Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nem csak a talajon léteznek ciklonok, anticiklonok, gerincek, teknõk..., hanem magasabb szinteken is analizálhatóak. Ezek elhelyezkedése nagyban meghatározza az átfogó légkörzési folyamatokat Földünkön, illetve kihatással vannak a felszín közeli állapotokra is.
A ciklonok, anticiklonok analizálása tengerszinti nyomástérképek segítségével lehetséges. A különbözõ lehetséges verziókat az alábbi rajz magyarázza el:
Link
Talán még azt hozzáfúzném, hogy teknõnek vagy gerincnek nevezzük azokat a nyomási mezõket, amik nem rendelkeznek zárt izobárokkal.
Magasabb szinteken is megtalálhatóak ciklonok, anticiklonok, illetve anticiklonális vagy ciklonális görbületû hullámok. Ezeket egy állandó nyomásfelületen ábrázolják, amiknek a magasságát geopotenciális értékben adják meg. Ezt nevezzük abszolút topográfiának. Mennyiségét GPDM-ben adják meg, illetve ezek segítségével vehetjük észre a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat (hidegörvényeket), anticiklonokat. Relatív topográfiának nevezzük két nyomásfelület magasságának különbségét, ami pedig az adott réteg átlaghõmérsékletét fejezi ki.
Gyakorlati alkalmazása: 522 gpdm = 5220 méter
Példa a teknõre, gerncire, magassági hidegörvényre:
Teknõ, Gerinc: Link
Magassági hidegörvény: Link
A magassági teknõk, hidegörvények környezetében a felszínen leginkább ciklonok, ciklonális hullámok a jellemzõek.
Magassági gerincek környezetében fõleg anticiklonok, magasnyomás.
A teknõ lehülést hoz a magasban, a gerinc magassági felmelegedést eredményez.
A magassági hidegörvények, illetve hidegcseppek legtöbbször ilyen teknõkrõl szakadnak le. Nevezhetjük ezeket cut-off ciklonoknak is. Egyik jellemzõjük, hogy a magasban erõteljes hidegadvekcióval járnak, illetve mivel ciklonokról van szó, gyakran van pozitív örvnyesség-advekció is, ami majdnem egyenértékû a konvergenciával. Ezek a képzõdmények gyakran szállítanak nedvességet is, ezért több, kevesebb csapadék társul hozzájuk.
Mivel a magasban hidegadvekcióval járnak, ezért segítik a feláramlásokat, ezért télen, nyáron egyaránt rásegítenek a konvekcióra.
A gerinceknek pedig az a sajátossága, hogy inverzióssá teszik a légrétegzõdést. Õsszel, télen gyakran van tõlük hidegpárna vagy magasköd, illetve nyáron a nagy, száraz forróságokat is ennek köszönhetjük.
A ciklonok, anticiklonok analizálása tengerszinti nyomástérképek segítségével lehetséges. A különbözõ lehetséges verziókat az alábbi rajz magyarázza el:
Link
Talán még azt hozzáfúzném, hogy teknõnek vagy gerincnek nevezzük azokat a nyomási mezõket, amik nem rendelkeznek zárt izobárokkal.
Magasabb szinteken is megtalálhatóak ciklonok, anticiklonok, illetve anticiklonális vagy ciklonális görbületû hullámok. Ezeket egy állandó nyomásfelületen ábrázolják, amiknek a magasságát geopotenciális értékben adják meg. Ezt nevezzük abszolút topográfiának. Mennyiségét GPDM-ben adják meg, illetve ezek segítségével vehetjük észre a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat (hidegörvényeket), anticiklonokat. Relatív topográfiának nevezzük két nyomásfelület magasságának különbségét, ami pedig az adott réteg átlaghõmérsékletét fejezi ki.
Gyakorlati alkalmazása: 522 gpdm = 5220 méter
Példa a teknõre, gerncire, magassági hidegörvényre:
Teknõ, Gerinc: Link
Magassági hidegörvény: Link
A magassági teknõk, hidegörvények környezetében a felszínen leginkább ciklonok, ciklonális hullámok a jellemzõek.
Magassági gerincek környezetében fõleg anticiklonok, magasnyomás.
A teknõ lehülést hoz a magasban, a gerinc magassági felmelegedést eredményez.
A magassági hidegörvények, illetve hidegcseppek legtöbbször ilyen teknõkrõl szakadnak le. Nevezhetjük ezeket cut-off ciklonoknak is. Egyik jellemzõjük, hogy a magasban erõteljes hidegadvekcióval járnak, illetve mivel ciklonokról van szó, gyakran van pozitív örvnyesség-advekció is, ami majdnem egyenértékû a konvergenciával. Ezek a képzõdmények gyakran szállítanak nedvességet is, ezért több, kevesebb csapadék társul hozzájuk.
Mivel a magasban hidegadvekcióval járnak, ezért segítik a feláramlásokat, ezért télen, nyáron egyaránt rásegítenek a konvekcióra.
A gerinceknek pedig az a sajátossága, hogy inverzióssá teszik a légrétegzõdést. Õsszel, télen gyakran van tõlük hidegpárna vagy magasköd, illetve nyáron a nagy, száraz forróságokat is ennek köszönhetjük.