A talányhoz némi információ: Az általad említett jelenségnek már neve is van: WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents. A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendõ. Ezeken a területeken a jelenség késõ õsszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következõk: az utóbbi években erõs téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hõmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetõdött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az elsõ tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidõben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhetõ 2012 februájában is. A NOAA állt elõ az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erõs olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig fõként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hõ a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erõsebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elõsegíthetik a poláris örvény felszakadását, sõt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhetõ meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az elõrejelzések szerint a NAO a következõ teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez elõre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erõsödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidõben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erõsítõ tényezõ. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.
Bocsánat, hogy belekotyogtam nevet