Láttam, többen rácsodálkoztak arra, hogy a -10 körüli, néha az alatti T850 ellenére hogyan lehet talajon (2m-en) egyáltalán pozitív T. Néhányan rájöttek, hogy az ok abban keresendõ, hogy ez a hideg nem kontinentális lábas, hanem óceáni magaslégköri.
Részletesebben kifejtve a következõ a helyzet:
A kontinentális hideg általában lábas hidegként érkezik, azt a légtömeget ugyanis alulról hûti a hideg felszín, a levegõ pedig a felszín mentén "folyik", a Kárpát-medencébe a hágókon át jön be. Ez a légtömeg ráadásul általában száraz. Az alulról hûlés miatt általában ilyenkor a T2m nappal is alacsonyabb marad, mint a T850, még akkor is, ha süt a Nap.
Ezzel szemben az óceáni levegõ meleg. Bár a felszín alulról hûtené, de a meleg tengerrõl érkezik. (A Norvég-tenger is melegnek számít a szárazföldhöz képest.) A magasban ugyanakkor a magas- és a középmagas légköri folyamatok miatt lehet nagyon hideg ez a légtömeg. Tehát gyakran az óceáni légtömeg a felszínközelben eleve melegebb, mint 850-en. Ami még fontos, hogy ez a légtömeg igen nedves. Ez két dolgot jelent.
Tudomásom szerint kimutatható a plusz vízgõz üvegházhatása is, ez a vízgõz a határrétegben van jelen, azon belül is a felszín közelében több. Télen ugyanis a hideg rétegzõdés miatt egy ilyen felszálló légtömegben már igen alacsonyan kicsapódik a víz.
A másik dolog az elõzõ mondattal összefüggésben: a fõn. Télen gyakran a Börzsöny, Mátra, Bakony is elég magas ahhoz, hogy a Lee-oldalán akár csak 1-2 fokkal is melegebb legyen, mint a másikon. (Régi sulimban Vácon a Penci Obszervatórium tulajának felesége tanított, õ mondta, hogy egy-egy ÉNY-i áramlásos helyzetben még a Naszály is alkot Nõtincstõl Pencig 1°C pluszt, pedig csak kb. 450-500m a környékbõl kiemelkedése.)
Ez a két effekt tehát mind elsõsorban a legalsó szinteket melegítik, ezért nem ritka, hogy ilyenkor szinte nyárias a rétegzõdés a határrétegben, dacára az egyébként negatív energiamérlegnek. (Tipikus esete ez tehát annak, hogy a Napból bejövõ és a Föld felszínérõl kisugárzott energia háztartását túlkompenzálja a légtömegmozgás és a domborzat hatása, ilyenkor a medence-hatás melegítõ hatásként jelentkezik.) Természetesen ebben a helyzetben, a fõn alaptulajdonságának köszönhetõen, a hegyek szélárnyékos oldalán lesz a legmelegebb sáv, és ott lesz a kevesebb csapadék is. Ha jól látom, ez most is nagyjából így van.