Részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én
A Napnak mintegy 70%-át takarja majd el a Hold január 4-én délelõtt. Ennél nagyobb fázisú napfogyatkozás legközelebb 2075-ben lesz látható hazánkból. A jelenség menetrendjérõl és néhány hasznos, érdekes dologról olvashatunk a cikkben.
A teljes árnyék nem érinti a Földet, így az esemény mindenhol részleges fogyatkozásként lesz megfigyelhetõ; mértéke jelentõs, közel 71%-os lesz. Ezt meghaladó fázisú napfogyatkozásra legközelebb csak 2075.07.13-án várható, ami gyûrûs lesz, 50%-ot meghaladó fázisú pedig legközelebb 2015.03.20-án (57%) várható, ilyen értelemben ezt semmiképp nem érdemes kihagyni!
A napfogyatkozás kezdete a reggeli órákra esik, röviddel napkelte után (a megadott idõpontok Budapestre vonatkoznak, az ország más területein ettõl néhány perccel eltérõ idõpontok érvényesek). A Nap 06:58-kor kel, a Hold reggel 08:04:44-kor érinti a Nap keleti peremét, 4°-os magasságban. Ekkor a távcsõvel észlelõk egy kis horpadást tudnak már megfigyelni. Ahogy a Hold lassan kúszik be a Nap elé, ez a horpadás egyre nagyobb lesz.
A fogyatkozás 09:26:32-kor éri el legnagyobb fázisát, amikor a Hold a Nap felszínének 70,27%-át takarja el. Ebben a pillanatban 13° magasan lesz a páros.
Az alábbi animáción láthatjuk a Hold útját a napkorong elõtt:
A következõ animáció az árnyék vonulását szemlélteti a Föld felszínén:
Az alábbi az animációkon szintén az árnyék vonulását követhetjük nyomon, de itt már a földi terminátor (a nappal és az éjszaka határvonala) vonulását is megfigyelhetjük:
A Hold - lassan tovább haladva a Nap elõtt - 10:57:30-kor érinti ismét a Nap peremét, jelezve a fogyatkozás végét. Ekkor a Nap 18,3° magasan jár majd.
És végül az alábbi ábra mutatja, hogy a Föld mely pontjairól figyelhetõ meg a fogyatkozás:
A fenti menetrend táblázatos összefoglalása:
Fogyatkozás kezdete: 08:04:44
Fogyatkozás közepe: 09:26:32
Fogyatkozás vége: 10:57:30
Ha megnézzük a meglehetõsen nagy fázis mellett, igen hosszú, mintegy 3 órás napfogyatkozásban lesz részünk!
Amennyiben távcsõvel figyeljük meg a napfogyatkozást, ehhez mindig a megfelelõ, professzionális napszûrõt alkalmazzuk. SEMMIKÉPPEN NE NÉZZÜNK A NAPBA KÖZVETLENÜL, a távcsõ lencséje által a szemünkre fókuszált napfény AZONNALI VAKSÁGOT OKOZ!!! Nem alkalmas a szemünk óvására a film, a kormozott üveg, a flopilemez és a hasonló "népi" megoldások! Az 1999-bõl megmaradt fogyatkozásnézõ szemüveg csak akkor lehet alkalmas, ha azt abszolút sérülésmentes állapotban tároltuk, ellenkezõ esetben ne használjuk! A Nap UV és infravörös sugarai szó szerint kisütik a retina sejtjeit, ha nem a megfelelõ védelmet alkalmazzuk, visszafordíthatatlan látáskárosodást szenvedünk! A porofesszionális napszûrõ fóliák ezeket a káros és veszélyes hullámhosszakat szûrik ki a Nap fényébõl.
A legalább 12-14-es hegesztõüveggel már biztonsággal nézhetjük azonban a fogyatkozást.
Ha nem áll rendelkezésünkre szûrõ, akkor vetítsük ki a Nap képét, a távcsõtõl megfelelõ távolságban elhelyezett kartonlapra, vagy fehér, sima felületre.
(kép forrása: hirek.csillagaszat.hu )
Akinek semmilyen eszköz nem áll rendelkezésére, az lyukkamerát (camera obscura) készíthet. Ne gondoljunk semmi bonyolult dologra, ehhez csak két kartonlapra s egy vékony, hegyes tûre lesz szükségünk. Az egyik, lehetõleg nagy méretû kartonpapír közepére a tûvel apró, pontos lyukat kell fúrni, majd a kartont a Nap felé, megfelelõ irányba tartva a lyukon átjutó fényét a másik kartonra vetítjük. (A lyukas kartonnak azért kell nagynak lennie, mert így árnyékot ad, amiben jobban érvényesül majd a kivetített napkorong képe.) A kivetített képet könnyedén fotózhatjuk is, immáron külön szûrõ nélkül!
Mivel most tél van, a fák lombja nem hoz létre hasonló lyukkamera-szerû kivetített képet, de szimulálhatjuk kerek lyukú tésztaszûrõvel, így megfigyelhetõ a Nap alakjának változása sok-sok példányban egyszerre! A kivetített képek a Nap aktuális alakját fogják mutatni.
(kép forrása: http://sudhamshu.blogspot.com )
Reméljük, hogy az idõjárás is kegyes lesz hozzánk és felhõk nélkül élvezhetjük az elkövetkezõ 65 év legnagyobb napfogyatkozását!
A cikk Németh Tamás (Astroman) észlelõtársunk munkája.