2024. november 26., kedd

Szeszélyes április

Érdekességek - Publikálva: 2015-04-23 01:16 | Becsült olvasási idő: kb 12 perc.

Az áprilisi idõjárás közmondásosan szeszélyes, azaz rendszerint erõsen változékony. Azt is szokták mondani: áprilisban hét tél, hét nyár.Tény, hogy tavasz közepén általában nagy a hõkülönbség a félteke északi és déli területei között. A sarkvidéken még tetemes mennyiségû hideg levegõ található a nemrég véget ért tél folyományaként, míg az alacsonyabb szélességeken az egyre nagyobb szögben érkezõ napsugarak hatására erõsen melegszik a levegõ. A megnövekedett hõmérsékleti differencia élénk ciklontevékenységet kelt, ennek következménye pedig a gyakori frontátvonulás, a sarkvidéki hideg és a szubtrópusi meleg légtömegek felváltva, gyors egymásutánban történõ beáramlása térségünkbe. A nagyfokú változékonyság idén tavasszal szinte iskolapélda-szerûen jelentkezett. Április közepén csaknem kánikulai meleg lepett meg minket. Közvetlenül ezután azonban gyors és jelentõs lehûlés következett be. A rekorddöntõ meleget néhány napon belül sokfelé éjszakai fagy, legmagasabb hegyeinkben hózáporok kialakulása követte.  

 

 

                                                            

 Virágzó cseresznyefa Szekszárdon 2015. április 12-én                                                     Havas fenyõ a bükki Nagymezõn

 (horitazi felvétele)                                                                                                             2015. április 19-én

                                                                                                                                            (LAM felvétele)                                                                                                                                                             

                                                                                                                               

 

A felmelegedés hirtelenségére és erejére jellemzõ, hogy míg április 14-én, kedden általában még csak 14-18 fok volt a legmagasabb hõmérséklet hazánkban, addig két nappal késõbb, azaz 16-án országszerte elérte, a legtöbb helyen meg is haladta a maximum-hõmérséklet a 25 fokot. Sõt, Rábatamásiban 31,1 fokig szökött fel a hõmérõ higanyszála a MetNet mérései adatai alapján. Tehát április közepén már hõségnapot regisztráltunk! A rendkívül magas nappali hõmérsékletekkel az OMSZ adatbázisa szerint is megdõlt az e napra vonatkozó országos rekord: a mérések kezdete óta április 16-án ilyen meleg nálunk még nem fordult elõ. Bízvást elmondható, hogy ez a csütörtöki nap meteorológiai szempontból "történelmet írt".

A felmelegedés robbanásszerû voltát jól szemléltetik a következõ térképek:

 

 

                                                              

                                                              Maximum-hõmérsékletek 2015. április 14-én

                                                                               (MetNet adatbázis)

                                                     

 

 

                                                             

                                                             Maximum-hõmérsékletek 2015. április 15-én

                                                                               (MetNet adatbázis)

 

                                                            

                                                            Maximum-hõmérsékletek április 16-án

                                                                             (MetNet adatbázis)

 

 

Emellett 15-én és 16-án a sok napsütés mellett az országban sehol sem fordult elõ csapadék. Tehát az érkezõ meleg levegõ, legalábbis kezdetben, eléggé száraz volt.

Érdemes megvizsgálni, milyen makroszinoptikai helyzet vezetett a hirtelen elõállt, korai nagy meleghez. A kérdéses napok európai idõjárási helyzete több érdekességgel is szolgál.

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. április 14-én

 

 

Hõmérséklet-eloszlás  Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. április 14-én

 

 

Ami figyelmet érdemel, az a Pireneusi-félszigettõl délnyugatra, az Atlanti-óceán felett örvénylõ ciklon, mely sekélysége ellenére elõoldalán tekintélyes melegnyelvet "húzott fel" Észak-Afrikából. Az izoterma-térképen világosan látszik, hogy Nyugat-Európa fölé a magasban igen meleg légtömegek áramlottak. Ugyanakkor a skandináv térségben több középpontú, meglehetõsen mély ciklon helyezkedett el, melynek nyugati oldalán hideg, sarkvidéki levegõ tartott a Skandináv-félszigeten át Közép-Európa északi és keleti része irányába. Térségünk április 14-én nagyrészt még ezeknek a hideg légtömegeknek a befolyása alatt állt.

Nagy vonalakban a fenti szinoptikai szituáció adta meg a színterét a következõ napok idõjárási történéseinek. Április 15-én a helyzet a következõképp alakult:

 

 

          Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015- április 15-én

 

 

    

    Hõmérséklet-eloszlás Európa fölött a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. április 15-én

 

 

Látható, hogy az észak-európai ciklonrendszer déli peremének északnyugati áramlása nyugatira váltott, ezzel együtt hátoldali hideg levegõje kelet felé elhagyta térségünket. A Kárpát-medence környéke egyre inkább a Délnyugat-Európából   északkelet felé terjeszkedõ meleg légtömegek uralma alá került.  

Április 16-án a meleg légtömeg expanziója folytatódott, a Dunántúl fölött a 850 hPa-os nyomásnívón mindenütt elérte, helyenként meg is haladta a hõmérséklet a 10 fokot. Ez meleg nyári napokra is jellemzõ érték, mely huzamos napsütés, és az április közepi, nagyjából augusztus végének megfelelõ napállás mellett elegendõ lehet 30 fokot megközelítõ csúcshõmérsékletek létrejöttéhez.

 

 

Légnyomás és geopotenciál eloszlás Európában 2015. április 16-án

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. április 16-án

 

 

A térképek világosan mutatják, hogy egyrészt a Dunántúl fölött lényegesen melegebb levegõ helyezkedett el a magasban, mint a többi országrész fölött. Másrészt a légnyomási mezõnek megfelelõen a meleg beáramlása a talaj közelében a némileg szokatlan nyugat-északnyugati irányból történt. Mindez kielégítõen magyarázza, hogy miért éppen a nyugati határ közelében álltak elõ szélsõségesen magas hõmérsékletek április 16-án. A 30 fokot megközelítõ délutáni felmelegedéshez nyilvánvalóan az Alpok fõnhatása is hozzájárult ebben a térségben.

 

Ugyanakkor az is látszik a térképen, hogy az északkelet-európai ciklonrendszer nem helyezõdött át, igen aktív maradt, középpontjai kimélyültek. Emiatt a sarki hideg levegõ sem szorult ki a kontinensrõl, hanem Észak-Európában mind jobban felhalmozódott. A hideg és a meleg légtömegek határán kelet-nyugat irányban rendkívül hosszan elnyúló frontálzóna képzõdött. Ez a Kelet-Európai-síkságtól kiindulva Közép-Európa északi peremén és a Brit-szigeteken át az Atlanti-óceánig terjedt, és idõjárási szempontból kettéosztotta kontinensünket:  

 

 

A 2015. április 16-ra vonatkozó frontanalízis

 

 

Az izoterma-térkép tanúsága szerint az izotermák Európa nagy részén nyugat-keleti lefutásúak voltak a frontálzóna pozíciójának megfelelõen. Nagyon lényeges, hogy amíg a zónától északra szinte mindenütt 0 fok alatt, sõt nagy területen -5 fok közelében volt a hõmérséklet a 850 hPa-os nyomásnívón, addig attól délre hasonló kiterjedésben 10 fokot, vagy pár fokkal még ennél is magasabb hõmérsékletet mértek a magasban. A viszonylag kis távolságon belül fennálló csaknem 20 fokos hõmérséklet-differencia eleve magában hordozta egy hirtelen, drasztikus idõváltozás lehetõségét térségünkben.

Valóban, a modellszámítások azt mutatták, hogy a frontálzóna Közép-Európa fölött dél felé mozdul el, és mint hidegfront vonul majd át a Kárpát-medence térségén. Ez gyors és igen jelentõs lehûlést ígért, mely alig több, mint 24 óra elteltével be is következett. Április 17-én már megközelítette északról hazánkat a frontálzóna hidegfronti szakasza:

 

 

 A 2015. április 17-re vonatkozó frontanalízis

 

 

Ezen a napon azonban még meleg, de már nedves levegõ töltötte ki a Kárpát-medencét. A maximum-hõmérséklet elérte a 19-25 fokot, ezúttal délnyugaton volt a hûvösebb, keleten viszont nyáriasan magas értékeket is mértek. A közeledõ hidegfront elõfutáraként délután mind több helyen eleredt a záporesõ, a Tisza-tónál zivatar is volt.

Maga a front szombatra virradó éjjel vonult át az ország felett, ahogy a következõ térkép mutatja:

 

 

A 2015. április 18-ra vonatkozó frontanalízis

 

 

A térképen az is látszik, hogy egyúttal nagymértékben átrendezõdött a légnyomási és légáramlási mezõ a kontinens felett. A Brit-szigetek felett nagy kiterjedésû anticiklon épült ki. Ennek az északkelet-európai ciklonnal közös áramlási rendszerében  az északon felhalmozódott hideg levegõ megindult dél felé.  A frontálzóna most már hidegfrontként viselkedve mind délebbre helyezõdött, hazánk a hideg oldalra került. A Kárpát-medence térségében úgy a magasban, mint a talaj közelében igen jelentõs lehûlés következett be április 18-ra. Ezt a következõ térképek hivatottak szemléltetni:

 

 

          Hõmérséklet-eloszlás Európa fölött a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. április 18-án      

 

 

 Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. április 19-én

 

 

A térképeken jól látható az Északkelet és Közép-Európa fölött elhelyezkedõ hatalmas hideg légtömeg és annak dél felé való elmozdulása a Kárpát-medence térségében. Április 19-re a 850 hPa-os nyomásnívóra vonatkozó 0 fokos izoterma a Balkán-félsziget középsõ részéig jutott el, hazánk északkeleti határvidékére pedig megérkezett a -5 fokos is.

Az április közepi napállás azonban már nem teszi lehetõvé, hogy ilyen magassági hõmérséklet mellett nálunk síkvidéken is téliesre forduljon az idõ, csupán kevéssel fagypont fölötti maximum-hõmérsékletek álljanak elõ, és értékelhetõ mennyiségû hó hulljon. A néhány fokkal 0 fok alatti T850 viszont elég volt arra, hogy országunk legmagasabban fekvõ vidékein  -elsõsorban a Bükk-fennsíkon- április 18-án heves hózáporok alakuljanak ki.

 

 

 

  Intenzív hózápor a Bükk-hegység északi részén, 2015. április 18-án (LAM felvétele)

 

 

Mindez alig két nappal a 30 fokot megközelítõ nyugat-dunántúli nagy meleg után! Országos viszonylatban elmondhatjuk, hogy ezekben a napokban nem is évszaknyi, de két évszaknyi idõváltozás történt.

Bár kisebb tengerszint feletti magasságokban nem követte tél a "nyarat", azért a csúcshõmérsékletek nagymértékben visszaestek április 17-rõl április 18-ra:

 

 

                                                                          

                                                                          Maximum-hõmérsékletek 2015. április 18-án

                                                                                           (MetNet adatbázis)

 

 

Ezek a csúcshõmérsékletek közel 15 fokos hõcsökkenést jelentenek az április 16-i meleghez képest. 

A Kárpát-medencét elárasztó sarkvidéki levegõnek több napra elegendõ utánpótlása volt: csak 22-re hagyta el országunk területét a 850 hPa-os nyomásnívóra vonatkozó 0 fokos izoterma. Jellegzetesen hûvös, szeles idõ köszöntött ránk ezekben a napokban. Bár április 21-re a nyugati országrészben már újra elérte a nappali hõmérséklet a 20 fokot, keleten maradtak a viszonylag alacsony hõmérsékletek. S ami figyelemre méltó: április 19-tõl április 23-ig, azaz nem kevesebb, mint öt napon át minden éjjel fagyott az országban. Itt nem csupán gyenge, talajmenti fagyokra kell gondolnunk: például április 19-én hajnalban Romhányban -4,4 fokot mértek a szabványos két méteres magasságban.

Ez a nap volt -legalábbis éjszakai hõmérsékletek tekintetében- a lehûlés mélypontja:

 

 

                                                                          

                                                                          Minimum-hõmérsékletek 2015. április 19-én

                                                                                           (MetNet adatbázis)

 

 

A térkép tanúsága szerint az ország területének mintegy felén két méter magasságban is 0 fokot, vagy az alatti hõmérsékletet mértek ezen a reggelen. Szerencsére a gyümölcsfa-virágzás nagyrészt már lezajlott a fagyos napok elõtt, de kisebb-nagyobb károk helyenként így is bizonyára érik majd a termesztõket.

 

 

Összegzésben elmondható, hogy tavasszal igen jellemzõek a hirtelen jött, nagymértékû felmelegedések és lehûlések. Erre láttunk szép példát idén április közepén. A drasztikus hõmérséklet-változást különösen érdekessé teszi, hogy a lehûlést csupán két nappal elõzte meg a rekorddöntõ, már-már kánikulai meleg.

 

 

Írta: Thermometer

                                                        

                                           

                                                                

Vissza a hírek főoldalra