2024. november 26., kedd

Hideghullámot hoztak a karácsonyi ünnepek

Időjárás-változás - Publikálva: 2015-01-16 12:31 | Becsült olvasási idő: kb 8 perc.

                                                                 

Havas utcakép Metnet képtárából

 

Az idén december elsõ és második dekádjában téli idõjárással, hóval, faggyal alig-alig találkoztunk. A hónap legelsõ napjaiban jelentkezõ mérsékelt lehûléstõl eltekintve egészen december 25-ig a nyugatias áramlással érkezõ enyhe, atlanti-óceáni eredetû légtömegek határozták meg a Kárpát-medence térségének idõjárását. A tartós enyheség láttán sokunkban az a vélemény fogalmazódott meg, hogy igazi, hideg tél 2014 végéig talán már nem is lesz. Az idõjárás azonban alaposan rácáfolt ezekre a vélekedésekre.

A december elsõ napjaiban elõállt hidegebb idõ kapcsán feltétlenül említést kell tenni az ország egy részét sújtó katasztrofális ónos esõrõl.  A csapadékhullás november 30-án, az éjszakai órákban kezdõdött, és kisebb megszakításokkal december harmadikának reggeléig tartott. Elsején az országhatáron belül 20-30 mm-t tett ki a csapadék mennyisége, de Érsekújvárról 43, 8 mm-t jelentettek.

                                                             .

                                 

A lehullott csapadék mennyisége 2014 december 1-jén a Metnet adatai szerint

 

A csapadék általában esõ formájában érkezett, azonban északkeleten havas esõ, hó is elõfordult. Elsõsorban a Pilis, a Budai-hegység és a Börzsöny 300 méternél magasabban fekvõ területein huzamosan negatív léghõmérséklet mellett esett az esõ. A csapadék területi eloszlását mutató térképen látható, hogy sajnos éppen azokon a területeken esett a legtöbb esõ, ahol a fagypont alatti hõmérséklet jellemzõ volt. A túlhûlt esõcseppek a tereptárgyakhoz - fõképp a fák ágaihoz - csapódva azokon egyre vastagodó jégkérget képeztek. Végül sokfelé a 10 cm-es vastagságot is elérte a jégkéreg, ami a mi éghajlati viszonyaink mellett rendkívülinek mondható. A hatalmas súlyt az ágak nem tudták megtartani, ezért tömegesen letörtek. Sok fa ki is dõlt. Az érintett helyeken igen nagy károk érték az erdõgazdaságokat. Szerencsének tartható a szerencsétlenségben, hogy az ónos esõt nem követte erõs, hideg szél. Ellenkezõ esetben a kár még sokkal nagyobb lett volna.

                            

                               

Erdõ ónos esõben a Svábhegyen (Budai-hegység, Zivipötty fényképfelvétele)

 

Érdemes egy pillantást vetni a makroszinoptikai képre, ami a rendkívüli idõjárást okozta:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 1-jén

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. december 1-jén

 

Látható, hogy a Földközi-tenger nyugati medencéjében örvénylõ igen aktív ciklon térségünk fölé nedves légtömegeket sodort, így biztosította a huzamos csapadékhullást. Ugyanakkor az észak-európai anticiklon déli peremén hideg, szárazföldi levegõ szivárgott a Kárpát-medencébe. Ennek a hideg légtömegnek az inverzióra hajló vertikális hõprofilja volt felelõs a sok órán át tartó ónos esõért.

 

December elsõ hetének vége felé aztán jelentõs átalakulás vette kezdetét az európai idõjárási helyzetben. Jellegzetes zonális cirkulációs kép jelent meg: Közép-Európában kelet-nyugat tengelyû anticiklon épült fel, a mély ciklonok ettõl északra,  Észak-Európa fölött vonultak:

 

 

Légnyomás és geopotnciál-eloszlás Európában 2014. december 10-én

 

A térségünk fölött kialakult tartós nyugatias áramlásban különbözõ hõmérsékletû és nedvességtartalmú, de összességében enyhe, atlanti-óceáni illetve szubtrópusi légtömegek mozogtak. Ennek következtében az évszaknak megfelelõnél szinte minden nap enyhébb volt az idõ ezekben a hetekben. Különösen magas hõmérsékleteket mértek a Dunántúl délnyugati részén december 14-én: akkor például Mázán 15,9 fokra szökött fel a hõmérõ higanyszála a Metnet észlelése szerint.

 

December 19-én még ennél is melegebbet mértek, szintén Mázán: 17 fokot.

 

Ezután, december 20-án az esti órákban egy erõsebb hidegfront érte el hazánkat északnyugat felõl, mintegy a közelgõ fagyhullám elõhírnökeként.

 

 

Frontanalízis Európa vonatkozásában 2014. december 20-án

 

Érdekességként megemlítendõ, hogy a gyors mozgású hidegfront fõleg a Dunántúl északi részén, a Gyõr-Budapest vonalban fejlett zivatarzónát hozott létre télen szokatlan mértékû villámtevékenységgel, felhõszakadással, melyet itt-ott borsó nagyságú jég kísért. A jég helyenként esõ nélkül, tisztán esett: az utcák kifehéredtek.

 

A hidegfrontot azonban nem követte jelentõsen hidegebb levegõ beáramlása az alsó légrétegekben. Már december 21-én 5-10 fok közötti maximum-hõmérsékletet mértek az országban, 22-én Mázán 12,1 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála. Egy nappal késõbb, azaz 23-án pedig Zalaszentivánon nem kevesebb, mint 15,4 fokot mutattak a hõmérõk! December 24-én is elõfordult szokatlanul magas csúcshõmérséklet: Miskolc 14,8 fokot jelentett. December 25-én még egyszer elérte a hõmérsékleti csúcs a 12,4 fokot Váralján és Sopronban, azonban ez már az enyheség hattyúdalának bizonyult. December 26-án kisebb havazások, ismétlõdõ hózáporok voltak hazánkban, és a legmagasabb hõmérséklet csupán 3 és 8 fok között alakult. Bekopogtatott tehát a tél, de ez csupán szerény elõjátéka volt a néhány nappal késõbb elkövetkezõ zord fagyoknak.

 

A lehûlést az áramlási kép alapvetõ átalakulása hozta meg. December 23-án még zonálisak az áramlások Európa felett:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 23-án

 

December 25-én azonban már jól látszódtak az átrendezõdés jelei:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 25-én

 

Az Észak-Európa fölé helyezõdött ciklonrendszer hátoldalán, vagyis  Európa atlanti partvidékén az Ibériai-félszigettõl Izland térségéig megemelkedett a légnyomás, kontinensünk északnyugati részein az áramlás kezdett északira fordulni.

 

December 26-án ez a folyamat tovább folytatódott, ugyanakkor az is látható, hogy Izlandtól északra újabb ciklonörvény kezdett kialakulni. Erre a ciklonra külön fel kell hívni a figyelmet, ugyanis nem sokkal késõbb meghatározóan beleszólt országunk idõjárásának alakulásába:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 26-án

 

A következõ napon a ciklon kimélyülve délkelet felé helyezõdött, s már a Brit-szigetek térségében volt található:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 27-én

 

 December 28-ra a ciklon elérte a mediterrán térséget, középpontja Észak-Olaszország fölé helyezõdött:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2014. december 28-án

 

Az immár mediterrán ciklonná lett légörvény felhõ- és csapadékzónája december 28-án hazánk fölött helyezkedett el. Ebbõl többfelé havazott, az ország délnyugati részein elég kiadósan. A legtöbb hó Baranya megyében esett, ott estére 15-16 centiméter vastag hótakaró alakult ki. Vas megye egyes területein is elérte a hóvastagság a 10 cm-t, és 5 centiméternél vastagabb hóréteg a Dél-Alföldön is elõfordult. A középsõ országrészben csak néhány centiméternyi hó hullott. A Tiszántúl északi kétharmada ellenben kimaradt a hóesésbõl, tehát az nem volt országos kiterjedésû. Az erõs északi szél elsõsorban a nyugati határvidéken - ahol adott volt a kellõ hóvastagság is - komoly hófúvást okozott. A hõmérséklet csúcsértéke 0 és -5 fok között változott ezen a napon.

 

A hóvastagság területi eloszlását a következõ térkép mutatja:

                                                           

                                       

A hóréteg vastagsága 2014. december 28-án a Metnet adatai szerint

 

                                       

Maximum-hõmérsékletek 2014. december 28-án a Metnet adatai szerint

 

A következõ néhány napban a havazást okozó mediterrán ciklon délkelet felé helyezõdött és gyengült, ugyanakkor hátoldalán északkeletrõl igen hideg sarki-szárazföldi légtömeg érte el a Kárpát-medence térségét. A lehûlési folyamat jól nyomon követhetõ a 850 hPa-os nyomásnívó hõmérséklet-eloszlását ábrázoló térképeken:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. december 28-án

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. december 29-én

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. december 30-án

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2014. december 31-én

 

A magasban folyó lehûlés december 30-án és 31-én érte el mélypontját. A -15 fokos terület 30-án az országnak legalább egyharmadát, 31-én pedig  -egy keskeny északnyugati perem kivételével- egészét elfoglalta. Az ilyen alacsony magassági hõmérséklet a sarki-szárazföldi légtömeg tulajdonságát, vertikális hõprofilját figyelembe véve a talaj közelében kimondottan zord idõt jelent. Ez fõképp az éjszakai lehûlésekben jelentkezett, hiszen ezekben a napokban számottevõ felhõzet már nem volt hazánk felett, és a légmozgás is gyenge volt. December 31-én a minimum-hõmérséklet általában -12 és -16 fok között alakult, de Szokolyán -17,6 fokot mértek a Metnet adatai alapján.

 

                                             

Minimum-hõmérsékletek 2014. december 31-én a Metnet adatai szerint

 

A legtöbb helyen napközben is mélyen fagypont alatt maradt a hõmérséklet: a maximumok -2 és -7 fok között alakultak.

 

                                       

Maximum-hõmérsékletek 2014. december 31-én a Metnet adatai szerint

 

Csikorgó idõvel búcsúzott tehát az óesztendõ. A hideg mértékére jellemzõ, hogy néhány nap alatt a Balaton is teljesen befagyott, ha nem is nagyon vastagon.

 

Az újév elsõ napjaiban átmenetileg ismét nyugatira fordult a légáramlás térségünk felett, ezzel a magasban jelentõs enyhülés vette kezdetét. De már január 5-én újra hideg levegõ zúdult a Kárpát-medencébe egy északkelet-európai központú ciklon és a Nyugat-Európa fölötti anticiklon közös áramlási rendszerében:

 

 

Légnyomás és geopotenciál-eloszlás Európában 2015. január 5-én

 

A magasban a lehûlés január 7-én érte el mélypontját. Ekkor az országnak több, mint felét elfoglalta a -10 fokos terület (850 hPa-on), a keleti határvidéket pedig érintette a -15 fokos izoterma:

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európában a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. január 7-én

 

 

Az érkezõ hideg levegõ kontinentális tulajdonságú volt, ezért 2 m-es magasságban megint zord fagyok jelentkeztek, elsõsorban a keleti országrészben. Január 7-én a minimum-hõmérséklet 0 és -17 fok között változott, és a maximum is csak 0, -7 fok volt.

 

                                         

Minimum-hõmérsékletek 2015. január 7-én a Metnet adatai szerint

 

                                                 

Maximum-hõmérsékletek 2015. január 7-én a Metnet adatai szerint

 

A január 5-ét követõ pár fagyos nap képviselte a hideghullám második hullámvölgyét.

 

Összességében elmondható, hogy 2014. december végének fagyhulláma mind hirtelen kialakulását, mint zordságát tekintetbe véve méltó arra, hogy megõrizzük az érdekes idõjárási események archívumában.

 

 

Írta: Thermometer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza a hírek főoldalra