Pont itt csúszik el a legtöbb ember, aki ezzel a témával foglalkozik!
Nem egy eseményt kell nézni!
Az elmúlt években minden idõjárási esemény a skála végén volt, sõt az is elõfordult, hogy rövid idõn belül mindkét végét megjárta!
Vagy 0 mm-es hónapok vannak, vagy 25 csapadékos nap van egy hónapban.
Vagy esik éjjel nappal, vagy aszály van.
Vagy rekordenyhe tél van, vagy -20 fok van.
Vagy már februárban virágzik minden, vagy még áprilisban sem.
Vagy októberben 27 fok van, vagy leveles fákra jön rá két hetes zúzmarás hidegpárna.
Vagy nem látsz napot 5 napig, vagy 1 hétig felsõ sincs az égen.
Ha elkezd nyár lenni nem akar véget érni, ha tél van akkor az nem akar véget érni.
Vagy június elején is fûteni kell, vagy Karácsonykor sem kell tenni a tûzre.
A csapadékok döntõ része konvektív.
A nyugati áramlás dinamikája nulla!
Bivalyerõs anticiklonok terpeszkednek hónapokig egy helyben.
Nem egy-egy esemény a szélsõség, hanem ezen szélsõséges események sora a nagyon durva!
Ezért írtam sokszor, hogy a régmúlt megtéveszthet, mert a nagy számok törvénye alapján 100 év alatt minden idõjárási esemény 1-2 alkalommal elérte a skála valamelyik, vagy akár mindkét végét.
De amikor az adott idõszakban minden idõjárási esemény mindig a skála valamelyik végénél tanyázik, na az már külön kategória!
Biztos tud lenni olyan, hogy 4 évig nincs csapadék, és kiszárad a Balaton.
Persze!
De ha elõtte is meg utána is kiegyenlítettebb az idõjárás, akkor az egyfajta típusú szélsõség.
Meg ha 2 évig nem esik és majdnem kiszárad, majd utána 1 évig annyi esik hogy úszik minden, akkor az is egy, csak másik típusú szélsõséges idõjárás következménye.