Meteorológiai esélylatolgatások
Látom a(z objektív és) elemzõ nyárvárók is beadták a derekukat, megpróbálom tehát átvenni szerepüket, és jó sok negatív dolgot felhozni, ami veszélyezteti a tartós, hideg telet. Próbálok majd korrekt lenni, hogy ezek esélye mekkora.
Nos, a sokak által sokat emlegetett Vojejkov-tengely egy gyenge mása jöhet csupán létre, hiszen a leszakadó ciklon (mely holnap berobban és meghozza a hideget) után nincs sok ideje erõs AC-kapocsnak kialakulnia. Ilyennel kevés modell kevés futása számolt, jellemzõbb volt az átszakadás, még jellemzõbb a gyér híd. Szupererõs állapotában is éppen csak 1025 hPa-s a híd leggyengébb része. Link
Ez azonban bõven elegendõ lenne komoly hideg lerántásához, de ezt pedig nem tudja megtenni, mert szimplán nincs komoly, markáns hideg északon. Az elsõ leszakadás sarki hideget hoz ugyan ( Link ), de ez sem kemény T850, -10 alatti (de északi, tehát nem óceáni, stb., tudom). Aztán létrejön a Vojejkov-tengelyre távolról hasonlító képzõdmény, viszont ez sem tud ÉK felõl komoly hideget berántani, mert nincs mit Link (-5 és -10 között van a síkságon). Az ellenérveket mindenki tudja: ettõl még lábas hideg, hótakaró felõl jön stb. stb.
Ha e téltámadás után ismét átszakad a gyengusz tengely (egy Vojejkov definíciószerûen ezt kb. meg sem tehetné), akkor Link ismét meleg, óceáni levegõ érkezhet talajszinten, mely az egyre magasabbra hágó nap mellett bizony bõven pozitív nappali Tmax-okat hozhat (ellenérvek klasszikusak, kivéve ha lesz hó, ha be tud állni a hidegpárna, ott van a túl sokat emlegetett 2003 február, stb.).
Ha elnézegetitek Európa T850-ét, marad a kettõsség: Link Észak-Amerika felett kemény hidegmag, ami állandóan az óceánra szakad (és ciklonokat generál), felettünk langyos, jellemzõen -15-nél nem hidegebb T850-ek. Érdemes ehhez az Északi-Sark térképeit is megnézni, súlyzószerûen kettéválnak a nagyobb hidegek és távol maradnak tõlünk.
Ezzel csak azt mondom, hogy a következõ néhány nappal nem fogunk történelmet írni (1929 február és barátai), de az átlag alatti hõmérsékletek lassacskán garantálhatóak és a légkör várható dinamikája miatt a csapadék sem maradhat sokáig távol
Nos, a sokak által sokat emlegetett Vojejkov-tengely egy gyenge mása jöhet csupán létre, hiszen a leszakadó ciklon (mely holnap berobban és meghozza a hideget) után nincs sok ideje erõs AC-kapocsnak kialakulnia. Ilyennel kevés modell kevés futása számolt, jellemzõbb volt az átszakadás, még jellemzõbb a gyér híd. Szupererõs állapotában is éppen csak 1025 hPa-s a híd leggyengébb része. Link
Ez azonban bõven elegendõ lenne komoly hideg lerántásához, de ezt pedig nem tudja megtenni, mert szimplán nincs komoly, markáns hideg északon. Az elsõ leszakadás sarki hideget hoz ugyan ( Link ), de ez sem kemény T850, -10 alatti (de északi, tehát nem óceáni, stb., tudom). Aztán létrejön a Vojejkov-tengelyre távolról hasonlító képzõdmény, viszont ez sem tud ÉK felõl komoly hideget berántani, mert nincs mit Link (-5 és -10 között van a síkságon). Az ellenérveket mindenki tudja: ettõl még lábas hideg, hótakaró felõl jön stb. stb.
Ha e téltámadás után ismét átszakad a gyengusz tengely (egy Vojejkov definíciószerûen ezt kb. meg sem tehetné), akkor Link ismét meleg, óceáni levegõ érkezhet talajszinten, mely az egyre magasabbra hágó nap mellett bizony bõven pozitív nappali Tmax-okat hozhat (ellenérvek klasszikusak, kivéve ha lesz hó, ha be tud állni a hidegpárna, ott van a túl sokat emlegetett 2003 február, stb.).
Ha elnézegetitek Európa T850-ét, marad a kettõsség: Link Észak-Amerika felett kemény hidegmag, ami állandóan az óceánra szakad (és ciklonokat generál), felettünk langyos, jellemzõen -15-nél nem hidegebb T850-ek. Érdemes ehhez az Északi-Sark térképeit is megnézni, súlyzószerûen kettéválnak a nagyobb hidegek és távol maradnak tõlünk.
Ezzel csak azt mondom, hogy a következõ néhány nappal nem fogunk történelmet írni (1929 február és barátai), de az átlag alatti hõmérsékletek lassacskán garantálhatóak és a légkör várható dinamikája miatt a csapadék sem maradhat sokáig távol