Borús, hûvös õsz nyugaton, zivataros nyár keleten - egy különleges májusi hét krónikája
Érdekességek - Publikálva: 2015-05-30 21:01 | Becsült olvasási idő: kb 7 perc.
A május huszadikával, szerdával kezdõdõ hét nap érdekes idõjárással lepett meg minket. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a Dunántúl nyugati felén ettõl a naptól kezdve egészen huszonkilencedikéig, azaz nem kevesebb, mint 8 napon át a napi maximum-hõmérséklet 20 fok alatt maradt. Sõt, huszonegyedike és huszonötödike között ugyanebben az országrészben még a 15 fokot sem érte el a csúcshõmérséklet: általában 11 és 14 fok között alakult. Eközben a keleti országrészben naponta 20 fok fölé, néhányszor pedig jócskán 25 fok fölé szökött a hõmérõ higanyszála. Ezekben a napokban nyugaton, de legfõképp délnyugaton szokatlanul sok esõ esett. Huszonegyedikén a Dél-Dunántúl egy részén 20 mm, huszonkettedikén pedig kis híján 50 mm (!) csapadék áztatta a földeket. Kelet felé haladva a csapadékhozamok nagymértékben csökkentek, azonban a Tiszántúl egy része, s még inkább a határ menti területek 25-én rég nem látott felhõszakadást, jégverést éltek át. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a huszonkilencedikére, péntekre virradó hajnalban az országban helyenként rekord közeli minimum-hõmérsékleteket mértek, világossá válik számunkra ennek az idõszaknak rendhagyó volta.
Jég lapátolása Szatmárnémetiben a május 25-i nagy jégesõ után
Fénykép a Szatmár. ro címû újságból
Érdemes megvizsgálnunk az események szinoptikai hátterét, több érdekfeszítõ részletet találhatunk ebben:
Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2015. május 20-án
Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. május 20-án
A térképeken világosan látszik a kontinens középsõ, északnyugat-délkelet irányú sávjában kialakult több középpontú ciklonrendszer. Ez szállította térségünkbe az eltérõ hõmérsékletû, részben igen nedves légtömegeket és a gyors légáramlásokat, azaz a mozgalmas, változékony idõjárás alapvetõ kellékeit. A magasban meglepõen nagy hõmérséklet-különbség állt fenn viszonylag kis távolságon belül a ciklonrendszer elõ és hátoldala között. Míg Nyugat-Európa egy részén csupán 0 fok volt a 850 hPa-os nyomásnívón, addig határainktól közvetlenül délre, valamint az Adriai-tenger középsõ területe felett ugyanilyen körülmények között 15 fokot mértek. Tehát durván 1000 km-es távolságon belül 15 fokra rúgott a hõkontraszt. Jellemzõ volt a szituációra, hogy a hideg és a meleg légtömeget elválasztó frontálzóna napokig alig mozdult, és mindvégig a Kárpát-medence közvetlen közelében foglalt helyet:
A 2015. május 20-ra vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében
A 2015. május 25-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében
A térképek elárulják, hogy a frontálzóna közel öt napon át térségünkben vesztegelt. Ez megmagyarázza a nyugati és a keleti országrész között napokig fennálló nagy hõmérsékleti eltérést, valamint a roppant tartós csapadékhullást hazánkban.
A cseppet sem unalmas idõjárási periódus már május 19-én elkezdõdött. A frontálzóna elõtt áramló meleg, nedves, labilis egyensúlyi állapotú levegõben ennek a napnak késõ délutánján az országban szórványosan zivatarok törtek ki. Északnyugaton adva volt a szükséges mértékû szélnyírás, itt szupercellás zivatar is elõfordult:
Szupercella felhõzete. A fényképet fool készítette Mihályiban (Gyõr-Moson-Sopron megye) május 19-én késõ délután
Zivatarcellák a délkeleti országrészben is kialakultak:
Égkép Szegedrõl nézve május 19-én késõ délután. Balage83 fényképfelvétele
Az igazi idõváltozást a következõ nap, azaz május 20-a hozta, legalábbis a Dunántúl nagy részén. A balti államoktól egészen a Marseille-i öbölig húzódó, Európát hõmérsékletileg kettéosztó frontálzóna egyik hidegfronti szakasza meglódult kelet felé, és éjfélig csaknem a Duna vonaláig jutott:
A 2015. május 21-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében
A front elõtt azonban még a nyugati országrészben is 28 fok közelébe emelkedett a hõmérséklet napközben:
Maximum-hõmérsékletek 2015. május 20-án
a Metnet adatai szerint
Délután a Nyugat-Dunántúlon többfelé heves, néhány helyen szupercellás zivatarok törtek ki. Viharos széllökések, villámtevékenységgel kísért erõs záporesõ kíséretében a hõmérséklet igen gyorsan és nagymértékben visszaesett. Késõ este saját mérésem szerint a Gyõr-Moson-Sopron megyében fekvõ Mihályiban már csak 10,5 fok volt - szemben a kora délutáni, csaknem 28 fokos értékkel. Nem mindennap tapasztalható, drasztikus hõcsökkenés!
A frontcsapadék késõ estére a Dunazug-hegységig jutott:
Zivatar Pilisvörösváron 2015. május 20-án az esti órákban. Micibot fényképe
A zivatar görgõfelhõvel érkezett:
A pilisvörösvári zivatarhoz tartozó görgõfelhõ. Micibot fényképe
A hidegfront mögött másnap már kifejezetten hûvös, borult, szeles és esõs idõ köszöntött be a Dunántúl nagyobb részén. Ugyanakkor az ismét veszteglésbe kezdõ front elõtt a keleti országrészben nyáriasan magas hõmérsékleteket mértek:
Maximum-hõmérsékletek 2015. május 21-én
a Metnet adatai szerint
A több napon át tartó borultság és a 15 fok alatti csúcshõmérsékletek, melyek ezután a Dunántúl nyugati felének idõjárását jellemezték, önmagukban is szokatlanok az évnek ebben a szakában. Május 22-én ehhez még hozzá jött a nagy mennyiségû esõ. Siófokon például 56,9 mm, a Veszprémhez közeli Vöröstón pedig 54 mm esett ezen a napon. Megközelítõleg egy teljes havi mennyiség!
Napi csapadékmennyiség 2015. május 22-én
a Metnet adatai szerint
Az esõzés oka az volt, hogy a Közép-Európa idõjárását uralma alatt tartó alacsony nyomású teknõn belül újabb sekély ciklon képzõdött észak-adriai középponttal. A ciklon centrumától távolabb fekvõ északkeleti országrészben ugyanekkor kevés, vagy semennyi esõ sem esett. Emellett nyugaton folytatódott a szokatlanul hûvös idõ 10 fokot csak kevéssel meghaladó nappali hõmérsékletekkel. A Tiszántúlon is hûvösebbre fordult az idõjárás, de ott azért több helyen elérte még a 20 fokot a hõmérséklet ezen a napon.
Bár keleten összességében gyengébb volt a csapadékhajlam, ennek az országrésznek egyes vidékei egyáltalán nem maradtak ki az égi áldásból. Az északkeleti határvidék nagy napja május 25-én érkezett el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb, határszéli részét példátlan erejû zivatarok sújtották ennek a napnak a délutánján. A legnagyobb pusztítás a határ román oldalán, nevezetesen Szatmárnémetiben volt. A városon emberemlékezet óta nem tapasztalt jégverés vonult végig. De a magyar oldalon is elõfordult felhõszakadás, melyben rövid idõ alatt 37 milliméternyi esõ zúdult le.
A rendkívüli idõjárás szinoptikai háttere a következõ volt:
A 2015. május 25-re vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében
A 2015. május 26-ra vonatkozó frontanalízis Európa tekintetében
Az analízis azt mutatja, hogy a hullámzó frontálzóna környezetében újabb sekély ciklon képzõdött, most már a Kárpát-medence délkeleti részében elhelyezkedõ középponttal. A cikloncentrum aztán észak-északnyugat felé elmozdult. A ciklon elõoldalának labilis rétegezettségû, nedves levegõjében nagy volt a szélnyírás, így szinte példátlan hevességû szupercellás konvekció indult meg május 25-én délután.
A május 25-i szupercellák radarképe (Nanovich jóvoltából)
A kép jól illusztrálja a helyzet kivételes voltát. A roppant fejlett zivatarcellák sorban vándoroltak délrõl észak felé. Kollégánk fényképet is készített az egyik szupercelláról:
A május 25-i kelet-magyarországi szupercella fényképe, melyet Nanovich készített. Külön figyelmet érdemel a felhõstruktúra
alsó részén látható piszkos zöld színárnyalat, mely jégesõre utal
A rendkívüli erejû zivatarcellák rendkívüli jelenségeket idéztek elõ. A szatmárnémeti képek önmagukért beszélnek:
A Szatmár ro. olvasói felvételei
Tomi Rasmus fotója
Csík M. Balázs fotója
Mészáros Gergely fotója
A képeken egyértelmûen látszanak a felhõszakadás nyomai, és az, hogy általában dió nagyságú jégszemek estek. Ennél ugyan nagyobb méretû jég is elõfordulhat, de a videofelvételek szerint a jég jó ideig szárazon zuhogott, és olyan bõségben, hogy helyenként úgy kellett összelapátolni.
Még egy rendkívüliséget hozott ez az idõszak, méghozzá annak is a legvége. Ekkor a nyugat-európai magasnyomás peremén észak felõl szokatlanul hideg levegõ érte el a magasban térségünket:
Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. május 28-án
Hazánk északnyugati határvidékét a magasban elérte a 0 fokos izoterma. Nem nagyon gyakori esemény az évnek ebben a szakában. Május 29-re virradó éjszaka kiderült az ég, és a szél is elállt. Ennek, és a Kárpát-medencét kitöltõ szokatlanul alacsony hõmérsékletû levegõnek köszönhetõen az erre a napra vonatkozó minimum-hõmérsékletek több helyen 5 fok alatt alakultak. Zabar +1 fokot jelentett, a bükki töbörökben -5 fok is volt.
A Metnet galériájából
A cikket írta: Thermometer