgy legalább stabilan jó idő van.
    Ilyenkor jobb szeretem a melegedés előtti töltődő bárikus mocsár helyzeteket, amelyek stabil lassan emelkedő nyári T-ket hoznak helyi záporokkal, zivatarokkal. Praktikusan nyárvégen, ősszel szeretem a mostani típusú időt, mert jó kis előoldalakat okoz gyakorta kései zivataros frontokkal, kipucolódó inverzióval, köd pedig ilyen helyzetben nem tud kialakulni.

    Várakozásaim szerint július közepéig- végéig kissé hűvösebb, mérsékelten meleg időbe fognak beleékelődni rövidebb, erős kánikulai epizódok, a nyár előrehaladtával azonban fordul a helyzet, az általam fent megjegyzett helyi zivataros kiegyenlítettebb meleg nyári időjárás lesz a főszereplő, lefelé mutató kiugrásokkal, így a legmagasabb maxikat valószínűleg inkább mostanában mérjük. augusztusban előfordulhat néhány napos igen csapadékos hűvös mediciklonos epizód.


  • "Aki pedig talál bizonyos szabályszerűségeket a kaotikus rendszerben, keresse meg az okokat, mert sok minden tűnhet szabályszerűségnek, közben mégsem az"


    Csakhogy nem mindig van megtalálható fizikai ok, illetve sokszor ugyanazok a szabályszerűségek teljesen más rendszerekben is megjelennek.
    A rendszert leíró difegyenleteket nem ismerjük, csak a kimeneteket látjuk.
    A bifurkációkban megjelenő periodikus ablakokat ugyan milyen okoknak lehetne megfeleltetni?

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Nagyon érdekes téma, de ugyanolyan érdekes lehet az előttünk álló néhány hét, ugyanis a folytatódó meridionalitás az erősen meanderező jettel kombinálva akár jelentősebb T-ingadozásokat is magával vonhat. A hideg, illetve az évszakra való tekintettel inkább csak hűvösebb poláris légtömegek továbbra is elég mélyen délre hatolnak, így nálunk - szerencsére, mert úgyis egyre nagyobb a szárazság - a napnak nincs alkalma teljesen mindent szénné égetni. nevet

Mai dátum

2014. augusztus 29., péntek

Beatrix, Erna

Utoljára feltöltött kép

35868

Hírek, események

Genevieve, a "három Csendes-óceán" vándora

Érdekességek | 2014-08-15 09:46

pic
A Csendes-óceán északi felét a trópusi ciklonok szempontjából három térségre osztották fel*: a keleti felén, Észak- és Közép-Amerika partjaitól a 140.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:45  napnyug 19:23
Szolnok: napkel 5:52  napnyug 19:28
Budapest: napkel 5:57  napnyug 19:33
Siófok: napkel 6:01  napnyug 19:36
Szombathely: napkel 6:07  napnyug 19:42

SuliMet program

Az A-MET egyesület SuliMet programjába országszerte 15 iskola kapcsolódott be.

A SuliMet programban résztvevő iskolák listája

Sulimet online meteorológiai állomások adatai

Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
(18 Mbyte)

A pályázatot támogatja:

logo logo
Lap tetejére