Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Így igaz, ezért nem értettem Nyuli válaszában néhány hsz-szel lejjebb:
"A 78-as kód pontos jelentése "különálló hó- vagy jégkristályok derült/tiszta ég esetén"
Szerintem itt egy kicsit összegabalyodott a 76-os és a 78-as.
A 78-as valóban különálló hókristályok, de ahhoz felhõ kell.
A 76-os (jégtû) az, amihez nem kell felhõ.
Aztán valaki még azt is említette korábban, hogy a 78-as csak alacsony hõmérséklet esetén (-10 fok körül vagy az alatt fordul elõ). Ez szintén nem igaz rá.
Elvileg a 76-osra lenne igaz, de nem olyan rég többen (pl. Noli, Taki) is megcáfolták ezt, miszerint jégtût láttak -5 fok körüli hõmérsékleten. Persze lehet, hogy itt fogalmi zavar van, és az a jégtû nem is az a jégtû, amire a SYNOP alkotói a 76-osnál gondoltak. Vagy éppen az alkotók nem vették számításba, hogy másfajta jégtû-alakú képzõdmény is elõfordulhat, mint amire õk gondolnak.
Ennél az egész témakörnél az a nagy probléma igazából, hogy a vízgõznek fagypont alatt számtalan különbözõ megjelenési formájú és alakú változata lehetséges. Ezek az alakok a hõmérséklet, vízgõgtartalom stb. függvényei, éppen ezért tényleg ezerfélék lehetnek, és összegyûjteni, rendszerezni õket szerintem szinte lehetetlen.
"A 78-as kód pontos jelentése "különálló hó- vagy jégkristályok derült/tiszta ég esetén"
Szerintem itt egy kicsit összegabalyodott a 76-os és a 78-as.

A 78-as valóban különálló hókristályok, de ahhoz felhõ kell.
A 76-os (jégtû) az, amihez nem kell felhõ.
Aztán valaki még azt is említette korábban, hogy a 78-as csak alacsony hõmérséklet esetén (-10 fok körül vagy az alatt fordul elõ). Ez szintén nem igaz rá.
Elvileg a 76-osra lenne igaz, de nem olyan rég többen (pl. Noli, Taki) is megcáfolták ezt, miszerint jégtût láttak -5 fok körüli hõmérsékleten. Persze lehet, hogy itt fogalmi zavar van, és az a jégtû nem is az a jégtû, amire a SYNOP alkotói a 76-osnál gondoltak. Vagy éppen az alkotók nem vették számításba, hogy másfajta jégtû-alakú képzõdmény is elõfordulhat, mint amire õk gondolnak.

Ennél az egész témakörnél az a nagy probléma igazából, hogy a vízgõznek fagypont alatt számtalan különbözõ megjelenési formájú és alakú változata lehetséges. Ezek az alakok a hõmérséklet, vízgõgtartalom stb. függvényei, éppen ezért tényleg ezerfélék lehetnek, és összegyûjteni, rendszerezni õket szerintem szinte lehetetlen.