A jelenség lélegzetelállító volta és extázisa mellett azért a dolog felvett néhány érdekes kérdést is!
Mivel én nem csak élvezem vagy gyûlölöm ezeket az idõjárási helyzeteket, hanem próbálom mindig megérteni, próbálok rájönni a miértjére és a hogyanjára, elgondolkodtam valamin!

A kézi méréseket végignézve a környéken 25-30 mm körüli csapadékmennyiségek hullottak ez alatt a 2,5 nap alatt, mind hóban!
A szántóföldek Becsehely-Letenye térségében olyan mértékben kopaszok többszáz hektáron, hogy felmerül a kérdés: hova tûnt el a 25-30 mm-nek megfelelõ hó????
Csináltam egy térképet Link
Pirossal írtam a hófúvást, ott készültek az elõbbi képek, ahol elmerülök a hófúvások gyönyörében!
Azok a hófúvások a pirossal jelölt területrõl gyûltek össze, tehát északra kopasz földek vannak Link
Az kb. egy 150 hektáros terület.
Tehát 150 hektárról összegyûlõ hó csinálta azokat a többméter magas hófúvásokat?
Tõle északra is alig van hó, meg délre is Link Link
Azt gondolnám, hogy 150 hektárról ennél több hó gyûlik össze!
Az utolsó két kép a hófúvás felirattól délre lévõ kék csíkos részen van, ott is alig van hó.
A kékkel jelzett rész több mint 200 hektár, és az arról összegyûlt hó Letenye Rákóczi Ferenc utcában van, amit körbe kerítettem, attól délre megint alig van hó a földeken Link Link Link
Tehát több mint 200 hektárról összehordott havat rakott le egy 15-20 hektáros területre?
Igaz, ott 30 centi hó van, na de hol a többi?
25-30 mm csapadék esett, és 200 hektárnyi terület hava 20 hektáron van 30 centi vastagságban?
Elõtte meg a pirossal körbekerített rész 150 hektárjának hava van az úttest északi felén egy 20 méter széles sávban összerakva, amin fetrengek a képeken?
Hol a többi hó, ami 2,5 nap alatt esett le megállás nélkül!??

Két dolog jut eszembe!
Egyik, hogy azok a hófúvások, amiken fekszek, elképesztõen tömör valamik, alig bírtam leásni magamat a hóban, volt ahol simán jártam a tetején, a szél ereje gondolom összepréselte õket!
A letenyei Rákóczi utca hava is valószínûleg sokkal tömörebb hó, mint ami csendesen, szélcsendben esik és levegõ szorul közéjük, emiatt irdatlan tömeget képvisel.
A másik, hogy a hópelyhek a nagy szélben a súrlódástól elemi részekre morzsolódnak szét, "homok" lesz belõlük, egy másik részük talán elszublimál, és az így átalakult elemi jégszemcsék összehasonlíthatatlanul kisebb térfogatot képviselnek.

Még egy gyakorlati kérdés felmerül!
Ha egy ilyen kitettségû területen lenne meteorológiai állomás (mint ahogy több helyen van is), milyen módon kellene eljárnia az észlelõnek annak érdekében, hogy a reális térségi hóvastagságot meghatározza!?
Megjegyzendõ, hogy Letenye város túlsó felén, közvetlenül a dombok alatt 20-25 centi, közel egyenletes vastagságú hóréteg van!

Az a gyanúm, hogy az archív adatok mind a csapadék, mind a hõmérséklet, mind a hóvastagság vagy bármely más mért adat vonatkozásában az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok miatt fenntartással kezelendõk!