Hõség melegrekordokkal július elején

Idõjárási helyzet:
A hõség kialakulásában nagy szerepe volt a meglehetõsen korán kezdõdött észak-atlanti hurrikánszezonnak, mivel június elején a Beryl trópusi vihar, majd néhány hét múlva a Chris hurrikán kelet felé elkanyarodva és erõteljes mérsékelt övi ciklonná átalakulva megakadályozta, hogy az Azori-szigetek felett tartós blokkoló anticiklon épüljön ki, ami hazánkban nyugati, északnyugati áramlást eredményezett volna. A kánikulát kiváltó ciklon, mely június utolsó napjaiban érte el a Brit-szigeteket, a Chris hurrikánból alakult ki. A ciklon elõtt az Ibériai-félsziget felett egy anticiklon épült ki, melyet egyre inkább az Afrika felõl érkezõ forró, száraz levegõ töltött ki. A ciklon hidegfrontja azonban késõbb elérte a félszigetet is, és ezzel együtt az anticiklon egyre keletebbre tolódott, de Délkelet-Európa felett megállt. Hazánkban így tartós déli, délnyugati áramlás alakult ki, mely folyamatosan biztosította a forró levegõ utánpótlását.

   A Chris hurrikán június 21-én (forrás: Naval Research Laboratory ):

A kánikula elsõ, száraz idõszaka:
A meleg légtömeg 28-án érte el hazánkat, de ekkor még egy hullámzó front alakította idõjárásunkat, így a melegedés csak a délnyugati országrészben volt érezhetõ. Az északi, északkeleti országrészben ezen a napon még záporok, zivatarok is kialakultak. Másnap már az ország legnagyobb részén elérte vagy meghaladta a csúcsérték a 30 fokot, egyedül az északkeleti határszélen volt ennél kissé hûvösebb. Ezen a napon délelõtt eleinte északkeleten még elõfordult kisebb csapadék, majd délután a nyugati határszélre sodródtak be záporok Ausztriából. A következõ napokban (július 3-áig) azonban már országszerte száraz, és egyre melegebb idõ köszöntött be. Június utolsó napján a maximumok mindenütt meghaladták a 30 fokot, és többfelé regisztráltak forró napot is. Július elsõ két napján országosan 35 fok körüli csúcsokat mérhettünk.

Ezeken a napokon már több hivatalos melegrekord is megdõlt. Július 1-jén Tatán 25,0 fokos minimumot mértek, mely a korábbi 23,6 fokos értéket múlta felül. Bugacon pedig 38,8 fokos maximumot regisztráltak, míg a korábbi rekord 36,7 fok volt. 2-án Pécsett volt a legenyhébb az éjszaka 24,9 fokkal, de ez csak 1 tizeddel volt több a korábbi rekordnál. Napközben Túrkevén 38,4 fokig melegedett fel a levegõ, mely 2,3 fokkal múlta felül a korábbi rekordot.

Változékonyabb, de még forró napok:
3-án országszerte folytatóott a forró idõ. Ezen a napon ismét megdõlt a legmagasabb minimum és a legmagasabb maximum rekordja is, elõbbi Pécsett 24,8 fokkal (a korábbi érték 22,8 fok volt), míg utóbbi Káldon 37,6 fokkal (a korábbi rekord 36,9 fok volt). Az esti órákban a nyugati országrészt azonban elérte a Brit-szigetek felett örvénylõ ciklon gyengülõ hidegfrontja, mely látványos villámlásokkal kísért zivatarokat okozott. A front másnap feloszlott az ország felett, de hatására északnyugaton kissé mérséklõdött a forróság. Emellett nedvesebb levegõ került fölénk, így napközben az északi országrészben elszórtan már kialakultak záporok, zivatarok. Ezen a napon csak a minimumrekord dõlt meg, ezúttal Budapesten, ahol éjjel mindössze 24,5 fokig csökkent a hõmérséklet.

   Fool* nagyszerû villámfotója Mihályiból 3-án éjszaka:
A hõség az ország legnagyobb részén július 5-én és 6-án tetõzött. Ezeken a napokon ismét új melegrekordok születtek. 5-én a legmagasabb minimum rekordja 23,0 fokról 24,5 fokra változott, melyet Szegeden mértek, míg a maximum-hõmérséklet rekordja  37,1 fok helyett 39,4 fok lett, melyet Túrkevén regisztráltak. 6-án pedig Tiszaroffon 39,5 fokot mértek, mely 2 tizeddel múlta felül a korábbi, erre a napra vonatkozó abszolút maximumot. A forróság mellett azonban mindkét nap elõfordultak szórványos záporok, zivatarok, melyek lokálisan kissé mérsékelték a szárazságot és a hõséget.

   Jégesõ Várpalotán egy intenzívebb zivatargócból 5-én délután (Gyuri77 fényképe):

Fokozatos lehûlés, gyenge hidegfrontokkal:
Július 5-e után a korábbi Brit-szigetek feletti ciklon lassanként Skandinávia fölé helyezõdött, így hazánkban a nyugatiassá váló áramlással folyamatos, de egyelõre még csak mérsékelt lehûlés vette kezdetét. Ennek nyitányaként 7-én egy gyenge hidegfront haladt át felettünk, mely mögött szárazabb és kissé hûvösebb levegõ áramlott fölénk. Ezért ezen a napon, valamint 8-án csak néhol fordult elõ kisebb csapadék, és a hõmérséklet országosan visszaesett néhány fokkal.

   Djrafy fotója egy kora esti zivatarcelláról Adonytól északkeletre 7-én:
9-én egy újabb hidegfront érkezett, mely elsõsorban a nyugati és az északkeleti országrészben okozott csapadékot. Ekkor északnyugaton néhol már a 30 fokot sem érte el a csúcsérték, és délkeleten is csak helyenként emelkedett 35 fok fölé a hõmérséklet. 10-én csak elvétve alakult ki egy-egy zápor vagy zivatar, és tovább csökkent a hõmérséklet, jellemzõen 29-33 fok közötti maximumokat mérhettünk.

   Egy Jászboldogháza felé tartó záporcella 10-én, szpeti által megörökítve:

Hõségzáró hidegfront 11-én:
A kánikulának véget vetõ hidegfront július 11-én érte el az országot. Elõtte azonban még szinte mindenütt 30 fok fölé emelkedett a hõmérséklet. A késõ délutáni óráktól egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol heves kísérõjelenségekkel. A frontból az ország legnagyobb részén elõfordult csapadék, a legtöbb a Kõszeg-Dunaújváros-Szeged vonal környezetében, illetve az Északkeleti-középhegység területén.

   Szupercella Nagykanizsa közelében 11-én kora este (agazdag fényképe):
A hidegfront jelentõs lehûlést produkált, másnap már országszerte 30 fok alatt alakultak a maximumok. A következõ napokban pedig tovább csökkent a hõmérséklet, nyugaton idõnként már a 20 fokot sem érte el a csúcsérték. Emellett a gyakori frontátvonulásoknak köszönhetõen a nyugati és északi országrészben már jelentõs mennyiségû csapadék áztatta a földeket.

A következõ napok idõjárása:
Az aktuális elõrejelzések alapján a következõ napokban is folytatódik a változékony, de többnyire nyárias idõ. A jövõ hét elején a Földközi-tenger felett egy mediterrán ciklon kialakulása valószínû, mely várhatóan jelentõs mértékben befolyásolja hazánk idõjárását is. Dél-délkelet felõl ugyanis több hullámban nedves légtömegek érkeznek fölénk, így országszerte jelentõs mennyiségû csapadék hullhat, mérsékelve az aszályt. Eleinte helyenként tartósabb esõ is elõfordulhat, de többnyire inkább nagy csapadékhozamú, és akár szervezettebb rendszerekként jelentkezõ záporokra, zivatarokra számíthatunk. Eközben a maximum-hõmérséklet a keleti országrészben végig 25-30 fok körül alakul majd, míg a nyugati országrészben eleinte lehetnek hûvösebb napok. A hét második felében viszont ott is 25 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Egyelõre tehát kijelenthetõ, hogy júliusban már nem tér vissza a száraz, forró idõ, erre a jelenlegi modellfutások alapján legkorábban augusztus elején/közepén lehet esély.

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)