CSak nagyon nem mindegy, hogy amikor kiegyenlítõsdit játszik az idõjárás, akkor a -20 után egybõl kiegyenlíti 3 nap múlva és +20 lesz (mint 2009-ben decemberben, amikor 21-én reggel -21 fok volt Sellyén, majd 23-án délután +19 fok.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.