Február - Szokatlanul zord kezdet, változékony, de tavaszias befejezés
A januári hónap végén már látszott, hogy a február eleje jelentõs változást hoz, ami az igazi téli idõ eljövetelét illeti. Skandinávia térsége felett egy magasnyomású anticiklon alakult ki, emellett a nyugatias, azaz az Atlanti-óceán felõl érkezõ áramlás is megváltozott. Ezzel egy idõben Szibéria térsége felett nagy mennyiségû hideg levegõ halmozódott fel és a feltételek adottak voltak ahhoz, hogy ez meginduljon kontinensünk belseje felé és Európa-szerte hideg, téli idõjárást okozzon. A nagy hideg csapadékot is szállított magával. Az ország északnyugati térségét leszámítva jelentõs hótakaró alakult ki február 3.-tól kezdve. A hónap közepétõl fokozatosan megenyhült idõjárásunk. Gyakoriak voltak a frontátvonulások, több országrészben pedig 10°C felett voltak a csúcshõmérsékleti értékek, vegyes halmazállapotú csapadék is elõfordult már a hónap során.
A februári hónap eseményei részletesebben:A hónap legelején még nyugodtnak, de már hidegnek mondható volt idõjárásunk, csapadék nem fordult elõ. A minimum- hõmérsékletek sokfelé estek -10 °C alá. Február 2.-án már nappal sem emelkedett sehol fagypont fölé a hõmérséklet.
A kontinentális hidegbetörés által generált elsõ mediterrán-ciklon február 3.-ra, péntekre érte el hazánk déli területeit, a csapadék északi határa estére már elérte az ország középsõ részét. Másnap reggel a déli területeken már 15-20 cm vastag hóréteg alakult ki. A havazás tovább terjeszkedett észak felé, estére a csapadékhullás alól csak a nyugati országrész képezett kivételt.
Havas délután a befagyott Tisza partján, Szolnokon (Brett képe):
Egy napos csapadékszünet következett vasárnap. Éjjel, ahol átmenetileg kiderült az ég, igen alacsonyra zuhant a minimum-hõmérséklet, nem egy helyen mértek -20 °C alatti értékeket. Hétfõ reggelre délkelet felõl újabb csapadékzóna érte el hazánkat, amely a megélénkülõ északi-északkeleti széllel párosulva fõleg nyugaton és keleten okozott komolyabb hófúvásokat ezzel együtt ezeken a területeken többfelé volt gond a közlekedésben. A kedd reggelig kialakult hó vastagság az északnyugati határ közelében 0 - 4 cm, a Balaton, a fõváros és az északkeleti részek térségében 5 - 18 cm, ettõl délre 15 - 40 cm körül alakult, azaz a déli országrészben hullott a legtöbb hó. Az ezt követõ idõszakban, 8 - 11-ig nyugodt, de fõleg éjszakánként igen zord idõben volt részünk. Csütörtökön a Dunántúl északi részén fordult elõ többfelé kisebb havazás. Éjjelenként nem egy helyen süllyedt -20 °C alá a legalacsonyabb hõmérséklet. Szegeden például három egymást követõ napon mértek -24 °C-os minimum-hõmérsékletet. Országosan -10 és -24 fok körül alakultak a legalacsonyabb értékek. Február 11.-én, szombati nap délelõttjén egy újabb mediterrán-ciklon felhõzete érte el az országot, délnyugaton havazás vette kezdetét, vasárnapra a délkeleten is megnövekedett a felhõzet és itt is csapadékhullás kezdõdött. A déli tájainkon újabb 10 cm körüli friss hó hullott. Ezt követõen valamivel nyugodtabb idõnk volt, elszórtan alakult ki kisebb havazás, az éjszakák továbbra is zordak voltak, napközben is csak helyenként emelkedett a hõmérséklet fagypont fölé.
Febuár 15.-én, a szerdai nap hazánkban igen mozgalmas idõjárást produkált, egy erõteljes ciklon felhõrendszere ért el minket. A nap elsõ felében erõsen felhõs, borult volt az ég, északkeleten havazott. A délutáni órákban megérkezett a ciklon hidegfrontja, melynek átvonulását az esti órákig többfelé kísérték intenzív hózáporok, de fõleg a Dunántúlon hózivatarok is elõfordultak. Az erõsebb gócokból rövid idõ alatt több centiméteres hótakaró alakult ki. A megerõsödõ szél hatására intenzív átkeveredés volt tapasztalható, többfelé emelkedett fagypont fölé a nappali órák hõmérséklete, általában -3, +7 °C között alakult.
Intenzív hózápor Gyõrújbaráton (A kép: Peti80 fórumozónknak köszönhetjük):
A pénteki napon egy melegfront érte el hazánkat, többfelé fordult elõ újabb csapadékhullás és nyugat felõl enyhe levegõ áramlott térségünkbe. Míg a keleti országrészben a reggeli órákban még többfelé volt zord a reggel és nappal sem emelkedett fagypont fölé a hõmérséklet, addig a nyugati országrészben 5 - 9 °C-ig emelkedett a hõmérséklet és folyékony halmazállapotú csapadék is elõfordult. Másnapra jelentõsen megenyhült az idõ, a csúcshõmérsékletek már mindenhol fagypont felett alakultak. Ezt követõ napokban változékony idõben volt részünk, elszórtan fordult elõ vegyes halmazállapotú csapadék, többször volt élénk légmozgás. A hótakaró természetesen kitartóan olvadt a legtöbb helyen, az enyhébb nyugati, délnyugati, illetve középsõ részeken volt gyorsabb a folyamat. A hõmérsékletek a nappali órákban általában 3 - 10 fok körül alakultak. Mindvégig a Dunántúlon volt a melegebb, jó pár napig jellemzõ volt a nyugat - keleti hõmérsékleti kontraszt. Éjszakánként viszont szinte mindenhol fagyott, a még vastagabb hóval borított keleti tájakon volt a leghidegebb, ahol még mindig voltak zord éjszakák, hajnalok és több helyen párássá, ködössé vált a levegõ.
február 24.-én, pénteken erõs melegedés vette kezdetét, ennek köszönhetõen a reggeli órákban a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nem süllyedt fagypont alá a hõmérséklet, és a fõnös Alpokalján 20 °C közelébe száguldott fel a hõmérséklet, a Tiszántúlon 3-10 °C közötti maximumokat mérhettek. Szombaton fõleg a szélcsatornában többször fordultak elõ viharos széllökések, a legalacsonyabb éjszakai hõmérsékletek ez miatt is tavasziasan alakultak. Február 26.-ra, vasárnapra lecsendesedett a szél, nappal többnyire 10 fok köré emelkedett a hõmérséklet, elszórtan alakult ki zápor, hózápor, a Bakonyban zivatar is elõfordult.
Kedden egy melegfront hatására ismét beborult az ég és újabb csapadékhullás kezdõdött. Eleinte még majdnem mindenhol adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy havazzon, majd a délelõtt folyamán nyugaton - északnyugaton már vegyes halmazállapotú csapadék illetve esõ is elõfordult. A hõmérséklet folyamatosan emelkedett, a nyugat felõl beáramló enyhébb levegõ és a megélénkülõ szél hatására, egyre többfelé esõbe, havas esõbe váltott az addigi szilárd halmazállapotú csapadék, így csak átmenetileg tudott kialakulni néhány centiméteres hóréteg. Ezen a napon a legtöbb csapadék a Balaton-felvidék térségében hullott.
A hónap utolsó napja az erõs felmelegedés hatására tavaszias idõvel búcsúzott, élénk északnyugati légmozgás és változóan felhõs ég volt a jellemzõ, napközben 7 - 16 fokig emelkedett a hõmérséklet, csapadék északnyugaton volt csak megfigyelhetõ egy-egy zápor formájában. Néhány centiméteres hótakaró csak az ország keleti egy harmadán maradt meg.
A 2012-es február vége egy csillagászatilag is érdekes eseményt hozott, látható volt a Hold, a Jupiter és a Vénusz együttállása.
Vixa lenyûgözõ fotója, amelyben az együttállás mellett megfigyelhetõ a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) átvonulása is, köszönjük!
Elmondható, hogy a februári havi középhõmérsékletek jóval a sokéves átlag alatt alakultak. Az északnyugati-nyugati tájakon volt enyhébb, ez köszönhetõ annak, hogy ott nem tudott mélyebbre süllyedni éjjelenként a hõmérséklet a jelentõsebb hótakaró hiánya miatt, és a hónap második felében a többszörös frontbetörések által hozott enyhülések is itt éreztették legjobban hatásukat. Az ország délkeleti részén azonban 6-7 fokkal alakult az átlag alatt a február középhõmérséklete.
A havi abszolút minimum-hõmérsékletek -14 és -24 °C között alakultak, ez sem egy szokványos februári hónapra vall.
Csapadék tekintetében megosztott az eltérés, az ország délkeleti felén több vagy átlagos csapadék hullott, az északnyugati felén viszont szárazabb volt a hónap.
A hónap szélsõértékei a MetNet adatbázisa alapján:
Legalacsonyabb havi középhõmérséklet: -5,6 °C, Szeged (Trebor)
Legmagasabb havi középhõmérséklet: -0,8 °C, Budapest XI. ker. (pkristof)
A hónap legalacsonyabb hõmérséklete: február 9-én -24,2 °C, Szeged (Trebor)
A hónap legmagasabb hõmérséklete: február 24-én +19,8 °C, Kõszeg (Hepi)
Legnagyobb napi hõingás: február 8-án 19,5 °C, Romhány (öccsi)
A hónap legtöbb csapadékösszege: 51,8 mm, Deszk (Torontál)
A hónap legkevesebb csapadékösszege: 8,9 mm, Edelény (Rencsis)
A cikket írta: Nagy Bálint (bluli)