Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ahogy Nano is írta múltkor, hogy sokan mondogatják, hogy régen nem tûzött ennyire a nap, nem volt ennyire meleg, stb, stb.
Zsigerbõl az ember azt mondaná, hogy rosszul emlékeznek, hisz mindig is voltak melegek, csak idõsebbek, nehezebben viselik ugyanazt a meleget mint 30-40-50 éve, vagy egészen egyszerûen nem jól figyelték meg.
Nade!
Egyrészt többen elemeztük már, hogy az 1960-1990 közti 30 évben sokkal hûvösebb nyarak voltak.
Hidegség elemzése ezzel kapcsolatban Link
Az enyém Link
Azok, akik a 60-90 közti 30 évben éltek már éltek és még élnek, azok joggal mondhatják, hogy akkor nem voltak ilyen meleg nyarak.
Akik az 1960-es évek elõtt is éltek már, és nem 3 évet hanem többet, azok ha emlékeznek még, csak legyintenek hogy régen is voltak nagy melegek.
Akik meg éltek 1960 elõtt, de már meghaltak, így nyilván õk nem tudnak beszámolni az akkori meleg nyarakról.
Hidegség hozzászólásának utolsó gondolata a legérdekesebb: "Különös, hogy 1895 és 1920, valamint 1962 és 1991 között egyetlen alkalommal sem mértek +38°c-ot, illetve ennél melegebbet Szegeden."
Ez (is) igazolni látszik azt az elméletemet, hogy 25-30-35 éves periódusokban váltakozik a zonálisabb és meridionálisabb jellegû idõjárás.
Errõl írtam is régebben Link Link Link Link
1890-1920 volt a zonálisabb
1920-1950-ig a meridionálisabb
1960-1990 közti 30 év ismét zonálisabb
1992 óta meg megint meridionális.
Több adatsor is bizonyítja, vagy legalábbis felkelti a gyanút erre vonatkozóan.
Azzal együtt, hogy a mérések minõsége, az adatleolvasás meg minden egyéb miatt ezek az adatok lehet semmirevalók, de hogy pont abban a két 25-30 éves periódusban ne mértek volna olyan melegeket, mint elõtte is meg utána is, azért ez több mint érdekes.
Amikor gyerekek voltunk, nyár elején kétszer leégtünk, aztán csokibarnák voltunk és onnantól egyszer sem égtünk már le, pedig én minden nyaramat reggeltõl estig kint töltöttem.
Az elmúlt években minden nyáron olyan barna vagyok mint egy rézbõrû indián, ennek ellenére a rommá barnult bõrõm 1-2 óra napsütéstõl rommá ég.
Na ez biztos hogy régen nem így volt!
Tehát erõsebb lett a napsugárzás!?
Nem tudom nem foglalkoztam különösebben eddig a napsugárzás változásával, biztos ezt mérésekkel is alátámasztották már.
Ezt felvetettem Gazdag Ati (viharvadász, csillagász,) barátomnak, és azt mondja, hogy ez biztosan így van, ugyanis voltak idõszakok a történelemben, amikor a légkör sokkal szennyezettebb volt, vagy az ember okozta szennyezéstõl, vagy vulkáni portól, ami gátolta a napsugárzást.
Elég csak belegondolni, hány gyárkéménnyel lett kevesebb, mint 20-40-60 évvel ezelõtt ami volt, itt Kanizsán most egy mûködõ gyárkémény sincs, akkor meg számolni sem lehetett õket.
Az izlandi vulkánokról is mondta hogy korábban sokkal több vulkánkitörés volt Izlandon, azoknak a hamuja épp elég hogy szûrje a napsütést.
Régen poros, földes utak voltak, most beton, szóval mintha úgy tûnne, hogy azokban az idõkben talán több szennyezõdés volt a levegõben ami szûrte a napsugárzást, így nem égtünk annyira le, mint mostanság.
Egy-egy vulkánkitöréskor a por évekig a levegõben marad, stb stb.
Ez a része a dolognak elég macerás, mert biztos minden idõszakban vannak légszennyezõdések, amik gátolják a napsugárzást, aztán a kutya se tudja hogy mikor mik és mennyire, ez elég ingoványos talaj, de gondolatébresztõnek szánom csak.
Az biztos, hogy régen nem égtünk le 1-2 óra alatt.
Múlkor egészen pontosan 1 órát sem voltam kint a napon úgy hogy barna vagyok, mégis vörösre égtem.
Szóval a régen nem sütött ennyire a nap és nem voltak ilyen melegek kezdetû mondatok nem annyira alaptalanok....szerintem!
Persze ha egy 140 éves ember mondja, akkor tudjuk hogy kamuzik!
Zsigerbõl az ember azt mondaná, hogy rosszul emlékeznek, hisz mindig is voltak melegek, csak idõsebbek, nehezebben viselik ugyanazt a meleget mint 30-40-50 éve, vagy egészen egyszerûen nem jól figyelték meg.
Nade!
Egyrészt többen elemeztük már, hogy az 1960-1990 közti 30 évben sokkal hûvösebb nyarak voltak.
Hidegség elemzése ezzel kapcsolatban Link
Az enyém Link
Azok, akik a 60-90 közti 30 évben éltek már éltek és még élnek, azok joggal mondhatják, hogy akkor nem voltak ilyen meleg nyarak.
Akik az 1960-es évek elõtt is éltek már, és nem 3 évet hanem többet, azok ha emlékeznek még, csak legyintenek hogy régen is voltak nagy melegek.
Akik meg éltek 1960 elõtt, de már meghaltak, így nyilván õk nem tudnak beszámolni az akkori meleg nyarakról.
Hidegség hozzászólásának utolsó gondolata a legérdekesebb: "Különös, hogy 1895 és 1920, valamint 1962 és 1991 között egyetlen alkalommal sem mértek +38°c-ot, illetve ennél melegebbet Szegeden."
Ez (is) igazolni látszik azt az elméletemet, hogy 25-30-35 éves periódusokban váltakozik a zonálisabb és meridionálisabb jellegû idõjárás.
Errõl írtam is régebben Link Link Link Link
1890-1920 volt a zonálisabb
1920-1950-ig a meridionálisabb
1960-1990 közti 30 év ismét zonálisabb
1992 óta meg megint meridionális.
Több adatsor is bizonyítja, vagy legalábbis felkelti a gyanút erre vonatkozóan.
Azzal együtt, hogy a mérések minõsége, az adatleolvasás meg minden egyéb miatt ezek az adatok lehet semmirevalók, de hogy pont abban a két 25-30 éves periódusban ne mértek volna olyan melegeket, mint elõtte is meg utána is, azért ez több mint érdekes.
Amikor gyerekek voltunk, nyár elején kétszer leégtünk, aztán csokibarnák voltunk és onnantól egyszer sem égtünk már le, pedig én minden nyaramat reggeltõl estig kint töltöttem.
Az elmúlt években minden nyáron olyan barna vagyok mint egy rézbõrû indián, ennek ellenére a rommá barnult bõrõm 1-2 óra napsütéstõl rommá ég.
Na ez biztos hogy régen nem így volt!
Tehát erõsebb lett a napsugárzás!?
Nem tudom nem foglalkoztam különösebben eddig a napsugárzás változásával, biztos ezt mérésekkel is alátámasztották már.
Ezt felvetettem Gazdag Ati (viharvadász, csillagász,) barátomnak, és azt mondja, hogy ez biztosan így van, ugyanis voltak idõszakok a történelemben, amikor a légkör sokkal szennyezettebb volt, vagy az ember okozta szennyezéstõl, vagy vulkáni portól, ami gátolta a napsugárzást.
Elég csak belegondolni, hány gyárkéménnyel lett kevesebb, mint 20-40-60 évvel ezelõtt ami volt, itt Kanizsán most egy mûködõ gyárkémény sincs, akkor meg számolni sem lehetett õket.
Az izlandi vulkánokról is mondta hogy korábban sokkal több vulkánkitörés volt Izlandon, azoknak a hamuja épp elég hogy szûrje a napsütést.
Régen poros, földes utak voltak, most beton, szóval mintha úgy tûnne, hogy azokban az idõkben talán több szennyezõdés volt a levegõben ami szûrte a napsugárzást, így nem égtünk annyira le, mint mostanság.
Egy-egy vulkánkitöréskor a por évekig a levegõben marad, stb stb.
Ez a része a dolognak elég macerás, mert biztos minden idõszakban vannak légszennyezõdések, amik gátolják a napsugárzást, aztán a kutya se tudja hogy mikor mik és mennyire, ez elég ingoványos talaj, de gondolatébresztõnek szánom csak.
Az biztos, hogy régen nem égtünk le 1-2 óra alatt.
Múlkor egészen pontosan 1 órát sem voltam kint a napon úgy hogy barna vagyok, mégis vörösre égtem.
Szóval a régen nem sütött ennyire a nap és nem voltak ilyen melegek kezdetû mondatok nem annyira alaptalanok....szerintem!
Persze ha egy 140 éves ember mondja, akkor tudjuk hogy kamuzik!