Beragadó ciklon, rekord árvíz, hûvös-forró periódusok

Rövid összefoglaló a hónap eseményeirõl:
Június elsõ napjaiban egy, a Kárpát-medence környékére beragadó ciklon határozta meg az idõjárást, csapadékos, hûvös idõt eredményezve. Többfelé fordult elõ kiadós zápor, zivatar, a tartósan borult, esõs helyeken pedig 15 °C alatti maximumokat is mértek. A légörvény csak lassan adta meg magát, s mint "utóhatásaként",  leépülése közben még több napon okozott kiadós zivatarokat leginkább az ország déli és keleti tájain. Rövid felmelegedés után újabb front érkezett, melybõl országszerte fordult elõ fõként konvektív csapadék. E front a Kisalföld nyugati felén produkált jelentõs hozamú csapadékrendszert, számottevõ lehûlést pedig inkább csak a Dunántúlon okozott. A hónap közepétõl száraz, egyre melegebb levegõ érkezett fölénk, több napig 32-36 °C volt jellemzõ országos szinten, és az éjszakák sem hoztak felfrissülést, 20 °C körül, illetve fõként a nagyobb városokban az felett alakultak a napi minimumok. 22-én egy lassú, hullámzó front északnyugaton már felfrissítette a levegõt, és ekkor az ország középsõ részén alakultak ki nagyobb csapadékhozamú zivatarok. Ezt követõen lassú lehûlés vette kezdetét, elõbb a Dunántúlon, majd a keletebbi részeken is jelentõsen mérséklõdött a forróság. Emellett leginkább a Dunától keletre erõs, károkozó viharok is kialakultak, nagy méretû jéggel. A front mögött beáramló óceáni eredetû légtömeg a hónap végéig kellemes, nyárias idõt hozott, csak keleten-északkeleten alakultak ki kisebb záporok.

Térképek, statisztikák:

Hõmérséklet:
A hónapban mért legalacsonyabb értékek az ilyenkor szokásosnál kissé alacsonyabban alakultak. A hõséget lezáró frontot követõen többször volt derült, szélcsendes éjszakánk, így a Dunántúlon, sok helyen alakult jóval 10 °C alatt a minimum. Északon pedig 5 °C közelébe hûlt a levegõ, de ott még inkább a hó elején mértek egyjegyû értéket.


A tartósan itt tartózkodó forró légtömeg, ami Afrika felõl érkezett hozzánk, hazánk nagy részén teljesítette a "forró nap" kritériumát, amely a 35 °C-ot elérõ maximumban nyilvánul meg. A lassan mozgó frontrendszer következtében keleten több nappal tovább kitartott a kánikula, mikor is a Dunántúlon már fellélegezhettek a hûvös, északias szélben.


A fentebb leírtakat jól tükrözi az alább térkép is, mely szerint míg a Dunántúlon átlagos, vagy attól kissé melegebb idõ volt jellemzõ, addig keleten több fokkal az ilyenkor szokásos felett alakult az átlaghõmérséklet.



Csapadék:
Ahogy az a nyári hónapokban lenni szokott, most is konvektív csapadéktevékenység tette ki a havi szumma nagy százalékát, amit mi sem tükrözhetne jobban, mint a hegyeink és azok körzetében megjelenõ jelentõs csapadéktöbblet.


Az orografikus hatások átlagon felüli mennyiségeket eredményeztek a hegységek környezetében, de síkon a szokásosnál kevesebb csapadék volt jellemzõ.



Szélsõségek a Metnet adatbázisából:

A hónapban mért legalacsonyabb minimumot Donát mérte Borsodnádasdon, ott a hónap elsõ napján 4,2 °C-ig hûlt a levegõ.

A legmagasabb maximumot holtversenyben az Alföld és a fõváros hozta, Soltvadkerten és Budapesten egyaránt 37,6 °C-ot mért Petrol illetve Karcsi 2005 nicknevû észlelõnk. A fõváros 20-án, az alföldi település pedig 19-én produkálta a hónap legmagasabb értékét.

Havi középhõmérsékletben Debrecen viszi a pálmát, Bellone adataiból 21,7 °C-os érték jött ki.
Váralja pedig a legalacsonyabb középértéket hozta majd 600 méteres magasságban, 16,9 °C lett a hónap középhõmérséklete, az adatot VáraljaMet szolgáltatta.

A legtöbb csapadékot bécsi észlelõnk, Nyuli mérte, nála 184,8 mm lett a hónap csapadékösszege. Belföldön Miskolc ázott a legtöbbet, 171,4 mm, Póni méréseibõl.

A negatív csapadékrekordot Csóron mérték, ahol csupán 14,6 mm volt a havi összeg, az adatot Ati 74 szolgáltatta.

Csapadékos napok tekintetében Rábatamási (Giver) örvendhetett a legkevesebb esõs napnak, itt mindössze a hónap 4 napján fordult elõ zápor. Az élen 3 település, Borsodnádasd, Cegléd és Tolmács (észlelõk: Frando, Pomi és nem utolsó sorban Salo) végzett, náluk 19 napon hullot égi áldás.

A hónap képei:
Június 22-én gyönyörû struktúrájú szupercella lépett be Szombathely környékén az országba, melyet Zivipötty képén láthatunk.


Két nappal késõbb Szegeden alakult ki forgó mozgást produkáló zivatar,  Balage93 szenzációs fotója szépen visszaadja az élményt.


Végezetül pedig a dunai árhullám:

Ezt a képet magam készítettem Gyõr belvárosában június 9-én, ekkor tetõzött a Duna. Nagybajcsnál 907 cm volt a legmagasabb vízállás, mely körül-belül 30 cm-el haladta meg az eddigi, 2002-es rekordot. A folyó alsóbb szakaszán is új rekordok születtek. Hazánkban a legnagyobb gondot Gyõrújfalun okozta az árvíz, ahol a még felújítás alatt lévõ árvédelmi töltést tette próbára a hatalmas víznyomás, de a kitartó önkéntes sereg és a katonaság együttesen sikeresen megóvták a települést és környékét.
Az árhullám oka a már említett beragadó ciklon volt, mely a Duna vízgyûjtõjén okozott rendkívül nagy mennyiségû és kiterjedt csapadékhullást, 100-150 mm-nyi esõ hullott le néhány nap alatt nagy területen.


A cikket írta: Horváth Dávid (Flurries)