Erősen felhős

Biharnagybajom

2014-09-21 09:59:55

T: 19,1 °C

RH: 93 % P: 1011.7 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • Nem tudom excellbe varázsolni a légnyomás-anomáliát, ám a térképet naponta rögzítem 14-e óta, jelentem monoton csökken.
    Napok óta csökkentik modellek a jövő heti cikloncsalád erejét, lehet -1 fölé áll be a hónap végére?

    A prediktort elővarázsolom október végéig, a DAI-t és a hármas felosztást pedig TE, vessük majd össze.

70036. (előzmény: 70035. Kosakiss) 2014-09-20 22:32:10

  • Köszönöm az észrevételt az 1963-as decemberhez, utána is néztem gyorsan, és a wundergroud.com-on például ezt találtam:

    Let's examine recent volcanic eruptions that have had a significant cooling effect on the climate. In the past 200 years, Mt. Pinatubo in the Philippines (June 1991), El Chichon (Mexico, 1982), Mt. Agung (Indonesia, 1963), Santa Maria (Guatemala, 1902) Krakatoa (Indonesia, 1883), and Tambora (1815) all created noticeable cooling.

    Nem is értem, hogyan kerülhette el ez anno a figyelmemet, amikor a DAI kapcsán a Pinatubo távkapcsolat-zavaró hatásáról meg hosszan értekeztem... Így még szebb az ábra Link

70035. 2014-09-20 11:51:30

  • Szép napot kivánok! A minusz 1 Celsius fok alatti 1963. évi decemberi átlaghőmérsékletet véleményem szerint egyáltalán nem kell kisiklásként kezelni a DAI-elmélet kapcsán. 1963. tavaszán az indonéziai Bali-szigeten magasodó Gunung Agung tűzhányó hatalmas kitörést produkált, a 8-as maximális skálájú VEI-n elérte az 5-ös fokozatot (Volcanic Explosivity Index), amely minősitést a Mt. St Helens (1980. május) és a Vezúv (i. sz. 79.) kapta még meg. A kén-dioxidban igen gazdag porfelhő két hét alatt körbejárta bolygónkat, finom eloszlású fátyla beboritotta a mérsékelt öv égboltját. A vulkanikus aeroszolnak közismert légköri hűtő hatása elegendő volt ahhoz, hogy - többek között - térségünkben a szokásosnál több volt a csapadék ("kén nélkül nincs eső", amint azt Dr. Aujeszky László is megemlitette ismeretterjesztő irásaiban), a hőmérséklet különösen a téli félévben alacsonyabban alakult.
    A naptevékenység veszitett ugyan erősségéből, a napfoltok száma igencsak lecsökkent, de a napaktivitást nem csupán a napfoltok számából kell levezetnünk, hiszen épp a napokban volt egy olyan erős napkitörés, amely alatt az izzó napfelszinen nyoma sem volt folt(ok)nak. A részecske és plazmafelhő hatalmas CME(Coronal Mass Ejection)-ként találta telibe a Földet, a protuberancia szemközti elhelyezkedése folytán. Több kutató hivta fel a figyelmet az ilyen napkitöréseknek a sztratoszférikus felmelegedésekkel való összefüggésére, azon túl pedig a poláris területek lehűlését és a ciklonális örvényesség megerősödését tapasztalták.
    Mindazokkal egyetértek, akik a poláris térségek magas földrajzi szélességei fölött beinduló erősebb ciklontevékenység mellett szállnak sikra, egy viszonylag enyhébb tél kialakulását sejtik.


  • Igen, a DAI beválása is igen jó volt, de az új cikkben leírtak szerint hibás elemeket is tartalmaz.

    Mivel idén szeptemberre negatív észak-atlanti légnyomás-anomáliára számíthatunk (hacsak nem alakulnak az utolsó 10 napban az előrejelzésekhez képest nagyon másként a térség nyomási viszonyai), ezért a sokévi átlagtól (1981-2010-ben: 0,2 °C) most enyhébb decembert valószínűsítene a módszer. Ez alapján Link kb. 50% az esélye a legalább 1 °C-os pozitív anomáliának (25% a +2 °C-ot is elérőé), kb. 25% a kevéssel átlagosnál enyhébb (0... +1 °C-os anomália) verziónak, és kb. 25% az átlagosnál hidegebb decembernek. Ennek az ábrának Link a legfontosabb üzenete pedig az, hogy 1951 óta negatív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália esetén -1 °C alatti decemberi havi átlaghőmérséklet mindössze egyszer, ötven évvel ezelőtt, 1963-ban fordult elő, míg az ugyanannyi esetet számláló pozitív észak-atlanti légnyomás-anomália esetén ez 11-szer történt meg (tehát minden harmadik esetben).

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Ha jól emlékszem, az eredeti DAI teljesítménye, vagy ha úgy tetszik, bevalasi aranya messze meghaladta a 60%-ot, de éppen a tavalyi látványos kudarc sarkallt Téged az általad belinkelt tényező bevitelére. Ennek alapján tehát idén milyen LEHET a december? Úgy emlékszem, hogy a válasz kb. átlagos vagy a 30-éves átlagnál kissé enyhébb első teli hónap a legvalószínűbb kimenetel a mostani állapotokbok kiindulva? Ha nem, javíts ki -nevet
    Mivel mar jo ideje nem latolgattam középtávon, engedtessék meg egy kis kitekintés szeptember végére, október elejére: a teljes erővel beinduló hidegfelhalmozodas es az így kialakuló hokontraszt beindíthatja az észak-atlanti ciklongyárat, ami nálunk felváltva hűvösebb északnyugati es melegebb nyugati áramlást idézhet elő a csillagaszati ősz első 1-2 hetében. Ez térben es időben változatos, rövid hűvösebb es melegebb periódusok által jellemzett időszakot eredményezhet. Az azori ránk huzodasa bizony ilyenkor mar elég komoly kodhelyzetet idézhetne elő es nem kizárt egy felblocking sem, jellemzően hűvös észak-atlanti légtömegek dominanciájaval. Az eddigi un. verkli ideje tehat végleg lejárhat, merőben más jelleget vehet fel a makrocirkulacio Európa nagy része felett nevet

70032. (előzmény: 70031. Salo) 2014-09-18 17:52:07

  • Ez tényleg nagyon érdekes. Magától értetődően következik belőle egy praktikus kérdés (talán már ki is találtad): mostanában erős, vagy gyenge a poláris örvény?

70031. 2014-09-17 21:57:10

  • Ma Szinoptikus meteorológia előadáson tanultunk egy olyat, hogy a polárfront talajhoz közeli hullámzása és a poláris örvény (ami az időszakos poláris anticiklon fölött! lévő állandó ciklonális forgású örvény a közép- és felső troposzférában, valamint az alsó sztratosztférában) erőssége között igen erős a kapcsolat. A poláris örvény erősségét azonban elsősorban nem felszíni, hanem sztratoszférikus jelenségek határozzák meg (bár ezzel az állítással van egy-két apró pontatlanság). Mivel a Rossby-hullámok a Föld jelen állapotában gerjednek (amplitúdójuk alapból nő, persze, csak amíg szét nem esnek), ezért a hullámok instabillá válásához szükséges amplitúdó méretét határozhatja meg a poláris örvény erőssége. Ha erős, akkor a Rossby-hullámok hamarabb szétesnek, kevés és gyenge meridionalitás után újra zonalitás alakulhat ki. És fordítva.
    Még egy dolog: nálunk északon a poláris örvény aszimmetrikus (egészen furcsa bumeráng alakja van, ha a klímaátlagot nézzük), két délebbre jutó ága nagyjából (ha jól emlékszem) a Brit-szk és K-Szibéria fölött van (ha fönt lesz az ábra, megnézem, mert erre lehet, hogy nem emlékszem). Gyenge esetben ez könnyen kettéesik, a polarsplit jelenség részben ehhez is köthető.

70030. 2014-09-17 14:55:17

  • Thermometer,
    a Namias ciklusnak szerintem is szerepe lehet a szeptember-december kapcsolatban, de arra hajlok, hogy nem az a fő magyarázat. Különben mindig nagy érdeklődéssel olvasom a beírásaidat, egy ideig bizony azt hittem, meteorológus vagy, öreg motoros, emlékszem, tanakodtam is, hogy ki lehetsz... nevet Amúgy idén szeptember 14-én az anomália -1,7 hPa-nál tartott, ezt hasonlíthatod össze az előző évtizedekkel:
    Link

    Szeke,
    a fele akkora tartomány rosszabb eredményt ad, úgy látszik, a nyugati régióknak is szerepük van a kapcsolatban.

    Rudolfking,
    sok dologban egyetértek veled (nem is tehetek másként, a szikár tudományos konszenzust osztod). De még ha úgy is állnánk a dolgokhoz, hogy az automata algoritmus-kereső rendszerek majd minden lehetséges kapcsolatot feltárnak (szerintem még nem tárnak fel mindent), akkor sem felesleges az egyéni keresgélés, mert egyáltalán nem biztos ám, hogy azokat a robotok által feltárt összefüggéseket közkinccsé teszik majd a robotok futtatói, sőt!...

    Don Palesz,
    nevet

    Végezetül hangsúlyoznám, hogy a DAI helyett én ma már a következő hármas felosztás alapján várom a decembereket:

    Link


  • Bízzunk az 1963-as kisiklásban vidám


  • Nem szeretném én sem ezeket a megfigyeléseket elvetni, vagy mindenre ütőkártyaként használni a "kaotikus rendszer" fogalmát.
    Nem szabad azonban felednünk, hogy lelkes amatőrök vagyunk, akik nagyon korlátozott tudás- és információhalmazhoz férnek/férhetnek hozzá (kezdve az érdektelenségtől, nemtörődömségtől a titkos kutatási anyagokig, pénzért vehető időjárási adatokig). Ellenben sok ezer-tízezer-százezer kutató dolgozik ilyen témákon, keresi ezekre a válaszokat. Ha léteznek összefüggések, nagy valószínűséggel ismerik azokat, sőt mi több, a tudást szezonális modellekbe építik. Nem csak szemre, vagy térképeket nézve lehet észrevenni összefüggéseket, hanem numerikus módszerekkel, automatizált analízissel stb. is lehet keresni a kapcsolatokat (gondoljunk egyszerű tételbizonyító rendszerekre, algoritmusokra, amik szabályok alapján A-ból bizonyítják, vagy cáfolják B-t). Egy ilyen algoritmus egy óra alatt 1000 kutató egy évi papíros munkáját is végig tudja pörgetni. Ezek is biztos, hogy nem kezdeti fázisban lévő projektek és kutatások, hanem élő, nap mint nap lefutó algoritmusok, előrejelzések stb.
    Nem véletlen, hogy ennek ellenére még mindig nincs 100%-os beválású összefüggés, vagy előrejelzés, nem véletlen a szezonális előrejelzések vagy DAI-szerű indexek hajmeresztő bukásai. Ha a "bármi lehet" előrejelzésből (legyen 50%) el tudunk mozdulni 55, 60 neadjisten 65%-nyi pontosság felé, akkor én úgy gondolom, már lenyűgöző eredményeket értünk el (és itt jön képbe az időjárás, mint kaotikus rendszer!). A 60% pedig bizony azt jelenti, hogy egy tudományosan bizonyított, mérhető, stb. összefüggés 4 évben egymás után téved: benne van a pakliban. Az emberi hevesség, kapkodás mégis rávágná: hülyeség! Ha ennyit bukik, nem is értékelhető! (stb.) Tehát ha egy index (legyen pl. a DAI) vagy szezonális előre (pl. CFS) idén is elképesztőt bukik: az okos ember megvonja a vállát: benne van a pakliban, vizsgáljuk meg az okokat, hátha finomítható a rendszer. A buta ember hadonászik és kiabálja, hogy "kuka", "értékelhetetlen" stb.
    Az okos ember valószínűleg sose fog kiállni világmegváltó elméletekkel az időjárás-előrejelzés terén, a buta nap mint nap jön eggyel.
    Úgy gondolom, itt ebben a fórumban buta ember jó ha 1 az 1000-ből, ezért öröm olvasni a fórumot nevet


  • Te se érts félre engem. A kaotikusságra való gyakori hivatkozásban megmutatkozó rest, hányaveti attitűdöt említve a legkevésbé se rád gondoltam. Elég régóta vagyunk már itt mindketten ahhoz, hogy valamennyire így látatlanban is ismerjük egymást. Például tudom rólad, hogy egyike vagy a légkör mechanizmusáról legmélyebben elgondolkodó fórumozóknak. Ezt nagyra becsülöm.
    De elég az offolásból: amiket megemlítettél, közvetve nyilvánvalóan nagy hatást gyakorolnak a Namias ciklusok lefolyására. A jégkiterjedés hat a hidegmagok létrejöttére, az pedig meghatározza a hőkontrasztot, ami a stabil polárfronti örvényesedés fő oka.
    A naptevékenység is hat a térítői magasnyomású öv kiterjesztésével, megerősítésével.
    A déli tengerek hőmérséklete pedig szintén a hőkontraszt lényeges eleme.
    Viszont közvetlen befolyásoló tényezőnek én két dolgot gondolok: egyrészt a hemiszférikus nyomásgradiens (ami viszont legalább részben a hemiszféra általános hődifferenciájának függvénye), ezen keresztül a nyugati "futószalag" sebessége.
    Másrészt a "helyi" kondíciók: egy szubarktikus hidegmag, vagy a déli tenger helyileg magas vízhőmérséklete. Ezek lokális hőkontrasztot hoznak létre, mely hőkontraszt azon a bizonyos helyen stabil örvényesedést, hidegleszakadást, teknőképződést -azaz az áramlási kép meridionálisba fordulását eredményezi.
    A ciklus lefutását véleményem szerint ezen hemiszférikus és helyi történések összjátéka szabja meg.
    Mert például, ha a hemiszférikus nyomásgradiens igen nagy, és emiatt gyors a nyugati "futószalag", úgy "elfújhatja" keletre a hidegleszakadást, és legalábbis átmenetileg, visszaállíthatja a zonális áramlási képet. Ilyet nemegyszer látunk télen, hosszasabb zonális időszakot lezáró első, "bepróbálkozó" hidegleszakadásnál. Ennek fordítottja is elképzelhető: kis hemiszférikus hő és nyomásgradiens mellett, lassú nyugati futószalagnál már a csekély helyi hőkontraszt is effektív hidegleszakadást okozhat. Ilyesmi szintén leginkább télen, hosszabb meridionális szakasz lezárásakor jelentkezik, mint utolsó, átmeneti hidegbetörés a hosszú zonális időszak előtt.


  • Félre ne érts, teljesen világos a ciklus-elmélet és én el is fogadom. Tőlem áll talán a legtávolabb az a tipusú érvelés, amely minden lehetséges távkapcsolati és egyéb összefüggést lehúz a klotyón azzal, hogy "a légkör kaotikus rendszer". Én éppen azt próbálom felkutatni, hogy mik azok a kényszerek, amelyek a ciklust, illetve annak fázisait alapjaiban meghatározzák. Mert valaminek meg kell határoznia ezt is. ÉS természetesen nem a röhejes brazil őserdőbeli moly szárnycsapására gondolok. A ciklusokat, illetve azok fázisait a föld mozgásából adódó elsődleges és másodlagos fizikai törvényszerűségeken kívül feltételezésem szerint döntően meghatározzák:

    - a jégkiterjedés paraméterei
    - a nap aktivitása
    - az óceánok fizikai paraméterei


  • Egy ilyen makrocirkulációs folyamattól nem is várhatjuk, hogy "pontos legyen az órája"
    Másrészt a légköri történések túl sokrétűek, változatos lefolyásúak ahhoz, hogy egyszerű "skatulyákba" gyömöszölhessük őket. Mindig lesz kivétel, rendhagyó lefolyás és végkimenetel.
    Láttam már viszonylag meleg koraősz után vérfagyasztó epizódokat hozó telet (pl. 1985/86, igaz, a tél eleje akkor is viszonylag enyhe volt), és olyanra is emlékszem a 70-es évekből, mikor szeptemberben bőven fűtögettünk, mégis enyhe lett a tél.
    Az időjárási folyamatokban kitapintható szabályszerűségek nem mindig érvényesülnek, s van, hogy egyáltalán nem érvényesülnek. De ez nem ok arra, hogy tagadjuk a létezésüket, kényelmesen és nagyképűen arra hivatkozva, hogy "a légkör kaotikus rendszer" -tehát egy bizonyos állapotból egy-két hónapon belül kb. egyforma valószínűséggel lehet egy meghatározott szituáció, meg annak az ellenkezője is.
    Ez az, ami szinte biztosan nem állja meg a helyét!
    Éppen ezért én nagyra becsülöm a Hari-féle próbálkozásokat, a gondos, jó szemű megfigyelést és a következtetések levonását. A DAI tavalyi "bukása" semmiképp nem jelenti, hogy a módszer a kukába való. Én is a "bukás" után kezdetem mélyebben elgondolkodni a lehetséges mechanizmusán, és csodálkozva tapasztaltam, hogy a DAI elméletében mennyi értékes légkörfizikai meggondolás rejtőzik. Dióhéjban felöleli a meteorológia szinte teljes elméletét. Már csak ezért is érdemes foglalkozni vele, figyelni az eredményeket, csiszolgatni az elméletet.
    A magam részéről úgy sejtem, hogy a DAI nagyrészt a Namias-cikluson alapszik -ezt próbáltam meg kifejteni az írásomban. Akinek van alternatív (jobb) ötlete, írja meg nekünk.


  • A problémát ott érzem, hogy a 4-6 hetes ciklus hossza kellően megfoghatatlan ahhoz, hogy a statisztika bármit is tudjon vele kezdeni. Ettől persze létező a dolog, kétségtelen. Csak nem határolható be.


  • Ahogy mindjárt az írásom elején le is szögeztem, az általam elővezetett elképzelés teória, vagy ha úgy jobban tetszik, hipotézis. Tehát szóval sem állítom, hogy az igazság (egyedüli) letéteményese.
    Később lehet, hogy megerősítést nyer, de az is megtörténhet, hogy elvetendőnek bizonyul.
    "Az én Mamias-elméletem" nem az enyém (jó is lenne!), hanem Jerome Namias amerikai meteorológusé. Úgy vélem, elhihetjük neki a zonális és meridionális muszterek ciklikus váltakozását. A megadott 4-6 hét átlagos időtartam nem biztos, hogy teljesen korrekt, de a ciklus biztosan létezik, még az időjárást kedvtelésből figyelő "mezei" amatőr számára is kitapintható (különösen a téli félévben)
    Mindenesetre láthattad, hogy elképzelésem jól illeszkedik a tényekhez (és Hari elméletéhez) Bár erről eszembe jut az a vicces mondás, hogy az elmélet jól megmagyarázza a megfigyelteket, logikailag hibátlan, sőt, még frappáns is. Csak egy apró hibája van: nem igaz! Remélem, az általam leírtakkal nem ez a helyzet.
    Azt azért mindenképp elmondom, hogy a 90-es évek elején (mikor még fogalmam se volt se Namias, se Hari Seldon létezéséről) kezdtem arra felfigyelni, hogy száraz, többé-kevésbé magas nyomású, déli-délkeleti szeles, túl meleg őszök (értsd: koraőszök) után milyen gyakran vacak a tél (legalábbis annak első fele) És viszont: a korai sarkilevegő-betöréseket hozó szeptember nemegyszer téli zimankó előhírnöke.
    Ha erre a nyers megfigyelésre alkalmazzuk a zonális-meridionális "hintázást", ismét csak elég tűrhető egyezést látunk. A szeptemberi, október eleji meridionalitás a hidegelárasztásokkal decemberben visszatér. De ugyanúgy visszatér az előoldali-zonális szituáció is. Ilyenkor az őszelő és a tél eleje, közepe az átlagosnál melegebb. A két meleg (enyhe) időszak között azonban a ciklusnak megfelelően van egy korán jött hideg, nemegyszer télies epizód október második felében, november elején.
    Ezzel a forgatókönyvvel is többször találkoztam négy évtized alatt.


  • "Tekintetbe véve a ciklus átlagosnak tekintett 4-6 hetes időtartamát, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a szeptemberi meridionalitás éppen tél elejére tér vissza."
    Ezzel nagyon könnyen lehet vitatkozni!
    Ha úgy tekintjük, hogy szeptembertől decemberig kb. 10 hét van, tetszőleges 4, 5 és 6 hetes periódusokból kirakható (elméletben) olyan szakaszokkal az időjárás, ami megfelel a Te Namias-elméletednek, és mégis a decemberi idő teljesen másként alakul. Ez így rendben is van, csakhogy a gondolatmenetem igazolja, hogy következtetésként nem lehet használni (azaz alkalmatlan előrejelzésre, hiszen az összes kimenet levezethető helyesen a kiinduló állapotból)!
    Persze, ha egyéb tényezőket is bevonunk a képletbe, ez az állításom már nem lesz igaz, de Te is külön kiemelted, hogy ez "kulcsmondat"! Egyéb tényezőkkel pedig már csak a szokásos ultra-hosszútávú (3+ hét) előrejelzési ingoványban vagyunk, aminek beválását, szakmai alátámasztottságát sokat vitattuk mindig is.


  • Ezek szerint mégsem kapirgáltam egészen rossz helyen, mikor teóriát állítottam fel a DAI "működési mechanizmusáról" Elképzelésem nagyon jó összhangban áll a megfigyelésekkel.
    Hogy a teóriám egybevág-e a tiéddel, az kérdés. Hozzászólásodban ugyanis nem látom azt, amit én a kulcsmondatnak gondolok: ti., hogy az egésznek az alapja a zonális és meridionális áramlási muszterek ciklikus váltakozása (Namias ciklus)
    Tekintetbe véve a ciklus átlagosnak tekintett 4-6 hetes időtartamát, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a szeptemberi meridionalitás éppen tél elejére tér vissza. Egyébként éppen ennek a szeptemberi, térségünket érintő meridionalitásnak lenne a következménye a fölénk nyúló alacsony nyomású teknő a sok csapadékkal, illetve az Észak-Atlantikum fölött elhelyezkedő magas nyomású gerinc.
    Hogy a blokkoló AC decemberben miért keletebbre (Skandináv-fsz.) alakul ki, mint szeptemberben, arról talán a következőket gondolhatjuk: azért, mert az eurázsiai kontinens gyorsabb lehűlése miatt decemberben már az észak-Ural vidék és a Földközi tenger medencéje között lesz nagyobb a hőkontraszt, míg szeptemberben a legnagyobb hőkontraszt az Észak-Atlantikum és a Földközi-tenger között áll fenn. A kontinens gyorsabb lehűlése folytán a hidegleszakadások, és velük a blokkoló anticiklonok fokozatosan keletre tolódnak.
    Fenti szemléletmódból az is adódik, hogy a szibériai hófelhalmozódás csak akkor valid, ha az áramlási kép meridionálisra váltása megtörténik tél elejére. Zonális makrocirkuláció mellett a legnagyobb északkeleti hidegtömeg se lesz hatással térségünk időjárására. Lász kollégánk ezt tisztán experimentális úton, múltbeli esetek tanulmányozásából kitalálta, meg is írta.
    Viszont a dolog azért nem ennyire egyszerű. A szibériai hófelhalmozódás hideglevegő felhalmozódást is kivált, és az így kiéleződött hőkontraszt hatással van/lehet a makrocirkulációs képre. Méghozzá olyan értelemben, hogy elősegíti a stabil örvényesedést, hidegleszakadást -azaz, az áramlási kép meridionálisra váltását. Anno megkérdeztem, vajon van-e kimutatható korreláció a DAI P ano és H exp eleme (észak-atlanti nyomás anomália és szibériai hófelhalmozódás) között. Azt írtad, kimutatható, de elég gyenge. A két elemet összekapcsoló mechanizmus tehát adott. A korreláció gyengesége pedig talán arra vezethető vissza, hogy a hidegleszakadásokat, azok kimenetelét a meridionális hőkontraszt mellett valószínűleg nagyban befolyásolja a teljes hemiszférát körbejáró nyugati "futószalag"
    sebessége.
    Az is szépen megmagyarázható mindebből, hogy miért csak a decemberi időjárásra hat a szeptember milyensége, miért nincs hatással pl. januárra, februárra is?
    A zonális-meridionális ciklusok időtartama nem egyforma, ciklikusságuk nem szabályos, a 4-6 hét csak átlagérték. A soron következő ciklus időbeli lefolyására még elég jól tippelhetünk, de 2-3 ciklussal odébb már akkora "csúszások" lesznek az említett szabálytalanságok összeadódása miatt, hogy ott már semmi prognosztikai értéke nincs a DAI szabályszerűségének.
    A ciklusok miatt kissé problematikusnak érzem a teljes december figyelembe vételét a DAI szempontjából. Ugyanis legtöbbször az az ábra, hogy a november végén, december elején meridionális fázisba jutott ciklus a hónap közepére véget ér, és új ciklus kezdődik ciklon előoldallal, majd tartósabb zonalitással (karácsonyi hóolvadás) Ez a felmelegedés a DAI beválását "rongálja" Talán jobb lenne a cca november 20-tól december 20-ig tartó időszakot figyelembe venni.
    Hasonlóképpen, a kora őszi történések tekintetében -véleményem szerint- október eleje is számít(hat), nagyjából tizedikéig.
    Tudom, hogy egy olyan egzakt számításnál, mint amilyet a DAI kíván, pontosan definiálni kell az időbeli és térbeli határokat. De a légnyomás-eloszlás térbeli vizsgálatánál azért az ember kicsit "kipislant" a szorosan vett észak-atlanti térség határain túlra, az egész képet nézi.
    Végső soron térségünket illetően most is meridionalitás van, annak egy ciklusvégi formája, mikor a közelünkben örvénylő elöregedett ciklon feltöltődik, és a blokkoló AC lassan fölénk jut.

    Link

    Link

    Hogy ez az a tipikus "anticiklonális-előoldali" őszelő, amit nem szeretünk, az megint csak kérdés.
    S végül még egy kérdés: az a bizonyos -2,2 hPa anomália sok, vagy kevés?


  • Ahogy én tapasztaltam, az ilyen makrohelyzet általában (leggyakrabban) kétféleképp alakul ki.

    Az egyik eset az, amikor Grönlandtól nyugatra egy erős ciklon húzódik fel délnyugatról, ekkor hirtelen megnő a Rossby-hullám amplitúdója, és erős meridionalitás alakult ki, ezzel pedig az azori (vagy brit) AC északabbra húzódik és képes lesz összekapcsolódni a grönlandival.

    Az általad linkelt esetben is ez történt, 13-án még sekély ciklon volt Izland felett, Nagy-Britannia felett pedig 1040 hPa-os anticiklon, Kanada felől viszont már érkezett az erős ciklon: Link Ahogy ez utobbi elvonult Grönlandtól nyugatra, az izlandi ciklon gyorsan kimélyülve már Skandinávia fölé ért, és arrébb lökte a brit anticiklont, ami ekkor össze is kapcsolódott a grönlandival: Link Elérkezett a legfejlettebb állapot (amit te is linkeltél): Link Később viszont a kanadai hidegmag újabb ciklonokat generált, és ezzel hamar délebbre is került az anticiklon, északon pedig újraindult a zonalitás: Link Link Link

    Hasonló volt a helyzet 2007. január 22-én is, igaz ekkor "csak" 1046 hPa volt a legmagasabb nyomás az anticiklonban: Link

    A másik kedvező helyzet pedig az, amikor erős azonalitás (keleties áramlások) vannak az Atlanti-óceán középső részén. Pl. 2010. december közepe, ekkor kezdetben egy nagy anticiklonális híd volt a Brit-szigetektől egészen Kelet-Kanadáig elnyúlva: Link Majd egy erős ciklon fűződött le Észak-Európa felett, mely meridionálissá tette az áramlást, az anticiklon pedig összekapcsolódott a grönlandival: Link Link Igaz, hogy itt kicsit nyugatabbra volt az AC központja, de Izland nyugati csücskét így is metszi az 1040 hPa-os vonal.
    Egy hasonló makrokép ugyanebből az évből, január elejéről: Link

    És végül 2012. októbere, az emlékezetes havazást megelőző időszak, itt igazából mindkét hatás megfigyelhető (megvan a Grönlandtol nyugatra beékelődő ciklon is, míg Ex-Rafael következtében az Atlanti-óceán keleti felén és Nyugat-Európában keleties áramlás volt): Link Link Link Októberhez képest azért nem rossz az az 1039 hPa-os anticiklon-központ Izland felett: Link

    Az mindkét esetben közös, hogy a kialakult erős AC általában csak néhány napig tud fennmaradni.


  • Bocs, utána már láttam, hogy hülyeséget kérdeztem. Most megpróbálok értelmeset is: Vajon mi váltja ki az anticiklon kialakulását Izland térségében, illetve attól délre? Például itt van egy 1050 hPa-s AC:
    beillesztett kép
    Na egy ilyenhez mi kell? Bizonyára kell legyen köze a jégsapkához, mert mostanában nemigen látni ilyet.
    Sokszor az az érzésem, hogy hemiszférikus nyomásátlag térképek nélkül ködszurkálás ezeket a tendenciákat, távkapcsolatokat elemezni. Ilyenek léteznek? Mert azt látom, hogy neked vannak negyedhemiszférikus térképeid. Ilyen régi nyomásátlag térképeket hol lehet nézegetni?

    Nem lehet, hogy az általad definiált észak-atlanti térség túlságosan nagy terület? Érzésem szerint a nyugati szélesség 45-90° térség már egészen másként tud viselkedni, mint a 0-45°. A mi szempontunkból pedig döntőnek csak a nyugati szélesség 0-20° szektort érzem.


  • A 2001-es +1,6 hPa volt, amely 1981 óta a 3. legmagasabb érték. Az utolsó cikkemben szerepel: északi szélesség 50-90°, nyugati hosszúság 0-90°. Például itt Link megnézheted, és a letöltött adatok alapján pl. excell-ben máris kiszámolhatod.


  • Az észak-atlanti légnyomás-anomália képlete hogyan áll össze? Pontosan mely földrajzi terület alapján? Például a 2001-es decembert mekkora szeptemberi anomália vezette be?

70016. 2014-09-14 20:22:38

  • Javában benne járunk a szeptemberben, ideje egy kis rendet tenni a "prediktor", DAI témakörben!

    A történet - miszerint a szeptember és a december között "valami van" - azzal kezdődött, hogy szemet szúrt, hogy a magyarországi szeptemberi csapadékösszeg és a decemberi átlaghőmérséklet között milyen magas a korreláció. Másfelé is vizsgálódva az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedés szerepe is valószínűsíthető lett. Ebből született első cikkem a témában: Link
    Ez lett a "prediktor" néven elhíresült index, amely fele-fele arányban vette figyelembe a két tényezőt.

    Azonban a csapadékösszeg nyilvánvalóan csak következmény. Nem véletlenül korrelál jól a légnyomással (bár a szeptemberi csapadékösszeg a decemberi hőmérséklettel jobban "együtt mozgott"). A régi nyomásátlag térképeket vizsgálgatva vettem észre, hogy az észak-atlanti térség szeptemberi légnyomás-anomáliája (ellenkező előjellel, mint a kárpát-medencei) és a decemberi magyarországi átlaghőmérséklet között is látszik valamiféle szabályszerűség. A két térség légnyomás-anomáliája különbségéből és az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedésből lineáris regresszióval állt elő a következő cikk eredménye, a DAI
    Link
    A kapcsolat fizikai magyarázatára azonban - utólag már látva, hogy nem véletlenül - nem sikerült rájönnöm.

    Aztán hatalmas szerencsére jött a 2013-as december, amikor is a DAI hideg decembert számolt, ám az éppen hogy szignifikánsan enyhe lett. A fiaskó után a vizsgálódást 30-ról 60 évre kiterjesztve végre felismertem: a döntő tényező a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália: Link
    És a kapcsolat fizikai magyarázat is meglett: a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália a legtöbb esetben havi átlagban decemberre újra kifejlődik, de immár a Skandináv-félsziget térségében. Továbbá az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedésnek kizárólag abban az esetben van szerepe, ha a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália pozitív, és mindössze a hideg mértékére van befolyása. Link (A DAI 2013-ban éppen ezen bukott, hiszen az észak-atlanti légnyomás-anomália negatív, a szibériai hótakaró-expanzió viszont rekord nagyságú volt.) Az új módszerrel a DAI-hoz hasonló determinisztikus érték helyett valószínűségi értékközök állnak elő. Az esetek 10-20 százalékában téríthetik el az anomália irányát más, előre nem kalkulálható tényezők.

    Tehát összegzésül: a "prediktor" és a DAI helyett az észak-atlanti légnyomás-anomáliát érdemes figyelni, és ha az pozitív lett, akkor az ősz eleji szibériai hótakaró-növekedést is.

    Sajnos tehát "hiába" lesz az átlagosnál jóval csapadékosabb idén a szeptember, a szigorú december esélyei egyre csökkennek: 11-éig a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália -2,2 hPa, és a következő tíz nap kilátásai sem igazán kedvezőek. De persze november, január, február és március még bármi jót tartogathat, és egy átlagos vagy átlagosnál enyhébb decemberben is lehetnek hideg és szép havas epizódok.


  • Lehet túl távoli még a decembere gondolni de így a hónap közepén már megindult a fantáziám egy ilyen szeptemberi kezdés után... havazas hideg laza csapadék a prediktort biztos lefelé fogja húzni. Real analízis térképeket néztem főleg az 1879 szept. eddig elég hasonló az akkori nyomás elrendezéshez.. Szerinted ez mit jelenthet a 2014 es decemberre vonatkozóan? Én jó esélyt látok egy hideg decembere nem hideg párna következtében többet mint tavaly mikor a prediktort a eurázsiai hófelhalmozódás húzta lefelé.

70014. 2014-08-27 21:51:29

  • Thermo: Nem csak a miatt billenhet ki az egyensúly. Közre játszhat például egy tropusi vizekről mérsékelt övbe érkező ciklon.Ami átalakulva ugyan, de képes lehet arra -még ha átmenetileg is- de kiélezze a hőkontraszot. Jó példa erre a jelenlegi Gfs,Ecmwf. Mind2 modell ámbár középtávon,de ideillően Brit Acval számol szeptember 2-3tól.Amiből akár késöbbiekben Brit blocking is lehetne (Ecm szerint). Gfs szolidabban, vontatva 'mesél',de mind2 Kelet Európai hidegeláraztás gondol. Korábban tőle nyugatra Usa keleti partjai felöl egy ciklont add,ami beleolvadva az Izlandi csigagyárba kiélezné a hőkontraszot.Megkerülve a brit ac-t Skandi ciklonként hoznák össze a blockingot. Ez már igazi ízig vérig meridionális áramlás.Nem pedig ényi irányításos skandináv fél zonális beütésü áramlás. Ahelyett, hogy zonalitás irányába fordulna az idő,egyre inkább észak-déli lefüzödésre hajlanak a modellek. Az Ao index által határolt területek felett űridőbe(192ó felett) -10es érték is megjelenik.Míg Brit szk.től délre 20fokos 850ek vannak.Ez ám a futás!! Ez nem tendencia! De a Brit Ac kialakulása körvonalazódni lászik, kíváncsi leszek rá, hova fog tovább fajulni ez a szeptemberi első dekád.laza

70013. (előzmény: 70012. ziv24) 2014-08-24 12:40:41

  • Hát ez az! A fordulópontokra (mikor egyik verkli a másikba vált) tapasztalatom szerintem nem lehet rájönni. Azt persze észreveszed, ha jelentősebb cirkulációs átrendeződés van kilátásban. De azt nem tudhatod, ez tartóssá válik-e, "éra" lesz-e belőle -avagy hamarosan visszazökken a szokott kerékvágásba az időjárás.
    Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a jól bejáratott verkliket az energiamérleg jelentős változása billenti ki egyensúlyi állapotukból. Magyarán, a nappalok hosszának gyors változása. De igazából még ez sem 100%-os előjel. Láttam már verklit, mely túlélte az évszakváltást.

70012. 2014-08-23 23:30:15

  • Igen, elég érdekes, hogy miért buknak mostanában a modellek rövidtávon is, lehet, ha felvesz egy hajlamot az időjárás (ezen a nyáron sok csapadék, mérsékelten meleg idő), akkor még a modellek sem tudják ebből kizökkenteni nevet Valamelyik télen is volt egy ilyen időszak, csak akkor a hideg és a havazás nem jött, pedig a modelleken múlt volna, lett volna rendesen. nevet Tehát csak a fordulópontokra kell rájönni, reméljük majd március környékén lesz a következő. hideg havazas

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Mostanában nehéz a hosszabb távon latolgató meteorológiakedvelő ember dolga, ugyanis betonbiztosnak látszó helyzetek (5-6 napon belül esedékes makrofelállásokról van szó!) fordulnak a visszájukra, ahogy ez az augusztus utolsó hetében a két nagy ´királyi´ modell által még a múlt hét derekán biztosnak tűnű meleghullám esetében előfordult. Mindezt a - nevezzük skandináv ciklon-verklinek - nevezhető makroszinoptikai alaphelyzetnek köszönhető, amiben ugyan változás állhat be (a jövő hét vége felé a Skandináv-félsziget felett blokkoló AC-központ épülhet ki) - ezt támogatja egyébként a stockholmi GFS-fáklya is - viszont ez nálunk egyáltalán nem kell, hogy kifejezetten meleg időt jelentsen már ilyenkor, a csillagászati nyár utolsó harmadában, hanem inkább egy amolyan nyár végi, ősz eleji nappal kellemes, éjjelenként viszonylag csípős hőmérsékleteket eredményező, akár napokon keresztül fennálló időjárási alaphelyzetet is eredményezhet. Viszont könnyen az is előfordulhat, hogy az AC alá - ahogy az idei nyáron oly gyakran - a ciklonok szépen délről megkerülik a skandináv AC-t, így még annyi hasznunk sem lesz az AC-ből, hogy végre egy időre elzárják az égi csapokat. Azaz kettőtök közül most inkább Thermometer véleményét osztom inkább, egy délnyugati masszív melegadvekciós helyzet szinte csak elvétve akad a modelleken, ettől még jöhet majd egy elkésett nyári finálé, de számomra elég vaskos meglepetés lenne, ha idén - egy-két kivételtől és naptól eltekintve az ország nagy részén 30> hőmérsékletek alakulnának ki. Ezért is írtam minap a Társalgóban, hogy biztató (volt) az augusztus végi melegadvekciós helyzet, de mire karnyújtásnyira kerülünk hozzá, eltűnik, mint idén, a június eleji 5-6 napos meleg epizódot kivéve, ez rendre megtörtént. Ez már egy ilyen nyár, és nem látom kézzelfogható jelét annak, hogy ez a neki kiszabott röpke 4 hét alatt gyökeresen megváltozzon :-)


  • A lényeg abban rejlik, hogy a kialakuló zónalitás most nem egy stabil, az augusztus vége felé, legkésőbb szeptember elején megszokott gyors sodrású helyzet, arra elég, hogy északnyugati irányítás mostanában ne tudjon kifejlődni, ami az igazi őszt (tartósan 20 fok alatti Tmax) behozná, ezért beül a kontinens közepére egy AC, ami szkanderozik az amúgy nem túl mély ciklonokkal, egyelőre egyik helyzet sem túl kiélezett de a kontinensen kifejlődő AC marad győztes pozícióban, a frontok az északnyugati lehűlések mellett arra jók, hogy biztosítsanak egy délnyugati irányítást, így Kárpát medence tekintetében az előoldali helyzetünk mégis pengeélen lesz, de az ország nagyobb részén azért meglesz. Az elmúlt időszak alapján van egy tendencia, hogy mivel igazi zónalitás nem tud kialakulni ez befordulhat időnként egy blocking epizódba időlegesen, de mint említettem, a következő 2 hétben az AC lehet nyerő helyzetben. Ezért jelenik meg újra meg újra mindkét modellnél egy egy futáson illetve gyakorta a főfutáson masszív melegadvekció kiugrása 15 fokos T850 felett, amit az ENS többi tagja szépen kiegyenlít, elmos, szolíd mindössze pár fokos, de azért határozott T850 emelkedésként megjelenítve, most éppen igen langyosvíz a főfutás és az átlag, ám az ECM valószínűségi felső szórása szembetűnően tág maradt: míg az átlag a 10 fok körül rezeg lefelé a szórás 5 fok felett marad, felfelé pedig lazán 20 fok fölé szór, ez azért nem elhanyagolható bizonytalansági faktor; tehát nekem ezt azt jelenti, hogy pontosan milyen időzítéssel épp ezért nem tudni, de kaphatunk egy erős meglepi előoldalt , ami a mostani hullámzó front játszmával karöltve legalább DK en 1-2 napos hőséghelyzetet is behúzhat (hasonóan akár mint a 2008-as) egy markáns lehülést és kiszáradást követő felmelegedésről van szó, a jövő hét eleji lehűlés most kísértetiesen hasonló, igaz, nem várakozik mögötte már meginduló majd ránktolódó melegadvekció a modelleken, de ez jövő hétig még finomodhat), ha ezt nézem akkor ez a 10-15% szolíd esély egy ilyen finálé során SZR döntésre véleményem szerint fenntartandó, ami tkp. még mindig azt jelenti, hogy erre nem igazán lehet számítani. (33 fokot meghaladó Tmax -ra már legalább 50-60 % ot teszek)

    Amúgy a keményvonalas ősz beköszönte előtt általában augusztus 20 körül vagy augusztus utolsó hetében, napjaiban, esetleg szeptember legelején a legtöbb évben elő szokott fordulni legalább egy ilyen finálé helyzet, ritkák azok az évek, kb 1/10, amikor ez teljesen elmarad, (még 2010 ben is volt) aztán előfordulhat olyan, mint 2011, 2012, 2009 ben, hogy október első hetében még mindig "fináléztunk."


  • Átnézve a két "királyi" modell legutóbbi futását azt látom, hogy a komolyan vehető kb. 200 órás időtávig ciklon-előoldali helyzet nem mutatkozik. Inkább a skandináv "alacsony nyomású akciócentrum" játszadozik nyugat és közép-európai anticiklonokkal. A tartós előoldali melegedéshez fejlett brit ill. atlanti-parti ciklonok kellenének, stabil közép és kelet-európai anticiklonnal párosulva. Ilyen felállás ebben a legfrissebb futásban nem látszik. (Persze hangsúlyozandó, hogy egyetlen futásról beszélek)
    Azt tudni kell, hogy az augusztus legvégén, szeptember elején "bevaduló" kánikula, bár nem elképzelhetetlen, de nagyon ritka madár. Hogy az év legnagyobb felmelegedése erre az időszakra essen, annak nagyon kicsi a valószínűsége. Ebből kiindulva az idei SZR augusztus legvégi, szeptember eleji beállását gyakorlatilag kizártnak gondolom. Ehhez igen dinamikus déli áramlásra, szubtrópusi forró légtömegek több napon át tartó advekciójára lenne szükség, ami, jelen állás szerint, nem látszik a modellek térképein.
    Abban egyetértünk, hogy lesz még számos "strandidős" nap a közeljövőben, bár szerintem a hőmérsékleti csúcsok akkor is nagyjából megmaradnak a szolid 25-30 fokos tartományban.
    A nagyon is okkal feltételezhető hidegfrontok, advektív lehűlések idején pedig igazi őszi napokat kaphatunk már szeptember első felében. Ami szeptember végét, októbert illeti, arra túl korai még jósolgatni. Természetesen elképzeléseim, "megérzéseim" nekem is vannak ezzel kapcsolatban, de azokat nem teszem közzé ezen a fórumhelyen.


  • A modellek a Brit térségtől nyugatra bár vontatottan és egyre halogatva ciklongenezist jeleznek, amelyek viszonylag mélyre, spanyolország fölé is benyúlnak.
    Ettől délre azori orroz, majd a dél-középeurópai térségben AC épül ki. Ez gyenge határozatlan de inkább délies áramlást hoz, bár az északi határainkat gyakorta súroló hidegfrontok miatt igazi kánikulára alíg van esély, de úgy tűnik jövő hét második felében illetve szeptember első felében lehet néhány igazi nyárra emlékeztető nap is, ekkor délen, főleg a DK határnál 30 fokot jelentősebben meghaladó (33-34 fok) hőmérséklet sem kizárt, az ország É-ÉNY területeitől eltekintve egész használható csapadékszegényebb utószezonra van kilátás, legalábbis az idei főszezonhoz képest.(Bár kevesebb csapadék most is ott lesz, ahova inkább várnának) Inkább nagyobb esélyt adok egy szeptember eleji SZR döntésnek (10-15%) D-en, mint annak, hogy a közeli időszakban tartós igazi őszi idő köszönt be. Bár a 15 i HF sajnos igen nagy valószínűséggel évszakváltó volt. Az ősztől idén nagy izgalmakat nem várok: Szept közepétől október végéig általában reggelente ködös, párás felhős, déltájban bágyadtan szűrten napos, 20 fok körüli nappalok, tartósan fagymentes éjszakák, átlagos csapadék, időnként záporok, vagy - főként DNY-on - tartósabb gyenge eső. Attól a komoly ténytől eltekintve, hogy a július volt a csapadékosabb a június helyett, ezek a "hasonló években" típusú várakozásaim sajnos bejöttek a főszezonban nyaralók bosszúságára:

    2014-05-16 -án
    "Sejtésem az, hogy idén július 10 ig a nyár legmelegebb része nagyjából le is megy, augusztusban (és a hónapnak is inkább az első felében) csak rövidebb, max 4 napos kevésbé erős, olyan max 34-35 fokon tetőző fellángolások lesznek... átlag körüli anomáliával. Hasonló években az augusztus 10-15 közötti időszak gyakran csapadékos, majd árvízhelyzetes volt, vagy éppen 20 - án volt határozottan "évszakváltó" front"



    Link
    Link
    Link






  • Egyelőre még nem lehet tudni. Az is kérdéses, hogy egyáltalán ki tud-e alakulni határozott nyugatias áramlás, vagy csak valami kezdetleges zonalitás, félzonalitás jön-e össze. Mindenesetre augusztus végén az Atlanti-óceán északi részén már alapból kezd beindulni a ciklontevékenység, ahogy a sarkvidéken hűl a levegő, így az sem kizárt, hogy tartósabb legyen. De vannak olyan modellek is, amik az időszak vége felé (másfél-két hét múlva) már-már blockingba fordulást mutatnak.

70006. (előzmény: 70005. Zivipötty) 2014-08-05 15:50:01

  • Azt esetleg már lehet sejteni, hogy a visszatérő zonalitás milyen élettartamú lesz? Csak egy átmeneti visszatérés ez, vagy meghatározhatja az előttünk álló hetek időjárását is kellemesen meleg, száraz őszelőt okozva?

70005. 2014-08-05 09:02:17

  • A modelleket átnézve úgy tűnik, hogy hamarosan véget érhet a jó ideje tartó, többnyire helyi hatások által alakított időjárás. Az Atlanti-óceán északi részén örvénylő ciklon a következő napokban várhatóan nem változtat majd jelentősen a helyzetén, dél felől ugyanakkor Bertha belerongyol a nyugati áramlása. Ezen kettő ciklon közös játéka aztán többfelé forgatókönyvet vázolhat fel.

    A GFS most összeolvasztja a kettőt, és egy erős ciklont vár, a Brit-szigetek közelében még 980 h Pa alá is benézhetne a nyomás: Link Link Hozzánk meg jönne a jól ismert orros hidegfront: Link

    Az ECMWF nem olvasztja össze a kettőt, viszont Berthát gyors mozgásúnak várja a brit ciklont délkeletről megkerülve, így a végeredmény hasonló lenne, orros hidegfront: Link Link

    A GEM viszont semmilyen kapcsolatot nem vár, Ex-Bertha szépen elveszne a süllyesztőben (az Azori-szigetektől északra): Link A hidegfront viszont itt is látszik utána, annyi különbséggel, hogy a sekély mediterrán ciklon miatt több csapadékot mutat: Link

    Abban mindhárom modell egyetért, hogy ezt követően a hónap közepére nyugatias áramlás alakulna ki, ezzel pedig gyakoribb ciklonátvonulás lenne változékonyabb, hol hűvös, hol meleg idővel.

    Az időszak elején a bizonytalanságot az fokozza, hogy Bertha nem olyan erős és elég kicsi méretű is, szemben Arthur-ral, amelynek azért elég valószínű volt már középtávon is az Európára kifejtett hatása.


  • A telet nem merem (és nem is tisztem!) előrejelezni, jóslásokba nem kivánok bocsátkozni, hiszen egyrészt csakis a(z égi dolgokra vonatkozó) megfigyeléseimért vállalok felelősséget, másrészt az esedékes, de csöppet sem biztos, hogy bekövetkező kifejezetten erős El Ninóra utaltam hozzászólásomban.
    A naptevékenység valóban megbizhatóbb útmutató az általános légköri cirkulációt illetően. Enyhe lecsengésbe hajlott nemcsak a napfoltok száma, de a (foltokhoz kapcsolódó vagy azoktól teljesen függetlenül kipattanó) napkitörések aktivitása is.
    Teljesen egyetértek a várható hidegebb télre vonatkozó és elhangzott állásponttal, és azzal is, hogy az enyhébb telek eleje rendszerint havas, fagyos. Énnek ellenkezője ha kevésbé is, de még igaz: az enyhén kezdődő telek sokszor (de nem mindig) végződnek hófuvásos, hideg végkifejlettel.


  • Én egyelőre még nem írnám le a soron következő telet. Igaz, néhány adat alapján úgy tűnik, hogy kifejezett El Nino valóban zonális-előoldali, száraz, enyhe téllel jár térségünkben (ld. pl. 1982/83) De hangsúlyozni kell, kevés az adat a statisztikai elemzéshez, s talán a légkörfizikai mechanizmus sem felderített.
    Nem úgy, mint az áramlási muszterek és a naptevékenység összefüggése. Itt, ahogy már többször is helyesen rámutattál, adott a fizikai mechanizmus. Már jó ideje rendszeresen figyelem a napfoltszám és a makrocirkulációs jelleg változásait. Úgy tűnik, mintha utóbbi elég érzékenyen reagálna az előbbire. Alacsony napfoltszám hajlamosít a meridionális áramlási képre, és a légköri képződmények stagnálására, ill. retrográd mozgására -mégpedig különösebb latenciaidő közbejötte nélkül. Jól mutatta ezt a júl. 17. és júl. 26. között váratlanul erősen lecsökkent napfoltszám és terület. Azóta már újra jóval száz fölött, esetenként 150 fölött van ez a szám, azonban a napfoltok területe még így is jóval alatta marad a július elején tapasztalhatónak. Ez, valamint a mondott időszakban előfordult napfolt nélküli nap valószínűleg a ciklus leszálló ágba jutását mutatja már (ha nem így van, majd kijavítasz) Ha tovább megy a folyamat, az a téli hónapokban is a meridionalitás felé mozdíthatja az összképet (hogy mennyire, az kérdés)
    Bizonyos, hogy az elmúlthoz hasonlóan enyhe tél előfordulása már statisztikailag se nagyon valószínű. Az általam átélt, jól ismert közel 40 tél tanúsága szerint rendkívül enyhe teleket általában szintén kissé enyhe vagy átlagos tél követ, s néhányszor zord, kemény tél. Hasonlóan extrém enyhe tél újbóli megjelenésére viszont nincs példa az én "évkönyveimben" !
    Még halkan hozzáteszem (mert majd kikapok!) hogy mintha az lenne az ábra: az extrém enyhe telet követő hidegebb télnek inkább az eleje hoz jelentősebb fagyot, havat. A "második félidő" ellenben gyengébb.


  • Valóban, ezt magam is megtapasztaltam akkor a szántóföld közepén (a záporok szinte állandó jelleggel környezetvédelmi telepünk fölött vagy annak közelében hullott ki). eso Az 1998/1999-es La Nina-fázis (kemény tél, sok csapadék - főleg hó - volt jellemzően mediterrán ciklonokból) nyáridőben még tartott.
    A La Nina kialakulására most kevesebb, az El Nino fellépésére több az esély (ha ez utóbbi jelenség - és ezt most kihangsúlyozom - kellően erős lesz, az ősz, annak különösen a második fele szokásszerűen hűvös, csapadékos, a tél és az azt követő hónapok nagy általánosságban szárazak, enyhék lehetnek az uralkodó DNY-ÉK-i áramlási viszonyoknak tulajdonithatóan). A kérdésre csakis az előttünk álló hónapokban kaphatunk választ.


  • Volt egy kimondottan trópusi jellegű nyár, az 1999-es. Az annyira durva volt, hogy ha valahol volt egy zápor, akkor az fél óra, egy óra múlva is ugyanott esett, ki tudtál alóla gyalogolni és vissza tudtál alá menni. És nem egy helyen voltak ilyenek. Már a legkisebb tornyos gomolyból is záporeső hullott, olykor másfél-két órán keresztül. Igaz, nagy cellák nem is tudtak kialakulni, de az ország jelentős részén esett jelentős eső mozaikszerűen heteken át.


  • Igen? Azért meg kell, hogy mondjam, 24 éve élek itt Mo n, de ilyen nyárra nem emlékszem mint ez. Volt esős, de akkor nem volt ennyire meleg talán, de az, hogy 30 körüli és ennyi eső meg pára az valahogy nem rémlik. Érdekes lenne tudni milyen tél jöhet ezek után. Lehetőleg ne enyhe mert itt Zuglóban a patkányon brutálisan elszaporodtak.

69999. (előzmény: 69998. Itachi) 2014-08-02 15:13:19

  • Végigpörgetve a GFS-t, tulajdonképpen nagy változás nem várható a hónap első felében. Keleties irányítás, olykor már bárikus mocsárra emlékeztető jellegtelen nyomási mezővel, és továbbra is szokatlan Skandináv magasnyomású anomáliával. Ez hasonló időt vetít előre, mint eddig. Tehát 35 fok fölé biztosan nem fog menni a T, de jellemzően 30 körüli maxokkal és helyi - olykor nagy mennyiségű - csapadékkal, fülledt meleggel. Olyan trópusi jellegű idő várható. :-)

69998. 2014-08-02 14:15:05

  • Sziasztok!

    Van valami prognózis az elkövetkezendő két hétre? Nyilván, 8 napon túl nem érdemes jósolni, de azért mégis érdekelne az itt lévő nagy tudásúak véleményenevet Egyelőre én annyit látok mint laikus, hogy szerdán kívül egy 33-34 körül tetőző szárazabb meleg időszak jön, de nem látni, hogy meddig tarthat.

69997. 2014-08-01 13:18:00

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Rövidtávú esélylatolgatások (#2394)

69996. 2014-07-28 07:27:54
  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))

  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#237560 - 2014-07-28 06:40:47)

    A nagy viharvadászat közepette nem árt egy kis középtávú makroszinoptikai kitekintés. A változatos, zivatarokkal tarkított időjárási helyzetért felelős teknő, illetve a hozza tartozó magassági örvény a het vége fele gyengül, illetve összeolvad az izlandi/brit minimummal. Ugyanakkor a forró levegővel kitöltött kelet-európai AC szele a Kárpát-medence irányába terjeszkedik, a két irányító légköri képződmény között határozott deli, délkeleti áramlassal szubtrópusi, az eddigieknél szárazabb levegő érkezhet, amely augusztus első napjaiban nehány napos, igazi kánikulát eredményezhet 1-2 akar kevéssel 35 fok feletti csúccsal. A nagy meleg előreláthatóan jövő het közepéig is kitarthat, mígnem ismét a nyugat-európai teknő kerekedhet felül, átmenetileg (?) többfelé megszűnhet a hőség.

69995. (előzmény: 69994. szeke) 2014-07-22 08:30:48

  • Uhh - bárikus mocsár augusztusra az egyenlő a brutális felhőszakikkal, jegekkel, orkán erejű szelekkel, ha valamikor, akkor augusztusban tényleg kitesznek magukért ezen időjárási helyzetek.

69994. 2014-07-21 23:40:47

  • Úgy tűnik, július végével a nyáron meglehetősen szokatlan skandináv AC is leépül. A helyét azonban csak idei-óráig veszi át alacsony nyomás. Nálunk maradhat a mérsékelten meleg nyár készakkeleti-keleti irányítással, vagy éppen bárikus mocsárral augusztusra is.


  • A másik az,hogy az El-Nino-t mire értik,globálisan,vagy csak Magyarországra!?
    Ugyanis megjelentek kamu cikkek még tavasszal,hogy idén rekord meleg nyár jön Magyarországra,mert komoly El-Nino jelenség várható.
    Még ha ki is alakulna az erős El -Nino hatás globálisan,az is jelenthetne gyökeresen más kimenetelt Magyarországra.jó példa az idei május,mely globálisan a legmelegebb volt,kicsiny hazánkban mégis szép negatív anomáliával muzsikált(-0,9 fok).

    A 2007-es december eleje enyhe,esős volt,majd 14.-től makroszinoptikai átrendeződés zajlott,a hidegfront erős,nyugaton és ék-en viharos észak széllel,többnyire kevés hóval érkezett,ezután az egész hónap második felét hidegpárna jellemezte,nem is gyenge,tehát úgy volt jó hűvös a december,hogy hidegpárna okozta,de 850-en végig plusszok voltak.
    Utána jött a 2008 újévi jelentős havazás,mely váratlanul érte hazánkat,2-szer annyi esett mint vártuk,ugyanis tőlünk keletre az anticiklon késleltette a frontzóna átvonulását és hazánk fölött préselte ki magát.
    Emlékezetes volt még a január 5.-6-i komoly ónos eső,majd a 7.-i esti hóömlés +1 fokokban,utána valóban egyre enyhébb,észak-Atlanti áramlatok jöttek.
    Végül február 15.-16.-án volt még egy próbálkozás erős lehűlés jött,hózáporokkal,néhol -15 fok körüli faggyal,üvöltő északi széllel,aztán megint enyheség,majd jött a híres-nevezetes Emma március 1.-2.-án,majd utána 13.-án a Johanna ciklon.
    Ezután még március végén volt egy hózáporos,hűvös etap +5+10 fokokkal,erős széllel.

    Tehát a 2006/2007-es rekord enyhe,hószegény tél után következő 2007/2008-as szezon jobb volt,az ezt követő 2008/2009-es még jobb,utána a 2009/2010-es pedig még inkább jobb,tehát egy alig értékelhető tél után 4 évre rá szépen fokozatosan egy igazi Nagybetűs télre tértünk át.

    A mostani sztem hasonlóan gyenge volt,mint a 2006/2007-es,de én nehezen tudok a jövő télre tartós,kemény hideget várni,egyrészt az általad említett napfolt maximum miatt,amit valóban alig hagytunk el,illetve az idei szokatlan tartós meridionális áramlás miatt mely április óta jellemző,ami sztem nem fog tartósan kitartani télig,már várhatóan ősszel zonalitás indulhat.
    A következő tél már jó eséllyel tartogathat normális téli helyzeteket,de összességében szerintem megint egy átlagnál enyhébb telet hagyunk a hátunk mögött.


  • Kissé korai most még a télre tippelgetni. Viszont nagyon-nagyon halkan, szinte súgva mondom: közel 40 év időjárásának megfigyelése alapján tényleg lehetnek "áthallások" egy valamilyen irányban szélsőséges tél, és a rá következő között. Jó példa erre 2006/2007 és 2007/2008.
    Bár ez utóbbinak egész jó, hideg volt a decembere, de januárra ismét jelentkeztek az atlanti viharciklonok, és ez a hónap, valamint a február nagy része is, ment a lecsóba.
    "Első felindultságunkban" mondhatnánk, hogy a rendkívül enyhe tél után rendszerint nem az újfent nagyon enyhe, de nem is a zord-hideg tél a legvalószínűbb. De meg kell mondani, volt pár "ordító" kivétel is, mikor az enyhe tél után közvetlenül nagyon hideg tél jött.
    Nézzünk pár példát a múltból, ahogy én emlékszem: 1974/75: komiszul enyhe - 1975/76: jelentéktelen, inkább enyhe "telecske". 1982/83: mocskosul vacak, hó és fagy nélküli tél - 1983/84: nagyjából átlagos, de erősen szendvics jellegű, huzamos télközepi enyheséggel.
    1987/88: ízig-vérig enyhe - 1988/89: egy korán jött, december eleji hideg epizódtól eltekintve elég enyhe. 1997/98: szánalmas, tartós enyheség - 1998/99: igen nagy december végi hideg, január második felében szintén erős fagy, februárban rekordhavazások.
    2000/2001: ócska, enyhe tél - 2001/2002: vérfagyasztó decemberi és januári hideg, sok hó (de enyhe február!)
    Szóval, eszerint még semmi se dőlt el. Bár, a még mindig elég magas naptevékenység (alig hagytuk magunk mögött a maximumot) nem valami jó előjel. A zord telek többnyire a napfoltminimumok környékén csoportosulnak.
    A jó (túlságosan?)előre beharangozott El Nino-tól azonban nem nagyon ijedtem meg. Egyrészt még az sem biztos, hogy annyira erős lesz. Másrészt időjárásunkra gyakorolt hatása csak indirekt, és ezért kiszámíthatatlan lehet. nevet


  • Meg a '90-es években is volt két egymást követő enyhébb tél: 93/94, 94/95, meg azt megelőző kettő se volt nagy dobás.


  • Egyetértek,szeretnek párban jönni az enyhébb,hószegényebb telek(lásd. 2006/2007 és 2007/2008-as szezon).
    Én a következő 2014/2015-ös téli szezonra mindenképpen több havat és hűvösebbet várok,mint a 2013/2014-es szezonban volt,de hát valljuk be,az előző telet nem lesz nehéz überelni,hiszen a 3. legmelegebb volt a mérések kezdete óta országos átlagban,és igen csak hószegény,pl. Budapesten,de még nálam a Pilisben is csak 1 x hullott mérhető összeg,3 cm-es értékben,DURVA nevet


  • Vigyázz, hamarosan legalább öten fognak keresztre feszíteni ezért a kijelentésedért laza

    Tartok attól, hogy a blocking-hajlam pont télre fogy el és hogy megint jön egy idétlen tél. Ha lesz egyáltalán olyan, hogy tél. Murphy törvénye alapján nagyon kemény télnek kell következnie, most ugyanis már nem központi a fűtésünk, hanem egyedi.

69988. 2014-06-30 23:03:43

  • Ezeket jó nézni( Link ) így a Brit-szigetek körül mert így egészen más tél jöhet mint a tavalyi volt.Tavaly egész nyáron száraz,meleg idő uralkodott Angliában és tartósan hetekig fennállt az Anticiklon nem úgy mint eddig az idei nyáron!Akkor sejtettem hogy akár rendkívül csapadékos,ciklonos tél jöhet és ez a gyanúm akkor bevált,de most úgy érzem hogy a télen lesz tartósabb AC vagy az Atlanti-óceán vagy a Brit-szigetek felett és ez keményebb téli helyzetekkel járhat idén!!!Majd ha odaérünk akkor visszakeresem ezt a latolgatás szerű hozzászólásomat.

Mai dátum

2014. szeptember 21., vasárnap

Máté, Mirella

Utoljára feltöltött kép

35953

Hírek, események

Genevieve, a "három Csendes-óceán" vándora

Érdekességek | 2014-08-15 09:46

pic
A Csendes-óceán északi felét a trópusi ciklonok szempontjából három térségre osztották fel*: a keleti felén, Észak- és Közép-Amerika partjaitól a 140.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 6:16  napnyug 18:36
Szolnok: napkel 6:23  napnyug 18:42
Budapest: napkel 6:27  napnyug 18:47
Siófok: napkel 6:31  napnyug 18:50
Szombathely: napkel 6:37  napnyug 18:56
Lap tetejére